Politikai Ujdonságok, 1863 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1863-01-08 / 1. szám

Egyenkint Összesen. Forint osztrák érték. 11. Egyesített illetékek 10­5010 a lombard-velenczei királyságban . . . 106010 12. A katonai határvi­dék közvetett adói . 155564 Összesen 184280717 f­t. III. Az államtulajdonból, valamint a bányászat s pénzverésből bevitelei. 1. Államjavak s erdők . 4909500 2. Sóbányák, hiány 6000 ft. 3. Az elkobzás jogczimé­ből szármzó vagyon . 183954 4. Kincstári tárgyak . . 106353 5. Távirda-üzlet . . . 541700 6. Bányászat .... 1970077 7. Pénzverés hiánya 90427 1. Összesen a hiány levo­nása után.................... IV. Különböző bevételek. 1. Fiskálások­ és vissza­szállítások .... 2. Néhány vallási, isko­lai s tanulmányi pénz­alap többlete . 3. Járulékok némely föld-tehermentesítési pénzalapokból . 4. Járulékok különböző más pénzalapokból . 5. Az egyes országok egyéb jövedelmei 6. Az állam-letéti pénz­tár jövedelmei 7. A megszüntetett tör­lesztési pénzalap va­gyonából származó némely értékek ka­matjövedelme . 8. A lombard-velenczei törlesztési pénz­alap jövedelmeii — 7615157 ft. 643400 194900 390300 58500 121200 209500 1804120 ft. 9. A katonai igazgatás­nak 5,777,336 ft. sa­ját bevételei és 10. A tengerészeti igaz­gatásnak 39700 frt. saját bevételei itt nem számíttatnak be, mi­vel azok a hadügyi s tengerészeti m­inisz­­teriumok szükségleté­ből már levonattak. V. Az elidegenített államjavak s bányászati entitásokbeli bevétel . . 1070400 A fedezet egész összege — 304585094 ft. (Sürgöny.) 100000­86320 Francziaország. — (Az érsek halála.) Morlot bibornok és párisi érsek dec. 29-én d. u. 2 órakor meg-­­ halt. Született 1795-ben dec. 28-án, tehát 67 éves életkort ért. Halála Párisban nagy saj­nálkozást ébreszt; ő eléggé kedvelt egyén volt. Mint bíbornok és a senatus tagja a po­litikai ügyekben meglehetősen élénk részt vett és értette, mikép kell mind Rómával, mind a franczia udvarral jó egyetértésben élni. Egyébiránt finom világfi és udvari em­ber volt. Tüdőgyuladásban halt meg, mely­­ pár nap alatt igen gonosz fordulatot vett.­­ Az egyházak, hol tegnap és ma felgyógyulá­­­­sáért imádkoztak, erősen látogatottak voltak, s Morlot úr theologiai tanulmányait a dijoni nagy seminariumban folytatta. Egymásután dijoni nagy vicarius sorleansi püspök (1839) és toursi érsek (1842) volt. 1853-ban bibor­­nokká emeltetve, 1857-ben párisi érsek lett. Ezenkívül senator, a császár nagy alamizs­­nása, a régensi­ és titkos tanács tagja s a becsületrend középkeresztese volt.­­ (Halálozás.) Goudchaux Mihály, az 1848.diki ideiglenes kormány egyik tagja is meghalt. Goudehaux 1797-ben Párisban Olaszország.. . (Az olasz minisztérium magatartá­sáról írja egy turini levelező dec. 28-ról) :­­ „Gróf Sartiges, a turini franczia követ, tegnap hosszas értekezést tartott Pasolini gróffal, a turini külügyminiszterrel. Ez alkalommal megint szőnyegre került azon kérdés, hogy az új turini kabinet miért nem fogadta el Drouin de Lhuys franczia külüminiszternek­­ azon jegyzékét, melyben azon kívánatát fejezte ki, hogy a turini kormány fogadja el Francziaországnak javaslatát a Róma és Turin közti