8 Órai Ujság, 1921. július (7. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-01 / 142. szám

In KVSolkistea Péntek, 1021. júliu­s 1. UáUssások a SyrviR'filmgyár MBZBlőségébEn lí vesés'igazi faio neissondött. — Újjászervezik a Coiftfint. —­­Saját tudósitónjf/tfil. A legnagyobb magya r filmgyár, a CorVin szezetésébem^na nevezetes vál­tozások történted* A Corvin vezér­­igazgatój^, Mofhát Dezső dr. lemon­dott állásáról és már ki is lépett a társuság kötelékéből. A Corvint teljes égiszében a Városi Bank (,,Város és községfejlesztő*") vette át s a külföldi tőke kivonul a vállalatból. A Városi Bank Miklós Tibort delegálta ügyve­zető igazgatóul a Corvinhoz. A Corvin tegnap fejezte be a­­„trász­­éjszaka“ című film felv­ételeit, most egy időre szüneteltetik az üzemet , közben újjászervezik a vállalatot. Új gépeket­­szereznek be és új alapokra fektetik a Corvin üzleti és művészi ré­szét. Augusztusban valószín­űleg újra megindul a munka. A magyar*cseh tárgyaláson sikere. r Prága, .junijjí SO. «*■ A Tribün?, jelenti, hogy s^l magyar­­oseti tárgyalások ked­v^lő ereif­­ménybe vezettek. A legsúlyosabb kérdésekben is megtalálták a megr­et­­ye*és alapját. J A kisebbségek ügy et ugyanolyan alapon fogják elintézni mindi­g két országra nézve, amint azt Ausztria és Lengyelország elintézik. A mag­yar cseh kereskedelmi szer­ződést kölc­sönözően a­­legnagyobb kedvezménye alapján intézik el. Ném­etor^i^ fizet Paris, jun. 30. (Havas.) Németország európai valu­tákban 44, millió aranymár­kát fizetett ki, amely jpsszea rendr­uffiése a m­ájus végén álnewtt ti39.573.Offi­ aran Dinár­ka psszean sidtom hamms intézvények ammortizálisa■ Eze­l az intézvények amaz összeg temeinek fedezésére szolgáltak, miéig­­­ arcomban azonnal kifizetett f8­hf42fff100 összeg után az augusztus végén fizetendő eny mil­­liárdhoz hiányzik. A­ Németországnak az intézemnek törlesztésére történt fi­zetségeinek összege e hátralékos fize­tés beszámításával 83.949.690 arany­­márkát tesz ki. van, hona az aranyban történt fizetésekkel együtt az összteljesítmény 2­­,376.690 arany­márkát tesz ki FIGYELJEN!! saját érdekében az alanti címre MINDENKI mielőtt vásárolni óhajt, feltétlen SOK PÉNZT megtakarít, mert csodálatos olcsón, KAPHAT női és férfi gyapjúszöveteket FLEISCHMANN a ruházában Budapest, Károly­ körút 24. Grenadinok, sötétkék........................ K­ötő.— Hí­m­z­ett le a liszt, fzamadivat,szinben K Síi.— Panninaraszón, női ruhákra.......... IC 01.— Női ruhaszövet, dujdaszéles pepita lí 47.-­­Gyapjú k­amgravn, fekete 140 cm.... K 175.— Férfi gyapjúszövetek, 140 cm, széles K 105-tel E­ héten minden vevő ingyen zsebtükröt kap! Cégem­ külön nagybani eladásra berendezve. Bombamerénylet a szerb régensherc . Egy kommunista volt a merénylő. —­ Saját tudósitónktól. — Belgrád, jun­ius 30. (Avala.) Tegnap délelőtt 1412 óra­kor, abban a pillanatban, amikor a régensherceg az eskü letétele után vissszatért az alkotmányozó gyűlés há­zából, egy ember merényletet kísérelt meg ellene. A merénylő a közmunkaügyi minisztérium épülőfélben levő házának harma­dik emeletéről bombát vetett az utcára, amikor az épület előtt el­haladt a hintó, amelyben a ré­gensherceg és Pasics miniszterel­nök foglaltak helyet. A A bomba esés közben hozzáütődöt egy távíró oszlophoz és felrobbant a levegőben. Jr A. régensherceg és a miniiszter­­elnök sértetlenek maradtak. A­­ robbanás következtében nes kirá­lyi gárdista, négy gyalogos és a nézők sorából négy polgár meg­sebesült. Boisier svájci tanárnak, aki a sebe­sültek közt van, valamint az egyik ka­tonának súlyos az állapota. A rend­őrök a jelenet polgári szemtanúinak segélyével a merénylőt a helyszínen elfogták Belgrád, jún. 30. (Avala.) A régensherceg merénylője kihallgatása során kijelentette, hogy a neve Spinje Steics, 28 éves, Török­­kanizsára született és jejvidéki illető­ségű. .. háború alattf Oroszországban volt, alól rövid id.