Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
NY - Nyizsnyánzsky Menyhért Ignácz - Nyujtó Pál - Nyulas Ferencz
1187 Nyiry—Nyitra-Zerdahelyi 1184 nevelő könyvtárát. Főszékesegyházi hitszónok. Titkára az egri egyházmegyei irodalmi társulatnak, melynek czélja az egyházmegye történelmének megvilágítása. Czikkei jórészt szépirodalmiak, a következő hirlapokban és folyóiratokban vannak: Szépirodalmi Kert, Magyar Állam, Magyar Szemle, Jász-Nagykun-Szolnokmegye, Hitvédelmi Folyóirat, Egri Egyházmegyei Közlöny, Hitszónoklati Folyóirat, Tanítsatok, Egri Hiradó sat. — Munkái: 1. A pennás káplán. Bollanden Konrád után ford. N. I. Budapest, 1891. — 2. Képes minisztrácziós könyvecske. Eger, 1891. (és 1896.). — 3. Egyházi beszéd a tiszanánai temetőben a Balla család sírbolt kápolnájának fölszentelésekor. Kanyar, 1895. — 4. P. Abel Henrik S. I. Missio beszédei. Ford. Pozsony, 1896. — 5. Carruthers-Resch, A japáni szekrényke. Ford. Eger, 1896. — 6. P. Abel: Férfiaknak való böjti prédikatiók. Ford. Pozsony, 1897. — 7. Szelid elbeszélések. Ford. N. D. Eger, 1898. (Ism. Kath. Hitvédelmi Folyóirat). — 8. Az egri érseki papnevelő-intézet könyvtárának szakok szerint való jegyzéke. U. ott, 1901. — 9. Champol: Az önző. Ford. Bpest, Eger, 1901. — 10. P. Da Porto Maurizio Leonard: Missio beszédei. Fordította N—n. I. sorozat. Budapest, 1903. — Szerkesztette a Manuale Rituum-ot (1900); 1901-től szerkeszti az egri egyházmegyei Directoriumot és részt vett a Rituale kiadásában (1897—98). — Álnevei és jegye: Nonquis, Valaki, Baptista és N.n. /)/. Könyv-Szemle 1902. 196. lap és Otrok Mihály főreáliskolai tanár szives közlése. Nyizsnyánzsky Menyhért Ignácz, kanonok, szül. 1747. július 30-án Bajmóczon (Nyitram.), 1763-ban Nagyszombatban hallgatta a bölcseletet, a theologiát 1766-tól Bécsben végezte. Mint Esztergom-főmegyei pap 1770-ben Nagyszombatban tanulmányú másodfelügyelő volt. 1772-ben az esztergomi érsek helynökének titkára, 1775. márkusfalvi plébános lett. 1781-ben a beszterczebányai egyházmegyébe lépett át és Bajmóczon lett káplán, 1784-ben Korpona város plébánosa s 1800. ápr. 23. beszterczebányai kanonok, 1804. apát, 1811. nagyprépost. Meghalt 1813. júl. 9. Beszterczebányán. — Irodalmi hagyatéka: Historia rerum Corponensium ab exordio usque a. 1800. Kézirat ívrét 390 lap. (E művet történelmi szempontból forrásmű gyanánt becsülik). Schematismus Historicus dioecesis Neosoliensis 1876. 57. 1. — Magyar Sión 1886. 835., 1889. 73. 1. — M. Könyv-Szemle 1886. 159. 1. — Zelliger Alajos, Egyházi irók Csarnoka 367. 1. Nyújtó Pál, ev. ref. tanító. — Munkája : Czegléd város és Pest-Kis-Kunmegye földleírása a népiskolák, Czegléd III. osztálya számára. Czegléd, 1880. (Nyom. Kecskeméten.) A magyar n. muzeumi könyvtár példányáról. Nyulas Ferencz, orvosdoktor, Erdély főorvosa, szül. 1758. júl. 25-én Köszvényes-Remetén (Maros-Tordam.) előkelő székely családból; az orvosi tanfolyamot Bécsben végezte, de a rigorotumokat a pesti egyetemen állotta ki 1787. decz. 13. és 14.; felavatása azonban csak 1788. jan. 22. történt; azután Szamosújvárt volt gyakorló orvos. 1795-ben a pestisjárvány idejében felső kiküldetés folytán 53 községben gyógyított és a himlőoltást ő ismertette meg Erdélyben. 1800-ban Kolozsvárt telepedett le. 1806. okt. 23. nevezték ki Erdély főorvosává. Meghalt 1808. decz. 27. Kolozsvárt. — Czikke a M. Hírmondóban (1801. 11. sz. Halljuk miként panaszol báró Crantz a magyarokról). — Munkái: 1. Az erdélyországi orvosvizeknek bontásáról közönségesen. Kolozsvár, 1800. Három kötet. (I. Ajánló levél. Előljáró beszéd és a vizeknek bontásáról közönségesen. II. A Radna vidéki vasas borvizeknek bontásáról. III. Ugyanazon vizeknek orvosi erejéről, hasznairól és vélek élés mód-