8 Órai Ujság, 1923. január (9. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-31 / 24. szám
ELŐFIZETÉSI ÍRUL ttJ Mr* 400 Korona, negyedévre 1120 Koron* Egyes példányszám ára 20 Korona Jarotzkmiban egy példány: 6 JaZassMy Koron* Ars Bécsben IOOO Korost, Felelős szerkesztő: Dr. NAXnYI EMIL. ...*.. fia. Budapest, 1923 Január 31. Perda, IX. évfolyam, 24. au. SZERKESZTŐSÉG: VIII.,RÖKK SZILÁRD UTCA 1. Telefon: Jinef 105-00, J. 105-01, J. 105-01. KIADÓHIVATAL: VIII., JÓZSEF-KÖRÚT 5. SZAK, t.lof.u June( 43, J. 53. Z 63, J. 33-84. ■ ^ k__y Az oktobrizmus jelentkezéseivel szemben a legkértelhetetlenebből kell, hogy érvényesüljön minden vonalon a nemzeti orthodoxia. Olyan időket élünk, hogy nem szabad elnézést gyakorolnunk sem személy, sem elvi tekintetben, megalkuvás nélkül és vaskövetkezetességgel nem törődvén egyébbel, mint a nemzeti állásponttal. Gondoljunk csak vissza a világháború két utolsó esztendejére és a forradalmakra, amikor tetszetős jelszavak hamis csomagolásában a destrukció dugáruját csempészték be országunkba. Most újra föllendülnek ugyanezek a szólamok: nyugati demokráciáról, az egyéni fejlődés szabadságáról, a nemzetközi világfölfogás egyedüli üdvözítő voltáról, a tehetség amoralitásáról. Sajtóban, politikában és a közéleti megnyilvánulás egyéb fórumain így készítette elő összeomlásunkat a nemzetköziség és a materializmus. Hogy hova vezetett ez az irányzat, mindenki tudja és éppen mai lapunk hasábjain konstatálja a legilletékesebb tényező, hogy a népszövetségbe való fölvételünk ellen szóló leghatalmasabb érveiket az októbrista sajtóból és irodalomból vették ellenségeink. Nem tűrhetjük, hogy ez a gonosz merénylet megismétlődjön. Mentesítenünk kell a közéletet minden mételytől, amely újra megmérgezhetné nemzetünk testét. Szembe kell szállnunk azzal a tolakodó hanggal is, amely az októberi összeomlást előkészítette, s amely már elég erősnek érzi magát arra, hogy ismét ő diktálja az iramot. Politikában, irodalomban és művészetben ugyanolyan destrukciót hirdet, mint négy esztendővel ezelőtt. Tudatosan állítja hamis vágányra a kérdéseket és mivelhogy nyakig benne volt a bolsevizmus előkészítésében, sőt szolgálta is, nem tudja hiányos erkölcsi érzékével megérteni, miért nem lehet az állami színházak színpadán annak megjelenni, akit magas irodalmi testületek kivetettek maguk közül. A tehetség sem élvezhet adómentesítést a hazafiság követelményeivel szemben. A Milánó a nagyhatalmai hozzájárulását kérte Nagország megszállásához. Olaszország nem tűlr katonai beavatkozást. — A francia kormány és Iienes javaslata. — Anglia elzárkózik a beavatkozástól. — Az olaszok nem iűsednek szláv akciót Magyarország ellen. — Saját tudósítónktól. A kisánán katonai készülődései, melynek egyik jellemző tünete volt a román-magyar „határincidens-, szoros összefüggésben állanak azokkal inforomáciai lépésekkel, melyekkel a kiskántánt Magyarországgal szemben való fegyveres rendszabályokra akar hozzájárulást szerezni a nagyhatalmaktól. A környező államok azzal a javaslattal fordultak az antanthoz, hogy Magyarország ellen a jóvátételi követelések érvényesítésére ugyanolyan rendszabályokat alkalmazhassanak, mint amineket Franciaország alkalmazott Németországgal szemben. Magyarország megszállását természetesen ők, mint közvetlen szomszédok kívánnák végrehajtani. A kisántántnak ez a szándéka természetesen súlyos nehézségekbe ütközik a nagyántánt részéről és elsősorban Olaszország magatartásán szenved hajótörést. Élesen világítja meg az olasz közvélemény