8 Órai Ujság, 1921. július (7. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-22 / 160. szám

Ereki az Ergon aktáinak előterjesztését Követeli. A nemzetgyalás mai süsse. — Saját tudósítónktól. — A mai ülést 11 órakor nyitja meg Rakovszky elnök. Temesvári­ Imre a földmivelésügyi bizottság előadója jelentést terjeszt elő, melyre kéri a sürgősség kimon­dását. Következik az indemnitási vitaa folytatása. Az első szónok Czeglédy Endre. Bár — ugyfenomd — kormányt támogató képviselő, főneg kell állapítania, a ter­melő mimikára jót ld­.A mnán komoly kí­sérlet sem történt. Nem látják annak a nagy munk­aprogr­ammnak a megva­lósulását, melyet a miniszterelnök ígért. A kisgazdapárt sem kapja meg a magáét. Ez a párt, melyről azt mond­ják, hogy nem lehet nélküle kormá­nyozni­, követeléseiben háttérbe szo­rul, kormányintézkedést követel a m­unkanélküliség megszüntetésére. Tá­madja a pénzügyminisztert, aki nem vesz részt a közgazdasági kérdések tárgyalásába 11, hanem csakis adóval foglalkozik. A termelő munka megin­dításának alapfeltétele, a jogbiztonság és jogrend sehol sincs meg o’y mér­­­té­kben, mint nálunk. Egész Európá­ban­ rosszabb a helyzet. Rassay Károly: De ott az*n is ta­gadják.’ le! Kormánytámogatás — határidőre. Czeglédy Endre: Szól a földbirtok, reformról, melyet elhibázot­tnak tart. • Kijelenti, hogyha ősszel nem történik komoly lé­pés a földreform végrehaj­tására, nem­ támogatja tovább a kor­mányt. / Fölkiáltások: Kormánytámogatás határidőre! / Czeglédy Endre: Ha továbbra­­ így mennek a dolgok, levonja a konzek­venciát. Míg nem volt képviselő, tisz­tességes, becsületes embernek ismer­ték, nem­ akarja, hogyha kimegy a ke­­­rületébe, azt mondják rá, mi lett he­llete! (Derültség.) Rassay: Ne támogasd a kormányt! Drózdy Győző: Lépj ki a pártból! Czeglédy Endre: A tisztviselőkérdést­­is csak termelőmunkával lehet megol­­­­dani. Ezt a kérdést, ha kell, inkább operatív uton is el kell végre intézni. Az indemnitást elfogadja. Windischgraetz — személyes kérdésben. Windischgresetz Lajos herceg szemé- l­yes kérdésben szólal fel. Beniczky Ödön tegnapi felszólalásaiban azt állí­totta, hogy őt az ügyész lakásán hall­gatta ík­. Itt nyilván jóhiszemű téve­dés forog fenn. Járt ugyan nála több­­ tízben Szerttirmay koronaügyész, de csak magánügyben, ott semmiféle hiva­talos funkciót nem végzett- Breki Károly kritikája. / Breki Károly: ÍAsz indemnitusi vitá­­ihoz szólal fel. Beszédét azzal kezdi,­­hogy a pénzügyminiszter olyan, mint­­ egy szép asszony: sokat beszél és el­­szedi a pénzt. (Derültség.) Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter:­­ Benne volt már a Borsszem Jankóban! Ereki: Bírálja a költségvetést. Meg-­­­ál­laipitiat, hogy semmi téren nem történt megtakarítás •» Korányi-féle költség ja­vas­l­at­t­a­l szem­ben. Sőt ellenkezőleg történt. Az 1919/ 20. évi magyar diploma évi 100 millió­jába került az országnak. Vajon meg­érte-e a pénzt ez a diplomácia, mely állandóan két balkézzel dolgozott és egymásután érték a diplomáciai kudar­cok. A pénzügyminiszter ki­jelentette, hogy őrültség ilyen nagy diplomáciát fenntartani és erre az történt, hogy a múlt diplomáciai előirányzatát nemcsak fenntartotta, hanem még meg is erősí­­tette. A létszámfeletti állások 235 millió koronát emésztenek fel. A Menekültügy Hivatal költsége Korá­nyi alatt 16 millió volt, most 21 mil­lió. Ha ebbe a hivatalba menekült tiszt­viselő jön, be sem eresztik. Meskó: Ki az elnöke? Breki: Gr. Teleki Pál: Fizetése nincs ugyan, hanem van autója, elegáns fo­­g­ad­óterme, titkára, gépírókisasszonya. Ebben az előkelő miliőben feleket nem fogad, hanem diplomáciai tárgyalásokat folytat. Ezt a hivatalt meg kell szün­tetni. Ha szükségesnek fogja látni,t emiatt összeférhetetlenségi bejelentőt fog tenni.