Postás Dolgozó, 1967 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
Ai választás az üzemi demokrácia erősítése A választási munka néhány tapasztalatát sorakoztatjuk fel, a Teréz Távbeszélő Üzem, Rákospalota 1, Budapest 78 postahivatal és a Posta Központi Javító Üzem szakszervezeti bizottságánál szerzett eddigi tapasztalatok alapján. A tapasztalatok olyanok, amelyek általánosak, lényegében mindenütt jelentkeznek, a választásokat előkészítő munka lényeges és alapvető körülményeit és módszereit tükrözik. Általános tapasztalat, hogy a SZOT ide vonatkozó határozatában foglaltak szerint ez év januárjában a szakszervezeti bizottságok mindenütt megkezdték a szakszervezeti szervek újjáválasztásával kapcsolatos előkészületeket, az előírásokat a megengedett határokon belül pontosan követik. Ennek megfelelően mind a négy üzemben előkészítették, illetve már részben le is bonyolították a bizalmiak, az osztály- és műhelybizottságok újjáválasztását, egyidejűleg gondos előkészületek folynak az alapszervezetek újjáválasztására is. A jelöltek aapos mérlegelése A választásokat előkészítő és lebonyolító munka során máris észlelhető a szakszervezet és a dolgozók kapcsolatának további elmélyülése, erősödése. A dolgozók határozottan és mind többen nyivánítják véleményüket a számba jöhető jelöltekkel kapcsolatban. A válogatás, a lehetőségek mérlegelése, a jelölés során szóba kerülő személyek minden oldalról történő vizsgálata azt mutatja, hogy a dolgozók közül mind többen felismerik: sok múlik azon, hogy a bizalmitól a szakszervezeti bizottság titkáráig ki képviseli érdekeiket, tolmácsolja véleményüket. A szakszervezeti munka megbecsülését mutatja az is, hogy a választások előkészítését szolgáló eddigi megbeszélések, értekezletek során több észrevétel, bírálat és javaslat hangzott el, amikor az eddigi szakszervezeti munka értékeléséről, a szakszervezeti tisztségviselők munkájáról volt szó. Tény, hogy a dolgozók jobban figyelemmel kísérik, hogyan végezte a munkáját a szakszervezet a saját üzemünkben, hogyan dolgoztak eddig az általuk megválasztott emberek, mennyire tettek eleget megbízatásuknak. A négy postai üzem, illetve hivatal szakszervezeti bizottságának a választási munkáról adott alábbi nyilatkozata alátámasztja mindezeket a tapasztalatokat. 2 Növekvő igények A Mozgóposta Főnökség, Budapest 78. szakszervezeti bizottságának titkára, Koppányi Rezső, a következőkben tájékoztat: " A jelenlegi választási munka abban különbözik minden eddigitől, hogy sokkal nagyobb követelményeket támaszt a megválasztandó új szakszervezeti vezetőkkel szemben. Szakszervezeti tagságunk már a jelölő bizottság megválasztásánál is rendkívül körültekintő volt. Létszámunkhoz viszonyítva — figyelembe véve az egyes munkakörökben dolgozók számát (mozgóposta-vezetők és raktárkezelők, csomagrakodók, járatkísérők, Déli-pályaudvari kirendeltség dolgozói), a nők és a fiatalok, a fizikai és a szellemi dolgozók arányát — 9 fős jelölő bizottság választását javasolták a taggyűlésnek. A taggyűlés során még két személy beválasztását javasolták a jelölő bizottságba. A dolgozók helyesen éltek a javaslattevő és választójogukkal és megszavazták a jelölő bizottság bővítését . A szakszervezeti bizottság intézkedési tervet készített a választás lebonyolítására. Megállapodtunk a mozgóposta-osztályon a 27 bizalmi, a csomagirányító osztályon a 22 bizalmi és mindkét osztályon 11 főbizalmi megválasztásának időpontjában, valamint a február 20-án sorra kerülő küldöttértekezleten részt vevők számát illetően. Azt hiszem, nem érdektelen, ha megjegyzem, hogy éles vitát folytattunk a most megválasztandó szakszervezeti tanács létszámát illetően, hogy a hivatal minden osztályáról, minden munkaterületéről a létszámnak megfelelő képviselet legyen a