8 Órai Ujság, 1921. június (7. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-25 / 138. szám

Ám,emeljék vezéri parára a Heruy von Wolf Tota községi alpelentátort akik elvégre demokráciájuk keretében szabadon oszthatnak rangokt­ és állást bárki­nek, bárcsak tekintélyt is adhatná­nak! Sokkal fontosabb a közre nézve, hogy végre belátják a szüksé­gét a ciatfermias párt olyatén reor­ganizációjának, amely a párt műkö­déséből kizárja a nemzetgyűlés­i já­tékot, érvényre juttatván — amint ők mondják­ — a várospolitika in­tenzívebb szolgálatát. Furcsa azon­ban, hogy csak most jönnek rá a városatyák eme természetes köteles­ségre, miután annyi erkölcsi, idő­beli és anyagi mulasztást követtek el. Milyen munkát végezhettek el ed­dig, ha olyan reorganizációra van szükség, amely lehetővé tegye, hogy a közgyűlés tagjai „az ügyek( alun ))os­ ismeretében határozhassanak." Ifát eddigelé hogyan határoztak?! Ám bocsássuk meg a múltat, ha ezentúl minden jórafordul, de ho­gyan tervezik a reformokat? Két nézet áll egymással szemközt: az egyik ügyvezetőséget akar felállítani megfelelő ügyosztályokkal, külön­­k­ülön előadókkal,­­akiket a párt so­raiból választanának, a másik in­kább a kerületi értekezleteik és a ke­­rületközi bizottságok régi rendszerét szeretné visszaállítani. Mi remény­telenül nézzük a kísérleteket, akár az informatív ügyosztályok valósul­janak meg, akár a törzsfőnökök és a kerületi önzés régi világa térjen vissza. Mert nem alaki reorganizá­cióra szorul a községi párt, hanem elsősorban elvi és lelki revízióra. A vezéri buzogány a Herr von Wolff kezében szimbóluma az egész rendszernek. Ott ülnek még ma is a városháza dolgozó asztalai mellett a régi rendszernek nagyszámú erői, buzgó és hozzáértő tisztviselők, akiknek munkája évtizedeken át rendet és virágzást biztosított ebben a kis birodalomban. Az országos po­litikából kiszorult helyi nagyságok, akiket a véletlen felszínre vetett, személyeskedéssel és politizálgatás­­sal akadályozzák a dologtudás kö­reit, nemegyszer méltatlan jelene­tekkel a heccek kabaréjává sülyeszt­­vén le a közgyűlést. Ezeknek a csa­patoknak az átcsoportosítása nem jelenti azt az új mentalitást, amelyre a székesfőváros képviselőtestületé­nek égető szüksége lenne. A balkáni szellem, amely a városházába beha­tolt, átka lesz nemcsak Budapest­nek,­ hanem az egész országnak is. gombát uhmujsMj Eíy hóra aOtaraa^FéMm 24­0 korona SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. Neered évre 320 Korona­­ EííSji Soré 430 Korona Egyes pédányszám ára 2 korona BUDAPEST, IV. MUZEUM-KÖRUT 3. SZ. Jué.seláviában egy példány, 2 juíc.zlár Korona TeLefon: JSuti 103-00. J. 103-01. J. 105-00. I m­iM látotta iiÉApl. Újra felviszik a prágai és budapesti tárgyalásokat Maxienbad, jum 2* (Cseh sajtóiroda.) Benes dr. cseh külügyminiszterrnek a cseh előadókkal való tanácskozása után délelőtt 3/4 10 órakor Teleki­ gróf csolgázószobájában megkezdődött a miniszterek értekezle­te. A tárgyalások menetjéről szóló teg­napi kedvező kommüniké után jelenleg azt a r n nyilvánoártian megokolt re­ményt táplálják, hogy a tanácskozásokat még m­a dd­előtt befejezik és a cseh delegáltak még a 15 órás amiánt- gyorsvonattall