Vasárnapi Ujság – 1891
1891-09-13 / 37. szám - A 37-ik gyalogezred jubileuma 604. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - A király Galgóczon (képpel) 604. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
37. SZÁM. 1891. xxxviii. ÉVFOLYAM. viseleti csoportok, táncz, czirkusz, műkedvelői előadás. A főherczeget és családját a katonaság és a nagy közönség nagy lelkesedéssel üdvözölte. Az ünnepélyről Schlauch püspök estélyére mentek, majd a szinkörbeli díszelőadásra. A főherczeg éjfél után elutazott sürgős katonai teendők intézésére. Üdvözlő táviratok érkeztek Albrecht főherczegtől, b. Bauer hadügyminisztertől, b. Beck vezérkari főnöktől is. VASÁRNAPI ÚJSÁGI. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A népmesékről figyelemreméltó kötet jelent meg Losonczon, Pintér Sándortól, ki a palócz népmondák és mesék buzgó gyűjtője. A 192 oldalnyi kötet czime: «A népmesékről, 13 eredeti palócz mesével, irta és leirta Pintér Sándor. Jóbarátok számára ötven példányban.» Bevezetőleg a gyűjtemény több külön fejezetben foglalkozik a mesékkel, kutatva azok eredetét, elterjedését már a régi korban, kezdve a latinoknál és görögöknél, szólva a magyar népmese irodalmáról, a népmesék eredetének elméletéről, alakulásokról, és egy fejezetet szentelve a palócz meséknek. Az elmélet, melyet Pintér fejteget a népmese eredetéről, nem mindenben egyez azokkal az elvekkel, amiket a népmesék búvárai állapítottak meg. A könyv főrészét a tizenhárom palócz mese teszi, melyet a szerző a nép elbeszélése után írt, s a palócz kiejtést is igyekezett visszaadni. Ekkép nemcsak népköltési darabokat nyújt, hanem nyelvészeti adalékokat is. Pintér gyűjteménye meg is érdemli, hogy a népnyelv kutatói foglalkozzanak vele. Nyelvtudományi munkák. A tud. akadémia kiadásában két nyelvtudományi munka hagyta el a sajtót, mindkettő eredeti kutatások eredménye. Az egyik: A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése. írta Balassa József. Az érdemes munka a magyarság egész nyelvterületén levő összes nyelvjárásokat teszi beható vizsgálat és ismertetés tárgyává. Kimerítő, általános fejtegetések után részletesen foglalkozik az egyes nyelvjárásterületekkel, melyek számát nyolczban állapítja meg; mindegyiknél külön foglalkozik a benne előforduló egyes nyelvjárásokkal, melyeknél negyvennél többet ismertet. Végül a nyelvjárások fontosabb hang- és alaktani sajátságait teszi beható fejtegetés tárgyává. A munkához a magyar nyelvjárások nagy szines térképe van csatolva. A 150 oldalra terjedő munka ára 1 frt 50 kr.—A másik mű : Deli lapp szótár, irta dr. Halász Ignácz, ki az akadémia támogatásával utazta be Svédországnak lappok által lakott részét, s a helyszínen maga gyűjtötte a lapp szövegeket. A lapp szótár az egyes szavak értelmét a magyar mellett németül is közli, a munka, — mint a maga nemében specziálitás — az idegen tudósok figyelmére is igényt tartván. Ara 1 írt 60 kr. Akadémiai értekezések. Az akadémián tartott értekezésekből megjelentek: Emlékbeszéd Rónay Jáczint rend. tagról Pór Antaltól. A függelék a kézirat gyanánt 10 példányban megjelent «Naplótöredékek» tartalomjegyzékét közli. Ára 30 kr. Tanulmányok a rómaiak dácziai aranybányászatáról, Téglás Gábortól ; ára 90 kr. Sprektrálfotografiai tanulmányok, Gothard Jenő székfoglaló értekezése, ára 30 kr. Vizsgálatok az izomrángás lefolyásának módosulatairól, a Jendrassik-féle összehuzódási elmélet alapján, Regéczy Nagy Imrétől, ára 60 kr. A «Mathematikai és természettudományi Értesitő«-ből