Vállalkozók Lapja, 1914. január-március (35. évfolyam, 2-12. szám)

1914-01-14 / 2. szám

XXXV. évfolyam (6. oldal.) Vállalkozók Lapja Egyedüli teljesen pormentes! ruganyos *• higiénikus padlózas tökéletesen zajtalan, pormentes és mele­get tartó, szövetszerfi hatással. Ízléses sima színekben és futásn keresz­tül dolgozott modern mintázatokkal.LINÓLEUM Legkitűnőbb tartósság és egyszerű kezelés. Építkezéseknél elvállaljuk az egész munkát, szakszerű fektetési munkát biztosítunk.­­ Költségvetés díjtalan,­­ Gyár* LAJTA SZT­Sopron megye.MELCS­ELLINGER M.J.és FIAI BUDAPEST,V., BÁTHORY-UCTCA 6. TELEFON 32­5*, melyben gyártunk: Vízmentes szöveteket, ponyvákat, sátrakat, esőköpenyeket, öltönyöket. Pamut- és vitorla-szövetek,­­ juta szövődés . Zsákok minden célra. D E.D □ N VD ósa ERNŐZ AB E L L A* 11 ' ESSUNGENI ACttREDÖNV JALOUSIA NAPCLLENZÖ £Sh í - . BUDAPEST I1 ; UTCA 47-49. VÁSZONUCOONN-CVÁR * S -1­. TELEFON : 23-8S TELEFON • 23 OS A nyíltfejűséget, az okosságot, a férfias erőt Alpár Ignáctól nem is lehet elvitatni. A művészi készségre pedig ő maga nem fektet súlyt. Az előadást követő társas vacsorán Ker­tész K. Róbert elnök meleg felköszöntő szavaira válaszolva, ki is fejtette Alpár Ig­nác, hogy ő szándékosan kerüli a művészi szempont különös hangsúlyozását. Soha­sem helyezett súlyt arra, hogy a kartársait elégítse ki, hanem igenis arra, hogy az épít­tető igényeinek minél teljesebb mértékben megfeleljen. Veszedelmesnek is tartja a mű­vészi újításokat, főleg a homlokzatok kicsi­­nosítását, díszes és úgynevezett művészi megoldását, mert ezeknek áldozatul kell hogy essék a megoldás praktikuma. Az építészet mesterségbeli részét nem szabad elhanyagolni, sőt ez a fontosabbik rész, mert e nélkül lesülyed az építészet a festészet és szobrászat színvonalára. Kész veszedelemnek tartja a túlságos művészies­­kedést. Igen merész szavak ezek, amelyek termé­szetszerűen nem maradhattak válasz nélkül. Jakab Dezső építész vállalkozott a varázs­latos magában bízással hangoztatott sza­vak szuggesztív hatásának a gyöngítésére. Mert bármennyire megérdemli Alpár Ig­nác az ünneplést szerencsefia mivoltáért, bármennyire bájos is az emberi lénye, a művészet, az valami szentebb dolog, ame­lyet ne bénítson senki. Eszét, erejét el kell ismerni, de azért az a kijelentése Alpárnak, hogy a művészi vonás ápolása fölösleges, sőt ártalmára lenne a probléma jó megol­dásának, helyt nem álló. A legkiválóbb pél­dákban a művészet egyaránt jelentkezik az alaprajz, valamint a külső és belső kiképzés­­megoldásában. Minden, mégoly kisszerű feladattal komolyan lehet és kell foglalkozni. Nincsen másodrangú feladat, nincsen elsőbb fontosságú cél. A feladatnak minden rész­lete egyaránt fontos. A praktikum az örök­kévalóság szempontjából másodrendű érték. Praktikusan megcsinált alaprajzok a viszo­nyok változásával rosszakká is válhatnak, de a művészi alaprajz mindig művészi ma­rad. A művészettel megoldott architektúra ugyancsak művészi marad, sőt idők múltán klasszikussá válhatik. De a művészietlen, mégoly mutatós homlokzat és architektúra az idő múlásával éppenséggel nem javul. Jakab Dezső felszólalása szerint nem sza­bad elhanyagolni a nemzeti kultúra szem­pontját sem, amelyet minden eszközzel kö­­telességszerűen ki kell építenünk és ehhez joggal követelhetjük minden fegyverfog­­ható és gondolkodó magyarnak segítségét. A nemzet értékeit kell megnöveszteni, a nemzet önállóságát, függetlenségét kell a képzőművészet terén kifejezésre juttatni, s akik e kötelességet teljesítik, bármennyire szegények maradnak is, a nemzet hálájára érdemesebbek, mint a kozmopolitizmus hívei és ápolói. A nemzetek harcában meg kell mutatnunk a magunk erejét és főleg meg kell ezt mutatni