8 Órai Ujság, 1927. július (13. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-24 / 166. szám

VASÁRNAP 4. OLDAL OMÍSSÁG A főváros felterjesztésben fejtette ki kívánságait az elektromos centrálé dolgában Budapest közvetlen közelében kell felépíteni a centrálét (Saját tudósítónktól.) Ma a reggeli lapok­ban olyan hírek jelentek meg, hogy Folkus­­házy alpolgármester délelőtt felkeresi Herr­­mann Miksa kereskedelemügyi minisztert, aki­nek átnyújtja a főváros tanácsának előterjesz­tését a Talbot-féle elektromos centrálé dolgá­ban. Mint a legjobb forrásból értesülünk, a hír ebben a formájában nem felel meg a való­ságnak, mert a főváros kívánságait felterjesztés formájában már eljuttatta a kereske­delemügyi miniszterhez. A felterjesztés hangsúlyozza, hogy a fővá­rosnak eminens érdeke, hogy az elektromos centrálé ne Buda­pesttől távol, hanem a főváros közvet­len közelében létesüljön. A tanács ugyanis alapos tanulmányokat vé­geztetett ebben az irányban és az a nézet ala­kult ki, hogy esetleges üzemzavarok esetén valamilyen garancia kell, hogy a főváros vilá­gításában és iparában súlyos fennakadások ne következzenek be. Éppen ezért a főváros nagy nyomatékkal ajánlja a miniszter figyelmébe ezeket a szem­pontokat és kéri, hogy a főváros érdekeit a végleges dön­tés előtt minden tekintetben vegyék ügyeimbe. Miután Herrmann Miksa miniszter már szabadságon van, valószínű, hogy a főváros felterjesztésére csak néhány hét múlva érke­zik válasz. A földművelésügyi­­minisztérium a jövő héten nagy export-ankétet hív össze Új piacokat teremtenek a magyar mezőgazdasági terményeknek (Saját tudósítónktól.) A kereskedelemügyi­­ minisztériumban a múlt héten Ferenczy Izsó miniszteri tanácsos elnöklésével ankét volt.a­melyen az exportlehetőségek fokozásáról tár­gyaltak a meghívott érdekeltségek. Ezen az ankéten pozitív eredményre nem jutottak annak résztvevői. Egyetlen pozitív eredménye az értekezletnek az a határozat volt, amely szerint ezt a nagy és meglehe­tősen nehéz problémát az érdekeltsé­gekkel kü­lön kü­lön kell letárgyalni. A 8 Órai Újság értesülése szerint a legkö­zelebbi ankétet a földmívelésü­gyi miniszté­riumban jövő héten tartják meg s azon a mezőgazdasági, valamint a mezőgazdasági ke­reskedelmi érdekeltségek vesznek részt. Ezen az értekezleten megvitatják mindazokat a le­hetőségeket, melyek a magyar termények külföldi értékesítése érdekében nyithatók. Szó lesz azokról a módokról is, melyek segít­ségével új piacok lesznek teremthetők. Lakók felvonulása egy harcias, goromba házmesterné ellen, akin nem segített a viciné mentővallomása sem Egy hársfa utcai bérház csendélete a járásbíróság előtt — „Róthné nem sárkány“ — mondta a védő, de a bíróság mégis 120 pengő pénzbüntetést szabott ki a szenvedélyesen védekező házmesternére (Saját tudósítónktól.) A házmesterek és a lakók között köztudomásúan sehol sem tom­bol a felebaráti szeretet, legkevésbé azonban a Hársfa­ utca 18. számú házban, amelynek lakói közül a legtöbben ma aligha éttek me­leg ételt. Oka pedig ennek az a tömegfelvonu­­lás volt ma délelőtt a büntető járásbíróságon, ahol Végh Andor dr. járásbíró tárgyalta Róth Jánosné házmesterné ügyét, aki ellen Glatz Lipótné zongoratanítónő és Fleischmann Fe­renc zenész tettek feljelentést becsületsértés és rágalmazás címén. A feljelentés szerint a temperamentumos házmesterné a sér­tések egész özönét zúdította június 17-én és 18-án a sértettekre. Hogy csak néhány válogatott kifejezést idéz­zünk a feljelentésből, amely a Hársfa­ utcai házmesternő szóbőségére felette jellemző, meg­említjük, hogy Róthné a sértetteket „pitiáne­reknek", büdös pólisi zsidóknak, vacak, piszok, rongy szemét"-nek nevezte. Azt is sze­mére vetette e szózuhatag során Róthné Glatz Lipótnénak, hogy nyolc évig kitartotta őt, hogy cselédet sem tud tartani, medekánként vásá­rolja a zsírt és végül, hogy „sovány gebe", mert nem telik neki csirkehúsra. Az alacsony, piros-pozsgás, pufókarcú ház­­mesterné temperamentumosan védekezik a vádak ellen. Előadja, hogy ő csak a rendre figyelmezteti a