Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Patrubány János - Patrubány Lukács
515 Patrubány 516 kötésének kimutatása); a Zeitschrift für Natur- und Heilkundeben (1860. Die Pneumatosen im menschlichen Körper, Über die Digitalcompression zur Heilung von Aneurysmen und phlegmonösen Processen, Merkwürdige Verletzung der Achselhöhle durch einen Baumast, Pharmakologische Beiträge, Über Jodismus); a Gyógyászatban (1861. Tájékozás Virchow Rudolf tanár sejtkórtanának jelentősége körül, Lapszemle-Közlemények, 1862. Az általános kórtan köréből, A védhimlőojtás közegészségi és gyógytani értéke, A kovasavas oldat egy esetben megfigyelt gyógytani hatásának tüneményei, 1863. Az országos központi védhimlőojtó-intézet 1862. évi működésének kimutatása, Közlemény a budapesti kir. orvosegylet gyűléséről, 1864. A magyar orvosi könyvkiadó-társulat ügyében, Az országos központi védhimlőojtó-intézet 1863. évi működésének kimutatása, 1865. Válasz a Gyógyászat t. cz. szerkesztőségének, 1873. Beszéd a képviselőházban, 1874. Budapest t. főorvosának hivatalos jelentése az 1874. nov. észlelt közegészségi viszonyokról); a Kertész Gazdában (1866. A cholera ellenszere); a Közegészségi és törvényszéki Orvostanban (1868. Felterjesztése a m. kir. belügyminisztériumhoz a «központi oltó-intézet» rendezése végett); az Ung. Med.-Chirurg. Presseben (1866. Heilresultate aus dem Kaiserbade in Ofen, 1870. Rede des Ablegaten, 1871. Das Kaiserbadh in Ofen); az Áramorvosban (1874. Budapest t. főorvosának hivatalos jelentése az 1875. nov. észlelt közegészségi viszonyokról, Az országos központi védhimlőojtó-intézet 1873. évi működésének táblás kimutatása hónapok szerint). — Munkái: 1. Virchow sejtkórtanának ismertetése. A m. orvosok és természetvizsgálók IX. nagygyűlésének ünnepélyére. Pest, 1863. — 2. Az 1864. évi fürdőidény a budai Császárfürdőben. Gyógytani szempontból. U. ott, 1865. — 3. Nagyságos Kammermayer Károly polgármester úrhoz jelentés Budapest főváros tiszti főorvosi hivatalának 1874. évi működéséről. Bpest, 1875. Hölgyfutár 1858. 14. Sz. — Szinnyei Könyvészete. — Pesti Hirlap 1879. 53. szám. — Vasárnapi Újság 1885. 35. SZ. arczk. — Ország-Világ 1887. 14. Sz. arczk. — Vasárnapi Újság 1891. 23. SZ. (Neltr.). — Pallas Nagy Lexikona XIII. 858. 1. Gllögyes Endre Emlékkönyve. Bpest, 1896. 209. 1. Patrubány János, erzsébetvárosi (Kis-Küküllőm.) lakos, hol 1832-ben született és 1852-ben a cs. kir. hadseregben mint könnyű lovas katona szolgált. 1870. júl. Budapesten járt és ekkor írta meg az ottani és erzsébetfalvi élményeit a következő munkában : Enyésztetlen emlékek és a szellemi tehetség gyümölcsöző ágai. Nagy-Szeben, 1880. A m. n. múzeumi könyvtár példányából. Patrubány Lukács, bölcseleti doktor, polgáriskolai tanár, egyetemi magántanár Bpesten. Czikkei a M. Nyelvőrben (1882. Baráncsik és baráncsik, 1897. Bocsán és bocsát, Bűn); az Egyetemes Philol. Közlönyben (1885. Boncsok, Még egy pár szó a boncsokról, 1886. Csörege, csöröge, 1890. Nöldeke perzsa tanulmányai); az Armeniában (1890. Az örmény ethnographiához, 1891. Viszhang Kuun Géza gr. czikkeire, 1897. Hübschmann perzsa tanulmányai,tekintettel az örmény nyelvre, 1899. Az ősmagyarok Örményországban, Az ordiesi örmények eredete, Bizánczi Fauszt negyedik századbeli örmény történetíró, 1901. Magisztrosz Gergely XI. századbeli örmény író, Nerszesz Anarháli XII. századbeli örmény iró, Örmény irodalom az V. században); az Ethnographiában (1890. Alisán Leo örmény ethnographus velenczei jubilaeuma, 1902. Jelentés a M. N. Társaság könyvtáráról, 1900. Szákák és örmények, Törökök és hunok Indiában és Iránban, 1901. Vízfakasztó monda az örményeknél) sat. — Munkái: 1. A „magyar" név eredete. Bpest, 1883. (Különny. az Egyet. Philol. Közlönyből). — 2. Örmény tanulmányok, Bpest, 1884.