tanácsban. — Hangsúlyozni kívánom — mondja a továbbiakban az szb-titkár —, hogy az egyes bizalmi csoportok tagjai az eddiginél sokkal határozottabban és alaposabban kifejtik a véleményüket a hivatal szakszervezeti bizottságának munkájáról, valamint arról is, hogy kik kerüljenek a szakszervezeti tanácsba. Alaposan megfontolják a jelöltek képességeit, körültekintően latolgatják, megfelelően képviselik-e majd érdekeiket, véleményüket a tanácsban. Már az eddig elhangzott véleményekből megállapíthatjuk, hogy a jelölő bizottságnak nehéz feladata lesz, mert a dolgozók nagy többsége nagyon komoly igényeket támaszt a megválasztandó tisztségviselőkkel szemben. Együtt a dolgozókkal A Posta Központi Javító Üzem szakszervezeti bizottságának titkára, Gáspár Gyula is a jelölő bizottság munkájának elemzésével kezdi nyilatkozatát: " A december 23-ára öszszehívott nagyaktíván megválasztottuk az öttagú jelölő bizottságot. A megválasztásnál rendkívül nagy gondot fordítottunk arra, hogy olyan dolgozók kerüljenek ebbe a megtisztelő és kulcsfontosságú funkcióba, akik jól ismerik a dolgozókat, a szakszervezeti aktivistákat, a helyi adottságokat és a feladatokat, akikvalóban élvezik munkatársaik bizalmát és rátermettségüknél fogva alkalmasak arra, hogy a dolgozókkal legszorosabb együttműködésben kiválaszszák a jelölteket. A jelölő bizottság megválasztása után minden üzemrészben falragaszokon megjelent a bizottság névsora. Felhívtuk a dolgozók figyelmét, hogy a jelölő bizottság tagjainál tegyenek javaslatokat. A jelölő bizottság tagjai felkeresik a dolgozókat, meghallgatják véleményüket, egyenként beszélnek a jelöltekkel. Azokkal a választott aktivistákkal is beszélnek, akik az új jelölések során előreláthatóan a bizottságból kimaradnak. Ez utóbbira azért van szükség, mert az eddigi 17 szb-taggal szemben a választások során most csak 11 személyt jelölnek. Megemlítem azt is, hogy a jelölő bizottság tevékenységében pillanatnyi zökkenőt okozott az a későn kapott tájékoztatás — folytatja nyilatkozatát az szb-titkár , amely szerint üzemünk 31 tagú szakszervezeti tanácsot is választ. Természetes, hogy megfelelően tájékoztatni kellett a munkáját már folytató jelölő bizottságot és üzemünk dolgozóit is, rávilágítva arra, hogy ez az új szervezési forma az üzemi demokrácia kiszélesítését szolgálja. A jelölő bizottság most tehát ennek megfelelően folytatja munkáját, hogy a 31 tanácstag jelölését minél körültekintőbben előkészítse. Üzemünk dolgozói rendkívül alaposan egymás között fontolják meg a jelöléseket a bizalmi csoportokban. Élénk vitát folytatnak a jelölő bizottsági tagokkal is. A kapcsolóüzemben pl. komoly problémát jelent, hogy egyes kiváló szakmunkások, akik a dolgozók POSTÁS DOLGOZÓ teljes bizalmát élvezik és al- néhány nap kivételével — alkalmasak lennének a jelölés- ország különböző részein telre, az év legnagyobb részét — tik és ezért nem jelölhetők. Elemző, jó beszámolót! A Teréz Távbeszélő Üzem szb-titkára, Derencsér Bálint, a szakszervezeti bizottságnak a választásokat előkészítő sokrétű munkáját vázolja nyilatkozatában . — Elöljáróban talán néhány szót a szakszervezeti vezetőség beszámolójáról: a beszámoló kollektív munkával, valóban a szakszervezeti aktívák bevonásával készül. Arra törekszünk, hogy elemzően feltárjuk a tagság előtt a legutóbbi választás óta végzett munkáját, az eredmények mellett a hiányosságokra is rávilágítsunk, de elsősorban az előttünk álló feladatokra összpontosítsuk a figyelmet. A leglényegesebb számunkra üzemünk éves tervteljesítésének segítsége. A terv sikeres teljesítése érdekében döntő feladat a termelési tanácskozások előkészítése és megszervezése. A szakszervezeti bizottság közreműködik a termelési tanácskozások anyagának összeállításában. A javaslatok és észrevételek mellett