lakókat, mint a ház őre és a lakók azután ilyenkor minden különösebb ok nélkül támadnak rá. -T- Már pedig ha nekem azt mondják, hogy „piszok szemét, nagypofájú marhat", persze, hogy én is azt mondom, hogy maga az. Védekezése további során viszontvádat emelt Glatzné és Fleischmann ellen. A bíróság ezután Glatz Lipótnét és Fleisch­­mann Ferencet hallgatja ki, akik tagadják, hogy sértő kifejezésekkel merték volna illetni a házmesternét. A sértettek kihallgatása után a tanuk egész légiója vonult fel a bíró elé, valamennyien a Hársfa­ utcai ház lakói, akik természetesen valamennyien a házmesterné ellen vallanak. A tanuk egyike-másika azt is előadta, hogy a szóbanforgó­ eset alkalmával Glatz Moe­tnéd­ fel­háborodásában részeg disznónak titulálta a házmesternét. Utolsónak a vicinét szólítja a bíró. Vékony, töpörödött asszonyka, aki a bíró kérdésére, hogy nincs-e haragban a felekkel, a hallgatód­ság nagy derültsége közben jelenti ki: — Egyelőre nem haragszom senkire. Rövidesen kiderül, hogy vicéné valóságos mentő­angyala a házmesternének, mert abból, amit a házmesterné kiabált, semmit sem hal­lott, ellenben csodálatos pontossággal tudja visszaadni, hogy milyen szavakkal sértettek meg a házmesternél a ház lakói, elsősorban persze a sértettek. Az eljáró bíró figyelmezteti a vicénél, hogy mindent el kell mondania, amit tud és nem hallgathat el semmit, mert ha ha­misan tesz esküt a vallomására, azért becsuk­ják. —­ Dehogy csuknak be engem, — jegyzi meg nagy derültség közben az öregasszony. Dél van már, mire a járásbíró végez a tanúkihallgatásokkal és sor kerül a védő dör­­gedelmes védőbeszédére, amelyet a házmess­terné mellett kanyarít. Elmondja, hogy a la­kók egy része igenis meg van elégedve a ház­­mesternével és csak azok tajtékzanak ellene a dühtől, akik ebben a perben is felvonultak. — Róthné nem sárkány — fejezte be beszé­dét a védő — tessék őt felmenteni. Ha a bíróság sárkánynak nem is, de ítéleté­ben mégis bűnösnek jelentette ki Róthnét, sőt Glatz Lipótnét is becsületsértés vétségében és ezért a házmesternőt 120 pengő pénzbünte­tésre ítélte. Glatznét a bűnösség kimondása mellett a büntetés alól felmentette, mivel meg­­állapítottnak látta azt, hogy a vádlott kihívó magaviseelte folytán használta a sértő kifeje­zéseket. Fleischmann Ferencet a bíróság fel­mentette a viszonvád alól. Robinsonék módjára éltek Baden fürdővendégei a bécsi borzalmak napjai alatt Kollmann, az erőskezű polgármester városában nem ütötte fel fejét a forradalom és fennakadás nélkül közlekedett a helyi villamos Baden, július 23. (Saját tudósítónktól.) A Café Centralba mentem­ péntek délután, amikor egyik buda­pesti ismerősöm megszólít és közli velem, hogy Bécsben­­ kitört a forradalom a somfalvi íté­let miatt. Forradalom: kimondani könnyű, de nehéz elhinni, hogy valamilyen esküdtszéki íté­let miatt felboruljon az ország, az egész ország nyugalma. Kételkedtem is, de a Café Central tulajdonosa, — a kávéház ott van Baden fő­terén és a magyarok egyik gyülekező központja, sőt a kávésnak magának is magyar neve van, Ágostonnak hívják, — nos, Ágoston úr aznap, a szörnyű napon, Bécsben volt, egy óra tájban indult el onnan Badenbe és elmondotta nekünk, akik aggódó érdeklődéssel hallgatták, hogy Bécs utcái átalakultak a borzalmak csata­terévé. Azután jöttek mások és hoztak új meg új ijesztő híreket, elindultak Bécsből sokan, akik­nek útközben elszedték az autóikat, de öt óra után már nem jött senki sem, a vasút megállt, a kocsidat nem eresztették át, megszűnt Baden kitűnő közlekedése Bécs városával, a forradalmi várossal és átalakultunk Robinson szigetévé, elhagyottan éltünk, a világtól elzártan, mintha valamely távoli ausztráliai szigeten volnánk, amelyet megközelíteni nem lehet. A vasút nem járt, megállt a bécs—badeni kedves villamosvasút,­ a bécs—badeni autóbusz, amely ennek az évnek a kitűnő újítása és ami­kor délután öt órakor a táviróhivatalba men­tem és Bécsbe szóló táviratot adtam föl, a sürgönyt átvette ugyan a tisztviselő-kisasszony, de mindjárt megmondotta, hogy nem fogják