Napló, 1989. március (Veszprém, 45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-16 / 64. szám
Március 15-i ünnepségek megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) s ezek a célok ma nem kevesebbek, mint 1848-ban voltak. Miközben tartozásunk van a múlttal szemben, megadatott a lehetőség is a cselekvésre. A fiatalságot 1848. arra tanítja, hogy tagadja meg az arcnélküliséget, vállalja feladatait, ahogy Bródy János zeneíró mondja, s őt idézte Simon Regina: „Nem akarok állni, ha ha futnak a percek. Nem akarok állni, ha fordul a föld." A Magyar Demokrata Fórum szónoka dr. Horváth Balázs volt, aki ugyancsak a márciusi ifjak forradalmi szelleme, feladatai és a mai, válságos korszak problémái, esélykeresése között vont szellemi párhuzamot. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy erőszakra nem épülhet demokrácia, ezért öröm, hogy évtizedek óta először, ismét van hivatalos nemzeti ünnepünk. Beszédében megemlékezett az erdélyi, a nemzetiségi sorsban élő magyarság helyzetéről is: „Osztozni kívánunk velük minden gyötrelemben" — mondotta. Március 15. korábbi megítéléséről szólva kihangsúlyozta, hogy immár nem csupán a forradalmi elődök történelmi szerepét kell hangsúlyoznunk, hanem tetteinkben kell azonosulni nemzetért felelős gondolataikkal. Független, demokratikus jogállamot kell kiépíteni, hogy tagjává válhassunk a nagy Európa-családnak. A beszédek után a politikai szervezetek képviselői, köztük az MSZMP városi bizottsága nevében Csonka Zoltán városi első titkár, Maróti Rezső a városi tanács elnöke, valamint a Magyar Demokrata Fórum nevében dr. Szabó Tamás, az Országos Elnökség tagja helyezték el az emlékezés koszorúit az emlékmű talapzatához. Ugyancsak tisztelegtek koszorúikkal a 48-49-es hősök példája előtt a városban élő erdélyi menekültek képviselői. Az ünnepség záróakkordja a Szózat eléneklése volt. Az ünnepi nap eseményeihez a fentieken kívül még számos rendezvény tartozott. Nagy jelentőségű kiállítás nyílt meg tegnap, 200 éves a veszprémi nyomdászat címmel a Bakonyi Múzeumban. Még a délelőtt folyamán a múzeum előtt megyei úttörőház és a Cseramák Antal Zeneiskola fúvószenekara adott műsort. Ugyancsak a múzeumban, délelőtt 11 órakor történelmi játszóház, és táncház nyitotta meg kapuit. A térzene délután is folytatódott, 13 órakor a Séd Filmszínház előtt, majd fél hatkor a Petőfi Színház bejáratánál. Eközben 14 órától játékos történelmi vetélkedőt tartottak a Séd moziban, s az ünnepi műsorok fénypontja a 18 órakor kezdődött emlékelőadás volt, amelyet Vándorfi László tartott. Ojka A városi tanácsnál a nemzetiszínű zászlók mellett büszkén lengette március idusán a tavaszi szél a harmincéves város zászlaját is. A Kossuth parkba érkező közel kétezer ajkait az úttörő fúvószenekar térzenéje köszöntötte. A Himnusz eléneklése után Petőfi március 13-án írott híres költeményét, a Nemzeti dalt szavalták az ünnepség résztvevői Lázár Péter előadásában. Ezt követően dr. Mikola István, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke mondott megemlékezést. Beszédének fontos gondolata volt, hogy „a napjainkban fokozódó, növekvő retorikát, szóáradatot egyre inkább a cselekvés színterére kellene terelni, szem előtt tartva azt az alapigazságot is, miszerint a kimondott szó tett, ha igaz gondolatokat hordoz." Az ünnepi beszéd után a Vörösmarty általános iskola énekkara 48-as dalokat énekelt, majd a város párt-, tanácsi és társadalmi szervezeteinek képviselői helyezték el megemlékező koszorúikat a Kossuth-szobor talapzatán. Az alternatív szervezetek nem tartottak külön rendezvényt a városban. Az ünnep előestéjén nagyszabású városi vetélkedő zajlott le, a helyi művelődési központ felhívása alapján, melyen közel kétszáz fő vett