a 8-dik kötet 8— 9-dik füzete, dolgozatokkal Daday Jenő,Winkler Lajos, Méhely Lajos, Szily Kálmán, Hegyfoki Kabos és Wittmann Ferencz tollából. A befejezett kötet czímlapja és tartalomjegyzéke is a füzethez van mellékelve. Költemények czimen egy 14 ívre terjedő kötetet szándékozik ez év végén kiadni Petri Mór zilahi főgimnáziumi tanár. Tíz év óta részint az irodalmi társaságok felolvasó üléseiről, részint a fővárosi szépirodalmi s napilapokból ismeretes a neve. A megrendeléseket október hó 25-dikéig kéri, hogy nevére czimezve küldjék el. A kötetet egy fővárosi czég állítja ki. Ara fűzve 1 forint 60 kr., diszkötésben 3 frt. Gyűjtőknek 10 előfizető után tiszteletpéldány. Nemzeti szinház. A régibb jeles spanyol szinműirók egyikének, Alarcon-nak egyik vígjátékát mutatták be szept. 9-ikén a nemzeti színpadon, hol a XVIII. századbeli költő is ekkor jelent meg először közönségünk előtt. Vígjátékát: «A hazug», vagy : «Az igazság is gyanús», még Győry Vilmos fordította le élete utolsó idejében, s a nemzeti színház gondosan hozta színre, a legjobb erőket foglalkoztatván az egyes szerepekben. Alarconnak nem volt az a hatása az első előadáskor, mint Moretonak vagy Calderonnak, kiket közönségünk azonnal megszeretett. Vidámság, komoly pathosz, elmésség, mulatságos helyzet, az alakok humora sok változatosságot nyújt a színműnek, a cselekmény azonban kevés, a színpadi kidolgozáson a néző megérzi, hogy a régi idők terméke. Igy «A hazug» nem keltett valami zajosabb tetszést. Álarcon e darabjának hősét, a javíthatatlanul hazudozó Garcia lovagot, nem egy író másolta már, utánozva a mesét is , maga Corneille is. Ez a Garcia gyönyörűségből hazudik, s kész hazugságaiért élethalál harczot vívni. Ha rájönnek hazugságaira, újabbakkal vágja ki magát. Apja meg akarja házasítani, hogy talán így komolyabbá lesz, s donna Jacintát szemeli ki számára. Garcia ki akar térni a házasság elől, s azt hazudja apjának, hogy ő már nős. Nagy fantáziával kitalált regényes mesét mond el. Egyik barátjának pedig egy folyóparti nagyszerű ünnepélyt beszél el, melyet egy hölgy tiszteletére rendezett. Ezért egy lovag kihívja, s Garcia azt beszéli a párbajról, hogy ellenfelének a fejét ketté hasította. A hazugságok e hálójában nemsokára fönnakad a hazug. Apja megtudja, hogy a salamancai feleség se egyéb hazugságnál s haragja nagy. Garcia, megbékítendő apját, bevallja, hogy szerelem vitte a hazugságra, mert donna Lucreciát szereti s e füllentéssel akart kibújni a házasság alól. De már nem hisz neki apja. Garcia tehát azonnal megkéri Lucrécia apjától, don Juan de Lunától leánya kezét. Megkapja. De rajta veszt, mert kisül, hogy ő Jacintát hitte Lucreciának. Jacinta don Juan de Susáé lesz, ő pedig kénytelen szavának állni, s a keserves sóhajjal «egyszer szerettem igazán, akkor se hitték el», lép a nem keresett házasság igájába. Garciát Zilahi játszotta jó humorral. Kiemelendők még Bercsényi (don Beltran) és Pálfi (don Juan de Sosa), valamint Cs. Alszegi Ilon és Maróthy M., kik a fiatal donnák szerepében szeretetreméltók voltak. Láttunk egy pár ügyes jelenetet Dezsőtől is, aki Tristant, Garcia szolgáját játszotta. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. Magyar turista-egyesület. A Kárpát-egylet budapesti osztálya arra törekedett, hogy az egyesület székhelye Budapest legyen. Ezt a legutóbbi közgyűlés elutasította, s most a budapesti osztály külön válik s magyar turista egyesületet alakít Budapesten. A választmány egyhangúlag elhatározta ezt és közgyűlést hív össze, melynek a budapesti osztály feloszlását fogja eléje terjeszteni. Határozatáról a Kárpátegyesület összes osztályait értesíteni fogja és felszólítja őket együttes eljárásra. A választmányi ülés után a jelenlevők magántanácskozást tartottak, melyen a további teendőket beszélték meg. Semmi kétség, hogy a közgyűlés a föloszlást ki fogja mondani. Ezután nyomban alakuló gyűlés lesz, megalakul a Magyar turista-egyesület. Ennek alapszabályai kidolgozását a tanácskozás a bizottságra bízta. Az új egyesület oly módon fog megalakulni, hogy központi vezetőség alatt önállóan működő osztályokat szervez az országnak minden turistái tekintetben érdekes vidékén. Megalakul pl. a budapesti osztály a Kárpát-egyesület budapesti osztálya helyén, vidéki osztályokul pedig egyelőre a Kárpát-egyesületnek azokra az eddigi osztályaira számít, melyek hozzája fognak csatlakozni. Az egyesület továbbá csatlakozásra fogja szólítani az országban levő többi rokon czélú egyesületeket. 605 MI ÚJSÁG? Széchenyi-ünnep Nagy-Czenken. Széchenyi István gróf születésének századik forduló napját szeptember 21-én ünneplik meg Széchenyi, a nagy hazafi szülőhelyén, Nagy-Czenken. Az ünnepélyt, melyen Kis-Czenk is részt vesz, 20-án este kezdik meg a harangok megszólaltatásával. 21-én délelőtt csendes misét tartanak, azután leleplezik Széchenyi arczképét és ünnepélyesen kimondják, hogy a két község emlékszobrot is fog állítani. Végül koszorút tesznek Széchenyi sírjára. Berzsenyi szobra. Vas megyében azzal a kegyeletes gondolattal foglalkoznak, hogy Berzsenyi Dánielnek szobrot állítanak. A Vas megyében megjelenő lapok meleg hangú felhívásokat intéznek a megye közönségéhez, hogy a jeles költő szobrára gyűjtéseket indítsanak. Haynald érsek a nemzeti múzeumnak, Haynald bíboros érsek füvészgyüjteménye és könyvtára, melyet a nemzeti muzeum örökölt, még mindig Kalocsán van az érseki palotában. Istvánffy muzeumi őr, kit a muzeum igazgatósága a hagyaték megvizsgálása végett Kalocsára küldött, már megfelelt feladatának s legközelebb elkészíti jelentését, melyet a minisztérium elé terjesztenek. A hagyaték igen nagy, legalább három teremre való. Minthogy pedig a múzeumban nincs ennyi szabad hely, a gyűjtemények a miniszter intézkedéséig Kalocsán maradnak. Tízezer forintos adomány. Az Egerben fennálló és az angol kisasszonyok felügyelete alatt álló nyilvános leányiskola bővítésére Zsendovich József apátkanonok, egyházmegyei felügyelő, tízezer forintot adományozott. Petőfi debreczeni szobája. Néhány évvel ezelőtt az írók és művészek debreczeni kirándulása alkalmával emléktáblával jelölték meg a házat, hol Petőfi Debreczenben 1844-ben lakott. Ez a ház a Nagyvárad utczán van és tulajdonosa Sáska Ignácz volt, a ki mindig kegyelettel viseltetett ama szoba iránt, melyet Petőfi megénekelt. Ez az a szoba, melyben Petőfi a hideg boglyakemencze mellett pipájának tüzénél melegedett. Sáska Ignácz fogadalmat tett, hogy ebben a szobában, a mig ő él, minden úgy marad, ahogy Petőfi idejében volt. Fogadalmát meg is tartotta és habár a ház homlokzatát ki is építtette, a Petőfi-szobát változatlannak hagyta. Sáska Ignácz meghalt s a porta más tulajdonos kezére jutott. Az új gazda nem gondolkozott ugy, mint a régi és a Petőfi-szobát leromboltatta, hogy helyére más épületet emelhessen. Az irók és művészek emléktáblája a ház homlokzatára van kitéve, Jókai látogatása szülővárosában. Jókai a mult héten látogatást tett Komáromban, szülővárosában, hogy fölkeresse régi ismerőseit, s