Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
NY - Nyiri Elek - Nyiri Ferencz - Nyiri István - Nyiri (Czeglédi) János - Nyiri Károly - Nyiri Klára - Nyiri Péter
Nyiry—Nyitra-Zerdahelyi ténete. Kolozsvár, 1896. 127. lap. — Vajda Névkönyve 125. 1. Nyiri Elek, socialista bölcselő író Szarvason; valamikor jómódú ember volt, de folyton pereskedett, úgy, hogy kisded vagyonkáját is elvesztette; egy exaltált és kizárólag socialista röpiratokkal, könyvekkel és újságokkal táplálkozó ember, féktelen vehementiával rontott a Népszerű bölcsész cz. folyóiratának minden egyes czikkében az úri rend, az igazságszolgáltatás, a kormány, a papság s egyáltalában minden ellen. Gyakran támadt baja a sajtóügyészségekkel s legutóbb a budapesti esküdtszék előtt állt egy éles, antidinastikus czikke miatt. Az esküdtek azonban látták, hogy tébolyult emberrel van dolguk és fölmentő ítéletet hoztak. A lapszerkesztésen kívül, melynek révén szarvasi bölcsnek nevezték, kuruzslással is foglalkozott; valami fehér port, mely jó volt minden baj ellen, szórt a hiszékeny emberek szemébe. Utóbb kitört rajta az üldözési mánia s elhatározta, hogy önként megválik az élettől s különös életének különös befejezéseül a római philosophusok mintájára az éhhalált választotta. Harmincznyolcz napig nem evett, csak a maga készítette port szedegette étlen-szomjan. 1899. márcz. 25. reggel halva találták az ágyában. — A Magyar Philosophiai Szemlébe írt czikkeket. — Munkái: 1. Népszerű bölcsész. Szerk. és kiadta Szarvason (Békésm.) 1895—96. Nyom. Mező-Túron. (Első négy hónapban havonként, aztán két havonként jelent meg hat-hat füzetben, minden czikke névtelenül, mert az egészet ő maga írta). — 2. Zsarnokság ellen. Négy czikk. Mezőtúr, 1897. Esti Újság 1898. 90. SZ. — Budapesti Hirlap 1899. 76. SZ. — Szarvas és Vidéke 1899. 13. sz. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól. Nyiri Ferencz, birtokos Nagy-Kállóban (Szabolcsm.). — Munkája : A felső tiszavidéki gazdasági egyesület monographiája. Nyíregyháza, 1896. (Nyiri Jánossal együtt). A magyar n. muzeumi könyvtár példányáról. Nyiri István. L. Nyiry. Nyiri (Czeglédi) János. L. Czeglédi (Nyiri) János. Nyiri Károly, m. kir. posta- és távírófőtiszt és hivatalfőnök, szül. 1845. decz. 9. Szentesen (Csongrádm.); iskolai tanulmányainak bevégzése után Pesten 1867-ben a távírótisztképző tanfolyamra iratkozott be s a vizsgát letette. 1868. máj. távírótisztté Újvidékre neveztetett ki, honnét 1869-ben saját kérelmére Pestre helyeztetett át. 1872-ben a távírófőtiszti szigorlatot is letette. 1873. márcz. a kecskeméti távíróhivatal vezetésével bízatott meg és ugyanekkor kiküldték a bécsi világkiállításra a távírószak tanulmányozására. 1887. jún. a postatiszti vizsgát is letette s a távírónak a postával ugyanazon évben történt egyesítése alkalmával az egyesített hivatal vezetése reá bízatott. 1890-ben soron kívül főtisztté kineveztetett és ezen minőségben működik ma is. A bécsi tanulmányútjáról írt jelentése, valamint egyéb czikkei is a Távirászati Közlemények Tárában jelentek meg. Kecskeméti Nagy Képes Naptár 1892. 143. 1. arczk. Nyiri Klára. L. Nyiry Klára. Nyiri Péter, ev. ref. lelkész, debreczeni egyházmegyei esperes ; Vértesen (Biharm.) volt lelkész, hol 1879. okt. 4. meghalt. — Különös gonddal tanulmányozta a hazai s külföldi szépirodalmat; francziából és angolból több színdarabot fordított. — Munkái: 1. Vezérkönyv a magyar nyelvtan tanításában a II. III. és IV. V. elemi osztály számára. Debreczen, 1871—74. Két füzet. — 2. Vezérlet a törtszámtanításban. Elemi tanítók számára. U. ott, 1871. — 3. Magyar nyelvtanítási gyakorlatok a II—V. osztály számára. Ugyanott, 1874. Két füzet. — 4. Olvasmányok a II. és III. elemi oszt tály számára. Ugyanott, 1874—1878. Két