8 Órai Ujság, 1923. január (9. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-31 / 24. szám
2 alapján kibocsátott kincstári válta beváltására kifizettetett 451,000.000 korona, pénztári elismervény kölcsön beváltásra kifizettetett 120,000.0000 korona, a svéd Enskilde bank fölvett 1,400.000 svédkorona, kölcsön kamataira és törlesztésre kifizettetett 93,333.605 korona, a Danika Landsmann banknál fölvett 2.000.000 dán korona, kölcsön barna, tóira és törlesztésére kifizettetett 126.836.217 korona. A vagyonváltságról szóló másodikA nemzetgyűlés mai ülését 12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök, Battitz Gyula napirend előtt szólal fel. Szóváteszi azt a pápai híradást, amely kommunista összeesküvésről szól és az ő nevével van kapcsolatban. Hosszasan ismerteti az ügy előzményeit. Azok, akik róla Pápán ezt a vádat kovácsolták, a kommün alatt vörös őrparancsnokok votak, viszont a kommün bukása után részük volt a devecseri gyilkosságokban. A szélsőbaloldal állandó közbeszólásokkal és zajjal kíséri ezeket a szavakat. Batuusz Gyula kéri a belügyminisztert, hogy vizsgája meg és orvosolja, az ügyet. Rubovszky Iván belügyminiszter azonnal válaszol a felszólalásra. Felolvassa azt a jelentést, amelyet Pápáról kapott ésamely arról szól, hogy Batizs rendszerváltozásról és a nemzeti hadsereg leszereléséről beszélt. (Nagy zaj a szociáldemokratáknál.) A jelentés vétele utánintézkedett, hogy a vizsgálat megindíttassék. Az indemnitási javaslat harmadszori olvasására tértek át ezután. Szilágyi Béla előadó indítványára az ötödik szakaszhoz pótlólag bevették, hogy a felhatalmazás érvénye 1923. január 1-ével kezdődik. Sziitovszky Béla elnök bejelenti a Háznak, hogy a harmadszori olvasás,ban is elfogadott indemnitási javasat kihirdetése iránt intézkedéseket fog tenni, egyben bejelenti, hogy ezáltal a sürgősségi szakaszok hatálya megszűnt és a nemzetgyűlés a házszabályok értelmében fogja tanácskozásait tovább folytatni. A napirend további tárgyalása során Magyarországnak a nemzetek szövetségébe való felvételéről szóló külügyminiszteri törvényjavaslat tárgyalására tértek át. Mozer Ernő előadó ismertette a javaslatot. Szükségesnek tartja, hogy Magyarország a nemzetek szövetségében helyet foglaljon, mert ezáltal igazunkat a külföld előtt jobban tudjuk képviselni és mindazokat a sérelmeket, melyek bennünket érnek, megfelelő fórum előtt előadhatjuk. Kéri javaslata elfogadását, Peidl Gyula az első felszólaló. Egyetért a javaslattal. Az emberiség történetébe már nem vi törekvés az, hogy a nemzeteket, esv szövetségbe tömöritsék. A népszövetséget azonban nem tartja annak, hogy a háború ki*küsszöbölését előmozdíthassa. Mégis firca a váleményen van, hogy helyes #8 Üdvös, horv Miftraromstg belépőit a népszövetség tagjai közé. ezt mondhatja mint magyar és mint szociáldeotokritan. Magyarországnak még törvény alapján 1922. évi október hó végéig a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága fejében befolytak a magyar királyi államkincstárba a következő összegek: először készpénzben 3,416,645,458 korona, másodszor hadikölcsönkötényekben 299.654.102 K, harmadszor pénztári elismervényben 274.294.149 K, összesen 3,990.593.709 korona. A mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága fejében befolyt összegek az 1921. évi 45. törvénycikk tenderezéseit szerint kezeltetnek, eszközök nem állnak a rendelkezésére, hogy igazát bizonyíthassa, vagy csak megkísérelhesse is, mint a népszövetség. Mint szocialista hangoztatja, hogy nekünk programmszerű követelésünk, hogy mindenféle véres háború helyett az országok közöttfelmerülő vitákat közös nemzetközi bíróság útján intézzék el. Túlzott reményeket a népszövetség működéséhez nem fűzhetünk, de túlzott erőpróbának sem szabad kitenni a népszövetséget, mert semmiféleképp nem érdekünk nekünk sem, hogy ennek esetleges szétrobbanásában részt vegyünk. Ezután hosszasan szólott a szociáldemokrata pártoknak háborúellenes mozgalmáról. A népszövetség mindenestre haladást jelent a legfelsőbb tanácshoz és a jóvátételi bizottsághoz képest, ha a