Temesvári Hirlap, 1925. július (23. évfolyam, 144-170. szám)

1925-07-01 / 144. szám

S Szerkesztőség és kiadóhivatal: Temesvár-Belváros, l3Pa Libertăţii (Jen­őherceg-tér) 3 Telefonszám 14 —12 Sürgönyeim, Hírlap Timişoara A­ díjfizetés ára Romániában egész évre 000 lei, félévre 450 lei, havonta 75 lei, helyben házhoz, vidékre postán. Az összes külföldi államokba havi 125 lei, negyedévre 375 lei, mely külföldi valutá­ban fizetheti*,, külföldi folyószámláinkra. Alapítottál POGMAY MIHÁLY Az egyes szá­m ára 41 S.e. Csehszlovákiában 1 c. korona, Magyar­­országon 2000 korona, Ausztriában 30 garas (Groschen) Amerikában 1 cent, Olaszország- valamint Fiuméban */1 lira. Bukarestben kei 5 Nyomda: Hunyadi grafikai mTim­é-­­ sat, a Temesvári Hírlap nyomdája­­ Temesvár-Belváros, Piaţa Ţepeş Vodă (Lenau-tár) 2 Telefonszám 14 —14 WKmmsBBttamnuMm bjmm^iíbwiibíwct ■ehmwiiiiiiih hiwiiiiii mmmmammmma iéi Magyarok csüíasa halványabb lesz-e holnap? . . . Anghe­­lescu vexellenciája nevét markánsabb hetükkel rójják-e holnap a román állam­alkotó férfiak névsorába? . . . Kis csil­lag-remények hullottak m­a sárba s An­gh­el­e sem­ teljes diadalt aratott: Magyar diákok érettségi vizsgája volt ma . . . * Petrescu-Comnen, Románia svájci meghatalmazott minisztere új törvényt sürget: büntető szakaszokat azon ma­gyar vezető férfiak ellen, akik legális után külföldre viszik panaszukat egyes kisebbségeket érintő rendelkezés ellen. Petrescu-Comnen nyilatkozata — igen kedves véletlen — egybe­esik az érett­ségi vizsgákkal: a meghatalmazott mi­niszter szerint panaszra nincs ok, csak rágalom van. E kettő között pedig érett­ségi vizsgálatok vannak, amelyeken ki­sebbségi tanulók ötventől száz száza­lékig elbuknak. Kultuszminiszter úr,­­svájci meghatal­mazott miniszterünk, hiszik-e, hogy a lerongyolt, földreformosított, hivatalából kitett magyar középosztály azért íratja be gyermekeit iskolába, azért küzd, mo­hol reggeltől nap szálltáig, előteremteni vizsgadíjakat, nehéz pénzeket, hogy vé­gül dacoljon az állammal és ne tanuljon el­véntől száz százalékig , szorgalmasan, hogy végül egyetlen egy­­ vizsgáztató délelőttön mindez kábravisz,en dőljön és eir­ől a hátférra? .­­ Kultuszminiszter úr, nyilatkozó svájci meghatalmazott miniszterünk, hiszik-e hogy valahol is azt gondolják, hogy a kisebbségi magyar diákok útja azért vá­lik reménytelen köddé, mert nem hajlan­dók elfogadni a feléjük nyújtott szívet, a jóakaratot . . . Szegények, dacolnak, szegények az Angheles­cn jóakaratával.. Hiszik-e és tapsolni, fognak a­ pana­szok elintézésébe kodifikált büntető szakaszokhoz? . . . * Most a szívünket kellene tenyérbe fogni, keserű dobogását halk vigasztaló szavakra húrozni és nyújtani gyerme­kük jövő­jén könnyes szülők felé: a ve­rejték azért nem volt hiábavaló, a kis emberbimibók fölött nemi íé­sziindulatú rendeletek, hanem az akarat fog győzni. Ego sum vita: akarat, akarat, akarat, legyőzője minden letargiának, fényesre csiszolója minden halványuló csillagnak. * Angheleseura azért nem lehet hara­gudni. Senkire semi lehet haragudni, akik vakon követik Angheleseu útját: az ő bűnük a bocsánatos vétek: akarják mert téves hitükben úgy hiszik, hogy csak a mi kálváriánk árán lehetnek iga­zán jók nemzetükhöz. _ Föl a­ szivekkel, kis magyar diákok, magyarok csillagát nem halványíthatja el az elkeseredés, sem a harag s ha elbuktunk egy rossz­indulatú gáton, neki miegyünk a máso­diknak, a tizediknek, a századiknak, még akkor is, ha utunkat fölsebzett tér­dünk véres tippjei jelzik. Mert akarunk. S igy, igy repülünk a csillagokig! ♦ * • BIBLIOTECA,,ASTRA'­ SIBIU imam­e­s. 114. SZÁM. Kisebbségi tanulók fekete napja­ i­sötvenhattól száz százalékig buktak el az érettségizők.