­­ — A pénzügym­iniszter nem­ volt elég erős jó szándékai keresztülvitelé­re. Minisztertársai megakad­ályoztá­k. Érti a pénzügyminiszter helyzetét, hi­szen­­ a nemzetgyűlés sem tud semmit sem elérni. Gaál Gaszton: Hogy bírj­a ezt ki az ország? Meskó Zoltán­: Nem­­ fog bennünket megválasztani/ Friedrich István:: Az egész rendszert nem fogja. Ereki Károly:­­A­ pénzügyminiszter a csempészektől elvett pénzeket visz­­szaadta a bankoknak. (Hegedűs taga­­dób­a int.) Meggyőződésem szerint a pénzügyminiszter politikája lejtőre jutott, lehetetlen tehát, hogy a pénzeket elkobozzák s Az a hír járja, hogy az elkobzó lisztek között osztogatn­ak ezekből a pénzekből. Hegedűs Lóránt: Ugyan, kérem szé­pen! Breki Károly: Okmányszerű­leg min­­dja ezt igazolni. Ezután áttérek a pénzügyi politika további bírálatára. A kivételes hatalom nem azért van a kormány kezében, hogy a kivitelt bevitelt dirigálja. (Zaj) Gaál Gaszton: Egy bürokrata cso­port dirigálja. Breki Károly: Protekció is működik közre. Azt a két óriási jogot, amely külkereskedelmi ügyeinket a kormány kezébe juttatja, ellen­ezte­M, s felszólal­tam ellene. A nemzetgyűlés mégis, hozzászólás nélkül, 20 képviselő jelen­létében a javasl­atot megszavazta. Ugyanígy van most is. Fontos javasla­tokat, melyek a királyk­érdésnél is fonto­sabbak, nem kellet ilyen körülmények között, késő nyáron tárgyalni. Egri Kegy János: Jöjjön a bizott­ságba, milyen munka folyik ott. Ereki Károly:: Itt a Házban nincse­nek határozatképes számban. Egri Nagy János: Megint itt a papa­­gály. (Zaj.) Ereki Károly: Ha még egy ilyen sértő kifejezést használ képviselőtár­sam, az elnökhöz fordulok védelemért. Én itt elvből szólalok fel, hogy leszö­gezzem álláspontomat, s azért nyújtok be határozati javaslatot is. Van itt egy részvénytársaság­, az Ergon, am­ely 100 ezer koronával alakult, többezer milliós for,­a­-m­it csinált két év alatt , most 30 millió koronára emelte fel alaptőkéjét. Nem protekció-e ez, ha ilyen előnyöket kap egy vállalat az államtól. Ezek lehetnek ügyes embe­rek, de a kormány felelős az ilyen konjunktúra® üzletekért. Ezek m­onopolisztizkos üzletek. Az ilyen kormány iránt bizalommal nem viseltethetem s az indemnitást nem is fogadom el. Ezután felolvassa határozati javaslatát. 1. Utasítja a nemzetgyűlés a pénz­­ügyminisztert, hogy a csempésze­ttől elkobzott pénzekre vonatkozó összes aktákat tegye le a Ház asztalára­­ harminc napon belül és miután a pénzügyminiszter a csempésző nagy­bankoknak, nagyvállalatoknak a tó­­luk elkobzott értékeket törvényelle­nesen visszaadta és ekképpen az ál­lamkincstárt több száz millió koro­nával mgkárosította, utasítsa a nem­zetgyűlés Hegedűs Lóránt pénzügy­­minisztert, hogy a jogtalanul kiutalt összegeket időközi kamataikkal együtt haladéktalanul fizesse vissza az állampénztárba. 