Napló, 2009. augusztus (65. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-29 / 202. szám

12-NAPLÓ Torlódás a Margit híd miatt Osváth Sarolta osvath.saci@plthu A ki teheti, autóval kerül­je el a fővárost a kö­vetkező két esztendő­ben, a Margit híd lezárásával járó felújítási munkálatok mi­att ugyanis a városban az ed­digieknél is nagyobb, folya­matos torlódás várható. Aki­nek pedig 2011-ig is vannak halaszthatatlan ügyei Buda­pesten, jobban jár, ha leteszi valahol az autót és buszra, vil­lamosra, metróra száll. A for­galmi változások a naponta vidékről érkező több ezer au­tóst, utazót is érintik. Az ország nyugati feléből Miskolcra, Debrecenbe vagy akár Szegedre, Békéscsabára is jószerivel csak a főváros érintésével lehet eljutni. Az M7-es és az M1 -es autópályá­ról az utóbbi időben már vi­szonylag könnyen el lehet ér­ni az M0-ás körgyűrűn az északra, illetve délre vezető M3-as és M5-ös autópályá­kat, nem kell a fővároson át­kelni. A Megyeri híd átadása határozott javulást hozott a közlekedésben, jelentősen te­hermentesítette a nyugati, il­letve keleti országrészbe irányuló átmenő forgalmat. Várható, hogy az elkerülő út forgalma megnő az elkö­vetkező időben, azok is az M0-st választják, akik eddig rövidebbnek találták a váro­son keresztül vezető útvona­lakat. Azzal, hogy a Margit híd kiesik, a szakemberek sze­rint a többi híd, elsősorban az Erzsébet és az Árpád híd for­galmi terhelése 30-40 száza­lékkal nő. Egyelőre azonban a főváros autós közlekedésében nem érezni katasztrofális las­sulást, bár a GPS-ek informá­cióit érdemes lehet felülbírál­ni, mert a szoftverek egy része nem biztos, hogy naprakész. Az augusztus 21-e óta lezárt Margit híd elkerülő útvona­lain a nap minden szakában erős a forgalom, de nem lehe­tetlen átjutni a pesti, illetve a budai oldalra. A közlekedési szakemberek szerint a szep­temberi iskolakezdés után, fő­ként csúcsforgalmi időben kell majd nagyobb torlódá­sokra számítani. Mindeneset­re jó, ha tudjuk, hogy a buda­pesti közlekedés - legalábbis gépkocsival - az elkövetkező időben még kiszámíthatatla­nabb lesz, mint eddig. Okosan tesszük, ha a fővároshoz kötő­dő hivatalos és üzleti ügyein­ket, programjainkat ennek tu­datában szervezzük, illetve tervezzük. Annál is inkább, mert a forgalmi dugók miatt főként a belvárosi hivatali ne­gyedek megközelítése válik nehézzé. Számítani kell arra a Dunántúlról érkezőknek, hogy az Alkotás út-Hegyalja út-Erzsébet híd-Rákóczi út folyamatosan megtelik, a Moszkva tér-Margit körút- Árpád fejedelem útja-Pacsir­­tamező út, valamint a rakpar­tok az Árpád híd felé szintén nagyon zsúfoltak lesznek. Meg lehet kockáztatni a Sza­badság, illetve a Lánchídon való átkelést is, bár e hidak át­eresztő képessége nagyon ki­csi, garantáltan dugóba ke­rülünk. A Fővinform tájékoztatása szerint a Margit híd lezárása miatt több mint negyven ke­reszteződésben hangolták át a közlekedési lámpákat az új forgalmi helyzetnek megfe­lelően. A legnagyobb válto­zással a pesti és a budai hídfő­nél találkozunk. Új jelzőlám­pás csomópont épült a Fran­kel Leó út-Török utca- Üstökös utca kereszteződésé­ben. Ez azzal is jár, hogy a Tö­rök utca ebben az időszakban kétirányú és az Árpád híd felé kínál „menekülő útvonalat”. A pesti oldalon a Margit híd környékéről a Nyugati térnél célszerű a Váci útra ka­nyarodni és úgy az Árpád híd felé venni az útirányt. Az Árpád hídra mind a két olda­lon a korábbinál több sáv könnyíti a feljutást. A közlekedés mindenkitől sokkal nagyobb koncentráci­ót kíván, figyelni kell a tájé­koztató táblákat, az útvonal­felfestéseket, a terelőjelzése­ket - intenek a szakemberek. Rutinból, megszokásból nem szabad most Budapesten ve­zetni, ugyanígy a parkolási szokásainkat is érdemes át­gondolni az új helyzetnek megfelelően. A forgalom zavartalansága