Textilmunkás, 1979 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
TEXT1LMU3VKÄS £ 1979. jantjär. 5---------------I-------------------1-----------------------------------------------------------;— Az 1979. évi feladatokról tárgyalt a Központi Vezetőség (Folytatás az 1. Mairól) követelményeket állít. A textilipari termékek exportjára továbbra is szükség van, de a devizatermelést gazdaságosabbá kell tenni. Ennek érdekében a termékösszetétel javítása, a lényegesen jobb piaci és ármunka, a szállítási határidő teljesítése, a termelési költségek csökkentése nagyon sok tennivalót ad vezetőknek és beosztottaknak egyaránt. A termékek gondos gyártása, a minőség javítása nemcsak a kelendőséget biztosítja, hanem költségcsökkentést, importmegtakarítást is jelent. A rossz minőség, a selejt, az újragyártás, a biztonsági tartalék, az engedmény a textilipar legnagyobb veszteségforrásai. itt Turáni József ezután hangsúlyozta, hogy a szakszervezet termelést segítő, ellenőrző, politikai felvilágosító mozgalmi munkáját a nagyobb feladatoknak megfelelően magasabb szintre kell emelni. A szakszervezet társadalmi felelőssége a megnövekedett jogokból a kiszélesedő demokráciából egyenesen következik. Ennek alapján a szakszervezeti munka minőségének egyik legfőbb értékmérője a gazdálkodás hatékonyságának javításában elért eredmény. A személyhez szóló közvetlen szó erejével olyan közvéleményt kell kialakítani, amely elítéli a fegyelmezetlen munkát, megérteti, hogy minden elpazarolt perc, minden ablakon kidobott forint nemcsak a népgazdaságot, hanem valamennyi dolgozót megrövidít. A munkaverseny célkitűzéseinek meghatározásakor, a szocialista brigádok vállalásainak megtételekor nagy figyelmet kell szentelni az igényességre. Nem látványos, hanem olyan célokra van szükség, amelyek elősegítik a munkával való azonosulást, s ehhez a képességek legjavát igénylik. A vállalati terveket véleményező tiszt- és bizalmi testületi együttes üléseken olyan állásfoglalást kell kialakítani, amely a belső tartalékok feltárását a népgazdasági cé-Singer Lászlóné, a RÁBATEXT vállalati szakszervezeti bizottságának titkára arról beszélt, hogy rendkívül fontos a megalapozott vállalati tervek készítése. Ők eddig hat variációiban dolgozták ki az 1979-es tennivalókat, s a legutolsót ítélték a legkedvezőbbnek. Ez mintegy 110 millió forintos eredményt jelent. Megvalósítása csakis a tartalékoknak, a vállalat és a dolgozók érdekeinek megfelelő feszített feladatok meghatározásával segíti. A terv biztosítja a feladatok és feltételek összhangját. Az egyetértési hatáskör alapján a szociálpolitikai tervekkel kapcsolatban alakítsák ki azt a követelményt, hogy a gazdasági eredményekkel összhangban változzon a dolgozók szociális helyzete. Fontos feladat, hogy a dolgozók megismerjék, s javaslataikkal kiegészíthessék a vállalati terveket. A bizalmiak megbízásuknak megfelelően képviseljék az együttes ülésen a dolgozók javaslatait. Különös figyelmet kell fordítani — mondotta ezután a Központi Vezetőség titkára — az 1979-es bérfejlesztésekre. A lehetőségek csakis a munka hatékonyságának párhuzamosságával növekedhetnek. Március 31-ig sok helyen el kell érni az OSZB alsó határait. Célszerűnek látszik, hogy a vállalatok a magas mozgóbéreket a minőség érdekében alapbéresítsék. E munkában jelentős feladatok hárulnak a szakszervezeti bizottságok közgazdasági bizottságaira. Végezetül Turáni József szólt azokról az intézkedésekről, melyekkel a Központi Vezetőség segíti a vállalati szakszervezeti szervek munkáját. kok feltárásával, a termékszerkezet megváltoztatásával, az önköltség csökkentésével lehetséges. A tőkés piacon gazdaságtalanul eladható áruikat megpróbálják más relációban gazdaságosan értékesíteni. Az amerikai Werner céggel szerződést kötöttek a vállalati szervező munka javítására. Ennek