megnézze a kiállítást. A nagy írót a legmelegebb fogadtatás várta mindenhol. Több házra zászlókat tűztek, s a város nagy fiát Tátray József polgármester üdvözölte a vasútnál, honnan fogatok kisérték a kiállításra. Itt Tuba János kiállítási elnök vezette. Majd a «Jó pásztor» vendéglőben gyűlt össze nagy számú válogatott társaság. Ott voltak Pap Gábor ref. püspök, Zuber főispán, Beöthy Zsigmond főrendiházi tag, Pulay Géza törvényszéki elnök, Ordódy Pál orsz. képviselő, stb. Az első felköszöntőt Tátray polgármester mondta Jókaira, a város ünnepelt vendégére. Jókai válaszát határtalan lelkesedéssel fogadták. Gyermekkori reminiszcenciáin kezdte, majd a gazdag s utána elemi csapásoktól sújtott városról emlékezett meg, mely mindenkoron a hazafiság fészke volt. Az estét Feszty Lajos vendégszerető házánál töltötte Jókai, mialatt az iparos ifjúság rendezett szerenádot tiszteletére. Másnap délelőtt szülőházát, amely diszes emléktáblával van megjelölve, kereste föl Jókai. A táblát tíz év előtt leplezték le. Jókainak most nyilt először alkalma a város hazafias kegyeletének e jeléről személyesen meggyőződni. A mint a költő a ház elé ért, levett kalappal szemlélte a falba erősített gránittáblát s azután látható megindulással lépte át a küszöböt. Miután a ház az izraelita hitközség tulajdona, a hitközség nagy számmal megjelent tagjai nevében dr. Vásárhelyi Domokos elnök üdvözölte, amire Jókai válaszolva, örömének adott kifejezést, hogy nem hiába küzdött a zsidó felekezet jogaiért, mert annak midenhol tapasztalt hazafiságában megkapta a jutalmat. Majd kezet szorítva a jelenlevőkkel, barátságosan elbeszélgetett s rövid időzés után Schitzer rabbi által kikísérve, eltávozott. Jókai még a délelőtt folyamán Ó-Gyallára rándult rokonai birrtokára. A szabadságharcz emlékeinek kiállítása még mindig gyarapodik érdekesbn és érdekesb tárgyakkal, s Kossuth is több emléktárgyat küldött. Länder Katalin pedig beküldte Kossuth tábori övét és Lambergnek azt a kardövét, amely rajta volt, mikor meggyilkolták. Kossuth öve, mely nemzeti színű nyers selyemből készült, még egészen jó állapotban van, Lambergé, mely sárga selyemből készült, már foszlásnak indult egy kissé. Az övön itt-ott rozsdabarna vérfoltok látszanak. Pár nap előtt Jókai is nagy figyelemmel nézte végig — leánya és veje kíséretében — a nagy érdekű tárlatot. Amikor a fegyvergyűjteményben a nemzetőrök kaszáit nézegette, oda szólt leányához: «Látod lányom, ilyen fegyverekkel foglalták, el azokat az ágyúkat.» A sok Petőfi-arczkép közül rámutatott egyre, a Barabás Miklóstól valóra: «Ez az igazi, ilyen volt Petőfi.» A Bem tábornokra, ennek nagyszebeni csatáira vonatkozó képeknél sok érdekes dolgot beszélt el környezetének Jókai Bem apóról. A vértanuk gyászszobájában kezébe vesz egy kardot: «Ilyen volt nekem is.» Épen ilyen széles pengéjű, egyik oldalán szűz Máriával, a másikon a kettős kereszttel. Mondták Jókainak hogy ez Damjanich kardja. Jókai elmerengett a vértanuk rablánczainak nézegetéseiben, elgondolkozik valamin, majd visszatért Damjanich kardjához, kézbe vette újra, egyet suhint vele : «Az én kardom ez, — szólt meghatott hangon, — én adtam Damjanichnak ; a nagy-sarlói csata után kértem, hogy fogadja el tőlem tiszteletem jeléül. Ő elfogadta.» Ez érdekes viszontlátás képzelhető, hogy mily hatással volt a gyászszobában levő közönségre, a jelenetnek néma szemlélőire. Jókai még több apróságot beszélt Bemről. A kiállítás több képe szól arról a jelenetről, amikor Szászsebesen a kormány és a