Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 7. kötet
L - Lakos János báró - Lakos Lajos
Lakits—Lakner pesti egyetemen iratkozott be, hol 1897. jún. bölcseleti doktorrá avatták ; egy évig a kecskeméti ev. ref. főgymnasiumban, majd a sepsi-szent-györgyi Mikó-kollegiumban tanárkodott; jelenleg Hódmezővásárhelyen főgymnasiumi tanár. — Munkája : Aradmegye népesedési mozgalmai. Kecskemét, 1897. — Kéziratban: Honter János a szászok reformátora és A XVI. század reformátiója mint eszmemozgalom Erdélyben. Századok 1897. 767. 1. és önéletrajzi adatok. Lakos János, báró, cs. kir. tábornok, a m. tudom. akadémia tiszteleti tagja, szül. 1776. ápr. Ajkán (Veszprémm.), hol atyja L. Ádám ág. ev. lelkész volt; tanult Sopronban, hol az akkor alakult magyar társaságnak főjegyzője volt 1792 —1793-ban; Pozsonyban folytatta iskoláit. 1793-ban mint hadapród az 53. sz. Jellachich gyalogezredbe lépett; csakhamar tisztté s 1809-ben a főtábornoki karhoz kapitánynyá neveztetett ki. Hadi tudománya s vitézsége jutalmául 1811. szept. 13. nemességet kapott s báró, 1814. őrnagy, 1820. alezredes, 1836. vezérőrnagy és dandárparancsnok, végre eszéki várparancsnok lett. 1819-ben Ausztria és Tirol térképi felvételével és a hadtörténet megírásával bízatott meg. A Mária Terézia lovagkeresztjét nyerte s a della reunione sz. György katonai rendének vitéze lett. Kis Jánosnak és Kazinczy Ferencznek barátja volt; a hadi zajban sem szűnt meg Olasz- és Francziaországban tartózkodása alatt a magyar irodalmat mívelni. A m. tudom. akadémia 1832. márcz. 10. tiszteleti taggá választotta. Meghalt 1843. jún. 28. Eszéken. — Czikke a Tudomány Tárban (1836. X. Emlékezet b. Tott Ferenczre); hadtudományi dolgozatai német folyóiratokban jelentek meg. — Munkái : 1. Tiszt. tudós Raits Péter ur neve napján 1792. Rák 28. igy gondolkodott ... s véle e versek nyomtattatói Benedikt András, Kis János, Ajkay Pál, Schneller Lajos, Ihászy Imre, Ritter Theophilus. Sopron. — 2. Vándor szünórái. Pest, 1839. Két kötet. (I. Emlékezet Itáliára. Valóság és költemény. II. Nápolyi levelek). ( Kéziratban: Hunyady László, szomorújáték 5 felv. (előadatott 1794. okt 13. és nov. 10., 1807. decz. 30. és 1808. febr. 15. Pesten, 1812. decz. 12. és 1813. febr. 27. Kolozsvárt); Székfalvy Ágnes, érzékeny játék 5 felv., Kotzebue után magyarítva. Levele báró Frimont Jánoshoz Nápoly 1823. (a magyar, n. múzeumban). A M. Tudós Társaság Évkönyvei. Pest, 1846. VII. 1842—1844. 157. 1. — Kis János Emlékezései I. 52., 196. 1. — Ujabbkori Ismeretek Tára V. 180. 1. — Wurzbach, Biogr. Lexikon XIV. 10. 1. — Kovács Sándor, A soproni ev. lyceumi magyar társaság története 1790— 1890. Sopron, 1890. 34., 101. 1. — Petrik Bibliogr. — Kazinczy Ferencz Levelezése II— VII. k. — Illéssy-Pettkó, A királyi könyvek. Bpest, 1895. 124. — Lakos Lajos, városi adópénztári ellenőr, L. Lajos városi tanácsos és Bánffy Eulalia fia, szül. 1851-ben Szentesen (Csongrádm.), hol a gymnasium hat osztályának bevégzése után a 68. sz. cs. k. gyalogezredbe lépett mint önkéntes; a bécsi cadet-iskolába küldték, hol a tiszti tanfolyamot hallgatta s 1871-ben hadapród, 1872-ben a 7. sz. cs. kir. huszárezredben hadnagy lett. 1875-ben Törökországba ment; előbb a galaczi cs. k. consulatusnál volt alkalmazva . 1876-ban Kis-Ázsiában félévig egy expeditióval tanulmányutat tett. Az orosz-török háború kitörésekor a szervezendő magyar légióban mint százados a legió-parancsnok hadsegéde lett; a légiót azonban nem lehetett felállítani, azért a lengyel légióba lépett és Abdul-Hamid szultán őrnagynak nevezte ki. Részt vett a dunai hadjáratban és több fővárosi lapnak harcztéri tudósítója volt. 1878-ban visszatért hazájába s 1879-ben postai szolgálatba lépett, 1888-ig Piskin postamester volt. 1889-ben a nagyváradi kir. ügyészséghez irodavezető tisztnek neveztetett ki; innét 1891-ben a városhoz ment számtisztnek és 1893-ban adópénztári