­­ A vizsgáztató bizott­ság a legkisebb elnézéssel sem volt a kisebbségi tanulókkal szemben. ----­ (Saját tudósítónktól.) Lezajlottak az írásbeli érettségi vizsgá­la­tok a kiküldött temesvári bizottságok előtt. Az eredmény szomorú. A Diaconovici Loga líceumban vizs­gáztató bizottság az írásbeli vizs­gára jelentkezett tanulók ötvenhat százalékát buktatta el. Ezeknek a­ tanulóknak szeptemberben pótvizsgát kell tenni, hogyi jobb ered­­­ménnyeire, ez a jövő k­ii­olkészí­­­tetlen tátika. Az igazság kedvéért meg kell állapí­tani­, hogy az Eroici­a­n egyetemi ta­nár elnöklete alatt a Diaconovici­ Loga líceumban, vizsgáztató bizottságnál nem érvényesültek azok az elvek, amelyek­kel a közoktatásügyi miniszter az érett­séginek egyébként is súlyos­­rendelkezé­seit enyhíteni óhajtja. A bizottság nem volt tekintettel a kisebbségi tanulók kevésbé fejlett román és francia nyelvi tudására és a mindkét nyelvet kitűnően beszélő román diákokkal egyenlő elbánás­ban részesítette őket, hoktt éppen itt lett volna helyén az elnézés, amely oly nagy szerepet játszik a peda­gógiában. Az érettségi vizsgáról szóló szabályzat előírja, hogy azokból a tan­tárgyakból, amelyeket a kisebbségi ta­nulók a­nyanyelvükön tanultak, kisebb­ségi tanároknak kell vizsgáztatni. A bizottság ezt a rendelkezést telje­sen figyelmen kívül hagyta és ki­sebbségi tanár helyett Coman Ágos­ton, a Diaconovici Loga líceum igaz­gatója volt a vizsgáztató. Coman igazgató vizsgatételül a Rothy féle egyenletet adta fel, amelyet a német-magyar állami líceum tanulói nem ismertek, mert nem tanulták. Mind­azonáltal hozzákezdtek az ismerteiket messze túlhaladó tétel megoldásához és annak első részét úgy ahogy­ befejez­ték. A második résszel nem­ tudtak meg­birkózni és szóltak is Goman igazgató­nak, hogy ezt a munkát nem tudják e végezni,, mend a matematikában ilyen messze nem jutottak el. Coman igazgató erre azt válaszolta, hogyha nem tudják megoldani, hát menjenek haza. A magyar-német líceum érettségiző nö­vendékei erre felálltak, a félig megol­dott tételt benyújtották és eltávoztak. Megjegyzendő, hogy a matematikai írás­beli a legutolsó volt, a latin, román és francia írásbelit ezek a diákok mind el­végezték és azzal, hogy a számukra túl­­ nehéz matematikai tétel megoldásától elálltak, nem akarták azt kifejezésre juttatni, mintha az írásbeli vizsgától el­állh­atnának Hogy a különböző iskolákból kikerült tanulókkal nem­ lehetett volna egyfor­mán elbánni, arra rávilágít az a való­ság, hogy a Diaconovici Loga liceum tanulói napokkal ezelőtt gyakorolták a Rolle-féle egyenletekhez hasonló szám­tani tételeket, holott a többiek nem is hallottak erről. Egyébként régen is ú­gy volt, hogy a tanár számolva a vizsga­anyag nagy terjedelmével és a diákok izgatott lelki állapotával, távoli célzá­sokkal mindig jelezték, hogy a vizsga tételei mi körül fognak forogni. A Dia­­conovik­i Loga számtan tanára helyesen járt el, amikor tanítványainak ezt a pe­dagógiai szempontból dicséretes előnyt nyújtotta, azt le­het csupán sérelmezni, hogy a többi, leginkább kisebbségi ta­nulók ezzel szemben hátrányban voltak. A vizsgáról elvonult tanulók Evok­iau elnökhöz fordultak panaszukkal, aki­ azonban röviden azt felelte, hogy szep­temberben újra kell jelentkezniük. Erre Coman igazgatóhoz fordultak, akit az iskolából a főposta épületéig elkísértek. Coman kijelentette, hogy sajnálja a ta­nulókat, de nem tehet,­gem­ini, azután­­ hozzáfűzte: — Most már látják, milyen tanárok tanítják magukat és milyen intézet a maguké; az igazgatónak és a ta­nároknak fogalmuk sincs róla, hogyan kell tanítani. A