2. Utasítja a nemzetgyűlés a kor­mányt, hogy harminc napon belül terjessze a nemzetgyűlés elé azon árukra és értékekre vonatkozó ösz­­szes­ kiviteli és kihozatali engedélye­ket, amelyeket az Ergon részvénytár­saságnak adrt. 1920 január elseje óta a másnapig. Ennek a kommuniz­mus bukása után százezer korona alaptőkével megindított részvénytár­­sasságnak alaptőkéje másfél év alatt­­harminc millió koronára szaporodott és ugyanez idő alatt több ezer millió kormány­engedély­től függő forgalmat bonyolított le és működéséről, mint a kormány protekciós vállalatáról, a sajtónak sohasem volt szabad bírá­latot mondania. 3. Utasítsa a nemzetgyűlés a kor­mányt, hogy mindazon kivételes ha­talom alapján kiadott rendeletek, amelyeket kényszerhelyzetből kifo­lyóan folyó évi november 16-án túl is, amikor az 1920. évi VI. t­c. alap­ján a kivételes hatalom gyakorlási joga megszűnt, érvényben akar tar­tani, legkésőbb október 16-áig ter­jessze a nemzetgyűlés elé, nehogy a kivételes rendeletek továbbra is bék­lyóba kössék közigazgatási életünket a protekciós monopolisztikus vállala­á­tok érdekében. A. Utasítsa a nemzetgyűlés a kor­mányt, hogy legkésőbb november végéig terjessze a nemzetgyűlés elé az egyes külállamokkal való keres­kedelmi viszonyaink rendezéséről szóló új törvényjavaslatot, mert az 1920: XXII. t.-e. szerint a kormány felhatalmazása folyó évi december 31-én lejár. 5. Utasítsa a nemzetgyűlés a kor­mányt, hogy a vámok ideiglenes ren­dezéséről szóló 1920. évi XXIII. t.-c. értelmében teendő jelentéseit ezentúl minden hatvan napon belül tegye meg a nemzetgyűlésnek, akár van változás, akár nincs a vámokban és kiviteli illetékekben. Ereki: A’ kivételes hatalmat felesle­gesnek tartom, s a világ egy kultur­­átumáb­an sincs a­z meg ilyen módon. Ne legyen egy perccel sem tovább ér­vényben ez a törvény, mint ahogy azt megszavaztuk­. A békeszerződés meg­erősítése után egy évvel a törvény szerint ennek meg kell szűnni. (Zaj.) A kivételes hatalommal . . . Rassay Károly: Visszaélnek vele. (Nagy zaj.) Hegyeshalmi­ Lajos: Nincs törvény! Ereki Károly: Mindent elkövetek, hrgy igazságomról meggyőzzem a túl­oldalt. (Jan­l íjászton felszólalása. Gaál Gaszton: Az indemnitást elfo­gadja, de mégis szükségesnek tartja a felszólalást. Foglalkozik az előadó je­lentésével. Ebben egy olyan szakaszt hallott, amely a közalkalmazottak apoteózis, melyről a bizottságban em­lítést nem tett. Már­pedig, a­z előadó­nak csak a bizottság véleményét sza­bad ismertetnie, nem pedig az ő ma­gát­­véleményét. Ön a maga részéről szükségesnek tartja, hogy ebben a közalkalmazott kérdésben különvéle­ményt jelentsen be. Az előadó úgy állítja be a köztisztviselőket, mint akiket nemzeti érzésükben­­kigúnyol­­tak, életigényeikben deklasszi­fikál­tak. Kérdi, ki gúnyolta ki őket? Ki dek­­lasszifikálta életigényeit. Elismeri, hogy egy része a közalkalmazottaknak ,nélkülöz, különösen a bírák, de ezt az egész osztályra alkalmazni nem lehet. Az előadó azt is mondotta, hogy a közalkalmazotti kar az összeomlásból megmentett egész erkölcsi tőkéjét a konszolidáció szolgálatába állította minden kísértéssel szemben. Kérdi, ki volt a kísértő? És egyébként is ez nem volt kötelessége? Tasnádi-Kovács: Így védi a kormány­párt a j-ó­tviselőket! (Xaau zaj.) Huszár Károly: Ne­ beszéljen