Vállalkozók Lapja, 1914. január-március (35. évfolyam, 2-12. szám)
1914-01-14 / 2. szám
XXXV. évfolyam (6. oldal.) Vállalkozók Lapja Egyedüli teljesen pormentes! ruganyos *• higiénikus padlózas tökéletesen zajtalan, pormentes és meleget tartó, szövetszerfi hatással. Ízléses sima színekben és futásn keresztül dolgozott modern mintázatokkal.LINÓLEUM Legkitűnőbb tartósság és egyszerű kezelés. Építkezéseknél elvállaljuk az egész munkát, szakszerű fektetési munkát biztosítunk. Költségvetés díjtalan, Gyár* LAJTA SZTSopron megye.MELCSELLINGER M.J.és FIAI BUDAPEST,V., BÁTHORY-UCTCA 6. TELEFON 325*, melyben gyártunk: Vízmentes szöveteket, ponyvákat, sátrakat, esőköpenyeket, öltönyöket. Pamut- és vitorla-szövetek, juta szövődés . Zsákok minden célra. D E.D □ N VD ósa ERNŐZ AB E L L A* 11 ' ESSUNGENI ACttREDÖNV JALOUSIA NAPCLLENZÖ £Sh í - . BUDAPEST I1 ; UTCA 47-49. VÁSZONUCOONN-CVÁR * S -1. TELEFON : 23-8S TELEFON • 23 OS A nyíltfejűséget, az okosságot, a férfias erőt Alpár Ignáctól nem is lehet elvitatni. A művészi készségre pedig ő maga nem fektet súlyt. Az előadást követő társas vacsorán Kertész K. Róbert elnök meleg felköszöntő szavaira válaszolva, ki is fejtette Alpár Ignác, hogy ő szándékosan kerüli a művészi szempont különös hangsúlyozását. Sohasem helyezett súlyt arra, hogy a kartársait elégítse ki, hanem igenis arra, hogy az építtető igényeinek minél teljesebb mértékben megfeleljen. Veszedelmesnek is tartja a művészi újításokat, főleg a homlokzatok kicsinosítását, díszes és úgynevezett művészi megoldását, mert ezeknek áldozatul kell hogy essék a megoldás praktikuma. Az építészet mesterségbeli részét nem szabad elhanyagolni, sőt ez a fontosabbik rész, mert e nélkül lesülyed az építészet a festészet és szobrászat színvonalára. Kész veszedelemnek tartja a túlságos művészieskedést. Igen merész szavak ezek, amelyek természetszerűen nem maradhattak válasz nélkül. Jakab Dezső építész vállalkozott a varázslatos magában bízással hangoztatott szavak szuggesztív hatásának a gyöngítésére. Mert bármennyire megérdemli Alpár Ignác az ünneplést szerencsefia mivoltáért, bármennyire bájos is az emberi lénye, a művészet, az valami szentebb dolog, amelyet ne bénítson senki. Eszét, erejét el kell ismerni, de azért az a kijelentése Alpárnak, hogy a művészi vonás ápolása fölösleges, sőt ártalmára lenne a probléma jó megoldásának, helyt nem álló. A legkiválóbb példákban a művészet egyaránt jelentkezik az alaprajz, valamint a külső és belső kiképzésmegoldásában. Minden, mégoly kisszerű feladattal komolyan lehet és kell foglalkozni. Nincsen másodrangú feladat, nincsen elsőbb fontosságú cél. A feladatnak minden részlete egyaránt fontos. A praktikum az örökkévalóság szempontjából másodrendű érték. Praktikusan megcsinált alaprajzok a viszonyok változásával rosszakká is válhatnak, de a művészi alaprajz mindig művészi marad. A művészettel megoldott architektúra ugyancsak művészi marad, sőt idők múltán klasszikussá válhatik. De a művészietlen, mégoly mutatós homlokzat és architektúra az idő múlásával éppenséggel nem javul. Jakab Dezső felszólalása szerint nem szabad elhanyagolni a nemzeti kultúra szempontját sem, amelyet minden eszközzel kötelességszerűen ki kell építenünk és ehhez joggal követelhetjük minden fegyverfogható és gondolkodó magyarnak segítségét. A nemzet értékeit kell megnöveszteni, a nemzet önállóságát, függetlenségét kell a képzőművészet terén kifejezésre juttatni, s akik e kötelességet teljesítik, bármennyire szegények maradnak is, a nemzet hálájára érdemesebbek, mint a kozmopolitizmus hívei és ápolói. A nemzetek harcában meg kell mutatnunk a magunk erejét és főleg meg kell ezt