Új Barázda, 1933. december (15. évfolyam, 49-52. szám)
1933-12-03 / 49. szám
towntxm 1933 december 3. tanárnap A földbirtokreform során juttatott földek árának újbóli megállapítása A földbirtokreform útján juttatott földek árát a vonatkozó törvény az akkori jobb gazdasági viszonyokhoz viszonyítva, a kataszteri tiszta jövedelem értékének 60-szorosában állapította meg. A törvény ezen rendelkezése értelmében igen sok helyen 1200—1500 pengőt kellene kát, holdanként a juttatottaknak megfizetni. Ez az ár azonban a mai viszonyok mellett oly magas, amelyet a földhözjuttatottak megfizetni nem képesek. Annál is visszatér szebb ez az igen magas ár, mert szabadkézből a jelenlegi viszonyok mellett az ugyanolyan, sőt ennél jobb minőségű földeket a törvényben megállapított összeg feléért, sőt negyedrészéért lehet vásárolni. Az illetékes kormánytényezők is belátták ennek a kérdésnek a visszásságát s a múlt év június havában kibocsátott kormányrendelettel lehetővé tették, hogy a juttatónak a törlesztő részletek helyett alacsonyabb összegben megállapított, úgynevezett használati díjat fizessenek. A földhöz jutott kisgazdákat azonban ez a rendelkezés kettős okból nem elégítette ki. Az egyik ok, hogy a megállapított használati dijak a gabonaárak újabb csökkenése folytán még mindig túl magasak. A másik ok pedig, hogy ők a földet tulajdonul akarják megszerezni, míg a használati dij fizetésével egy újabb, a bérleti viszonyhoz hasonló jogviszonyba kerültek s emellett a juttatott ingatlan tényleges megszerzése hosszú időre eltolódik. A Nemzeti Egység Pártjának földművelésügyi bizottsága Mayer János ny. földművelésügyi miniszter elnöklete alatt a napokban foglalkozott ezzel a kérdéssel és arra kérte a kormányt, hogy keressen és találjon módot ezen kérdés mielőbbi méltányos megoldására. Megalakult a Baromfi-Bizottság A M. kir. Külkereskedelmi Hivatal vezetése alatt a mezőgazdasági kamarák, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, az érdekelt városok és gazdasági egyesületek kiküldötteinek bevonásával megalakult az állandó Baromfi-Bizottság, amelynek feladata a fontosabb helyeken megalakítandó helyi bizottságokkal karöltve : a termelőnek fizetett baromfiárak állandó szemmeltartása, hogy a termelő az értékesítési piacoknak megfelelő paritásos árat kapja; a piacok állandó ellenőrzése és a termelők panaszainak késedelem nélkül a M. kir. Külkereskedelmi Hivatalhoz való eljuttatása, hogy azok haladéktalanul megvizsgálhatók és orvosolhatók legyenek ; a gazdák és a kereskedők között az állandó közvetlen érintkezés fenntartása az eladásra váró baromfimennyiségek megfelelő értékesítésének céljából a gazdák és exportőrök érdekeinek egyeztetése a közös cél érdekében. Ennek megfelelően a Baromfi Bizottság a szükséghez képest ül össze, azonban tagjai a helyi bizottságokkal együtt állandó permanenciában lesznek, a tekintetbe jövő piacokon személyesen megjelennek, a Külkereskedelmi Hivatallal állandó közvetlen érintkezést tartanak fenn, hogy minden, a baromfiértékesítés menetében felmerülő akadályt lehetőleg a helyszínen azonnal elháríthassanak és megteremthessék azt a légkört, amely a lehetőség szerint legjobb áron történő baromfiértékesítés nyugodt lebonyolítását biztosítja. A M. kir. Külkereskedelmi Hivatal a Baromfi Bizottság és a helyi bizottságok