Új Barázda, 1933. december (15. évfolyam, 49-52. szám)

1933-12-03 / 49. szám

towntxm 1933 december 3. tanárnap A földbirtokreform során juttatott földek árának újbóli megállapítása A földbirtokreform útján juttatott földek árát a vonatkozó törvény az ak­kori jobb gazdasági viszonyokhoz viszo­nyítva, a kataszteri tiszta jövedelem ér­tékének 60-szorosában állapí­totta meg. A törvény ezen rendelkezése értelmében igen sok helyen 1200—1500 pengőt kel­lene kát, holdanként a juttatottaknak megfizetni. Ez az ár azonban a mai vi­szonyok mellett oly magas, amelyet a földh­özjuttatottak megfizetni nem képe­sek. Annál is vissza­tér szebb ez az igen magas ár, mert szabadkézből a jelenlegi viszonyok mellett az ugyanolyan, sőt en­nél jobb minőségű földeket a törvény­ben megállapított összeg feléért, sőt ne­gyedrészéért lehet vásárolni. Az illetékes kormánytényezők is be­látták ennek a kérdésnek a visszásságát s a múlt év június havában kibocsátott kormányrendelettel lehetővé­ tették, hogy a juttatónak a törlesztő részletek he­lyett alacsonyabb összegben megállapí­tott, úgynevezett használati díjat fizes­senek. A földh­öz jutott kisgazdákat azonban ez a rendelkezés kettős okból nem elégí­tette ki. Az egyik ok, hogy a megállapí­tott használati dijak a gabonaárak újabb csökkenése folytán még mindig túl maga­­sak. A másik ok pedig, hogy ők a földet tulajdonul akarják megszerezni, míg a használati dij fizetésével egy újabb, a bérleti viszonyhoz hasonló jogviszonyba kerültek s emellett a juttatott ingatlan tényleges megszerzése hosszú időre elto­lódik. A Nemzeti Egység Pártjának földmű­velésügyi bizottsága Mayer János ny. földművelésügyi miniszter elnöklete alatt a napokban foglalkozott ezzel a kérdéssel és arra kérte a kormányt, hogy keressen és találjon módot ezen kérdés mielőbbi méltányos megoldására. Megalakult a Baromfi-Bizottság A M. kir. Külkereskedelmi Hivatal ve­zetése alatt a mezőgazdasági kamarák, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, az érdekelt városok és gazdasági egyesü­letek kiküldötteinek bevonásával meg­alakult az állandó Baromfi-Bizottság, amelynek feladata a fontosabb helyeken megalakítandó helyi bizottságokkal kar­öltve : a termelőnek fizetett baromfiárak ál­landó szemmeltartása, hogy a termelő az értékesítési piacoknak megfelelő paritá­sos árat kapja; a piacok állandó ellenőrzése és a ter­melők panaszainak késedelem nélkül a M. kir. Külkereskedelmi Hivatalhoz való eljuttatása, hogy azok haladéktalanul megvizsgál­hatók és orvosolhatók legye­nek ; a gazdák és a kereskedők között az ál­landó közvetlen érintkezés fenntartása az eladásra váró baromfimennyiségek megfelelő értékesítésének céljából a gazdák és exportőrök érdekeinek egyeztetése a közös cél érdekében. Ennek megfelelően a Baromfi­ Bizott­ság a szükséghez képest ül össze, azonban tagjai a helyi bizottságokkal együtt ál­landó permanenciában lesznek, a tekin­tetbe jövő piacokon személyesen megje­lennek, a Külkereskedelmi Hivatallal állandó közvetlen érintkezést tartanak fenn, hogy minden, a baromfiértékesítés menetében felmerülő akadályt lehetőleg a helyszínen azonnal elháríthassanak és megteremthessék azt a légkört, amely a lehetőség szerint legjobb áron történő baromfiértékesítés nyugodt lebonyolítá­sát biztosítja. A M. kir. Külkereskedelmi Hivatal a Baromfi­ Bizottság és a helyi bizottságok