Szegedi Híradó, 1869. január-június (11. évfolyam, 1-51. szám)
1869-06-03 / 44. szám
1869. Tizenegyedik évfolyam. 44-ik szám. Vasárnap, junii S®. POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMÚ KÖZLÖNY. Megjelenő Hetenkint kétszer, vasárnap és csütörtökön reggel. Szeresztőségi iroda, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők : iskola-utca, Csiszár-ház, 2-ik emelet. Kiadóhivatal Burger Zsigmond könyvkereskedése, hová az előfizetési pénzek küldendők. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán: Helyben a kiadóhivataltól elvitetve Egész évre . . . 8 írt. | Félévre . . . . 4 írt Egész évre . . . 6 írt. | Félévre 4 írt Évnegyedre . . 2 frt. 1 Évnegyedre Egyes számára 8 kr. osztr. értékben. Szegeden a kiadóhivatalban; Pesten Neumann A. 1 frt 50 kr. Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban; Pesten Neumann A. hirdetési irodájában; Bécsben Hausenstein és Vogler (neuer Markt Nro 11.) és Oppelik A., Maria/m. Frankfurtban Hausenstein és Vogler hirdetési irodájukban , valamint utóbbi helyen G. L. Daube & Co. hirdetések expeditiójában ; Lipcsében Sachse és társánál; Parisban Havas, Lafitte , Bullier és társánál. 8 frt. Hirdetések díja: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr., két szerinél 5 kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr . „Nyílttériben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 njkrajcár. Szeged város rendkívüli közgyűlése május 30-án. Elnök Réh J. polgármester. A múlt rendkívüli ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, s az isk. tanszék tagjaira beadandó szavazatok összeszedésére Hódinok, Korpássy M. jegyző, Szűcs A. és Fodor István képviselők kiküldetvén, — megkezdődött a most említett tanszék tagjaira a szavazás. Ez kétféle, egy nyomtatott s egy lithografiozott névjegyzékkel történt, az elsőt a fehér párt emberei, az utóbbit a szabadelvű kör conferentiája készíté, s ez győzött. Az előbbenit, mint a mostani uralkodópárt egyik bélyegző eljárását, s mint amúgy is nagyszerű curiózumot, az újdonsági rovatban közöljük. A szavazatszedő bizottmány ugyan nem lett kész munkálatával az ülés befejeztéig s így az eredmény majd csak a jövő rendes közgyűlésen fog kihirdettetni, mi azonban már itt közöljük azt. Eszerint megválasztottak: 1) Réh János 122 , 2) Szűcs Andor 120, 3) Szánthó Leander 120, 4) Börcsök Ignác 77, 5) Fodor István 74, 6) Dáni Ferenc 73, 7) Tóth János isk. igaz. 70 , 8) Wagner Károly 70, 9) Zsótér Andor 70, 10) Balogh JánOS 69, 11) Takáts Mihály 67, 12) Szabó János 67, 13) Bója Gergely 66, 14) Bamberger Samu 66, 15) Lecter Mihály 66, 16) Szűcs Ferenc 66, 17) Burger Zsigmond 65, 18) Fiuk Ferenc 65, 19) Kováts István építész 65, 20) Mihálkovits János 65, 21) Harcz Mihály 64, 22) Molnár Pál 64, 23) Imre Antal 64, 24) Pálfy Antal 63, 25) Rosenberg Izsó 63, 26) Bánhidy Vendel 62, 27) Rohrbach Antal 62, 28) Kátay István 61, 29) Muskó Sándor 61, 30) Nyilasi Ferenc 61, 31) Neskovits György 61, 32) Szűcs Ferencs (cserepes) 61 szavazattal. Öten kaptak 61 szavazatot, ezekből kettő el fog esni. Olvastatott a közokt. minisztérium leirata, a helybeli főgymn.igazgatóság azon fölterjesztésére, melyben az az algymnasium túltömöttsége miatt egy párhuzamos algymnasium fölállítását kéri. A leirat előadván az okokat, melyek miatt a minisztérium e kérelmet még most nem teljesítheti, egyelőre csak azon osztályok mellé hajlandó párhuzamos osztályokat állítani , melyek legjobban túlnépesedve vannak. Evégből azon kérdést intézi a városhoz: rendelkezik-e e célra alkalmas termekkel és tanerőkkel, vagy itt is a kegyesrendieket kívánja-e alkalmazni? A közgyűlés erre azon fölterjesztést teszi, hogy helyisége nincs, de e hiányon egyelőre bérelt helyiségekkel lehetne segíteni, későbbre pedig a gymnasiumi épület kiépítése által. A tanerőkre nézve pedig fölterjeszti Somhegyi k. r. főnök úr levelét, melyben az