közlései, valamint a külföldi piacokról érkező állandó jelentések alapján fogja irányítani az értékesítés menetét és remélhetőleg így a zavartalan s a gazdák érdekeit kielégítő sima lebonyolítás biztosi Unité lesz. Gazdakívánságok a gazdaadósvédő rendeletek kiegészítése, módosítása tárgyában A Győr, Alcson, Pozsony k. e. e. Vármegyei Mezőgazdasági Bizottság, — a Komárom—Esztergom k. e. e. Vármegyei Mezőgazdasági Bizottság, — a Veszprém Vármegyei Mezőgazdasági Bizottság, — a Sopron Vármegyei Mezőgazdasági Bizottság, — a Fehérvármegyei Mezőgazdasági Bizottság, — a Sopron tvh.I. Városi Mezőgazdasági Bizottság, továbbá a Váli, a Szombathelyi, Móri Járási és a Székesfehérvári Járási Mezőgazdasági Bizottságok, valamint a Sopron Vármegyei Gazdasági Egyesület a közelmúlt három hétlefolyása alatt tartott őszi közgyűléseiken a gazdaközönséggel bőségesen ismertették a m. kir. kormánynak október hó 24-iki gazdaadósvédő rendeletét és annak november hó 5-iki végrehajtási utasításait. A gazdaadósvédő rendelkezések kiegészítése és módosítása tárgyában a fent nevezett Vármegyei, Városi és Járási Mezőgazdasági Érdekképviseletek, nemkülönben a Felsődunántúli Kerületi Mezőgazdasági Kamara november, hó elején tartott igazgatóválasztmányi ülése a fentebb következő határozati pontokat fogadták el. Az 1320. évi XVIII. tc. alapján működő fentnevezett vármegyei, városi és járási mezőgazdasági bizottsági érdekképviseletek közgyűlésének gazdaközönsége megelégedéssel állapította meg a kormánynak 14.000/933. M. E. sz. rendeletében a gazdaadósokkal szemben megnyilvánuló legteljesebb jóakaratát. A rendelet hatályosabbá tétele érdekében a fentnevezett mezőgazdasági érdekképviseleti szervezetek közgyűlésének gazdaközönsége a következő sürgős kérelmeket és javaslatokat terjeszti a kerületi kamaráin keresztül az illetékes kormánytényezőkhöz: 1. Kéri a gazdaközönség, hogy a védett birtokká nyilvánítás iránti kérés határideje november hó 30-ika helyett december hó 31-ében állapíttassák meg az idő rövidségére való tekintettel. 2. A bekebelezettségi határidő a rendelet szerint 1933 október hó 23. Tisztelettel kéri a gazdaközönség ezen határidő meghosszabbítását szintén december he 1-ig, de legalább is november hó 30-ig. Rendkívül sok olyan adósság van, amelyet a jókezesekre, a váltófedezetre és a különböző költségektől való kímélet szempontjából nem kebeleztek be. Ilyen rendkívül sok OKH kihitelezés, stb. Ezen tényleg fennálló tartozások pótlólagos bekebelezésének keresztülvitelére szükséges a fenti határidő meghosszabbítása. 3. A fent hivatkozott rendelet K1. §-ában említett magánegyességi eljárás előkészítésével, megkísérlésével, a vegyes szakbíróság által lefolytatott kényszeregyességi eljárási ügyeidben az előkészítéssel, a döntés után a végrehajtással a mezőgazdasági érdekképviseletek összessége által életrehívott Orzságos Mezőgazdasági Hitelvédő Egylet és annak vidéki szervei bízassanak meg a kormány által, mert a gazdit társadalmak saját maga akarja a hitelezőkkel együtt kezébe venni a gazdaadósok talpraillítását. Nem lehet ezzel a feladattal a gazdáktól idegen szervezetet megbízni. 