elutazhatnak. A magyar delegáció körülbel­ül két órával utánuk utazik ttr. A Villa Miramontei értekezlet közvetlen répménye a Budapesten holt­pontra jutott tárgyalások újra meg­kezdésé­t A prágai tárgyalásokat is folytatni fogják. Az itteni tárgyalások sikeres­­folyásának benyomása alatt teljes joggal várható, hogy a tárgyalásait a lényeges kérdésekben tárgyi egyezséget érhetnek el. A kereskedelpmi és forgalmi kérdések formális elinté­zése azonban az utódállamok polttro­sei konferenciájára vár. Prága,, jun !!. A Prager Tag­blatt levelezője Ma­­riensbadban beszélgetést folytatott Khuen-Héderváry gróffal­, a magyar delegáció tagjával, aki többek közt­­a következőket mondotta: — Sürgősen szükséges a középeuró­pai államok új konstellációja, kap­csolataiknak új rendje. A háború fel­dúlta a régi nemzetközi kapcsolatokat. Arra kell törekednünk, hogy ezentúl a kereske­elem és a forgalom szabad le­gyen, h­ogy lehulljon minden korlát, amely az államok határán ezidőszerint í­ég­ áll. Meg­ kell még beszélnünk ezenfelül a békeszerződéseik végrehaj­tását. A b­ohémia szerint a magyar dele­gáltak kijelentik, hogy semmi esetre sem fogadják el azokat a cseh oldalról jövő feltételeket, amelyekkel Magyar­­ország államformáját szabályozni akarnák. Sürgős interpelláció a tőzsdei árzuhanásokról és a bankok vagyonváltságáról. Hegedűs Lóránt válaszát tudomással venne a Hús. — Saját tudósítónktól. - 1 A nemzetgyüle mai ülésén a napi­rend után­­ Temesvárt­ Imre sürgős in­­t­erpellációt terjesztett elő. / Temesváry Imre: Attól kezdve/hogy köztudomásra jutott, hogy a ré­vény­­társaságok az 1920. évi december 20-iki árfolyam szerint fizetik /vag­on­­váltságot a tőzdepapirok árfolyama állandóan esik. Ezzel olyan kis embe­rek, akik nem is spaku akiv­­ékal ves­­p­tek tőzsdei papírokat, hane­­n azért, hogy egy kis tőzsdei nyereséggel w­­pest tudjanak tartani a drágasárga­, a tönk szélén•- %m­ ültek. Ezek az eméik­­papírok és tőzsdenevekben javarlani kis­emberek az állandó esések következté­ben szinte hisztérikusan igyekeztek szabadulni p­apírjaiktó­l, non­nek az lett a következménye, hogy a papírok ma már a december 20-iki árfolyam egy­­harmadán állanak. Annak idején tör­vény inézkedett i­ az iránt, hogy a rész­­vénytársaságot­ a vagyontá­scsájához­ szükséges papírokat a tőzsdén is vá­sárolhatják, mert ezzel azt remél­jük, elérni, hogy ilyen tömeges vásárlás alapján a papírok ára emelkedni fog. Ez a remény azonban nem vált be. A törvényes kedvezmény ellenére is to­­­­vább estek a papírok. A részvénytársa­­­­ságok nem a tőzsdén vásárolják, ke­tt a vagyonváltság lerovására szolgáló pa­pírokat, hangfű­ kézal­att szerzik be és így a kisem­­berek kénytelenek voltak a legrosszabb áron túladni papírjaikon.