a kegyesrendből tanárokat évi 600 írt tisztelet- és tartásdijért és a tanári lakások első bebútorozásáért ajánl. Déry Károly ügyvédi oklevele kihirdettetik. Következett a városbirói helyettes megválasztása. A verseny, mint előre is tudni ehetett, nagyon szerényen ütött ki. Mindössze két folyamodó volt : Nagy Antal s.kapitány és Bak Balázs ügyvéd. Ezek szavazásra kitüzetvén, Nagy Antal nyert 101, Bak B. 2 szavazatot s igy a hely. biró Nagy Antal lett, ki a közgyűlés előtt az esküt mindjárt le is tette, s nehány szóval megköszönvén a benne helyzett bizalmat, a tanácsi asztalnál helyet foglalt. A jegyzői állásra szintén csak ketten pályáztak: ismét Bak Balázs és Huszka Ödön dorozsmai főjegyző. Megválasztatott: Huszka Ödön 94 szavazattal, Bak B. 5 szavazatot nyert. A megválasztott azonnal megjelent s néhány szóval szintén köszönetét mondván, az esküt letette. Erre, habár post festa, azt jegyezzük meg, hogy helytelen dolog volt a sommás bíráskodáshoz 800 frtos jegyzőt választani, miután a törvény a bíró mellé nem jegyzőt, hanem tollvivőt rendel, akinek nem feladata jegyzőkönyveket szerkeszteni, hanem csak a bíró diktálása után írni, akinek tehát untig elég lett volna 5—600 frt fizetés. Épen ezen körülményt hozá föl indokul Babarczy J. a választás után közvetlenül tett azon indítványa mellett, hogy ha már a most választott aljegyzőnek 800 frt fizetést határoztak, a többi aljegyzők fizetéseit is — akiké ennél kevesebb — emeljék föl 800 frtra ; ezt kívánja az osztó igazság. Ez indítvány a jövő közgyűlésen fog tárgyaltatni. Olvastatott Wagner Károly unoknak, mint a Sina udvar előtti kövezetmunkálat végrehajtására kiküldött bizottmány elnökének jelentése. E bizottmány t. i. meg volt bízva, hogy a még 1. évi március hóban elhatározott Sinaudvar előtti Tiszapart kikövezése tárgyában költségvetést készítsen s javaslatot adjon arra nézve, hogy az árvíz-magaslatnak megfelelőig mily magasra emeltessék a part ? A bizottmány jelentésében 2 láb magasságú töltést javasol, mi el is fogadtatott, s a töltésezési bizottmány utasíttatott, hogy a feltöltést azonnal megkezdesse s mielőbb bevégeztesse , hogy az megjáratván , szilárd alapot képezzen a kövezésre, mely pár hó múlva megkezdetni határoztatok; s miután még nem lehet tudni, vájjon a minisztérium a költségvetésbe kövezésre fölvett 30.000 irtot helybe fogja-e hagyni, elhatároztatott, hogy az ezen követésre megkívántató összeg a töltésezési alapból kölcsönöztessék. Annyi vajúdás után tehát talán meg fogjuk végre érni, hogy ez a sok évi panaszt nyögő út is járható lesz. Ezzel az ülés, nem lévén több tárgy napirendre kitűzve, befejeztetett Löw Lipót a hétszemélyes tábla eredetéről. Az Osztrovszky tiszteletére rendezett múlt csütörtöki díszestélyen Löw Lipót főrabbi , a következő, a hétszemélyes tábla eredetét érintő érdekes fölköszöntő beszédet mondá: „Körünk tisztelt alelnöke, Dáni Ferenc ur, s utána körünk t. elnöke, Osztrovszky József ur, a hétszemélyes tábla ujabbkorú fejleményét érintették. Én a hétszemélyes tábla eredetére nézve bátorkodom egy néhány igénytelen észrevételt kockáztatni, föltéve, hogy a mélyen tisztelt vendégkoszorú oly szíves lesz, engem nagybecsű béketűrésével szerencséltetni. A „Corpus Juris“-ból nagyon csekély fáradsággal ki lehet tudni, miként a főméltóságú hétszemélyes tábla 1723-ban nyolc taggal, 1741-ben ismét négy taggal megszaporíttatott. Az újabb statistikai kézikönyvek még később történt szaporításokról tesznek említést. De egy kérdésre sem a „Corpus Juris“, sem az újabbkorú statistika nem felel; ama kérdésre ugyanis: mikor alakíttatott a hétszemélyes tábla szoros értelemben, t. i. ama legfelsőbb országos törvényszék, mely nevének tökéletesen megfelelőleg, csak hét tagból állott? E kérdés magában véve talán jelentéktelen, de remélem, miként nem lesz jelentéktelen a felelet, melylyel önöknek szolgálhatni szerencsém van. A