Vasárnapi Ujság – 1866

1866-06-10 / 23. szám - Horváth Boldizsár 23. szám / Arczképek, Hazaiak - Horváth Boldizsár (arczkép) 273. oldal / Élet- és jellemrajzok - Pesti vasuti indóház 23. szám / Épitészet; emlékmüvek; régiségek, Hazaiak - Keresdi vár. Keleti G. 23. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - Szivacshalászok 23. szám / Természettudomány; ipar; művészet; gazdaság; népisme

Előfizetési föltételek 1866-dik évre: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. £)V Hirdetési dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1866. január 1-től kezdve: Egy, négyszer halálozott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatlanul 10 krba; kiromsior- vagy többszöri igtat&anál csak 7 krba számíttatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és AHénában: Hausenstein és Vogler. — M.­Frankfurtban : Jacger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. Az országgyűlés, mely két feliratában a nemzet óhajtásának kifejezést adott a köz­jogi kérdésben, jelenleg azon ponthoz jutott, melyben a nyilvános tárgyalásoktól némileg visszavonulva, összes rendezetlen viszo­nyaink minden kérdésében bizottsági rész­letes munkálatokkal kell foglalkoznia, hogy a nemzetnek állandó és szerencsés jövőt s szabad politikai fejlődést biztosítson. E bi­zottságok egyik legneve­zetesbike a „kodifikatió­val" (törvénykönyv szer­kesztésével) van megbíz­va, s a nemzet törvényho­zására váró e munka te­rén alig várhatunk többet valakitől, mint azon fér­fiutói, kinek arczvonásait ezennel bemutatjuk. Benne kellően egye­sülnek a státusférfi maga­sabb szempontjai, a jogász finom elmeélével, tiszta, biztos abstractiójával.­­ Amaz a törvényhozás nagy vezérelveit adja meg; ez a jogelvek kikeresésére s organikus egés­szé olvasz­tására szükséges. E részben készültsége is a legszerencsésebbek közé tartozik. Pályáját kezdé oly időben, midőn a régi magyar jog érvényben volt. Átélte az 1849-52-diki átmeneti időszakot s az ausztriai törvények uralmának idejét. Kitűnő részt vett a hazai jog vis­­szaállitásában. Folytonos, sokoldalú gyakorlata jogrendszerek elveit bir­­­tokába juttatta s igy gyö­kereiben ismeri azon ele­meket, mikből a jelenleg érvényes jog alakult, — a viszonyokat, miket az ujabb kor létrehozott, a jogélet gazdag fejlődését, soknemü szükségeit. Ha ehhez hozzáves­szük, hogy a külföldi törvényhozá­sokat folytonos tanulmá­ Horváth Boldizsár, nyainak tárgyává tette, hogy világos és szabatos stylje formulázásra kiválólag al­kalmas, ugy érthető lesz, miért állítjuk, miszerint e kitűnő szakember kétszeresen becses e korszakban, melyre a rendszeres törvénykönyvek készítésének feladata jutott. Horváth Boldizsár Vas megyében Szom­bathelyen született 1822. jan. 1-én. Polgári származású szülői gondos nevelést adtak a testileg gyönge, de szellemileg korán fejlő fiúnak. Tanulását szülővárosában kezdő, Sopronban folytatta, míg jogi tanfolyamra a győri akadémiára ment. Alig volt 21 éves, midőn ügyvédi oklevele már kezében volt, s azzal szülővárosába visszatérve, ez csak­hamar igénybe vette a tehetséges ifjú szol­gálatát. Még azon évben mezei kapitánynak választatott a városi tanácsnál, két év múlva pedig a város főjegyzői tollát adta kezébe a köz­bizalom. Az 1848-iki moz­galom e hivatalban ta­lálta s csakhamar alkal­mat nyújtott korát meg­haladó politikai érettsé­gének s erélylyel párosult eszélyének kitüntetésére. Első nagyobbszerü föl­lépése a politikai pályán az épen akkor kivívott nagy elv, az osztályok vá­laszfalának ledöntése mel­lett történt. „A haza atyjai — mon­da ez alkalommal többek közt — soha sem érdemel­ték meg inkább e szép nevezetet, mint a midőn a népet a haza gyermekeivé fogadták, s a nemesi osz­tály nem viselheté magát nemesebben, mint a midőn előjogait a néppel önként megosztá." Pár hónap múlva ös­­szehivatott a pesti nem­zetgyűlés. Horváth Boldi­zsár azon mint a szom­bathelyi kerület képvise­lője jelent meg. Mint szó­nok itt nem szerepelt, ha­nem mint jegyző. A forradalom végével, mint pályatársai legtöbb­je, ő is pörbe fogatott. Az ellene folyamatba tett hadi törvényszéki eljárás azon­ban 1850-ben megszün­tett­etvén, ügyvédi pályára lépett szülővárosában, 8 ott és a környéken a leg­kitűnőbb ügyvédnek lő HORVÁTH BOLDIZSÁR.

Next