szervezete nem is tökéletes. Az európai konstellácót figyelmbe véve, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy megegyezést kell keresnünk a környező államokkal. Az országnak szüksége van nyugalomra és biztonságra. Mindezt nem lehet megteremteni addig, amíg Magyarország körül van zárva ellenségekkel. Ha így ezt az állapotot meg lehet változtatni, arra a kormány szolgáltatta a legjobb példát, amikor Ausztriával a megegyezés útjára lépett. Ha ez lehetséges volt, akkor lehetségesnek kell lenni ilyen viszony megteremtésének a többi állammal is. Ennek az a feltétele, hogy a velünk elkövetett igazságtalanságokat a népszövetség útján kell jóváfizetni. — Nekünk nem agresszív szövetségeseket kell keresnünk, hanem őszste barátokat az egész vonalon. A demokrácia az az , amely külföldön is barátokat szerez neiM-ft*. A ja'/arietofc elfogadja. Ezután Giesswein Sándor méltatja a javaslat nagy fontosságát. — A népszövetség eszméi fejlődésképes — mondja — mert az a három közgyűlés, amelyet a népszövetség eddig már megtartott, belátta, hogy a népszövetségi alkotmányon jelentős változtatásokat kell végrehajtani. Talán sokaknak nem tetszik, hogy ezzel a törvényjavaslattal a nemzetköziség talajára láptünk. (Ügy van! Vov vanl a szélső baloldalon.) De ezzel a törvé*(t 'javaslattal nem mondunk le nemzeti sajátosságunkról és élképességünkeT, sőt b!*tos'tiuk a magyar nemzet ftytofi*«t 4u4k b'rtWt. A nemzetköziség elemí'it « keresztény»és hstta az európai gondolatkörbe. A pacifizmussal szembenálló maechavellizmus nem keresztény, hanem pogány gondolat A népszövetségbe való belépésünkkel dokumentálni akarjuk azt a szándékunkat hogy együtt kívánunk működni testvériesen a többi néppel. Tiltakoznunk kell az ellen, hogy amíg egyes nemzetek nyakig fegyverben állanak, addig mások kénytelenek letenni a fegyvert. — Mi a teljes leszerelést akarjuk! (Taps a szélső baloldalon.) Hiszi, hogy Magyarország belépvén a nemzetek szövetségébe, ■néltókórrvn fog együtt dolgozni a többi nemzettel ahaladásért és a szabadságért. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon ) Lers Vilmos báró polemizál Peldl Gyula beszédével. A szociáldemokratáknak el kellett volna fogadniuk azt a tanácsot, amit az egyik nemzetközi szociáldemokrata kongresszuson adtak, hogy tudniillik a szociáldemokratáknak együtt kell dolgozniok a polgári pártokkal. (Zaj a szélsőbal oldalon.) Rothenstein Mór: Rakovszka Ivánnal együtt dolgozni"! Lers Vilmos báró: Nem engedhetjük monopolizálni azt a felfogást, hogy a háború elleni állásfoglalás kizárólag a szocialisták programmja volna. A nagy vértanú Tisza István sem volt a bábom mellett, ő sem akarta a háborút, ezt azonban elhallgatják. Pikler Emil: Miért csinálta? Viharos felzúdulás az egész Házban. Hoyos Miksa gróf, Kállay Tamás, Hajós Kálmán és többen kiáltják a Jobboldalról: Hogy lehet ezt mondani? Kállay Tamás hangja a nagy lármán keresztül szivit. Úgy kiáltja: Hazudik, aki ezt mondja. Az elnök hosszan csenget, de a zaj alig ül el. Lers: A szociáldemokraták bizonyos osztályuralom ellen és bizonyos pozíciók ellen küzdenek csak azért, hogy maguk üljenek be ezekbe a pozíciókba. Esztergályos János: Jog és szabadság nélkül nincs béke. Felkiáltások a jobboldalon: Láttuk 19-ben. Lers Vilmos báró: Azt halljuk a tulsó oldalról, hogy Magyarországon épen az úri mentalitás volt a legnagyobb veszedelem. Ezzel ellentétben hivatkozik arra, hogy a jobbágyság felszabadításától kezdve a magyar nemeség mindig úri gesztussá, máról holnapra valósította meg a legnagyobb reformokat. 