8 Órai Ujság, 1927. szeptember (13. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-15 / 208. szám

CSÜTÖRTÖK 2. OLDAL 1927 SZEPTEMBER IS ZBBBIPXIB.mf*: gWflggMBK——— jsv&ki«*-;Pjí' * - w* ■ «i"'<>- ap ma KISSLING CSILLÁROK \ legolcsóbb és legjobb A kivitelben ( VL. PODMANICZKY­ UTCA 31 . Telefon: Teréz 10 7—5­8 | mentendő első esetet a minisztériumnak is haladéktalanul jelentse. A fent említett 1912. évi rendelet azokat az óvóintézkedéseket tartalmazza, melyeket e jár­vány ellenőrzése érdekében meg kell tenni s egyben ismerteti a betegség tüneteit és le­folyását. A népjóléti miniszter mai rendeletét Gyóni Tibor h. államtitkár írta alá, aki a 8 Órai Uj­­s«V­-nak a következő megnyugtató kijelentése­ket tette: — Magyarországon mindössze két ilyen beteg van, az egyik a Szt. László­­kórházban, a másik Debrecenben, egy beteg pedig Szentesen meghalt. Ez a szám jóval alul marad annak, amely minden évben elő szokott fordulni. A gyer­mekbénulás ugyanis minden évben enyhe mértékben fel szokott lépni, de az idén ná­lunk még enyhébb a mérete, mint más al­kalmakkor, annak ellenére, hogy a szomszé­dos Romániában járványszerű jelleget öltött. A gyermekbénulástól tehát nálunk tartani nem kell és nagy köszönettel venném, ha ez irányban megnyugtatnák a közönséget. Hosszú évekre visszanyúló tapasztalat szerint ugyanis ez a járvány október első napjaiban mindig megszűnik és így meg fog szűnni Romániában is. Ezt ígéretszerűleg tudom mondani. A m­a megjelent rendelet hivatkozik az 1912. évi rendeletre, amely arra­ az esetre tartalmaz intézkedéseket, h­a a betegség járványszerű méreteket öltene. Ezek közé az intézkedések közé tartozik az azonnal való bejelentés, az iskolák kontrolálása stb. De bizonyosan állíthatom, hogy szigorú intézkedésekre nincs és nem is lesz szükség, mert a jár­vány igen rövidesen, Erdélyben és Romániá­ban is meg fog szűnni. Hasonló megnyugtató kijelentéseket tett Csordás Elemér dr. tiszti főorvos is. — Az idén — mondotta — sokkal kevesebb Heine—Medin-féle gyermekbénulási eset for­dult elő nálunk, mint más években. A múlt évben Magyarországon 252 ilyen eset volt, ezek közül Budapestre 71 esett. Most pedig jóval alatta vagyunk ennek a számnak és az év végére meg sem fogjuk azt közelíteni. A népjóléti miniszter ma megjelent rende­lete a bejelentést gyorsítja meg. A rendelet­ben hivatkozott 1912. évi rendelet szerint a megbetegedésekről rendes félhavi kimutatá­sokban kell jelentést tenni. Ezt a mai ren­delet azzal gyorsítja meg, hogy a tisztiorvosok nemcsak a sablonos úton jelenthetik az esetet, hanem távirat­ban, vagy telefonon közvetlenül is beje­lenthetik a népjóléti minisztériumnál. Nálunk — ismétlem — szó sincs járvány­ról. Volt valamikor régen járvány, még­pe­dig 1911-ben, amikor 397 eset fordult elő és 1922 májusában. Csak példának említem, hogy Németországban a múlt évben 1164 eset fordult elő. Magyarország az idén meg sem közelíti a megbetegedések szám­a tekintetében az előző éveket. Ami e betegség halálozási arány­számát illeti, azt nagyon csekélynek mondhatjuk. Nem a halálozási arányszám az, ami ka­­tasztrófálisá teszi ezt a betegséget, hanem, hogy a beteg örök életére béna marad utánna. A két