*^a dobrudzsai szerb­ hadsepgben sigferált önkéntesként. Bevatatta, hoszti egyenesen azért jött tegnati reggel Belgrádba, hogy a me­­rényletet is kövesse. Három bombát és egy k­rolfiert találtak nála. A revolver­rel ad­kezni akart letartóztatásakor. A m­énylőn kívül még három embert idigmáztattak, akiket azzal gyanusita­­£ikMhogy bűntársai a merénylőnek. Belg­rád, jun. 30. (Mvata.) A­ rendőrkapitányság köz­lés® szerint a merénylő kijelentette, h­a elvi meggyőződése vitte rá tet­­tére. Megállapították, hogy azonos Troiczk bolsevista agitátorral, aki 1919-ben tért vissza Oroszországból. TijS Bécs, jan. 30. A trónörökös ellen, elkövetett me­rénylet, mint Belgrádiból jelentik a Neue Freie Pressének, a fővárosban nagy izgalmat keltett. Amikor a trón­örökös a miniszterelnök kíséretében egy csapat szemléihez kikocsizott, a nép­tömeg viharos lelkesedéssel üdvözölte. A merénylő, aki Spasoje Stejicsnek mondja magát, azt hangoztatja, hogy a bolsevistákhoz tartozik és­­hogy tet­tét egyedül határozta el. Hegedig a háborús gondolat ellen. Nagyatádi Szabó fu­dnálküli földreformja. fsz Ingallamiáltságot nem lehet elhalasztani. — Magyarország nem fóg koldulni. — Nyugatmagyarország ás a magyar valuta. — Saját tudósítónktól. «•» . JC Hódmezővásárhelyen tizezer főnyi lelkes tömeg jelenlétében nyitotta m­eg Soós István polgármester a város fő­terén rendezett népgyűl­ést, amelyen Hegedűs Lóránt pénzügytomászter is megjelent. Szádeczky Lajos kérte a pénzügyminisztert, hogy pénzügyi programmját ismertesse. Hegedűs Lóránt a következő beszé­det mondotta: — A magyar égboltozat rettentően beborult. Nem a mi hibánkból, hiszen nincs magyar ember, aki hibás volna ebben a háborúban. Tisza István til­takozott ellene. A háború vérontásá­ból elég volt. Amig én miniszter va­­j­gyok, háborúra pénzt nem a doki. Nagyzási hóbortban vagyunk, hem mi tudjuk az időjárást igazgatni. A az antant igazgatja a világot. Az ember­ölésből, magyar­ csonkításból eléffi volt. — Mikor a tárcámat áttettem, akkor volt szó arról, hogy a Nyugat- Magyarországot elveszítjiamt, vagy sem. Meg fogom mutatni az ottaniak­nak, hogy hol lesz jobb, Magyaror­szágon-e vagy Ausztriában. Az osztrák költségvetésben 60 milliárd a deficit és Ausztriának egy polgárától 2400 ko­rona adót kell kapnia és ráfizet 800 koronát minden polgárára. Az ottaniak láthatták, hogyha választani kell, hova kell menniük. Számoljanak, egész nap, hogy érdemes-e otthagyni a véres ha­zát és érdemes-e átmenni Ausztriába? Meg kellett törnöm a drágaságot, mert különben végünk lett volna. Tessék megnézni Bécsben, mi van? Ott már mindenki koldus, aki nem börzézik, ami nem egyéb, mint más keresetének elvétele, amit az munkával szerzett meg. Ausztria mindenütt megalázko­dott, de egy krajcárt sem kapott az antanttól. Ezután sem fog kapni, mert a győztesek is le vannak győzve, azok is nagy adókban nyögnek. A magyar mindent tud, de koldulni nem. Nem is fognult koldulni. Ha a: 'Jffi tervem egé­szen ikerült volna, akkor, amikor ta­vasszal összetörtem jr drágaságot és m­­indáz élelem­nek js az ára leesett, akkor 1*3 kellett volna következni, hogy­­ a ruhánál, a zománcedények­­nek, a merálgazdasá­gi gépeknek az ára is leesnk! Ez meg lett volna, ha nem jön ezbe a királykérdés és Cseh­országiét megegyeztünk volna. Cseh­­or­száj ér'deke, hogy a határok meg­­nyíli­ak. Csehországnak egyetlen vá­­sárlgép Magyarország- Abban a pilla­­natban, amikor megkötjük Csehország- Xt is szerződést, jönni fog az olcsósság önásodik hulláma és az iparcikkek is olcsóbbak lesznek. —­ Mikor Páréból visszajöttem, azt látta­n, hogy a magyar portára 1­3 miliárd adósság van betáblázva. Ki kell­ váltanunk vagyonunkat, hogy megmaradjon az ország magyarsága és h­ogy élni tudjon. Ezért öt váltság­­törvényt csináltam. — Húsz évig bankigazgató voltam, mielőtt valakinek kölcsönt adta­m, el­­vitem az életbiztosítási társasághoz, hogy legalább ha meghal, a kölcsön összeget a biztosítási összeggel bizto­sítsam- Az antantnak azt mondtam, Magyarország nem tud fizetni, az önök kötelessége, hogy