hétszemélyes tábla, melynek egyik szellemdús és szilárd jellemű tagját ünnepli estélyünk, s ünnepelni szándékozik felköszöntési előadásom is — a hétszemélyes tábla a magyar nemzet legragyogóbb korának köszöni eredetét és keletkezését. Azon király alatt alakíttatott, kiről azt mondja a magyar nép példabeszéde, hogy halála után eltűnt az igazság; ki „Bejárta szép országát s mint béke angyala, Törvényt, igazságot tett, amerre járt vala; Bejárta a Dunának s Tiszának mesgyeit, Kihallgató urával a per sérelmeit;é s kiről a nagyhírű német történetíró, Müller János, azt állítja, hogy a tizenötödik századnak legnagyobb uralkodója volt egész Európában. Ezek után szükségtelen mondanom, hogy Mátyás királyról szólok, kinek emlékezetét mindig áldani fogja a haza, ámbár kortársai közt ellenségre is akadt, s némelyek talán azt sem akarták neki megbocsátani, hogy zsidó volt keresztapja. A keresztelés Kolozsvárott, 1443-ban, ápril 22-dikén ment végbe, és egy Thuz nevű kikeresztelkedett zsidó csakugyan mint Hunyady János komája diszlék. De térjünk vissza tárgyunkhoz, a hétszemélyes tábla történelmi vázlatához. E tiszteletreméltó tábla az elfajult törvénykezés okozta bajok orvoslására hivatott létre! Eredetileg az országos kancellár és hat ülnökből, tehát hét bíróból állott; székhelye Budán volt. A hétszemélyes tábla 1458-ban, Mátyás uralkodása első évében, a pesti országgyűlés végzései folytán, lépett életbe. Ezen évszám Szeged városára nézve roppant fontossággal bir. Mert épen 1458 ban, augusztus végnapjaiban, midőn Aeneas Sylvius Bartholomew Piccolomini II. Pius neve alatt a pápai székre lépett, indult Mátyás király Budáról Szegedre, és Szeged polgársága egyhangú lelkesedéssel fogadta az ifjú reménydús fejedelmet, a hétszemélyes tábla bölcs alapítóját. Nagyon vidám volt akkor a szegedi élet, a testvériegyetértés üdvös és örvendetes befolyása alatt. A kaszinó azon időben még nem küzdött súlyos deficittel, és a szegedi polgárságnak ama jó oldala is volt, hogy még nem oszlott három oldalra, t. i. jobb-, középbal- és szélsőbaloldalra. A hétszemélyes tábla régi megnevezése mai napig szokásban maradt, de belszerkezete lényegesen változók. S ez nézetem szerint nagyon is helyén van. Maradjanak a középkori megnevezések, melyekhez a nemzet kegy teljesen ragaszkodik; csak maguk a középkori intézmények menjenek a reform olvasztó tégelyén vagy izzó kemencéjén keresztül, úgy, amint ez történt a hétszemélyes táblára nézve: fortiter in re, suaviter in modo! Legyünk reformerek az alapra és conservativek az alakra nézve ! T. uraim ! Még csak egy zárszóra kérem magamnak önök becses és jóakaratú figyelmét. Azt akarom még említeni, hogy már a régi világ ismert hétszemélyes táblát. A városi bíróságok a hajdani zsidó államban hét tagból voltak alkotva. A septemviratus ennélfogva már több, mint kétezer évvel ezelőtt, dicső méltóság volt. Az iránt azonban még nem jöttek tisztába, hogyan neveztessék a septemvir magyarul. Hét személynek mindenesetre kétértelmű, mert annyit is tehet, mint hét personalist. Tudományos akadémiánk két kifejezést ajánl: a septemvir legyen hetednök, vagy hétnöki Osztrovszky József úr eddig nem hétnök, hanem inkább hatnok volt, mert gyönyörű beszédeivel mindig hatott mi reánk, s fölszólalása sohasem maradt hatás nélkül. De legyen bár tisztelve szeretett barátunk jövőre hét személynek, vagy hetednek, annyi világos és kétséget nem szenved, hogy tiszta jelleme, tudománya s mélyen ható fölfogásánál fogva a magyar bírói kar díszeihez fog tartozni. Mi, szegedi tisztelői és barátjai, változatlan részvéttel fogjuk őt kisérni fényes pályafutásán , óhajtván, hogy a jó Isten pajzsa alatt a földi zarándokság legmesszebb céljáig boldogul éljen ik a munka és szorgalom fölött. A Magyarország és Ausztria között egykor felállott vámsorompók a magyarországi ipar elnyomása tekintetéből mesterségesen ápolták a külföldi