latin írásbelii dolgozat rendben ment. A román irodalmi tétel szép volt, és arra a kérdésre kért választ, hogy a román irodalom mit köszönhet a szom­szédos népeknek és a nagy nemzeteknek. A francia írásbelinél azonban már bajok voltak. A szabályzat­­ ugyanis előírja­, hogy a francia nyelvre lefordítandó To­miin szövegnek egyszerűnek, világosnak és nehezen érthető nyelvi specialitások nélkülinek kell semmi. Ezzel szemben a feladott román szöveg bonyodalmas mondats­zerkezette­l rendelkezett, el­ső fele maga egyetlen egy mondat volt és­­betven volta­k benne archaikus kifejezé­sek, amelyeket a kisebbségi tanulók nem értettek. Ámbár a szabályzat meg­engedi a szótárih­asználatot, a vizsgázók ezt a segédeszközt igénybe nem­ vehet­ték, a tanár mindössze annyit tett meg, hogy három román szónak francia ér­telmét írta fel a­ táblára. Érthető, hogy ilyen körülmények kö­zött a diákok nem nagy reménnyel néz­tek az eredmény kihirdetése elé, mely hétfőn délután hat órakor történt meg, különös f­óni­ában. Az eredmény­­t ugyan­is nem hirdették ki előszóval,­­hanem egyszerűen kifüggesztették. Az ered­mény egyébként, a következő volt.: A német-magyar állami líceumból írásbeli érettségi vizsgálatra jelent­kezett ötvenöt, elbukott negyven, átment tizenöt. Elbukott a tanulók het­venkilenc százaléka. Az elbukott,­ik kö­zött olyanok vannak, akiket tanáraik dicséretre terjesztettek fel, sőt vannak köztük olyanok is, akiknek atyjuk a német-magyar líceumban tanár és akikről mindenki tudta, hogy alapos és mélyreható kiképzésben részesültek. A kegyesrendi főgimnáziumból vizs­gára jelentkezett harmincnégy, el­bukott tizenhárom, átment huszon­egy. Elbukott a tanulók harmincnyolc szá­zaléka.­­ A Notre Dame főgimnáziumából je­lentkezett hat, elbukott kettő, a bu­kási százalék harminchárom. A Diak­olajevici Loga líceumiból vizs­gára jelentkezett harminckettő, elbukott hét, a bukási arányszámi huszonkettő. Az átlagos bukási arány­szám ötvenhat százalék.­­ i . f A, vizsgaeredmény átlagban valami­vel főbb anyái, a­­ biizott­ságnál, mely Culli D. egyetemi tanár elnöksége alatt a Carmen Sylva, fel sol­­ány iskolában működött. Itt a tanulók negyvennégy­ százaléka bukott el, ám­bá­r az egyes is­koláik jelentkezett növendékei között a bukási arányszám némely helyütt az át­lagos arányszámnál sokkal súlyosabb. A karán­sebesi líceumból vizsgára jelentkezett huszonhét, elbukott hu­szonkettő, átment összesen öt. A­­bukási arány­­szám: nyolcvanegy. A temesvári zsidó líceum­ból vizsgá­ra jelentkezett huszonkét tanuló, megbukott tizenhat, ■átment hat. Bukási arányszám hetven­kettő. 1 . 1 A lugosi líceumból jelentkezett hu­szonhét, megbukott nyolc, átment tizen­kilenc. Bukási arányszám huszonkilenc. A turnszerel­mi líceumból jelentkezett huszonhárom, megbukott egy, átment huszonkettő. A bukási arány­szám: négy. A Carmen Sylva­ felsőleányiskolából jelentkezett tizenhét,, megbukott három, átment tizennégy. A bukási arányszám tizenhét. • Az oravicai líceumból jelentkezett három, elbukott mind a három. Bukási arányszám­­száz. Az elbukott tanulóknak szeptember­ben újból kell írásbeli vizsgára jelent­kezniük. Eltekintve az ügy erkölcsi ol­dalárból, anyagi nehézségek is lesznek, mert nem minden szülő fogja az ezer lejes pótviszisgadíjja­t megfizethetni. Úgy hisszük, hogy kevés jóakarattal sok szü­lőnek­ megtakaríthatták volna a bizott­ságok ezt a kiadást, de a jóakarat — sajnos — mindvégig hiányzott. Ritfea askarom­­ tmsam ssgxmmamsmsmamm Ozsetem átszervezése foly­tán a Blor?d @$z­sses Arukból­­s UBmd fdto­gri fi S11 s ai (Józsefváros. rabátok, blúzok, ruhák, legújabb bécsi modellek. „ tTetefom ISO@

Next