biztosítsák be a ma­gyarok életét, hogy dolgozzanak és ak­kor önök megkapják. Azt mondták, hogy a magyar gazdákkal szemben kegyetlen vagyok. Igaz, hogy zongorán zongorázom, — bár Hegedűs vagyok — s ha megnyomok egy billentyűt, kiabál valaki a falu végén. Tíz milliárd­­dal tartozunk a franciáknak hátralé­kos kamatokkal- Tíz nyllárddlárl az angoloknak. Hogy menjek hozzájuk, ha azt nem mondom, hogy uraim le vagyunk győzve. Önök látni fogják, hogy milyen igazságtalanok. A legyő­­ző Stnck egy kötelessége van, hogy be­csületes ember­ legyen. Azér­t az modí­ dom, ennyit fogunk fizetni és többet nem tudunk és ezt nekünk el fogják hinni, önöknek fizetniük kell, csak egyenlő igazságos teherviselés elve alapján.­­ A földváltságn­ak sem akarok többet, mint húsz százalékát a föld­nek. A nagyobbaktól földben akarom­ elvenni, amit a kisgazdáknak akarok odaadni, Nagyatádi Szabó István föld­birtokreformot csinált föld nélkül. Láttam füst nélkül puskaport, drót­nélküli távírót és szerelem nélküli há­zasságot, de földbirtoknélküli föld­reformot nem lehet csinálni. Tehát ne­kem föld kell, a földet csak adóban lehet elvenni, s akinek azt adjuk, annak meg is kell dolgoznia érte. A nagyobb földbirtoknak el kell venni egy részét. (Viharos helyeslés és taps.)­­ A javaslat tárgyalását elhalasz­tani nem lehet, mert a gazdát nem tarthatjuk izgalomban aziránt, hogy,­an­ az ő adóterhe. (Helyeslés.) Kije­lentem, hogy a bérlőnél magasabb vált­­ságot kell kérnem az ingóért, mint a magángazdánál, mert a bérlőnek az állatban van vagyona. •. . Törvényjavaslatot nyújtottam be­­ a háborúban szerzett vagyonok külön váltságára vonatkozólag Ezt fogom­ elsősorban megadóztatni, még­pedig nem nagyon kíméletesem­­. A pénz érté­két azért emeltem fel, mert különben­ az egész magyar középosztály tönkre­ment volna. Aki a háborúban szerzett milliókat, negyven százalékot fizessen és mert még beszélnek tőle hadinyere­­ségadóban hatvan százalékot, hatvani és negyven százalék, az összesen száz százalék, ezt tovább fejleszteni nem­ tudom. . . Miért ment tönkre az oszt­rák-ma­ri var monarchia? Azért, mert folyton a szerbek ellen készülődött. A háborút­­mégis elvesztettük azért, mert már az első napon nem volt egy vasunk sem­ és a pénzt meg kellett hamisítanunk. Ugyanez a sors vár szomszédainkra is. Ha sikerül a magyar pénzt rendbe­hozni, akkor szomszédaink össze­fog­­v­a Magyarorszá­gtól való fe­ledem miatt. Mi várunk. Nemcsak ka­landot nem csinálunk, nemcsak bizto­­­sítjuk a szerbeket és a románokat, hogy nyissák ki a határt, semmi ba­juk sem lesz, hanem nyugodtan vá­­­­runk. 11 — "Azt mondották, hogy árvízi ha­­j­­ós vagyok, aki egy hajót kormányoz. Egy hajón vagyok, amelyet sokszor meg akartak fúrni, de azt megfúrni nem lehet. Engem ne féltsenek, mert ér­ a gályámon csak matróz vagyok, az én hajómon egy halhatatlan nemzet­ utazik feltámadásának biztos célja felé A hosszantartó és lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Tenyesváry Imre nemzetgyűlési képviselő beszélt. 1. Délután egy órakor 200 terítékes ebéd volt a Sas-vendéglő nagytermében a pénzügyminiszter tiszteletére. Soós István polgármester dr. Hegedűs Ló­ránt pénzügyminisztert, mint Magyar­­ország csodadoktorát ünnepelte. Hegedűs Lóránt­­ pénzügyminiszter, beszéde után a kisgazdatársadalom­, képviselői Szentesein, akik a miniszter­nek memorandumot adtak át, a vár­megyeházán Szabó Sándor tör-páti el-­ nök­lésével értekezletre gyűltek össze és ott Hegedűs Lóránt pén­zügyminisz-­ terrel pontonkint megegyeztek a va­­gyonváltságon teendő módosításokra nézve. A módosításokat a kisgazdáié nagy, megnyugvással vették tudomásul.., egyúttal tiltakoztak a javaslat tárgya­lásának elhalasztása ellen, minthogy az csak növelné gazdasági bizonyta­lanságot, a földreform végrehajtását pedig kitolná. íg j IS.. I Hild Badg-cs end Ed. Vynoe gl Iffiorav/ duo^r- Ovra csoporMB Chaplin — Jozuij^H * J A Ii Xj I K d­ »i P I TATARIN-|eB ‘ i i-tiD BT K la n jjiSjj 1

Next