8 Órai Ujság, 1921. július (7. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-22 / 160. szám
OtenírSífi ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra,... 40 Korona | Fél évre .. 240 Korona Melyed évre 120 Korona | Egész évre 400 koron. Jugoszláviában egy példány: 2 jugoszláv Korona Egyes példányszámára 2 korona SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, IV. MÚZEUM-KÖRUT 3. S£ Telefon: József 105-00. J. 105-01. J. 105-02. isiiiistrs hagyva bizony nehéz lenne sikereket felmutatnia annak, aki a Disletér palotájából irányítja külign poétikánkat. Rettenetes épzigeteltségünkben, amelyért agyfa elsősorban nem mi vagyunk felelőssek és iránytalaijságunkbain^melly’ért szintén nema nemzet,felelős, úgy állunk Európa kezesi szegletén, mint árva gyermek az utcasarkon. A világ forgataga a szemünk előtt kavarog, de ránk csak néha vetnek jó pillantást s ha föl is figyelnek ritkán néma könnyeinkre és halk panaszunkra, akkor se dobnak oda többet egy kis rokonszenv alamizsnánál. Mert nem tekinthetjük másnak az antant sajtójában itt-ott felhangzó megértő szavakat, vagy egyes politikusok jóakaratú dicséretét. Ezeket nem tudjuk túlságosan értékelni, mert minduntalan látjuk, hogy az életbevágó kérdésekben minket meg sem hallgatnak s a nagyhatalmak csak a kötelezettségeinken törik a fejüket, amikor hébe-hóba ráérnek velünk törődni. A kisámtánt szorgalmasan fonja körénk fojtogató gyűrűjét az egyezmények és szerződések acélszálaival, Nyugaton azonban egyetlen hatalom sem látszik a mi érdekeinket a sajátjai mellé állítani, s becsületes tettel bennünket magának megszerezni. A magyar külpolitika kötelessége volna, hogy a magunk gyengeségének beismerésével, de egyben önérzettel is igyekezzék belejutni valamely olyan világhatalmi érdekeltségbe, amelyben, ha nagyobb és diadalmasabb is a társunk, ne keljen nemzeti becsületünknek folytonos szemlesütésséládlalni és mindig, mindenki előtt a jó fiú engedékenységével hasravágódni. A régi monarchián belül folytonosan harcoltunk a függetlenségért s most minduntalan pirulva kell tűrnünk idegen erők befolyásának kivédhetetlen érvényesülését. Akármilyen kicsinyek vagyunk, vagyunk valakik és lehetünk valakik, jól jár, aki minket barátnak szerez meg. A magyar közvélemény a nagy összeomlás óta teljes tájékozatlanságban van a külpolitikai orientációkról, amelyek hol ide,hol oda kapkodnak. Mikor akad államférfi, aki elhatározza és kijelöli, hogy: hova, merre? A nagyonfánt s a kisántánt állandóan meg lehet elégedve a magyar külügyminiszterek nyilatkozataival, de a magyar nemzet nem. Általános éhínség Oroszországot — A szovjet összeomlás előtt — — Távirati tudósítás. — Párt*, júl, 21'. (A MTI szikratávirata.) Az orosz sajtó egész cikktömegben kísérli meg a fedélyeik megnyugtatását, de mindamellett nem titkolja el, hogy a helyzet rendkívül súlyos, így a Brednoja című lap megállapítja, hogy a Volgavidéknek ellátásához az idén csaknem kétmillió tonna gabonára lesz szükség. Egész Oroszországban a termés deficitje 3.840.000 tonna. Ez a mennyiség ugyanaz, amelyet a szovjet kormány természetbeni adó formájában aart behajtani. Lenin egyik legújabb tervéhez képest. A Brednota szériáira parasztok már szinte vérfalaival,,de állandóan méretűznek, a szarvasmarha elpusztul, ez a tökéletes végromlás és ha idejekorán nem érkezik segítség, jövő évre már nem lesz mivel bevetni a földeiket. A helyzet nemcsak gazdasági, hanem ipari téren is mindinkább kedvezőtlen. Az Ekonomics-eszkáj a Zsiznyi dmű gazdasági lap híradása szerjn£ a Putilov művek valamennyi síműhelyét bezárták és a munkások legnagyobb Irénét mezei munkáit alkalmazták. Prága, jul. 21. Moszkvától jelentik, hogy Trockijtt az Okijség elleni küzdelem diktátorává ► növjék ki. Vezető bolsevista poliklussok köreiben azt beszélik, hogy „ Trockijnak e hatáskörében elérendő sikere, vagy balsikere fog afelett dönteni, várjon Trockij, vagy Lenin vezesse-e Szovjet Oroszországot”! A határszéli államokban élénken taglalják az éhínség katasztrofális eshetőségeit,mert élénk tudatában vannak annak a veszedelemnek, amely nyugat felől fenyeget. Valóságos népvándorlás keletkezhetnék az éhínség és a kolera miatt, amely a járványt Nyugateurópába hurcolhatná. Július 28-ikán döntenek a felsősziléziai » Anglia nem enged németbarát álláspontjából. Távirati tudósítások: Berlin, júl. 21.A Deutsche Allgemeine Zeitung jelenti Boroszlóból: Napról-napra világosabbá válik, hogy a felsősziléziai francia politikának az a célja, hogy a német lakosságot mnden körülmények között meggondolatlanságra ragadtassa és ha lehet puccsot idézzen elő. A franciák az Odera balpartján kutatják a fegyvereket, míg az Odera balpartján a lengyel felkelők továbbra is szabadon garázdálkodnak. A lakosság körében ez nagy elkeseredést idéz elő. * London, júl. 21 .