a nemzetiségek versenyé­ben; életrevalóságunknak, sajátos formáink­nak adjunk kifejezést, kényszeresük ezeket reá a többiekre s ezáltal önként dokumen­­tálódik, hogy elől vagyunk, hogy elől járunk. E lelkes szavak általános érvényességét lojálisan elismerte maga az ünnepelt Alpár Ignác is, aki azonban speciális viszonyainkra alkalmazva a maga álláspontját természete­sen nem adta fel. A késő éjjeli órákig együtt maradt társaság tovább folytatta a művészi szempont megvitatását, de természetesen végső eredményt akkor sem értek volna , el, ha a kedvesen barátságos eszmecsere máig, holnapig, sőt tovább folytatódik vala. Ezred. Dr. Enyedi Béla mérnök mindennemű vas- és vasbeton­­építményeket tervező irodája: BUDAPEST.­­„ VISEGRÁDI-ША II ШЕ , TELEPOR 111 No Г RÁKOS’''manó! szobrász ! VH., BÁLINT-A CA 5 Telefon 75 60­­­j Készít: szobrász, stucco és műmárványt. I­e........................................................................ Budapest, 1914. január 14. A fővárosi közszállítás „reformja“. A fővárosnál azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a közszállítási szabályrendeletet meg­változtassák, vagyis a kormányzat jóváha­gyását nyerjék ki egy új szabályrendelethez, amely speciálisan csak Budapesté legyen. Az első pillanatra örömmel hallják a vállalkozók és közszállítók ezt a hírt, mert hiszen elég örülni való ok van abban, hogy a régi sza­bályok alkalmazása körül támadt sérelmek így talán megszűnnek, vagy enyhítő orvos­ságot találnak. De nyomban fellép az aggo­dalom is, mert hiszen nagyon gyakran bebi­zonyult, hogy nem mind jó, ami új, s az ér­dekelt körök itt is tarthatnak attól, hogy az új szabályok nem az ő kedvükért készülnek. Érdekesnek tartottuk megtudni azokat az okokat, amelyek miatt a főváros vezetősége a reformot szükségesnek tartja, hogy ebből következtetés­t vonhassunk le: milyen is lesz tulajdonképen az a közszállítási reform.­­ Az árlejtések mai formájukban — mondta előkelő informálónk — sok hátrány­­­nyal járnak a fővárosra nézve. Ha nem lenne például nyilvános árlej­­tés minden esetben, ha a belügy­miniszter, a közgyűlés, a tanács bizonyos körülmények között megállapíthatná, hogy helye van-e a nyilvános árlejtésnek, vagy sem, úgy sok városi érdek lenne megment­hető. Ekkor megszűnnének például azok a kellemetlenségek, amelyekben a tőke nélkü­li, vagy nagyon kis tőkéjű vállalkozókkal volt a tanácsnak része. Ezek a nyilvános pályázaton, ha legolcsóbbak, megszerzik a munkát, a szállítást, s az alvállalkozóikat nem tudják kifizetni. Sok esetben megtör­tént, hogy az alvállalkozók a főváros nya­kára jártak, habár semmi köze nem is volt hozzájuk és kellemelten helyzetükön nem is segíthetett.­­ Kélelmetlen a nyilvános árlejtés például azért is, mert a pályázók túlságos konkurrenciája sokszor selejtes szállításra és selejtes munkára ve­zet. Az árlejtések alkalmával a főváros fel­tétlenül a legolcsóbb pályázót kénytelen megbízni, holott a legolcsóbb nem mindig a legelőnyösebb, sőt aki valamivel drágább és ennél az árkülönbözetnél nagyobb arányban produkál jót, sokkalta értékesebb. Azonban ettől a válogatástól a pályázat mai rendje elzárja a fővárost. A legprímább ajánlattevőt el kell utasítani, mert egy ma­ fű­zött terv, védett idomvisablakokat megadott tervek szerint gyorsan és olcsón szállítunk. Minősége felülmúlja az eódisi rendszert. utódai redönygyár TMe61!'62 Budapest, VI., Lehel-utca 82. sz. faredőny, acéllemez-görredőny, DÍSZOS rifk­fl, eredeti Pick-féle szabály, szellőző, „Z nith* önm. ajtócsukó napellenző kü­lönlegességek, ma­ga épület lakatos és vasszerkezeti gyár, ajánlja Saját gyártmányú ablak ragzárjait. Kivonatra készséggel szolgálunk díjmentes külön árajánlattal, вэ .

Next