érdekében ugyanis a Fővárosi Közterv- tegyék le a gépkocsit a város­let-felügyelet fokozottan el­lenőrzi a parkoló autókat, és az új szabályok szerint ko­moly anyagi következményei lehetnek a tilosban megállás­nak. S nagyon könnyen elő­fordulhat, hogy ahol egy hét­tel korábban még szabályosan meg lehetett állni, már sokba kerül a parkolás. A Fővinform azt ajánlja a vidékről érkezőknek is, hogy különböző pontjain található P+R parkolókban és váltsa­nak át a közösségi közleke­désre. Mint elmondták, a leg­forgalmasabb vonalakon sűrí­tik a járatokat, bővítik a met­rószerelvényeket. A Nagy­körúton a 4-es és 6-os vona­lán forgalomba állítják a régi csuklós villamosokat. Villa­mossal egyébként még a Mar­git hídon is át lehet menni. A felújítás ugyanis hosszában kettéválasztva, két ütemben készül, éppen azért, hogy a tö­megközlekedés ne álljon le. Alapból a villamosok viszik az utasokat és csak esetenként lesznek pótlóbuszok. A gya­logos és kerékpáros forgalom megengedett a híd déli olda­lán, a járdán. A hidat teljesen csak 2010-ben, a két hídfél összeillesztésekor zárják le két hétre a forgalom elől. Fuchs Tamás, a Fővárosi Önkormányzat Közlekedési Információs Központjának helyettes vezetője­­ Budapest forgalmát mutató kamerák képe előtt. Közismert nevén a Fővinform 170 kamera segítség­gel követi a közlekedési helyzetet. Torlódások várhatók a Margit híd lezárása miatt Fotó : A hétvége Győrffy Árpád gyorffy.arpad@naplo.plt.hu Egyes településeken eddig is csak félve lehetett gyalogosan, biciklivel közlekedni a szabadon csatangoló kutyák miatt. A jövő­ben még inkább meg kell gon­dolni, hogy kimerészkedjen-e az ember az utcára, mert nagyobb eséllyel találhatja szembe magát oltatlan ebbel. L­egalábbis ettől tarta­nak sokan, köztük polgármesterek, jegyzők, orvosok és állatorvosok is. Félelmüket egy jogszabály változása in­dokolja. A parlament tavaly nyáron mentesítette a jegyző­ket - polgármesteri hivatalo­kat - az ebek nyilvántartásá­val, háromévenkénti összeírá­sával, oltásuk évenkénti meg­szervezésével és az ebtu­lajdonosok jogszerű magatar­tásának ellenőrzésével kap­csolatos kötelezettségek alól. Az oltást a jövőben az ebtulaj­donosoknak önállóan kell in­tézni a szabadon választható állatorvossal. Az érintett or­vosoknak csak azokról a ku­tyákról kell nyilvántartást ve­zetni, amelyeket beoltottak. A módosítást azzal indokolták, hogy ezzel is csökkentik az önkormányzatok terheit. Az új rend éppen a tavaly őszi eboltások idején lépett életbe, így akkor nem sokan foglalkoztak vele. A pápai kistérség polgármesterei idén áprilisban tárgyaltak a kérdés­ről. Aggályaikról dr. Kovács Zoltán kistérségi elnök, Pápa fideszes polgármestere, a par­lament önkormányzati bizott­ságának alelnöke levélben tá­jékoztatta a jogszabály módo­sítását előkészítő mezőgazda­­sági tárcát, és kérte a korábbi szabályozás visszaállítását. Az egész országot érintő változás mögött vélhetően néhány pesti állatorvos áll - A veszett kutyák komoly veszélyt jelentenek, különö­sen a gyerekekre nézve. Nem itt kellene csökkenteni a fö­lösleges államigazgatási ha­tásköröket. Nálunk a város­ban szeptemberben egy-egy hetes kampánymun­kával szoktuk oltatni a kutyákat. Ennek eredményeként az el­múlt évtizedekben a városokban kutyák­tól veszettséget nem kapott senki. Ha meg­szűnik az átfogó nyil­vántartás és a szervezett oltás, az eddiginél is többen próbál­nak kibújni a kötelezettségeik alól. A földművelési tárca vá­lasza szerint az önkormányza­toknak jogában áll, hogy saját rendeletük alapján nyilván­tartást vezessenek az ebekről. Kovács Zoltán szerint ezzel csak az a gond, hogy amíg az oltás rendje az új szabályok szerint zajlik, nem sokra men­nek egy külön nyilvántartás­sal, hisz az érintett államigaz­gatási szerveknek és az ál­latorvosoknak