mutatni a nemzetiségek versenyében; életrevalóságunknak, sajátos formáinknak adjunk kifejezést, kényszeresük ezeket reá a többiekre s ezáltal önként dokumentálódik, hogy elől vagyunk, hogy elől járunk. E lelkes szavak általános érvényességét lojálisan elismerte maga az ünnepelt Alpár Ignác is, aki azonban speciális viszonyainkra alkalmazva a maga álláspontját természetesen nem adta fel. A késő éjjeli órákig együtt maradt társaság tovább folytatta a művészi szempont megvitatását, de természetesen végső eredményt akkor sem értek volna , el, ha a kedvesen barátságos eszmecsere máig, holnapig, sőt tovább folytatódik vala. Ezred. Dr. Enyedi Béla mérnök mindennemű vas- és vasbetonépítményeket tervező irodája: BUDAPEST.„ VISEGRÁDI-ША II ШЕ , TELEPOR 111 No Г RÁKOS’''manó! szobrász ! VH., BÁLINT-A CA 5 Telefon 75 60j Készít: szobrász, stucco és műmárványt. Ie........................................................................ Budapest, 1914. január 14. A fővárosi közszállítás „reformja“. A fővárosnál azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a közszállítási szabályrendeletet megváltoztassák, vagyis a kormányzat jóváhagyását nyerjék ki egy új szabályrendelethez, amely speciálisan csak Budapesté legyen. Az első pillanatra örömmel hallják a vállalkozók és közszállítók ezt a hírt, mert hiszen elég örülni való ok van abban, hogy a régi szabályok alkalmazása körül támadt sérelmek így talán megszűnnek, vagy enyhítő orvosságot találnak. De nyomban fellép az aggodalom is, mert hiszen nagyon gyakran bebizonyult, hogy nem mind jó, ami új, s az érdekelt körök itt is tarthatnak attól, hogy az új szabályok nem az ő kedvükért készülnek. Érdekesnek tartottuk megtudni azokat az okokat, amelyek miatt a főváros vezetősége a reformot szükségesnek tartja, hogy ebből következtetést vonhassunk le: milyen is lesz tulajdonképen az a közszállítási reform. Az árlejtések mai formájukban — mondta előkelő informálónk — sok hátránynyal járnak a fővárosra nézve. Ha nem lenne például nyilvános árlejtés minden esetben, ha a belügyminiszter, a közgyűlés, a tanács bizonyos körülmények között megállapíthatná, hogy helye van-e a nyilvános árlejtésnek, vagy sem, úgy sok városi érdek lenne megmenthető. Ekkor megszűnnének például azok a kellemetlenségek, amelyekben a tőke nélküli, vagy nagyon kis tőkéjű vállalkozókkal volt a tanácsnak része. Ezek a nyilvános pályázaton, ha legolcsóbbak, megszerzik a munkát, a szállítást, s az alvállalkozóikat nem tudják kifizetni. Sok esetben megtörtént, hogy az alvállalkozók a főváros nyakára jártak, habár semmi köze nem is volt hozzájuk és kellemelten helyzetükön nem is segíthetett. Kélelmetlen a nyilvános árlejtés például azért is, mert a pályázók túlságos konkurrenciája sokszor selejtes szállításra és selejtes munkára vezet. Az árlejtések alkalmával a főváros feltétlenül a legolcsóbb pályázót kénytelen megbízni, holott a legolcsóbb nem mindig a legelőnyösebb, sőt aki valamivel drágább és ennél az árkülönbözetnél nagyobb arányban produkál jót, sokkalta értékesebb. Azonban ettől a válogatástól a pályázat mai rendje elzárja a fővárost. A legprímább ajánlattevőt el kell utasítani, mert egy ma fűzött terv, védett idomvisablakokat megadott tervek szerint gyorsan és olcsón szállítunk. Minősége felülmúlja az eódisi rendszert. utódai redönygyár TMe61!'62 Budapest, VI., Lehel-utca 82. sz. faredőny, acéllemez-görredőny, DÍSZOS rifkfl, eredeti Pick-féle szabály, szellőző, „Z nith* önm. ajtócsukó napellenző különlegességek, maga épület lakatos és vasszerkezeti gyár, ajánlja Saját gyártmányú ablak ragzárjait. Kivonatra készséggel szolgálunk díjmentes külön árajánlattal, вэ .