közlései, valamint a külföldi piacokról érkező állandó jelentések alapján fogja irányítani az értékesítés menetét és re­mélhetőleg így a zavartalan s a gazdák érdekeit kielégítő sima lebonyolítás biz­tosi Unité lesz. Gazdakívánságok a gazdaadósvédő rendeletek kiegészítése, módo­sítása tárgyában A Győr, Alcson, Pozsony k. e. e. Vár­megyei Mezőgazdasági Bizottság, — a Komárom—Esztergom k. e. e. Vármegyei Mezőgazdasági Bizottság, — a Veszprém Vármegyei Mezőgazdasági Bizottság, — a Sopron Vármegyei Mezőgazdasági Bi­zottság, — a Fehérvármegyei Mezőgaz­dasági Bizottság, — a Sopron tvh.I. Vá­rosi Mezőgazdasági Bizottság, továbbá a Váli, a Szombathelyi, Móri Járási és a Székesfehérvári Járási Mezőgazda­sági Bizottságok, valamint a Sopron Vár­megyei Gazdasági Egyesület a közelmúlt három hét­­lefolyása alatt tartott őszi közgyűléseiken a gazdaközönséggel bősé­gesen ismertették a m­. kir. kormánynak október hó 24-iki gazdaadósvédő rendele­tét és annak november hó 5-iki végrehaj­tási utasításait. A gazdaadósvédő rendelkez­ések kiegé­szítése és módosítása tárgyában a fent nevezett Vármegyei, Városi és Járási Mezőgazdasági Érdekképviseletek, nem­különben a Felsődunántúli Kerületi Me­zőgazdasági Kamara november, hó elején tartott igazgatóválasztmányi ülése a fen­tebb következő határozati pontokat fo­gadták el. Az 1320. évi XVIII. tc. alapján mű­ködő fen­tnevezett vármegyei, városi és járási mezőgazdasági bizottsági érdek­képviseletek közgyűlésének gazdaközön­sége megelégedéssel állapította meg a kormánynak 14.000/933. M. E. sz. rende­letében a gazdaadósokkal szemben meg­nyilvánuló legteljesebb jóakaratát. A rendelet hatályosabbá tétele érde­kében a fentnevezett mezőgazdasági ér­dekképviseleti szervezetek közgyűlésé­nek gazdaközönsége a következő sürgős kérelmeket és javaslatokat terjeszti a kerületi kamaráin keresztül az illetékes kormánytényezőkhöz: 1. Kéri a gazdaközönség, hogy a védett birtokká nyilvánítás iránti kérés határ­ideje november hó 30-ika helyett decem­ber hó 31-ében állapíttassák meg az idő rövidségére való tekintettel. 2. A bekebelezettségi határidő a rende­­let szerint 1933 október hó 23. Tisztelet­tel kéri a gazdaközönség ezen határidő meghosszabbítását szintén december he 1-ig, de legalább is november hó 30-ig. Rendkívül sok olyan adósság van, ame­lyet a jókezesekre, a váltófedezetre és a különböző költségektől való kímélet szempontjából nem kebeleztek be. Ilyen rendkívül sok OKH kihitelezés, stb. Ezen tényleg fennálló tartozások pótlólagos be­kebelezésének keresztülvitelére szüksé­ges a fenti határidő meghosszabbítása. 3. A fent hivatkozott rendelet K1. §-ában említett magánegyességi eljárás előkészítésével, megkísérlésével, a ve­gyes szakbíróság által lefolytatott kény­­szeregyességi eljárási ügyeidben az elő­készítéssel, a döntés után a végrehajtás­sal a mezőgazdasági érdekképviseletek összessége által életrehívott Orzságos Mezőgazdasági Hitelvédő Egylet és an­nak vidéki szervei bízassanak meg a kormány által, mert a gazdit társadalma­k saját maga akarja a hitelezőkkel együtt kezébe venni a gazdaadósok talpraillítá­­sát. Nem lehet ezzel a feladattal a gaz­dáktól idegen szervezetet megbízni. 