elsősorban felvilágosító és szervező munkával kívánjuk segíteni az üzem előtt álló feladatok végrehajtását, üzemünkben jelenleg 16 brigád dolgozik, s közöttük olyanok, amelyek többszörösen elnyerték a szocialista brigád címet. Központos osztályunk pedig a „Szocialista munka osztálya’* címet viseli. A szakszervezeti bizottság egyik lényeges feladata, hogy továbbra is segítse a brigádokat vállalásaik teljesítésében. — Úgy gondolom, munkánk elemzése során szólni kell arról a segítségről is, amelyet a Budapesti Bizottságtól kapunk — folytatja az szb-titkár. — Véleményem szerint a budapesti bizottság az alapszervezeteknek, így nekünk is, az instruktorokon keresztül nyújtja a legfőbb segítséget. Alapszervezetünk instruktora, néhány alkalomtól eltekintve, részt vesz vezetőségi üléseinken és észrevételeivel, javaslataival segíti munkánkat. Közreműködik a féléves munkaterv elkészítésében, tanácsokat ad feladataink megtervezéséhez. Taggyűléseinken választ ad dolgozóinknak a mi hatáskörünkön túlmenő kérdésekre és továbbítja az észrevételeket a Budapesti Bizottsághoz. Nagyon hasznosnak tartom, hogy a Budapesti Bizottság a vezetőségi tagok részére tanfolyamokat szervez, ahol a reszortbizottsági feladatok, a helyes munkamódszerek ismertetésével segítik a vezetőségi tagokat, hogy jól elláthassák munkájukat. Azt javasolhatom, hogy a közelgő vezetőségválasztások lebonyolítása után a Budapesti Bizottság, az eddigiekhez hasonlóan, minden reszortbizottság részére szervezzen tanfolyamot, és az alapszervek részére dolgozza ki a bizalmiak oktatásának tematikáját. A Rákospalota 1. postahivatal szb-titkára, Szűcs János, a szakszervezeti bizottság beszámolójának előkészítéséről tájékoztat: — Nagy gondot fordítunk a szakszervezeti bizottság beszámolójának előkészítésére, s ennek érdekében felosztottuk magunk között hivatalunk egyes területeit. A szakszervezeti bizottság tagjai alapos tájékozódás és az eddig végzett munka felmérése alapján elkészítik egy-egy meghatározott területről szóló beszámolójukat, majd azokat egyeztetve, megvitatva készül a vezetőség számvetése az eddig végzett munkáról. A 4 postaszerv tapasztalatai alapján leszűrhető az a következtetés, hogy alapjában mindenütt felismerték és megértették a jelölő bizottságok kulcsfontosságú szerepét, és ennek megfelelően választották meg a jelölő bizottság elnökeit és tagjait. Különösképpen figyelemreméltó jelenség, hogy az elmúlt évek során számottevően erősödött a szakszervezeti demokrácia, hiszen mind a négy szervnél észrevehető, hogy a szakszervezeti tagság, a dolgozók minden eddiginél határozottabban és mind többen nyilvánítják véleményüket a szakszervezeti munkáról, a gazdasági vezetők tevékenységéről, s nagyon is alaposan mérlegelik a jelölteket. Kibontakozóban van tehát a vezetők és dolgozók kapcsolatában az együttműködésnek, az egymást segítő véleménycserének valamiféle új eleme, ami jelentékeny emelője lehet az új gazdasági mechanizmust előkészítő 1967-es tervév feladatai teljesítésének. A választási munka során a szakszervezeti bizottságoknak ezt a szellemet, légkört még tovább kell erősíteniük. Bátorítsák a dolgozókat, hogy az , üzem a szakszervezeti élet minden feladatával, a munka minden problémájával kapcsolatban mondják el észrevételeiket, és ezáltal a szakszervezeti választások a szakszervezeti és az üzemi demokrácia erősítésének mérföldkövévé váljanak. I V. I. Az utóbbi időben a jubileumi jutalom körüli viták alaposan megritkultak, de egészen még nem szűntek meg. K. J. ilyen természetű ügyében hozott döntést az I. fokú munkaügyi döntőbizottság. A mindenképpen korrekt döntés nyilvánosságot érdemel, mert érdekes tanulság vonható le belőle. Az igazgatóság a jubileumi jutalom iránti kérelmet azért utasította el, mert megállapítása szerint