48-tól 67-ig 18 év kellett ahhoz, amíg a helyes politikai irányt megtalálták. Miért ldvárják, hogy a kormány máról holnapra rögtön megtalálja azt az irányt, amelyet követnie kell. Pikler: De azért nem kellett volna a Dunába dobni embereket. Podmaniczky Endre báró: Hát a Hollánokat kik dobták be? Pikler: Az is olyan gazság volt. Lers ezután utal arra, hogy a túlsó oldalon úgy jellemezték az egységes pártot, mint a Nóá bárkáját, pedig bogárgyűjteményhez is hasonlítható. Ha a nemzetgyűlést bogárgyűjteményhez hasonítjuk, akkor itt is lennének hőscicerek, interpelláló tücskök, lennének ganajturók is, akik mindennap túrnak a piszokban. Beszédem végén arról szólt, hogy a kormány büszke lehet arra,hogy semmiféle explodálás itt a múltban nem történt, mint ami történhetett volna. Pedig úgy élünk itt, mint akik gyutaccsal járnak a puskaporos hordák körül és a kormány mégis óriási fáradsággal és önmérsékléssel dolgozott. A jobboldal nagy tetszéssel fogadta Lers Vilmos beszédét, majd Dénes István emelkedett szólásba és Serssel polerabál Dénes küönösen arról szólott, hogy a teherviselés módozatának megállapítása kizárólag a nagybiztosok érdekeit szolgálja. Jizuian Aimasu emait a vitátlezárta, mire Daruváry Géza igazságügy miniszter emelkedett szólásra. Daruváry igazságügyminiszter örömét, fejezte ki afölött, hogy a nemzetgyűlés ezt a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta, mert ezáltal dokumentálta, hogy jogos érdekeink és igazságunk megvédését a nemzetek szövetségével való együttműködéssel kívánja megvalósítani. Reméli, hogy állásfoglalásunk hozzá fog járulni a békés állapotok helyreállításához. A nemzetek szövetsége ugyanis magasztos célokat tűzött ki maga elé. Elsősorban azt, hogy előmozdítsa a nemzetek együttműködését, biztosítsa a békét. Az előzmények azt is célozzák, hogy a nemzetek szövetségének tagjai biztosítva legyenek minden váratlan támadástól. A kisebbségek védelménekkérdése tengelye ma az egész európai politikának, mert amíg ez a kérdés megoldást nem nyer, addig őszinte együttműködés nem lehet. A nemzetek szövetsége még a kezdet kezdetén áll. Bár azzal tisztában vagyunk, azért mi szerződésünktől támogatva oda fogunk hatni, hogy a kisebbségek védelmének kérdésével a nemzetek szövetsége minél intenzívebben foglalkozzék, bár tudom, hogy nagy utat kell megtennünk, ami ezt elérhetjük. A nemzetek szövetségének ülésezése módot nyújt nekünk arra, hogy sérelmeinket feltárjuk és szavunkat emelhessük a világ előtt. A nemzetek szövetségének fejlődési iránya megfelel a szövetség univerzális jelentőségének, bár egyes hatalmas kiváltságos állást biztosítottak maguknak a szövetségen kelül. A nemzetek szövetsége pozitív eredményeket is tud már felmutatni, ilyen például az Ausztria felsegélyezésére irányuló akció. Azt mondhatjuk, hogy a magyar kormány nem vár csodákat a nemzetek szövetségtől, mert ismeri fogyatkozásait de látja, hogy fejlődésének iránya megfelel a követelményeknek. Ezért Magyarország jogos követeléseién az igazság nyílt,fegyverével akar a nemzetek szövetsége előtt síkra szállani. Kéri a javaslat elfogadását. (Taps a Jobboldal A nemzetgyűlés ezután a törvényjavaslatot általános tárgyalás alapjául egyhangúan elfogadta. Az elnök ezután a vitát, félbeszakítja és megteszi napirendi indítványát, amelynek értelmében a holnapi ülés napirendjére kitűzik a nemzetek szövetségéről szóló , a törvényjavaslat folytatólagos tárgyalásit, néhány kisebb törvényjavaslatot, és az indítvány- és interpellációskönyv felolvasását Ezután következik a Lingauer Albin összeférhetetlnsége ügyében megválasztandó zsűri kisorsolása. Mielőtt a sorsolást megejtenék, az ülést az elnök 5 percre felfüggeszti. Szünet után megejtették a sorsolást, 37 képviselő neve közül és a zsűribe 12 rendes és 3 póttagot sorsoltak ki. A kisorsoltak a következők: Fábián Béla, Kleinrich Ferenc, Hermain Miksa, Mayer János, Kállay Tamás, Cziráky József gróf, Kenéz Béla, Hadházy Zsigmond, Hoyos Miksa gróf, Kövess Lajos, Nemes Bertalan és Ugrón Gábor. Póttagok lettek: Farkas István, Huszár Dezső és Eörffy Imre. Az összeférhetetlenségi bizottság előadójául Pesti Pált bízták meg. A kisorsolt bizottsági tagok azonnal letették az esküt. Az ülés 3 óra előtt néhány perccel ért véget. — Saját tudósítónktól. — A nemzetsk szövetségizólót ad arra, hogy sérelmeisat feltárjuk és szavunkat töremelhessük a világ elött. Darmázy Géza miniszter beszéde-A nemzetgyűlés mai ülése. Szerda, 1923 január 31. ELVESZETT 98 én este tig?nett HBinOJjk tigiinszk.a KUiy3. rtgrU JUg. tablója jutalomban rmzesül Oimab, JáiMi-korntv. nabásfelügyelö.