a Párt nevében! Gaál Gaszton: Én sohasem beszélek a párt nevében. Én a magam nevében beszélek. Elismeri, hogy a tisztviselőkör általában megfelel hivatásának, de meg kell állapítania, hogy azok a képvise­lők is egészen máskép beszélnek négy­szemközt a tisztviselőkről, akik itt a nemzetgyűlésen mellüket döngetik a tisztviselők mellett. Friedrich István: Nagyon helyes. Máskép beszélnek a folyosón, mint itt. Gaál Gaszton: Becsüli a tisz­­teséges köztisztviselőt, de ez nem akadályozza meg abban, hogy a mutatkozó nagy hibákat szóvá ne tegye, mert ez a módja az orvos lasznak. — A­­bürokrácia fejedelméről booz­ja, akiknek munkáját senki, sem elfojt, őrizheti. Nem a kis tisztviselőkét­­akarja bántani, akik reggeltől estig dolgoznak, hanem ezeket a bürokrata fejedelmeket. Ki felel azért az óriási kárért, melyet a bürokrácia okozott a bor, a zab, a liszt és más ki­viteleknél. Pallavicini György őrgróf: A mi­niszterek felelősek! Csaál Gaszton: Én ezt nagyon jól tudom, de azt is tudom, hogy a mi­niszter mira ellenőrizhet mindent, meg kell bíznia a referensekben. A behoza­talok kérdése is itt van. Ez is a dol­gozó népet károsítja. Csonka-Magyarország- Budapes­tet, így ahogy van, eltartani nem bírja, ezért a megélhetés feltételeit a határo­kon túl kell keresni. A 16 vármegye a luxusra berendezett világváros sú­lya alatt összero­s­ka­d. Ennek a városnak az egész Bal­kán és Kelet kereskedelmi köz­pontjának kell lennie. (Zajos helyeslés.) Ha itt nagyszabású tranzitó forgalom volna, ezzel egyedül meg lehetne oldani a tisztviselő-kér­dést. A kivételes törvényeket egy perccel sem lehet tovább ér­vényben tartani, mint ameddig szükséges. Ma ott vagyunk, ahol a háborúban voltunk, a bürokratizmus kellő köze­pén. Itt vannak a fontos gazdasági kérdések. Hogy mást m­e említsek, itt van a benzinkérdés. Drága pénzen vet­ték az állami benzint és a gazdáknak most ezt meg kell vásárolni­uk. Ez nem egyéb, mint 1gY borzasztó ind­irek­t adó, amely a közönségre nehezedik. Természetesen nem mondhatok egyebet, mint azt, hogy a bölcs bürokraták vet­ték a benzint állami engedély alapján. (Nagy zaj.) Pallavicini György őrcróf: Fizesse meg a miniszter! Felelősségre kell vonni ! Gaál Gaszton: A szenet is háromszo­rosan kelll megfizetni. Hegyeshalm­i Lajos kereskedelem­ügyi miniszter közbeszól. Gaál Gaszton: Akármilyen kis dolog- Péntek, 1921. július 22. H Özv. Betek Bernátné szül. I­a.zky H || Berta úgy a saját, mint gyermekei E9 Hj Orosz .Bertalanná szili. Belek Irén, p 131 illacsi Ödonné szül. Betek Aranka, a || m megboldogult nővérei, vejei, unokája Hj 9 Réné, sógornői, sógorai, valamint az gp D összes rokonok nevűben is, megrendülve 6| ffl a nagy fájdalmas csapástól, szomorú H 9 szívvel jelenti, hogy a bőn és forrón g­ ■ szeretett férje, a legjobb és önfeláldozó U El apa, nagyapó, testvér, após, sógor és H 1 Heteli a Falermo-kávéh­áz tulajdonosa, kin folyó hó 19-én este, 69 éves korában, a B g£ legboldogabb szeretetteljes házasságé- R H nők 40-ik évében hirtelen elhunyt. V Drága és felejthetetlen hült tetemét E? is folyó hó 22-én, pénteken délután­­ tél 5 órakor fogják a rákoskeresztúri R H halottasházból örök nyugalomra he- R H Csendes részvétet kérünk. KTyugodjak békében. gy Külön villamoskocsi indul a Rókus­­i­ kórháztól Vas­kor.

Next