4. A 16-szörös kataszteri tiszta jövedelmen aluliak szintén védelem alá helyezendők, mert védelem nélkül ezek a gazdaadósok is önhibájukon kívül feltétlenül rövidesen tönkremennek a hitelezők szorongattatásai következtében. Ezekre nézve az 5,5 százalékos kamatkedvezmény is kijátszható, mert a hitelező magasabb kamat- és tőketörlesztés nemfizetése esetére élhet a hitelfelmondás eszközével, vagy más eszközökkel. A mai viszonyok között pedig ez még a 15-szörösön aluli adósok válságba döntését is eredményezheti. 5. Éppen ezért a gazdaadósok kategorizálása méltánytalanságokat eredményez és a rendelet által célzott intenciókat veszélyezteti. Ugyanemiatt nem lehet eltekinteni a gazdaadósok egyénenkénti elbírálásának lefolytatásától sem, vagyis kerületenként, illetőleg megyénként, mégpedig vegyes szakbíróság bekapcsolásával lehet szakszerűen, lehetőleg költségmentesen és gyorsan megoldani. Itt kínálkozik véleményező és közreműködő szerep az OMTIE és vidéki szervei részére. 0. A gazdaközönség megállapítja, hogy az 1932 április 1. fordulónap nem igazságos, mert a legtöbb, 1932 április 1. után keletkezett adósság a gazdaközönség körében tulajdonképpen csak a régi öreg adósságtól való szabadulást és helycserét jelenti. A régi türelmetlen adóstól valamilyen újabb hitelművelettel igyekezett a gazdaadós megszabadulni. 7. Sajnálattal látja a gazdaközönség közgyűlése, hogy egyes kérdések rendezése a hivatkozott rendeletből teljesen hiányzik. Tiszteletteljesen kérjük ezen hiányoknak a mielőbbi szíves sürgős pótlását és pedig rendezendő : a) a hosszúlejáratú tartozások kérdése ; b) a jóhiszemű kezesek megvédésének kérdése; v) a házhelyhez juttatottak és súlyos hátralékkal terheltek kérdése; d) a földreform során földhöz juttatottak és adósságokkal küzdők tartozásai rendezésének kérdése; v) a különböző külföldi valutára szóló adósságok rendezésének ügye. Nemzeti vagyonmentes lenne ezen adósságok sürgős rendezését lehetővé tenni; f) a magyar földbérlőtársadalom adósságainak rendezése szintén hiányzik a gazdaadósvédő rendeletből,pedig itt 2,5 millió katasztrális hold gazdasági üzeméről és ezek földbirtokosairól, sok-sok ezer kisbérléről van szó. A magyar Földbérlők Szövetsége a szükséges statisztikai adatokat e tekintetben a kormány rendelkezésére bocsátotta. 8. Az 5,3 százalékos, illetve 4 százalékos kamat- és az 1 százalékos tőketörlesztés a jelenlegi mezőgazdasági termény- és állatárak mellett nem viselhető el. Ezen magas kamat- és tőketörlesztés fenntartása lehetetlenné fogja tenni a kormányrendelet nemes intencióinak az elérését Nem lehet arra hivatkozni, hogy a gazdaadósok kamata túlságosan nem maradhat el a kereskedelmi és ipari kamatoktól, mert köztudomású, hogy a földművelés, a mezőgazdálkodás ma egyáltalán semmit sem jövedelmez, amit a magas védővámokkal védett iparról korán sem lehet elmondani. A nemrég elmúlt években a gazdaadósok által fizetett 10—12 százalékos kamatokkal az adósok az igénybevett tőkehitelnek 2—3- szorosát már úgyis visszafizették a legtöbb esetben a gépgyárosoknak és más hitelezőknek. 9. Éppen, mert előrelátható, hogy ezeket a csökkentett kamatokat sem fogják tudni az eladósodott gazdák fizetni, máris jólelőre intézkedést kérünk a kormánytól a jóhiszemű és saját önhibájukon kívül ezen kamat- és tőketörlesztés teljesítésére képtelen gazdaadósok további és jövőbeni megvédése céljából. 