egyetértés utjának egyengeté­­sére ? Pasolini gróf erre azt viszonozta hogy a turini kormánynak egyátalában nem az a nézete, hogy e perc­ben a római kérdés tár­­­­gyalásba vétessék. A turini kabinet szerinte pl. . jelenleg nincs azon helyzetben, hogy oly javaslatokat tegyen, melyeknek sikere lehet­­len. Olaszország a kérdés megoldását az­­ események kikerülhetlen menete által bevá­­randja; a kormány eközben az ország bel­­kormányzatával, a camorristák és déli olasz­­országi mozgalmak kiirtásával fog foglala­l­kozni. Végezetü­l a kir. kormány tökéletesen méltányolja azon szellemet, mely a császár­­ tanácsain elömlik, és habár ezen tanácsokat követni nem lehet, még­sem érinti az leg-­­­kevésbé sem a jó viszonylatokat a két állam­­ közt. Florencból jelentik, hogy az ottani szín­házban legközelebb csendturborítások tör­téntek, melyekre alkalmat szolgáltatott a közönség egy részének azon kivonata, hogy énekeljék el a Garibaldihymnust. A „Corr. Havas“ egyik turini tudósítása szerint az ujonczkiállítás a Márkákban és Umbriában igen nehezen megy; a 3500 ujonczköteles közöl csak 350 jelenti magát; a többi római területre menekült. — Willissen tábornok kinevezése turini | | izraelita szülőktől született — 1830-ban a | szajnamegyei köztanács tagja volt, azután , hadifizető mester Strassburgban, 1834-ben politikai véleménye miatt letétetvén, a Na­tional köztársasági irányú lap dolgozó tár­­­­sává lett. A februáriusi forradalom kiütvén, az ideiglenes kormányba választatott meg s­­ egy ideig a pénzügyet vezette. Nem válasz­tatván el a törvényhozó gyűlés tagjává, visszalépett a politikai térről, mig 1857-ben a törvényhozó-testbe választatott meg. Köz­­társasági érzületéhez híven megtagadta az esküt a mi a képviselőség letevésével egyre­­ ment. Saját óhajtása szerint, egész csendben , a szegények halottas szekerén vitték végső­­ nyughelyére. 1 o %/ — (A legújabb mexikói postán érkezett tu­­­­dositások.) A csapatok egészségi állapota, sze­­­­rintök jó karban áll. Tampico-ban teljes rend­­ uralkodott. A „La Lance“ ágyúnaszád Vera­ Cruztól Panneo-ig nyomult fel. A mexicói kormány ismételve a legszigorúbban megtil­­tott minden összekötetést a francziákkal, s még a diplomatiai testület futárait is vissza­tartóztatta. Alvarado erődöt helyőrséggel­­ megrakták a francziák, azonban a legénység­­ rögtön megkapta a váltólázt. A Forey­thnok­­ január közepén szándékozik megkezdeni a hadi működéseket. Hogy azon tudósítások­­ nagyon kevéssé kielégítők, mondani sem kell.­­ Egy másik tudósítás szerint, melyet a kölni lapban olvasunk, Forey thnok a támadó ha­­diműködések kezdetét egészen február ele­­­­jéig akarná halasztani. Sőt azt is beszélik,­­ hogy 6000 ember segélyt kivon, mely még utána lenne küldendő. A császár e tudósítás szerint nagyon kedvetlen a dolgok ilyetén alakulása miatt, s Forey tábornokhoz egy hosszú levelet irt, melyet Gallifet marquis, ő felsége szolgálattevő tisztje visz el Oriza­­bába. I porosz követte, a fővárosban nem ig­­ezűen fogadtatott. Egyrészről sajto­s Brassier gróf távozását, ki többször nya­g­nita rokonszenvét az olasz nemzeti ügy iránt másrészről utódát nem szeretik Turinban.