| Sir Hérald Stuart táviratot intézett Harding elnökhöz, amelyben megállapítja, hogy a szövetséges megbízottaknak általában az a véleménye, hogy a felsősziléziai kérdés szabályozásának további halogatása igen veszélyes helyzetet teremt. A megbízottak a mielőbbi döntést követelik és felvetik azt az eszmét, hogy a területet azonnal osszák fel a németek és lengyelek között és hogy az odaítélt területeket reguláris német és lengyel csapatok szállják meg. A naigbízottak meggyőződése, h hogy hír a végleges döntés megtörteik, alkosság abban meg fog nyugodni,alord Curzon erős nyomást gyakapzál a francia nagykövetre. Köztinonyoú volt, hogy Franciaország július Mijpike után a legfelsőbb tanács konferációján való részvétele mellett fog haza szállani. Most pedig azt javasolják, hogy a legfelsőbb tanács július 28-ika után néhány nappal Isousigneban üljön össze. A mostani igen kedvező, mivel a felsuszilviai lakosság a termés betakarításával van elfoglalva és az ország teljesült nyugodt. Páris, jul. 21. Az angol ügyvivő Briand miniszterelnöknek átadta a hivatalos választ az első 16-án kelt francia jegyzékre. Az angol kormány válaszában annak a nézetének ad kifejezést, hogy a felsősziléziai helyzet gyors megoldást igényel és kéri, hogy a legfelső tanács konferenciája július 26-ike és 30-ika közt tartassék meg. Megbízható forrás, ból származó közlés szerint a francia kormány ezzel szemben álláspontját minden körülmények között fenn fogják tartani. A Chicago Tribuna szerint Briand új jegyzéket intéz Angliához, amelyszerint Franciaország ragaszkodik ahhoz, hogy Felsősziléziába csapateresi, fejeket küldjön, még pedig hírszerűe •'10.000 embert, , Berlin, junius 21. "( Wirth dr. birodalmi kancellár kihall-gatáson fogadta az United Press berlini képviselőjét, miely alkalommal utalva a veszélyre, mely kormányát fenyegeti, egyebek között azt hangsúlyozta, hogy sem fenyegetni, sem befolyásolni nem akarja az antantot, csak a helyzetet szándékozik kifejteni, amellyel számolni kell. A felsősziléziai döntés és ún. büntető rendszabályok megszűntetésének halogatása nagyon megakasztja Németország törekvését Briand legutóbbi jegyzéke nem várt csapás volt számára* Azt sem tudja a lelkére venni, — folytatta a kancellár — hogy ősszel ezzel a nyilatkozattal legyen kénytelen a birodalmi gyűlés elé lépni. Hiába üritet■* tem ki a kincstárt, nem hozok érte egyebet, csak egyezkedést cserébe. Ilyen pénzügyi programmhoz a parlament sohasem adná meg hozzájárulásait enélkül megminden kormány életképtelent. Akancellár ezután, ecsetelte a készséget, melyet Németország kötelezettségeinek teljesítésében tanúsít és a becsületességet, amellyel az 5 hivatalba fénéve óta a londoni ultimátumot betartják* Hangsúlyozza végül kancellár, Artenyu nyíre őszintén óhajtja a barátságost megértést Franciaországgal. London, jul. 21A Reuter-ügynökség tudni véli, hogy angol javaslatra a legfőbb tanács ja*ius 28-án Bolognában kezdi meg tanácskozásait. E tanácskozásokon döntenek majd a felsősziléziai kérdésről is. Varsó, júl. 21-Az itteni francia ügyvivős lengyel külügyminiszter előtt azt a kijelentést tette, hogy Franciaország a Lengyelország által előterjesztett felsősziléziai határvonalak egyikét fogja elismerni hivatalosan is. Kegyetlen irónia — v* Nyugatmagyarorszag elvétele Pár®. .ja^hís 21. (A MTI tudósitója A^razikra távírata.) A Hommé xikte, közölve a párisi magyar köy«régnek a nyugatmagyarországi" kérdésre vonatkozó cáfolat^, ehhez kommentárt fűz, kijelentve, ho.»y egyenesen hallatlan dolog nagylelkűséget gyakorolni Ausztriával szemben Magyarország terhére, amikor a világháború föbűnöse tulajdonképpen Ausztria volt és Magyarországot csupán magával hurcolta. A Lantomé azt, hogy Magyarországot területtől fosszák meg Ausztria javára, mindent felülmúló kegyetlen, iróniának mondja.