4. A 16-szörös kataszteri tiszta jöve­delmen aluliak szintén védelem alá he­­lyezendők, mert védelem nélkül ezek a gazd­aadósok is­ önhibájukon kívül feltét­lenül rövidesen tönkremennek a hitele­zők szorongattatásai következtében. Ezekre nézve az 5,5 százalékos kamat­­kedvezmény is kijátszható, mert a hite­lező magasabb kamat- és tőketörlesztés nemfizetése esetére élhet a hitelfelmon­dás eszközével, vagy más eszközökkel. A mai viszonyok között pedig ez még a 15-szörösön aluli adósok válságba dönté­sét is eredményezheti. 5. Éppen ezért a gazdaadósok katego­rizálása méltánytalanságokat eredmé­nyez és a rendelet által célzott intenció­kat veszélyezteti. Ugyanemiatt nem le­het eltekinteni a gazdaadósok egyénen­kénti elbírálásának lefolytatásától sem, vagyis kerületenként, illetőleg megyén­ként, még­pedig vegyes szakbíróság be­kapcsolásával lehet szakszerűen, lehető­leg költségmentesen és gyorsan megol­dani. Itt kínálkozik véleményező és köz­reműködő szerep az OMTIE és vidéki szervei részére. 0. A gazdaközönség megállapítja, hogy az 1932 április 1. fordulónap nem igaz­ságos, mert a legtöbb, 1932 április 1. után keletkezett adósság a gazdaközönség kö­rében tulajdonképpen csak a régi öreg adósságtól való szabadulást és helycserét jelenti. A régi türelmetlen adóstól vala­milyen újabb hitelművelettel igyekezett a gazdaadós megszabadulni. 7. Sajnálattal látja a gazdaközönség közgyűlése, hogy egyes kérdések rende­zése a hivatkozott rendeletből teljesen hiányzik. Tiszteletteljesen kérjük ezen hiányoknak a mielőbbi szíves sürgős pót­lását és pedig rendezendő : a) a hosszúlejáratú tartozások kér­dése ; b) a jóhiszemű kezesek megvédésének kérdése; v) a házhelyhez juttatottak és súlyos hátralékkal terheltek kérdése; d) a földreform során földhöz juttatot­tak és adósságokkal küzdők tartozásai rendezésének kérdése; v) a különböző külföldi valutára szóló adósságok rendezésének ügye. Nemzeti vagyonmentes lenne ezen adósságok sür­gős rendezését lehetővé tenni; f) a magyar földbérlőtársadalom adós­ságainak rendezése szintén hiányzik a gazdaadósvédő rendeletből,­­pedig itt 2,5 millió katasztrális hold gazdasági üze­méről és ezek földbirtokosairól, sok-sok ezer kisbérléről van szó. A magyar Föld­bérlők Szövetsége a szükséges statiszti­kai adatokat e tekintetben a kormány rendelkezésére bocsátotta. 8. Az 5,3 százalékos, illetve 4 százalé­kos kamat- és az 1 százalékos tőketör­lesztés a jelenlegi mezőgazdasági ter­mény- és állatárak mellett nem visel­hető el. Ezen magas kamat- és tőketör­lesztés fenntartása lehetetlenné fogja tenni a kormányrendelet nemes intenciói­nak az elérését Nem lehet arra hivat­kozni, hogy a gazdaadósok kamata túlsá­gosan nem maradhat el a kereskedelmi és ipari kamatoktól, mert köztudomású, hogy a földművelés, a mezőgazdálkodás ma egyáltalán semmit sem jövedelmez,­­ amit a magas védővámokkal védett ipar­ról korán sem lehet elmondani. A nem­rég elmúlt években a gazdaadósok által fizetett 10—12 százalékos kamatokkal az adósok az igénybevett tőkehitelnek 2—3- szorosát már úgyis visszafizették a leg­több esetben a gépgyárosoknak és más hitelezőknek. 9. Éppen, mert előrelátható, hogy eze­ket a csökkentett kamatokat sem fogják tudni az eladósodott gazdák fizetni, már­is jólelőre intézkedést kérünk a kormány­tól a jóhiszemű és saját önhibájukon kí­vül ezen kamat- és tőketörlesztés telje­sítésére képtelen gazdaadósok további és jövőbeni megvédése céljából. 