részt az általános iskolásoktól a felnőttekig. Balatonalmádi Megyénk legfiatalabb városában délelőtt 9 óra és fél tíza között gyülekeztek a helybéliek Petőfi-szobornál. Itt Pandúr Ferenc, a városi KISZ-bizottság titkára mondott beszédet, majd Mészáros Károly, a veszprémi Petőfi Színház színművésze szavalt. A költő emlékművének a megkoszorúzása után a tömeg Kossuth-szoborhoz vonult, ahol Kerényi László ünnepi beszédét hallgatták meg, majd e szobrot is megkoszorúzták. Az ünnepi felvonulás útja befejezésül a Balaton-parti 1848-as emlékműhöz vezetett. Dr. Szabóné Vallyon Gizella, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára emlékező szavait követően az 1. Számú Általános Iskola tanulói adtak ünnepi műsort, majd itt is az emlékmű talapzatára kerültek a tisztelet koszorúi és virágai. Balatonfüred A SZOT-szanatórium előtti téren mintegy ezer ember gyülekezett a Magyar Demokrata Fórum városi szervezetének külön ünnepségén. A eléneklése után Alexa Himnusz Zoltán, a Hitel főszerkesztő-helyettese mondott beszédet. Úgy értékelte, hogy választóvonalhoz érkezett az ország, de a gazdasági válság, a társadalmi, morális problémák dacára talán az ország életében esély van arra, hogy békében teremtsünk újat. mi A beszédet követően irodaiműsor hangzott el, majd Cseh Tamás tolmácsolta dalait. A résztvevők megkoszorúzták a nagy reformerpolitikus szobrát, és elhangzott a Szózat, valamint a székely himnusz is. Délután ötkor a Jókai múzeum kertjében tartották meg a központi ünnepséget. Itt a Himnusz és a Nemzeti dal elhangzása után Garaczi Imre, a SZOT Oktatási Központ tanára mondott beszédet, és koszorúkat helyeztek el Jókai Mór szobránál. Az ünneplők ezután Orzovenszky Károly 48-as honvéd orvos Gyógy téri emléktáblájához vonultak, megkoszorúzták azt, majd elénekelték a Szózatot. Sümeg Egész napos programot szervezett a városban a Hazafias Népfront és a KISZ. Délelőtt a temetőben Kisfaludy Móric honvéd tábornok sírjánál tartottak ünnepi megemlékezést, ahol dr. Földi Pál, a városi népfrontbizottság elnöke beszélt a jelenlévőkhöz. Az ünnep fényét filmvetítés, kulturális bemutató és sportvetélkedő emelte. A Kisfaludy téren pedig nagygyűlés formájában délután 18 órai kezdettel együtt ünnepeltek a város lakói. Pápa Pápán, a Várkastély előtt pattogó katonazene, s lovas huszárok köszöntötték az együtt ünneplőket. A Türr István Gimnázium vegyeskarával közösen a jelenlévők elénekelték a Himnuszt pontban tíz órakor. Ezután dr. Karászi Mihály, az MSZMP városi bizottságának első titkára egyebek között így méltatta e jeles napot a nagygyűlés előtt: „Sorsfordító, vagy ahogy mondani szokás: történelmi időket élünk, egy történelmi pillanat részesei vagyunk.” „Minden jelentős évforduló, minden nemzeti ünnepnap politikai, érzelmi és intellektuális elszámolás a múlttal a jövő érdekében." „Mi, pápaiak büszkék lehetünk arra, hogy olyan város lakói vagyunk, ahol a márciusi ifjak legjobbjai, Petőfi, Jókai, Orlay szívta magába szabadság, a forradalom eszméjét. Olyan kiváló tanáregyéniségektől, mint Tarczy Lajos és Bocsor István, akik cselekvő hazaszeretetre nevelték tanítványaikat.” „A hetvenes évek közepétől a KISZ felkarolta március 15-e ünneplését, s ettől kezdve egyre tartalmasabbá váltak a fiatalok megemlékezései, felkeltve az idősebb generációk igényét, nemzettudatának erősítését is. Immár a nemzeti akarat és összefogás eredménye, hogy március 15-e ismét munkaszüneti nap, pirosbetűs ünnep, a magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepe. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzet öntudatra ébredésének, nemzeti önérzetének fontos forrása, a szabadságért, haladásért vívott küzdelem jela képe." A szónok után a Sinkófa színjátszócsoport, a Vadvirág néptáncegyüttes két tagja, valamint néhány középiskolás lépett színpadra, hogy színvonalas irodalmi, zenés, táncos műsorával köszöntse március 15-ét. Az ünnepség végén a város politikai, társadalmi vezetői, a fegyveres testületek képviselői helyezték el koszorúikat Petőfi és Jókai szobránál. A program első része a Szózat hangjaival zárult. Röviddel ezután kezdődött a színházban az az irodalmi műsor, — Vándorfi László: Szembefordulni, amelyet tavaly ősszel, az ősi diákvárosok találkozóján mutattak be. Az esti órákban ugyancsak a Várkastély előtt emlékeztek meg a FIDESZ helyi csoportjának, valamint a Független Kisgazdapártnak és az MDF- nek tagjai március 15-éről. A Himnusz elhangzása és az irodalmi műsor után Hauber Károly mondott beszédet. A három szervezet képviselői ugyancsak koszorút helyeztek el Petőfi és Jókai szobránál. Tapolca Délelőtt a temetőben Lukács Béla, a városi KISZ-bizottság munkatársa tisztelgő szavait követően a politikai és társadalmi szervezetek képviselői megkoszorúzták Miltényi József huszárkapitány sírját. Délután ötkor a Malomtó partján gyülekeztek az ünneplők, ahol fúvószene növelte az ünnepi hangulatot, majd Sebők János országgyűlési képviselő mondta el ünnepi beszédét és koszorúkat helyeztek el a forradalmi szabadságharc hőseinek emlékhelyénél. A programot kosztümös felvonulás, befejezésül pedig a Hősök téri szabadtéri színpadon műsor zárta. Várpalota az Egész napos program várta ünneplőket bányászvárosunkban is, amelyet a Hazafias Népfront Városi Bizottsága és a helyi KISZ-bizottság szervezett. Az ünnepnap órakor városi versmondó versennyel kezdődött a Nagy Gyula Galériában, illetve megnyitották a történelmi játszóházat a gyerekek előtt az ifjúsági és úttörőházban. Némi késedelem után kinyitotta kapuit az a kiállítás is, amelyet a szabadságharc idejéből származó korabeli népviseletek, fegyverzetek emlékanyagából rendeztek a Thuri várban. A Tüzérmúzeumban filmvetítés jelentette a program folytatását, majd 11 órakor közel kétszáz résztvevővel emlékfutás indult a Tési-dombi sportpályától öskü faluba. A résztvevő fiatalokat futás után kalózi pótló vendéglátás várta. Délután három órakor a Jószerencsét Művelődési Házban A kőszívű ember fiai magyar filmet vetítették. című 18 órától ünnepi nagygyűlést tartottak, ahol Szatmári Lajos országgyűlési képviselő mondott köszöntőt, , megkoszorúzták Gábor Áron szobrát, és meghallgatták Veress D. Csaba történész emlékbeszédét. Az est pdl-beat műsorral zárult. Zirc Délelőtt 9 órakor a bakonyi város központjában, a kóczi téren Kerekes Ilona, Ráa városi KISZ-bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Ezután a zirci iskolások műsorát tekinthették meg az ünneplők. Községi ünnepségek Több községünkben és nagyközségünkben már március 14- én megtartották az ünnepségeket. Megkoszorúzták a 48- as emlékműveket, emlékhelyeket, például Magyargencsen, Nagygyimóton, Gannán, Pápateszéren, Nemesszalókon, Marcaltőn, illetve a hozzátartozó Ihászpusztán, Nagydémen, Fűzfőgyártelepen, Balatonkenesén, Öskün és Szentantalfán. Bakonyszentkirályon március 15-én 10 órától, Nagy Bálint ünnepi beszéde kezdte a programot, majd az általános iskolások — mint a legtöbb községben, itt is — irodalmi műsorral köszöntötték a márciusi forradalom tovább élő szellemiségét. Befejezésül megkoszorúzták Szabó Sándor nemzetőrkapitány emlékhelyét. Ajka: „...a kimondott szó tett, ha igaz gondolatokat hordoz". Tapolcán megkoszorúzták Miltényi József huszárkapitány sírját Büszke ,,48-as huszárok a pápai utcán lire: A tánc tüze a márciusi ifjakét idézi Tisztelgők Sümegen, Kisfaludy Móric honvéd tábornok sírjánál készül a 48-as csákó, tarisznya Várpalotán, a történelmi játszóházban NAPLÓ - 1989. március 16., csütörtök -3