a dolgozó munkaviszonya nem volt folyamatos. A munkaviszonyban az igazgatóság szerint megszakítások voltak. A munkaügyi döntőbizottság viszont a következőket állapította meg: „A munkaügyi döntőbizottság a bizonyítási eljárás során megállapította, hogy K. I. 1940. szeptember 8-tól az ún. visszacsatolt területeken a katonai közigazgatás időtartama alatt különböző postahivataloknál postai adminisztrátor minőségben működött, s mint ilyen dolgozó, illetményétnem esetenként a postamestertől, hanem az ún. hadipótlékkal együtt, az igazgatóságtól kapta 1942. október hó 1-ig, így ez idő alatt a munkaviszonyát folyamatosnak kell tekinteni, annak ellenére, hogy a kiadói igazolvány szerint megszakítás van. A kiadói igazolvány szerint megszakítottnak tűnik az 1941. V. 29—1941. VI. 9-ig terjedő idő, amikor a dolgozó ezt Gyergyóújfaluból (Erdély) — Belatincba (Délvidék) utazással töltötte, és az 1942. VII. 4- től 1942. VIII. 1-ig terjedő időszak is, amely alatt a dolgozó az igazgatóságtól 13 hónapi folyamatos munka után szabadságot kapott A folyamatos munkaviszony elismerését igazolja az a tény is, hogy 1947. november hóban kiállított szolgálati táblázata tanúsága szerint (mind az igazgatósági, mind a létszámhivatali példányokon) a 4. oldalon „A tényleges szolgálat miért szakíttatott meg” című pont nyilvántartási részében utolsó megszakításként mindenhol az 1939. III. 15—1939. V. 5-ig terjedő megszakítás szerepel. A munkaügyi döntőbizottság a fentiek alapján 1939. V. 6-tól a munkaviszonyt folyamatosnak fogadta el és ezért K. I. postafőellenőrt 1964. május 6- án a 25 éves jubileumi jutalom megillette.'.', J. L. ELNÖKSÉGI ÜLÉSÜNKRŐL Szakszervezetünk elnöksége december 29.-én tartotta 1966. évi utolsó elnökségi ülését. Napirenden szerepelt a Posta 1967. évi feladatait segítő szocialista munkaverseny főbb irányelveire vonatkozó javaslat, a területi bizottságok választásával kapcsolatos intézkedési terv és a szakszervezeti politikai iskolák működésének Zala és Komárom megyei tapasztalatai. A továbbiakban az elnökség megvitatta, majd jóváhagyta a Postások Szakszervezete 1967. évi költség■ vetését, és a postás dolgozók testnevelési és sporttevékenységéről szóló tájékoztató jelentést. A napirendek tárgyalásai során az elnökség megfelelő határozatokat hozott. Végül az elnökség tájékoztatást kapott a közelmúltban Norvégiában járt szakszervezeti delegáció tapasztalatairól. „Mi bízunk benned!... " A Budapesti Mikrohullámú Központ TV-részlege adásszünetben bizalmit választott. Magyar Gyulát bízták meg újra e tisztséggel, aki hat éve élvezi munkatársai bizalmát. Egyszerű tettei sohasem keltettek szenzációt, önzetlen fáradozásáról csak nagyritkán hallottak. De legszűkebb környezete jól tudja, mit tett a kis közösségért. Ezért választották ismét őt, a régit. — Gyula! De a jövőben nemcsak azt várjuk el tőled, hogy üdülőjegyet szerezz, meg ügyelj arra, hogy mindenki eleget tegyen tagdíjfizetési kötelezettségének, és elintézd a csoport mindennapos, ügyes-bajos dolgait. A követelmények nagyobbak lesznek. Szólj bele a jutalmak, a prémiumok, az esetleges bérkorrekciók dolgába is — mondották munkatársai, intelemnek, jó tanácsnak, útra valónak szánva, miután már megválasztották. Hogy a nagyobb követelmények támasztása, a tulajdonképpeni, az érdemi vita miért a bizalom megadása után kezdődött, ez nem derült ki, őszintén szólva nem is kerestünk rá magyarázatot. Az a fontos, hogy Magyar Gyula, alapos eligazítást kapott. — Éreztem, hogy valami hiányzik a munkámból — mondja inkább csak önmagának, hangosan gondolkodva a bizalmi. — De ezekről a dolgokról csak utólag értesültem. Előtte senki sem volt kíváncsi a véleményemre. Még a szakszervezeti bizottság sem. Az intelmek tehát nem elsősorban neki, a bizalminak, inkább a