autentikus helyről származó nyilat­kozatból mindenki azt a megnyugtató meg­győződést szerezheti, hogy ennek a tragikus betegségnek a járványszerű elterjedésétől tartani nem kell. A Ferencvárosban három megbetegedés volt A tiszti főorvosi hivatal ma adta ki a múlt hét ragályos megbetegedéseiről a szokásos heti jelentését. A statisztika szerint B­udapes­ten is három paralizis infantilis eset fordult elő, mind a három a IX. kerületben. Halál­eset nem történt. Formaszerű megegyezés helyén valódi egyetértést követel Apponyi Nem „keleti L­ocarnó“~fra,h­anem a békeszerződések revíziójára van szükség Bécs, szept. 14. (Magyar Távirati Iroda.) A Neue Freie Presse közli Apponyi Albert gróf részletes genfi nyilatkozatait a keleti Locarno megvaló­sításának lehetetlenségéről. Nyilatkozatában Apponyi Albert gróf kifejti, hogy szilárd béke csu­pán a békeszerződések revíziója alapján lehetséges. Abból az állításból indul ki, hogy Locarnóban a form­aszerű megegyezés megelőzte a valódi egyetértést. Hasonló volt a helyzet a régi osztrák-magyar monarchiában az Ausztriával való megegye­zésnél, mert mindig hiányzott az előzetes egyetértés valamennyi pontban, aminek követ­kezménye az volt, hogy­ rövid idő múlva meg­nyilvánult a belső igazság hiánya; ez a kö­rülmény természetszerűen kihatott az egész kibékülési műbe vetett hitre és a mű sikerére. Locarnóban őszinte volt mindkét oldalon az óhaj a megértésre, de a lelki megértés pre­misszái tekintetében bensőleg még távolról sem voltak annyira egyetértők, hogy ugyanezt az őszinteséget érvényesíthessék valamennyi részletben. Az igazi megértés, az igazi béke, nem érhető el semmiféle más úton, csak úgy, ha kimetszik a békeszerződésekből azokat a feltételeket, amelyek létrejövetelüket nem hű­vös, államférfiúi megfontolá­soknak, hanem a háborús elkeseredés­nek és a győzelmi mámornak, tehát abnormális érzelmi hangulatoknak kö­szönhetik és éppen ezért nem tarthatnak számot hosszú élettartamra. A tartós béke helyreállításáig minden lépés csupán jóvátétel, amelynek azon­ban meg­van a maga értéke, mert elősegíti az igazi megoldás bevárását. Addig is azonban, amíg a mostani békét megrendíti a benne la­kozó hiányosság, felmerül a kérdés, vájjon nem volna-e könnyebben elérhető egy előreha­ladás a Locarnón túl, mint egy visszatérés Locarnóhoz. Számunkra Locarno bajosan lehet után­zásra méltó példa, még­pedig elsősorban azért nem, mert nálunk, Kelet-Középeurópában, a viszonyok sokkal nehezebbek, a pszichológiai, kulturális, földrajzi és gazdasági akadályok sokkal nagyobbak, úgy, hogy a kelet-európai Locarnoról való min­den szóbeszédet csupán egészen felü­letes, az ottani viszonyok teljes félre­ismerésén nyugvó jelszónak kell mon­danom, amely áldatlan zűrzavart teremtett. Minden olyan kibékülés vagy megértés, amely Európa nagy kultúrnépeit, a német, a francia, az angol és az olasz népet szövetségben tömörí­­tené, a legszerencsésebb esemény lenne, amely alkalmas arra, hogy új irányba terelje egész kultúránk és ezzel az egész emberiség jövőjét. Hatalmas motívum a békekilátásnak ez a tudata, amely mindjobban ver gyökeret a milliók lelkében. Ez a motívum azonban még nem ismerhető fel olyan világosan