­­ Emlékeznek arról, hogy Willissen tök 1849- ben Piemontba ment és különös tekintetből­­ engedélyt nyert, megtekinteni az ottani ka­­t­­onai intézeteket, nevezetesen Alessandria erődöt is, és hogy aztán néhány hónap múlva Radetzky táborában megjelent és részt vett a novarai ütközetben. Midőn Tu­­rinba megérkezett a tudósítás, hogy Bras­sier grófot Willissen tbek fogja felváltani, oly nagy volt a sensatio, hogy a minisztertanács­ban javaslat létetett, visszahívni Berlinből az olasz követet. Ehhez járult még, hogy a porosz koronaherczeg, midőn visszatért déli Olaszországból, nem fogadta el a meghívást Turinba, hanem Genuából egyenesen Vero-Io­nába utazott. Az eddigi jó egyetértés Pie­mont és Poroszország közt igen könnyen meglazulhat, ha Weisen­trck nem lesz ké­pes leküzdeni az ellene uralkodó balvéle­ményt. Oroszország. — ( Varsó.) A Varsóban fölfedezett tit­kos nyomdára nézve írja a „K. Z.“ levele­zője, miszerint a fölfedezett lap jóformán fő­ közlönye volt a forradalmi bizottmány­nak; czime „Ruch,“ magyarul : „A mozga­lom“ s már épen a tizedik szám állt sajtó­készen, midőn a rendőrség belépett és a közlönyt megsemmisítette. Minden ellensze­gülés hasztalan volt és úgy tetszik, hogy néhány más úr elfogatása is, kik közöl egy még az utczán revolverrel védte magát, ösz­­szeköttetésben van ez ügygyel. Hogy a „Ruci“ a forradalmi bizottmánynak hivata­los közlönyféléje volt, abból tűnik ki, hogy hasábjain a nemzeti alap számára tett fize­tések nyugtatványozvai voltak, és a kül- és belföldi bizottmány fontos­ lépései, így péld. a galicziai és az itteni közp.­bizott­mány minapi alárendeltetése is közölték.­­ De hogy az utóbbi tagjainak is egyszersmind oly hamar nyomára jönnek-e, a titkos szö­vetség elővigyázó szervezete és a vizsgáló bizottmányok enyhe eljárása mellett még mindig kétséges. 15 . Washingtonból írják, hogy Bull­er tábor­nok, kinek szigorú rendszabályai New­ Or­­leansban oly számos panaszt idéztek elő, legközelebb parancsnokságában Banks tá­bornok által váltatott föl. Ez utóbbi, ki jelenleg ama szövetségi expeditio élén áll, melynek a Mississipi völgyében kellene mű­ködnie, a különszakadás előtt a washingtoni képviselő­ kamra elnöke volt. (­­Ukász az elkobzott vagyonokról) A telegraf nem rég jelentést ten azon ukázról, mely állítólag visszaadja a lengyel elkobzott javakat. Az ukáz szövege azt bizonyítja, hogy az engedmény nem oly terjedelmes, mint várni lehetett. Az 1831-ki felkelés következtében, s a Lengyelországba bevitt napóleoni Codex ellenére, Miklós czár az emigránsok minden ingó és ingatlan javainak elkobzását rendelte volt. — Nehogy a bennmaradt rokonoknak és barátoknak sikerüljön e birtokok bármi töredékét megtartani, vizsgáló-bizottságokat nevezett volt ki, melyek a fiscus érdekei fe­lett őrködjenek. Huszonnyolcz éven keresztül a rendőrség, zsandármság, beligazgatási és törvényszéki hatóságok főfoglalkozása volt felkutatni az 1831-diki eseményekben részt vett emigránsok minden javait. Sándor czár­­nak egy első ukáza 1859.septemberrel véget vetett eme kutatásoknak s nagylelküleg le­mondott arról, a mit föl nem bírt még fe­dezni huszonnyolcz évi szigorú és aprólékos

Next