az önkor­mányzatok nem adhatnak feladatokat. - Ebből csak káosz lesz, megnő az oltatlan kutyák szá­ma - véli Polt Ferencné duda­­ri polgármester is. - Nehéz el­képzelni, hogy pusztán köte­lességérzetből maguktól ke­resnek egy állatorvost a tulajdonosok és beoltatják a kutyájukat. Az állatorvosnak meg nem dolga végigmenni a falun, és megkeresni azokat a kutyákat is, amiket a gazdáik esetleg szíve­sen eltitkolnának. A megtakarítás és a la­kosság veszélyezte­tettségének növeke­dése abszolút nincsen arányban egymással - szögezte le a polgár­­mester, aki szintén visszaállí­taná a korábbi rendszert. Hasonlóan látja a helyzetet dr. Gelencsér Ottó bada­csonytomaji jegyző is, aki úgy véli, hogy a jogszabály kidol­gozóinak, elfogadóinak nem sok fogalma lehet a vidéki vi­szonyokról.­­ Eddig, ha a nyilvántartásból kiderült, hogy egy gazda mulasztott, akkor először figyelmeztet­tük, ha ez nem hatott, meg­büntettük. Még így is csak a gazdák 60 százaléka hozta el a kutyáját oltásra az első kör­ben. Mi lesz most, amikor csak rajtuk múlik, hogy elvi­­szik-e állatorvoshoz?! Eddig, ha valakit megharapott egy kutya, azonnal megnézhettük a nyilvántartásban, volt-e olt­va. Most azt sem tudjuk, me­lyik állatorvoshoz forduljunk. Gelencsér Ottó közölte, nem várják meg, amíg a jogal­kotók jobb belátásra térnek, az önkormányzat továbbra is megszervezi a közös oltáso­kat. Igaz, ehhez mostantól az állatorvosnak engedélyt kell kérni a felsőbb hatóságaitól. Dr. Hubert János tapolcai háziorvos szerint is veszélyes az új helyzet.­­ Várhatóan több lesz a be­­oltatlan kutya. S ha egy kutya megmar valakit, sokkal nehe­zebb lesz kideríteni, kapott-e oltást megfelelő időben. A gazdája vélhetően akkor is igent fog mondani, ha ez nem felel meg a valóságnak, hisz fél az esetleges büntetéstől. Ha dokumentum nem tá­masztja alá az állítást, én meg fogom kezdeni az oltást, ha a megmart személy engedi. Az öt oltásból álló sorozat kellemetlen lesz az érintett­nek, ráadásul mindezt ki is kell fizetnünk a közösből.­­ Egy felelős önkormány­zatnak továbbra is foglalkozni kell az ebekkel. Akkor meg miért volt ez az egész?! - teszi fel a kérdést a háziorvos is Válasz többféle is lehet Egyik lehetőség, hogy a jogal­kotásban közreműködő köz­­tisztviselők valóban ennyire nem értenek a munkájukhoz, a módosítást megszavazó par­lamenti képviselők pedig eny­­nyire nem foglalkoznak ilyen fontos kérdésekkel. Lehet más ok is. Több, csak névtelenül nyilatkozó falusi állatorvos szerint az egész or­szágot érintő változás mögött vélhetően néhány pesti kollé- MEGÍRTUK gájuk áll, akik a szegényedés miatt szűkülő piacon így akar­nak kuncsaftot szerezni ren­delőjüknek. Ezt támasztja alá szerintük az is, hogy az eddig megszo­kott közös oltásokat - az „ebek összevezetését" - a jö­vőben csak a területi kamara javaslata alapján, a főállator­vos engedélyével lehet meg­tartani, miközben nem kell ugyanilyen engedély az állat­orvosi rendelőkben „kam­pányszerűen végzett immuni­záláshoz”. Az összeesküvés-elméle­tek hívei viszont úgy képze­lik, hogy az új szabályozással egyesek káoszt akarnak ki­provokálni a kutyatartásban, hogy aztán közakaratra hivat­kozva minden kutyánál köte­lezővé tehessék a veszélyes ebeknél már eddig is előírt rá­diós chipek beültetését. Hogy ezt ki finanszírozza, az már nem érdekli őket. Ha az indok kérdéses is, a káosz veszélye biztos. Ma­gyarországon mostanában évente ötezer körül van a bejelentett kutyaharapások száma. Különösen a kisgyerekek, az idősek és egyes speciális foglalkozások művelői, pél­dául a postások vannak a leg­nagyobb veszélyben. Késő bánat ebgondolat?! Nem mindig tudni egy idegen kutyáról, hogy ba­rátsággal fogad-e ben­nünket, na és azt sem, hogy be van-e oltva veszettség ellen Fotó: Győrffy Árpád 2009. 08. 29. | SZOMBAT

Next