Közép-Keleteurópa népeinek bonyolult vi­szonyaiban, sőt úgy látszik, hogy a béke­­szerződések által megteremtett viszonyok alapján ennek az előmozdítása inkább gá­tolja, mintsem előmozdítja a kultúrát és éppen ezért az egész emberiség magasabb érdekei szempontjából nem találhat morális támaszpontra. Ez az óriási különbség a nyugateurópai és a közép-keleteurópai Locarno között. A két helyzet csupán annyiban mutat közösséget, hogy igazi béke, garantált szilárdság és nemzetközi egyetértés csupán azon az ala­pon érhető el, ha mindenki számára igazsá­got szolgáltatnak. — Bizalmatlansági indítvány Pálffy Dá­niel, az IPOSz elnöke ellen. Ma estére az Ipartestületek Országos Szövetségének nagy­­választmányát ülésre hívták össze, melyen bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Pálfy Dániel felsőházi tag, az IPOSz elnöke ellen. A bizalmatlansági nyilatkozatot a fővá­rosi ipartestületek vezetőinek tekintélyes része aláírta. Ezzel kapcsolatban az a hír terjedt el az iparosság körében, hogy Pálfy Dániel le fog mondani elnöki állásáról.­­ Negyvenezer hektoliterrel kisebb a Burgenland idei bortermése. Kismartonból jelentik. A jégkárok és a májusi fagy sú­lyosan érintették Burgenland bortermelését. Arra lehet számítani, hogy az idei borter­més negyvenezer hektoliterrel lesz kisebb a tavalyinál. A boncoló orvosok fojtogatás nyomait Forgács Mana 71 halál oka sztokém­iás, mely mérgezéstől származhatott (Saját tudósítónktól.) Erdélyi Béla bűn­ügyében mind több bizonyíték gyűl össze. Mint ismeretes, már megérkeztek a klagen­­furti iratok, s tegnap megérkeztek a bonco­lásról szóló orvosi jegyzőkönyvek is. Ez a boncolási jegyzőkönyv értesülésünk szerint maga is több súlyos adatot tartalmaz. A bon­coló orvosok megállapításai szerint világosan felismerhető nyomai voltak észlelhetők Forgács Anna nyakán a szorongatásnak. Meg lehet állapítani, hogy a szerencsétlen asszony nyakát a halál előtt megszorították. A jegyzőkönyv a halál okául szívbénulást állapít meg és azt mondja, hogy ezt mérgezésnek is lehet tulajdo­nítani. Ezt természetesen végeredményben a vegy­vizsgálat fogja eldönteni. A boncjegyzőkönyv szerint külső sérülése­ket is találtak a holttesten, amelyek a lezuha­nástól származtak, de e sérülések egyike sem volt oly súlyos, hogy halált okozhattak volna. Belső elvérzésről a boncjegyzőkönyv nem tud. Grácból egyébként még fontos iratokat vár­nak, így nem érkezett még meg a vegyvizsgá­­lat eredménye sem. Azonban az ügyészség vé­leménye szerint a vádirat már az eddigi ada­tokból is megkonstruálható. Dr. Temesvárt­ Gyula királyi ügyész ma délelőtt teljesen el­készült az iratok áttanulmányozásával és re­ferált Sztrache Gusztáv dr. főügyésznek. Ér­tesülésünk szerint az ügyészség vizsgálatot kér gyilkosság címén is Erdélyi Béla ellen. A vizsgálati indítvány elkészítése néhány napot fog igénybe venni. Párbaj vétségért ma Medvés-Medico vizsgálóbírót háromnapig Wetzler minisz­teri tanácsost ötnapi állam fogházra ítélték A frankhamisítás kipattanásának izgalmas atmoszférájában keletkezett az áttér (Saját tudósítónktól.) Patay István dr. tör­vényszéki tanácselnök tanácsa előtt ma Med­­vés-Medico István dr. büntetőtörvényszéki vizsgálóbíró