to­vábbítani. Péntektől keddig aludta álmát ez a távirat a badeni postahivatal Morse-gépében. A másnap, a szombat volt az elszigetelt­ség legerősebb napja. A badeni helyi kis villamos szintén nem járt, igaz, csak ezen az egyetlen napon szünetelt, másnap, vasárnap, hallottuk már az utcákon barátságos és vigasztaló csilingelését. A badeni polgármester, Kollmann, aki Ausztria pénzügy­­minisztere volt a közelmúltban, gondoskodott legalább erről a szerény helyi közlekedésről és ugyancsak a polgármester bölcseségének és energiájának köszönhették a badeniek és a ba­deni nyaralók, hogy a badeni helyi telefon az országos nagy sztrájk egyetlen órájában sem szünetelt. A polgármester erős keze egyik biztosítéka volt Baden nyugalmának, a kis város állandó lakói és a fürdőhely nyári vendégei mindennapi életüket élték, de persze UNDERWOOD Írógépek vezérképviseletét átvettük. Irodáink és raktárunk f. é. aug. 1-én V., Dorottya-utca 9. nyitnak meg Addig is szives érdeklődéseket és rendeléseket ideiglenes irodánkba V., Nádor-utca 24. telefon 285—12 kérünk, írógép Behozatali R.-Y. Egyszobás legmodernebbül felszerelt garzon lakás és két üzlethelyiség Vérmezőnél, Attila­ utca 69. sz. alatt augusztus 1-re kiadó a nagy bizonytalanság, és a világtól való teljes elszigeteltség idegesekké tette a bennszülötteket és a nyaralókat egyaránt. Szombaton csak valamilyen kis nyomtatványt kaptunk, újságok helyett rövid közléseket a pénteki véresen­ bús eseményekről. Utasok sem jöttek, nem jöhettek Bécsből sem. Kéé hírmondó galambját hiába vártuk az idegeket feszítő, zivataros csöndességű szombaton. Este fél tíz órakor a Fischer-kávéház kertjében ültem, a kert zsúfoltan teli volt kávéházi vendégekkel,­­ amikor hirtelen koromsötét lett. Általános mo­rajlás zúgott végig a kávéházon, roppant moz­golódás, a kávéház vendégei másodpercek alatt szétrebbentek és siettek hazafelé, hogy otthon várják be az elkövetkező eseményeket. Húsz perc múltán ismét égett a villany, ez a húsz perc volt a nyugtalan napok alatt Baden leg­kritikusabb időszaka, máig sem tudjuk, rövid­zárlat volt-e az oka a sötétségnek, avagy de­monstrálása annak, hogy a városra sötétség is szakadhat, ha titkos kezek így akarják. Szombaton délben bezárták Baden híres strandfürdőjét, sehol sem szólt zene sem, csöndet­ akartak, nagy csöndességet a gyász miatt, amely a péntek szörnyű eseményei miatt rászakadt hirtelenül, váratlanul, oktalanul és céltalanul rengeteg osztrák családra. Vasárnap délután ütöttek először rést a nagy elszigeteltségen: délután 4 órakor indult — so­ron kívül — az első autóbusz Bécsbe, fegyveres katona volt a kocsiban, Schutsbündler, hogy megvédje az utasokat, ha útközben zaklatnák őket. Magam is bementem ezzel az első alkal­matossággal Bécsb­e, amelynek vasárnap már Utazásra és kirándulásra Dobo*o*-E,amenthali a leg­főbbé nyugalmas képe volt. Bécsbe­z is kaptunk, belőlük tudtuk m *SZ&T laPokat ményeket. S az °^trák ese-Az autóbusz sofferie -r.. i * fi J ’ ni,kor Bécsben megkér­­deztem tőle, esti 6 órára e­denbe ezen az B&* Ecrr, wie kann i daTw * ’ feWt6! Revolution". De azért e^ ’t-T ^ szaszállitott bennünket Badenbe, aljtalanul T1”* Hétfőn a badeni magyar fürdővendégek közül falvára, Hegyeshalomra, ho*-r­a , békesség földjére a ’ visszatérjenek a b jcre, a magyar földre. Kedden 7Se. V.°U " '17. rajknak. szűntünk foglyok lenni és megállapítottuk, hogy netu jó kalitká­ban lenni akkor sem __ , , .. , em,­ha aranykendermaggal etetik a rabmadarakat. Amióta elültek a vérek, nanni- •M­i a Véres napok és csönd van az­ osztrák földeken, Badennek is visszatért a rendes nyári élete. Az elmúlt napok rut és szomorú álomnak tűnnek fel és lassan-lassan visszaringa­tóznak a vakáció nyájas és verőfényes hangú­■tataiba. K. L. JÚLIUS 24 Mielőtt levelét a gyűjtőszekrénybe dob­ja, nézze meg, van-e rajta cím és elegendő bélyeg. Székesfehérvári Országos Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár 1927. augusztus 13-tól 28-ig Központi iroda: Székesfehérvár, Ipartestület. Budapes­t IV., Városház­ utca 14- Telefon

Next