10. Kívánja a fentnevezett gazdajérdekeltségek közgyűlési közönsége, hogy a váltóval rendezett kamathátralékok felgyülemlett összege épúgy csatoltassék a tőkéhez, mint ahogy a rendezetlen kamathátralékok odacsatolása elrendeltetett. 11. Kívánja a gazdaközönség, hogy a gazdaadósvédő rendelet intézkedéseit, továbbá a november hé 5-én a Budapesti Közlönyben megjelent végrehajtási utasítás és az ezután kiadandó további rendeleteket a községi jegyzők hivatalból legyenek kötelesek a gazdaadósoknak díjtalanul saját esetükre nézve megmagyarázni, a szükséges védett gazdasággá való nyilvánítási iratokat kitölteni. A községi jegyzők segítsége nélkül a kisgazdaközönség teljesen képtelen az előírásoknak eleget tenni és a kedvezményekhez hozzájutni. MM8PB IWM Iliit mi—gia——WBBM. A földművelési miniszter legújabb temésjelentéte A földművelésügyi miniszter e héten rendkívüli jelentést adott ki a vetések állásáról és a mezőgazdaság állapotáról Felemlíti a jelentés, hogy az utolsó két hét időjárását az ország nagy részében az időszaknak megfelelő hőmérséklet és az átlagnál főleg a Dunántúl nagyobb felében annak kétszeresét is meghaladó esőmennyiség jellemzi. A jelentés ezúttal a kalászosok terméseredményeiről nem számol be, ellenben ismerteti a tengeri, cukorrépa és burgonya terméseredményeit. Az utolsó hetek időjárása a gazdasági munkálatok folytatására nem mindenütt volt kedvező. Sok vidéken a bő esőzés késleltette azok végzését. Így az őszi vetés munkálatai több helyen még nem voltak befejezhetők, azokat csak most végzik. Egyébként az őszi mélyszántás, a tavasziak alá a talaj előkészítése, a trágyahordás és teregetés, tengeriszárvágás, betakarítás, cukorrépaszedés, burgonya- és takarmányrépaelvermelés munkálatai vannak folyamatban. Egyes vidékeken azonban az esőzések miatt elkésett tengeritörést, burgonya- és répaszedést is még csak most végzik. A korábban elvetett ősziek egyenletesen és jól keltek, erőteljesen fejlődnek, szépen bokrosodnak és jól megerősödve mennek a télnek. A késői vetések azonban sok helyen ritkák, gyengék és csak lassan fejlődnek. Kisebb-nagyobb egérkárt jelentenek: Baranya, Komárom, Somogy, Sopron, Tolna, Vas, Veszprém, Abaúj, Heves, Nógrád, Bihar, Szabolcs és Szatmár vármegyékből. A takarmánykészletek, ugy a szálas- és gumós, mint az abraktakamányfélékből kellő beosztással a kiteleltetéshez (Győr vármegye kivételével) mindenütt elegendők lesznek. Több helyen felesleg is mutatkozik. A jószág egészségi állapota a több vidéken fellépett sertésbetegségektől eltekintve, általában kielégítő. A tengerivel bevetett terület az idén 2.012.821 katasztrális hold volt, a várható termés pedig a múlt évi 24.3 millió mázsával szemben 17.6 millió mázsa. Az átlagtermés nagybirtokon 9.75, kisbirtokon 8.42 mázsa. A burgonyatermés több mint hárommillió mázsával nagyobb és összesen 3.769.410 mázsára becsülhető. Cukorrépából csaknem egymillió mázsával több termésre van kilátás, mint a múlt esztendőben. Az előzetes adatok szerint az élel termést 9,416.751 mázsára lehet becsülni. Schffer Sándor faiskolája Alsótekeres-puszta, U. p. Lepsény Díj ömölcsfát, díszfát, díszcserjét és rózsát a legjobb minőségben s a legértékesebb fajtákban szállítja. Képes oktató árjegyzékét érdeklődőknek díjtalanul küldi. Kertészüveg áraimat lényegesen leszállítottam IFj. WEISS GYULA tábla- és tükörüveg nagykereskedd Budapest, V., Vadász utca 29. Telefon 101—13. t