szakszervezeti bizottságnak, meg a gazdasági vezetőknek szóltak. Hogy ne döntsenek nélküle, az stb. ne adja beleegyezését addig, amíg nem ismeri a bizalmi véleményét. Igaz, a 24 órás szolgálat és a 48 órás pihenés beosztású munkarenddel nehéz elérni az embereket. — Nehéz, de nem lehetetlen. Olyan kérdésekben, amelyek erősen érintik a dolgozókat, érdemes várni. Kell, hogy alaposan fontolóra vegyék: a választott, illetve a tervezett megoldás a legelőnyösebb-e. Szűcs József, a szakszervezeti bizottság titkára szorgalmasan jegyez. A kis füzetben szaporodnak a sorok. — Értem, mindent megértettem — mondja. — A bírálat jogos, elfogadom. A szakszervezeti bizottságnak változtatnia kell a munkamódszerén. — És azt is rendezni kellene, hogy az újonnan belépők időben kapjanak munkaköpenyt. Tudjuk, ez nemcsak a tvállomás, nem is csak a Budapesti Mikrohullámú Központ ügye. Általános postai rendelkezés, hogy a próbaidősök nem kaphatnak munkaruhát, mert az bizonyos idő után a dolgozó tulajdona lesz, s ki tudja, beválik-e. De az is tény, hogy ezekre az emberekre nem bízhatjuk rá a szennyezőbb munkákat. Gondolkozni kellene, milyen más megoldás lenne előnyösebb a jelenleginél. Sok minden szóba került ezen a rövid tanácskozáson. A legtöbbet a munkáról, a jobb, a minőségileg is jobb munka lehetőségeiről beszéltek. Arról, hogy minél kevesebb legyen az adáshiba, hogy minél jobb legyen a kisugárzott kép minősége, hogy legyen elegendő tartalék alkatrész, hogy a meghibásodott műszerek cserélhetősége a lehető leggyorsabb legyen. — Gyula! Te alapító tag vagy, tíz éve itt dolgozol. Te tudsz öszszehasonlítást tenni, ismered a régieket is, az újakat is. Onnan, a hetedik emeletről, ahol dolgozol, messzire látni. Ügyelj hát mindenre. Egyszóval: mi bízunk benned. Lassan elfogy a kis csoport mondanivalója. A tanácskozásnak az imént újraválasztott bizalmi vet véget. — Igaz, hogy adásszünet van, de most kezdjünk hozzá a mérésekhez. Jó minőségű képet kell sugározni! Köszönöm a bizalmat. A szabadsághegyi tv-adótorony kecses épületében felelősségteljes, jó képességű, szorgos emberek dolgoznak. Ez a tanácskozás is ezt bizonyította. S nemcsak a bizalmit, a szakszervezeti bizottságot is ellátták útravalóval. Zsidai Pál Nemzetközi hírek Az új év alkalmával kölcsönösen üdvözölte egymást szakszervezetünk elnöksége és a Közalkalmazottak és Rokonszakmabeli Dolgozók Nemzetközi Szövetsége, valamint a lengyel, a japán, az ausztrál, az olasz, a belga, az NDK, a bolgár, a francia, a jugoszláv, a koreai, a vietnami, a kínai, a norvég, a csehszlovák, a finn, az NSZK, az osztrák, a svájci, a dán, az angol, a román, az új-zélandi és a kubai postás szakszervezet elnöksége. A Csehszlovák Közlekedési és Postás Dolgozók Szakszervezete 1966. december 8—10-e között tartotta IV. kongresszusát Prágában. A szakszervezet elnökének, dr. Josef Filo, közlekedési titkárnak Frantisek Vala, postai titkárnak Milan Zeman elvtársakat választották meg. A Lengyel Postás Szakszervezet 1967. január 23—24-e között tartotta IX. kongresszusát Varsóban. Ausztriában a közszolgálati alkalmazottak, köztük a postaalkalmazottak fizetését is — 1966. január 1-től két alkalommal emelték. Ez azonban távolról sincs arányban a közszükségleti cikkek és szolgáltatások egyidejű áremelkedésével. 1967. január 2-től például a bécsi városi közlekedési díjakat 66— 100%-kal emelték. A Lengyel Posta 1964-ben 65 millió, 1965-ben 70 millió zlotyt költött beruházásokra. Az utóbbi 2 évben 112 új postai létesítményt építettek, és ezzel 8000 postás dolgozó számára biztosítottak megfelelő munkakörülményeket. Lengyelországban a Lancut-i járás kórháza szülészetén az új mamák ágyai mellé távbeszélőkészülékeket szereltek fel, így az új mamák, s a hozzátartozók bármikor felhívhatják egymást telefonon.