­­ A­ na­gy részvénytársaságok ki­használva ezt az ijede­met, igen sok halmot szereztek maguknak. Nem tagja valószínűinek, hogy a nagybar­­nok spekulációja okozta volna a nagy áresést, de meg kell alapítani, hogy a részvénytársaságok eddig egyáltalában nem igyekeztek keresni saját részvé­nyeiket a tőzsdén, hanem egymás kö­zött kéz alatt vásárolták meg a rész­vényeket és ezt azért tették, hogy ne akadjon meg a papírok lefelé menő tendenciája. Ez azt jelenti, hogy a részvény­társaságok vagyoniváltságát azok a­­ kisemberek fizetik meg, akik­nek eladott részvényeit most olcsó pénzen vásárolják össze, s majd an­nak idején ezekkel az­­ olcsó részvé­nyekkel fizetik a vagyon­vál­tságot. Ez ellen az erkölcstelenség ellen erélyesen fel kell lépni. Kérdi a pénzügyminisz­­tert, hajlandó-e tenni valamit a rész­vényekkel üzérkedők ama szándéka ellen, hogy a részvényeket tovább le­nyomják, hajlandó-e intézkedni az iránt, hogy a részvénytársaságok a vagyok­váltsághoz szükséges részvén­ nyeiket a tőzsdén vásárolják be, ne pe­dig egymás között a tőzsdén kívüli Indítványozza, hogy a pénzügyminisz­ter intézkedjék, hogy a tőzsdén kiírni a részvénytársaságok csak akkor vásá­rolhassanak, ha előbb megkísérelték ugyanolyan árfolyamon a tőzsdén megszerezni ugyanezeket a papírokat. Felvilágosítást kér a pénz­ügy­mi­nisz­­ter.Sőt, vájjon igaz-e az a hit, hogy egyes részvénytársaságok 4—5 száza­lékkal fizették ki vagyonváltságukat az előirányzott 20 százalék helyett. A pénzügyminiszter válasza: Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter azonnal válaszolt az interpellációra. — Temesvárit képviselőnek, —­ugy­­mond — igaza van abban, hogy ami­kor indítványára keresztülvittem a vagyonválts­ágnak ilyen lerovását, en­nek egyik indító oka az volt, hogy ez­zel elősegítsem a papírok értékének emelkedését. A másik ok az volt, hogy ezáltal eredeti részvényeket kaptak a rész­vény­társa­sipok­tők Nem mehet­­ bele abba, hogy a részvénytársaságok kéz alatt vásárol­ják össze a részvé­­nyeket- E célból a TÉBE és a GIRO útján el­enőrizteteim, hogy a részvény­társaságok hol szerezték be részvényei­ket és szükségesnek tartom, hogy ezek a részvénytársaságok a tőzsdén vásá­rolt papírokkal zójják le a vagyo­n­­váltságot.­­ Abban azonban nincs igaza Temes­­várynak, hogy vélelmezi a munkanél­küli jövedelmet azzal, hogy azok ér­dekében szólal fel, akik rossz speku­lációjuk következtében elvesztették tőkéjüket. Aki spekulált, annak ez a nagy veszteség bár keserű, de jó lecke volt. .A magyar középosztály ne merjen a tőzsdére spekulálni-Vegyenek biztos állampapírokat.­­ Ami azt illeti és ezzel leginkább a kisgazdapártot akarják izgatni, hogy tőlük többet akar elvenni a pénzügy­­miniszter, mint másoktól, amennyiben azt híresztel­ik, hogy a bankok a va­­gyonváltságot 4—5 százalékkal váltot­ták meg, kijelenti, hogy ez nem egyéb, mint rémmese. — Én — mondta, — az egyenlő te­herviselés elvének alapján állok és mindenkitől annyit veszek el, am­ily­­nök­re szükségem van. A tény az, hogit a bankok annyit fizetnek, amennyit kivetettünk rájuk, 20%-os vagyon-, váltságot. Én abból, amit egyszer ki­mond­­a­n, semmit nem engedhetek. ..­mit a magyar pénzügyminiszter ki­mond, azt , maga nem változtathatja meg,, legfeljebb csak egy másik pénz­­ügym­iniszter. Becsületesen végzem a munkámat, becsületesen akarom fizetni a magyar állam minden adós­ságát és ez a becsületes szándék az oka annak, hogy Magyarország két és félszázalékos külföldi kapott ugyan­akkor, amikor Jugoszlávia csak 5%-os kölcsönt tudott felvenni. Kési válaszának tudomásulvételét. .A nemzetgyűlés a miniszter válá­sait tudomásul vette. 1

Next