ipart; s míg a külföldi iparcikkek a gyári kezelés és a befektetett tőke nagysága folytán csin és olcsóság tekintetében keresetté váltak, addig a hazai ipar gyárak és a tőke hiánya miatt mindig csak kezdetleges állapotban maradt, s így történt, hogy midőn a vámsorompók megszüntetve lettek, már akkor a külföld kifejlett iparával a hazai ipar versenyezni nem volt képes. Voltak ugyan egyes iparostársaink, kik kedvezőbb vagyoni helyzetük, szakképzettségük, de különösen külföldi gyárakkal, összeköttetésük folytán olcsón szerezhették be a nyersanyagokat, iparostársaink azonban nagyrészt versenyképtelenek lévén, egész éltükön át önállás nélkül maradtak s a nagyobb tőkével rendelkező más iparosok eszközeivé lettek, nm maradván fent vigaszul még csak az sem, hogy munkájuk kellő díjaztatásban részesül, sőt szorgalmuk mellett is sok esetben ki voltak téve annak, hogy a mindennapi kenyér beszerzésére sem nyílt mindig alkalom. Hozzájárult ehez még azon körülmény is, hogy vagyonosabb iparosainkat is többnyire külföldről bevándorlóit s nagyobb tőkékkel rendelkező iparosok nyomták el. Ezen természetellenes viszonyok megszüntetése mindnyájunknak egyaránt, közvetlen önmagunk, s közvetve a hazai ipar iránti kötelességünk. Gondolkoztunk a módok felett s elfogadtuk azt, melyet a tudomány és a gyakorlati élet egyformán ajánl. Egyes ember mind tőke, mind hitel tekintetében gyönge ahoz, hogy egy már virágzásnak indult üzlet ellen versenyre keljen. Hosszú idő kell ahoz, hogy valaki a kezdet nehézségeit leküzdje s végre is, egyes ember mindig ki van téve azon gyarlóságnak, hogy saját javát keresve, önérdekének előtérbe tolása mellett mások érdekével nem sokat törődik. Mi felölelni akarjuk összes iparostársainkat, tért akarunk nyitni mindenkinek, munkát szerezni iparostársainknak s fölemelni a munka értékét a jóság és külcsín tekintetében is azon polcra, melyen a szorgalom és munka képes legyen a tisztességes megélhetést biztosítani s az iparos osztálynak a társadalmi életben őt megillető befolyást és tiszteletet kivívni. Elszigetelt erővel azonban ezt elérnünk nem lehet. Az elszigetelt csekély erőket egy hatalmas egészszé egyesítenünk, társasulnunk kell. Az assotiatiót oly hatalomnak mutatta az élet, amely előtt nincs lehetetlenség! Elhatároztuk tehát egy részvénytársulat alakítását, mely részvények útján beszerzendő hatalmas tőkével rendelkezzék, mely a legolcsóbb és legjobb gyárakkal lépjen egyenes összekötésbe, olcsón szerezze be a legjobb minőségű nyersanyagokat, azokat pénz és hitel mellett olcsón adja tovább a kisebb iparosoknak, sőt raktárt állítson fel, hol a dolgozni akaró iparos minden időben foglalkozást s tisztességes munkabért kapjon, s igy iparostársainknak a munkát és tisztességes megélhetést mindig biztosítsa, a nagyközönség igényeit pedig az ipar fejlesztése s az iparcikkek szilárd minősége és külcsme által minél inkább kielégítse. E társaság üzletkörébe felveendőnek találtuk a szabó, kalapos, szűcs és lábbeli készítő mesterségek productumait; mert oly üzletágak, melyek egymás kiegészítői s egymásra utalvák, a társasulás hatalmas védpajzsa alatt, csak egyesítve érhetik el azon kifejlődést, hogy a nagy közönség igényeit és kényelmét s egy ily társaság virágzását egyaránt biztosítsák, és hogy egy jótékonyan kifejlett társaság minél több iparostársunkat öleljen magához. Vállalatunk élén oly férfiak állnak, kiknek vagyoni állásuk, képzettségük s múltjuk és jelenük elegendő biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a társaság már mindjárt kezdetben szilárd alappal s kecsegtető jövővel bírjon. Itt az idő tehát t. iparos polgártársaink! nyitva áll előttünk a haladás és anyagi jólét Fölhívás! T. iparos polgártársaink! A szó indít, a példa vonz! A legközelebb lefolyt másfél évtized bő alkalmat nyújtott megismerünk a gyakorlati életből azon óriási hatalmat, melylyel a tőke rendelkezik