állásfoglalását ebben a kérdésben a Le Voce Republikana című lap cikke, mely a többi közt a következőket írja: — Nem csupán Franciaország határozta el a katonai rendszabályok alkalmazását a Ruhrvidéken, hanem a kisántánt is lépéseket tett Párisban, Londonban és Rómában, hogy rábírja a nagyhatalmakat arra, hogy a kisántáni Magyarországgal szemben alkalmazhassa ugyanazokat a rendszabályokat és hogy reákényszerítsék Magyarországot a trianoni szerződés alapján a jóvátételi összegek megfizetésére. A francia kormány természetesen kedvezően fogadta Benesnek ezt a javaslatát, az angol kormány viszont azt a választ adta, hogy ez a kérdés őt legkevésbé sem érinti. Amennyiben a kisántant katonai rendszabályok alkalmazását helyesnek véli Magyarországgal szemben, cselekedte azt saját felelősségére és veszélyére. Ami az olasz kormányt illeti az azt válaszolta, hogy sohasem enged meg egy szláv akciót Mag'arország ellen. Prágában és Belgrádban ez a válasz kellemetlen benyomást tett és Olaszország állásfoglalásával szemben idegességet támasztott kisántant körökben. Eközben Franciaország végrehajtotta a Ruhrvillék megszállását. Benes ezek után még reméli, hogy a játszmát nem vesztette el és a belgrádi valamint bukaresti követtel egyező értelemben újabb kísérletre szánta el magát. Ennek következtében kiderült, hogy Antonieoi, Kibal és Lahovary a jugoszláv, cseh és az oláh államok római követei sűrűn futkosnak a Chigi-palotába, azonban az ő közbeni járásuk teljesen eredménytelen. Valószinü, hogy ezek a követek otthon kegyvesztettekké váltak az eredményelenségek miatt s amint éppen most értesültünk, Antonievicet kormánya már vissza is hívta Rómából. fi pánnügyminiszter jelentése az október vikig befolyt vagyonifelfságekről És azok felhasználásáról. Összesen befolyt 3,8 $7.136.03$ 1 korona. — A külföldi érték*papírokban befolyt 62,238 936 korona érték a Pénzintézeti Központ kezelése alatt áll. — Saját tudósítónktól. —, Kuttay Tibor pénzügyminiszter ma terjesztette be jelentését a nemzetgyűléshez az 1922. évi október hó végéig bejolyt vagyonváltságokról. Az 1921. évi 15. és az 1921. évi 45. törvénycikk megfelelő paragrafusainak rendelkezései értelmében a pénzügyminiszter jelentését a következőkben foglalta össze: A vagyonváltságról szóló első törvény alapján 1922. évi október hó végéig a betétek, folyószámla követelések és letétek után befolyt először is magyar korona értékben 1 milliárd 142 millió 874 ezer 961 korona másodszor, külföldi pénznemekben pedig 57.533.841 korona. Az 1921. évi 15. törvénycikk harmadik fejezete alapján a külföldi pénztársaságok és szövetkezetek részvényei és üzletrészei után befolyt először: 1.602.388.909 korona, másodszor váltságrészvényben 394.359.044 korona. Az 1921. évi 15. törvénycikk három cikkfejezete alapján a külföldi pénzsixnemek és értékpapírok után befolyt először magyar korona értékben 42,944,087 korona; másodszor külföldi pénznemekben 21-56,063 korona; harmadszor külföldi értékpapírokban pedig 62.238,086 korona. Folyó kamatok, késedelmi kamatok stb-vel együtt befolyt összesen 3.327.136.038 korona. A vagyonváltságok közül a magyar vállalatok váltságrészvényei az 1922. évi 17 törvénycikk 18. §. alapján kibocsátandó jelzálog kölcsönkötvények külön biztosítéki alapja részére vannak fentartva. A külföldi értékpapírokban befolyt 82.233.386 korona érték a Pénzintézeti Központ szerelése alatt 44. A magyar koronaártákban készpénzben befolyt összegekből kölcsönök törlesztésére használtattak fel: az 1912. évi 63. törvénycikk 17. §•