10. Kívánja a fentnevezett gazdajérde­­keltségek közgyűlési közönsége, hogy a váltóval rendezett kamathátralékok fel­gyülemlett összege épúgy csatoltassék a tőkéhez, mint ahogy a rendezetlen ka­mathátralékok odacsatolása elrendelte­tett. 11. Kívánja a gazdaközönség, hogy a gazdaadósvédő rendelet intézkedéseit, továbbá a november h­é 5-én a Budapesti Közlönyben megjelent végrehajtási uta­sítás és az ezután kiadandó további ren­deleteket a községi jegyzők hivatalból legyenek kötelesek a gazdaadósoknak díjtalanul saját esetü­kre nézve megma­gyarázni, a szükséges védett gazdasággá való nyilvánítási iratokat kitölteni. A­ községi jegyzők segítsége nélkül a kis­gazdaközönség teljesen képtelen az elő­írásoknak eleget tenni és a kedvezmé­nyekhez hozzájutni. MM8PB IWM Iliit mi—gia——WBBM. A földművelési miniszter legújabb temésjelentét­e A földművelésügyi miniszter e héten rendkívüli jelentést adott ki a vetések ál­lásáról és a mezőgazdaság állapotáról Felemlíti a jelentés, hogy az utolsó két hét időjárását az ország nagy részében az időszaknak megfelelő hőmérséklet és a­z átlagnál főleg a Dunántúl nagyobb felé­ben annak kétszeresét is meghaladó eső­mennyiség jellemzi. A jelentés ezúttal a kalászosok termés­eredményeiről nem számol be, ellenben is­merteti a tengeri, cukorrépa és burgonya terméseredményeit. Az utolsó hetek időjárása a gazdasági munkálatok folytatására nem mindenütt volt kedvező. Sok vidéken­ a bő esőzés kés­leltette azok végzését. Így az őszi vetés munkálatai több helyen még nem voltak befejezhetők, azokat csak most végzik. Egyébként az őszi mélyszántás, a tava­sziak alá a talaj előkészítése, a trágya­­hordás és teregetés, tengeriszárvágás, be­takarítás, cukorrépaszedés, burgonya- és takarmányrépaelvermelés munkálatai van­nak folyamatban. Egyes vidékeken azon­ban az esőzések miatt elkésett tengeritö­rést­, burgonya- és répaszedést is még csak most végzik. A korábban elvetett ősziek egyenletesen és jól keltek, erőteljesen fejlődnek, szépen bokrosodnak és jól megerősödve mennek a télnek. A késői vetések azonban sok he­lyen ritkák, gyengék és csak lassan fej­lődnek. Kiseb­b-nagyobb egérkárt jelente­nek: Baranya, Komárom, Somogy, Sop­ron, Tolna, Vas, Veszprém, Abaúj, He­ves, Nógrád, Bihar, Szabolcs és Szatmár vármegyékből. A takarmánykészletek, ug­y a szálas- és gumós, mint az abraktakam­ányfélékből kellő beosztással a kiteleltetéshez (Győr vármegye kivételével) mindenütt elegen­dők lesznek. Több helyen felesleg is mu­tatkozik. A jószág egészségi állapota a több vidé­ken fellépett sertésbetegségektől elte­kintve, általában kielégítő. A tengerivel bevetett terület az idén 2.012.821 katasztrális hold volt, a vár­ható termés pedig a múlt évi 24.3 millió mázsával szemben 17.6 millió mázsa. Az átlagtermés nagybirtokon 9.75, kisbirto­­kon 8.42 mázsa. A burgonyatermés több mint hárommillió mázsával nagyobb és összesen 3­­.769.410 mázsára becsülhető. Cukorrépából csaknem egymillió mázsá­val több termésre van kilátás, mint a múlt esztendőben. Az előzetes adatok sze­rint az élel termést 9,416.751 mázsára le­het becsülni. Schffer Sándor faiskolája­­ Alsótekeres-puszta, U. p. Lepsény Díj ömölcsfát, díszfát, díszcserjét és ró­zsát a legjobb minőségben s a legértéke­sebb fajtákban szállítja. Képes oktató ár­jegyzékét érdeklődőknek díjtalanul küldi. Kertészüveg áraimat lényegesen leszállítottam IFj. WEISS GYULA tábla- és tükörüveg nagykereskedd Budapest, V., Vadász­ utca 29. Telefon 101—13. t

Next