eredményeképpen a munkaerő-csökkentést nem munkásfelvétellel, hanem a belső tartalékok mozgósításával érik el. A munkafegyelem megszilárdításának érdekében rendkívül fontos a szakszervezet felvilágosító, nevelő munkájának erősítése. Hágen Bertalan, a Textilfestőgyár művezetője hozzászólásában a minőségjavító tevékenység fontosságáról szólt. Különösen a gyáron belüli minőség kérdését emelte ki, hiszen itt lehet tenni a legtöbbet Nőtt a vevők igénye, s ez akár a fehérített, akár a színes (barna, zöld) árunál vagy az előfestett flanellcikkek gyártásában, a krepp hatású anyagok festésében jobb munkát követel. A biztonsági tartalék mennyiségét 9,5 százalékra kívánják csökkenteni. Ugyanígy csökken — méghozzá felére — a túlóra és az így felszabaduló többletet a bérek javítására kívánják fordítani. Amennyiben a biztonsági tartalék is a tervek szerint apad, az képezi majd a bérfejlesztés másik részét, s fedezetet jelent a mozgóbérre. Ezután röviden értékelte az elmúlt időszakban megtartott vállalati ifjúsági parlamentet, amelyen sok hasznos javaslat és ötlet született. Ezeket a termelésben mielőbb realizálni kell. Fábri Györgyné, a Kőbányai Textilművek vállalati szakszervezeti tanácsának titkára hangsúlyozta, hogy a terveket csakis a piaci értékesítés ismeretében lehet kialakítani. Nehéz helyzetben van a textilipar, de a növekvő feladatokat meg kell és meg lehet oldani. Mindent el kell követni, hogy javuljon a minőség és a kooperációs fegyelem. Csakis ezeknek teljesítése járulhat hozzá a nyereség növeléséhez. A kőbányaiak ilyen jellegű terveinek valóra váltása mintegy 15—20 millió forinttal növelheti a vbr alatt eredményt. Fontos feladat a termelőberendezések hatékonyabb kihasználása a fajlagos gépi termelékenység növelésével. Az 1979-es évben az eddiginél hatékonyabb és jobb gazdálkodást, eredményesebb takarékossági programot kell megvalósítani. Aszalai Sándorné, a HÓDIKÖT tszt titkára kapcsolódott a miniszterhelyettes tájékoztatójához. Az import korlátozó Dr. Biró Györgyné, szakszervezetünk főtitkára hozzászólásában elmondotta, hogy a textilipar dolgozói nehéz évet zártak 1978-ban, és egyáltalán nem kicsinyíthető feladatot hajtottak végre. Ebből az értékelésből nem von le semmit az a tény, hogy „sokat dolgoztunk, de még többet és jobban kell ezután tennünk”. Csakis erre a munkára lehet Intézkedések gondolkodásra kell, hogy serkentsék a vállalatokat, hogy azok maximálisan használják ki belső tartalékaikat, például a fonal takarékosságban. Ennek egyaránt eszköze lehet a termelés szervezése, valamint a minőségi bérezés bevezetése. A HÖDIKÖT kötődésben is bevezették a minőségi bérezést. A többi hozzászólóhoz hasonlóan felhívta a figyelmet a szakszervezeti tisztségviselők felkészítésének fontosságára, hiszen a gazdaságpolitikai célok melletti agitáció, a fegyelmezettebb, jobb munkára való serkentés csakis hathatós agitációval és személyes példamutatással lehetséges. Varga Miklósné, a KISTEXT üzemi szakszervezeti bizottságának titkára kiemelte, hogy az irányításban és a mindennapi gyakorlati munkában elsőbbséget kell biztosítani a gazdasági egyensúly javítását megteremtő intézkedéseknek. A könnyűiparnak, s ezen belül a textiliparnak jelentős szerepe volt az ország iparosításához szükséges gazdasági alapok megteremtésében. A textiliparban a munka szervezettsége, intenzitása a rekonstrukció nyomán tovább nőtt, s jobb az országos átlagnál. Az export hatékonysága viszont rosszabb. Ezt az ellentmondást elemezni kell, s változtatni rajta. Így például a tekintélyes mennyiségű termék mellett szűk a választék. Nem találkozik a változó fogyasztói igényekkel. Lassan fejlesztjük ki az új gyártmányokat, késve követjük a divatot. Nem sikerült a vevőrétegek szerinti specializálódás. A kereskedelmi, a piaci, a szervezési munka mind kifogásolható. Ennek reakciója a vevő kritikája, mely a termékek árában is sajnos, kifejeződik. A mozgalmi vezetők legfontosabb feladata a politikai nevelő munka, az a törekvés, hogy a dolgozó kollektívák mindenütt világosan megismerjék az intézkedések okait, céljait. Vállalatunknál — mondotta — felülvizsgáljuk belső érdekeltségi rendszerünket, s olyan ösztönzőket alkalmazunk, amelyek kellően megalapozott teljesítménykövetelményeken, munkanormákon alapulnak, a megnövekedett feladatokat építeni. A főtitkár kérte a Központi Vezetőséget, hogy az aktivistáknak e munkához nyújtott segítségét ismerje el. Lehet, hogy megdöbbentő — fejtegette —, hogy a jövő nagy feladatainál is előtérbe kerülnek olyan jó ismert kifejezések, mint a minőség és a szervezés. Nem új fogalmak ezek, de másként, jobban kell csinálni, össze kell fogni a termelést segítő munka színvonalának emeléséért. A gazdasági célok megvalósításának segítése is fontos része a szakszervezet érdekvédelmi tevékenységének. Szigorodnak a termelési feltételek, rangsorolni kell sok-sok igényt, de például a munkavédelemben nincs pardon, nem lehet sürgős intézkedéseket elodázni. Ha a dolgozókat arra ösztönözzük, hogy jobban végezzék a munkájukat, jobban kell törődni egyéni bosszúságaikkal, ügyes-bajos dolgaikkal. , Dr. Biró Györgyné ezután arról beszélt, hogy az üzemi demokrácia fórumait az eddigieknél sokkal jobban ki kell használni a termelés segítésére. A szakszervezetek jogai lehetővé teszik, hogy tisztségviselőik a vállalat minden ügyéről tájékozódjanak. Nagyon sok tapasztalatot szerezhetnek. Ezek birtokában azonban meg kell tanulniuk kérdezni. Mégpedig konkrétan. Tudni kell, hogy mi van a tartalékok feltárásával, a túlórával, az állásidő csökkentésével, az alkatrészellátással. Kézzelfogható választ csakis ilyen konkrét kérdésekre kaphatunk. A munkaverseny-vállalások is csak a jól megvitatott és véleményezett terven alapulhatnak. Nem azt kell véleményezni, ami a szakemberek dolga, és nem is helyettük kell vállalni. Sokkal fontosabb arról beszélni, hogy az adott munkahelyen mit lehet még csinálni és másként tenni. A termelés ma már egyre összetettebbé válik. Épp ezért rendkívül fontos a komplex brigádok alakítása. Kell, hogy valami kötelezze a vezetőket is a vállalások teljesítésére. Vannak jó példák, ahol a brigádok szocialista szerződést kötöttek a vállalások teljesítésére a vezetőkkel. A termelés nemcsak gyáron belül, hanem iparági, népgazdasági szinten is rendkívül összetett, bonyolult. Nagyon fontos tehát, hogy a határidőket pontosan tartsák be. Egy-egy lemaradás végeláthatatlan láncolatot indíthat útjára. Ezen semmiféle büntetés nem segít. A kötbérből még nem lesz nyersanyag. Rendkívül fontos, hogy a szakszervezet fokozza tevékenységét az értelmiség körében. Fontos ez az ipar irányítása szempontjából és fontos azért, hogy a szellemi erőforrásokat is jobban kihasználjuk. Ennek kihasználatlanságát bizonyítják az újítások számának csökkenése. A főtitkár ezután arról szólt, hogy a szakszervezeti aktivistáknak, testületeknek elő kell venniük a régi, jól bevált módszert, amely az egyéni agitáción alapul. Különösen fontos ez most, amikor a politikai munka színterévé egyre inkább a bizalmi csoportok válnak. Elsőrendű kérdéssé vált tehát a bizalmiak gyors informálása, felkészítése. Ezután arról szólt a főtitkár, hogy az iparban csökkent a termelékenység. Ez azt bizonyítja, hogy az iparban létszámfelesleg van. Persze nem feltétlen a gépek mellett találhatók felesleges emberek. Az utóbbi időszak szervezési intézkedései azt bizonyítják, hogy ha a gépmunkások keze alá dolgoznak, akkor nagymértékben növekszik a termelékenység. Fontos, hogy mielőbb reális teljes Hozzászólások Dr. Biró Györgyné, a Központi Vezetőség főtitkára. Az üzemi demokrácia fórumait jobban ki kell használni a termelés segítésére