és Wetzler Ernő dr. miniszteri tanácsos állottak, mint a vádlottak. Pár­viadal vétsége volt ellenük a vád, mert ez év tavaszán Medvés-Medico az egyik fővárosi­­ vívóteremben k­ardpárbajt vívott Wetzler Ernővel. A mai tárgyaláson elsőnek Medves­ Medico dr. adta elő a tényállást. Eszerint az affér előzményei abba az időbe nyúlnak vissza, amikor a frankügy kipat­tanása példátlan iz­galmat keltett az egész közvéleményben és mindenütt, utcán, családi körben, társas ösz­­szejöveteleken mindenki csak erről a szenzá­ciós ügyről beszélgetett. Medves­ Medico dr. mint elmondotta, Wetzler miniszteri tanácsos előtt, aki barátja volt, kemény szavakkal rótta meg a frankhamisítás résztvevőit, akiknek vállalkozása súlyos következményekkel járt az egész országra nézve. — Wetzler annak idején nem reflektált ki­jelentéseimre — mondotta tovább Medves­ Medico dr. — Később is többször találkoztam vele és egyetlen ilyen alkalommal sem vettem észre, hogy viselkedése velem szemben meg­változott volna. Ez év májusában azonban, amikor a Szent István-kórház előtt találkoz­tam vele, nem fogadta a köszön­tésemet. Ezért Antalffy dr. és Lengyel dr. törvényszéki bírák útján magyarázatot kértem tőle. Wetzler mi­niszteri tanácsos megbízottaim előtt azzal ma­gyarázta viselkedését, hogy a frankhamisítás­sal kapcsolatban tett megjegyzésem háborí­totta fel és ezzel felszabadítottnak érzi magát az alól a kötelezettség alól, hogy a köszönése­met­ fogadja. A törvényszék kihallgatta Wetzler minisz­teri tanácsost is, aki Medves­ Medico dr. vallo­másával megegyezően adta elő a tényállást. Az előzmények tisztázása után a bíróság meg­hozta ítéletét, mely szerint Medves-Medico István dr.-t háromnapi, Wetzler Ernő dr.-t pedig ötnapi államfogházra ítélte. Az ítélet­ben úgy a vizsgálóbíró, mint a miniszteri taná­csos megnyugodott, úgyhogy az jogerőre emelkedett. Tetfe Imre szobra a Szépművészeti Múzeum arcképcsarnokában (Saját tudósítónktól.) Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a mú­zeumban elhelyezett történelmi arcképcsar­nok számára megrendelte Zsákodi Csiszér János szobrászművésznél Tóth Imrének, a Nemzeti Színház volt igazgatójának és az Országos Színművészeti Akadémia igazgató­jának a mellszobrát. Tóth Imréről a múlt évben mintázta meg a szobrászművész azt a szobrot, amely most művészi kivitelre kerül és ott kap helyett a múzeum történelmi arcképcsarnok galériájá­ban, ahol nemzeti életünk kiválóságainak portréit és szobrait őrzik. Tóth Imre, mint a Nemzeti Színház volt igazgatója és jelenleg mint az Országos Szín­­művészeti Akadémia igazgatója vált egy em­beröltőn át kifejtett munkásságával a magyar színpadi kultúra kiváló tényezőjévé. Munkájá­ban hivatott helyen állt a színpadi kultúra minden terén. Nagynevű atyjától örökölt szín­padi kultúrájával hosszú ideig volt a Nemzeti Színház igazgatója és most mint a Színművé­szeti Akadémia igazgatója ad irányítást az új művészgeneráció szellemének. Tóth Imre szobra a Szépművészetti Múzeum arcképcsarnokában atyja, Tóth József port­réja mellett fog állni, aki a magyar színészet hőskoorának volt egyik nagy értéke. Egy teljes hálószobaberendezést kap ajándékba laVas-és Reklámkiállítás az a szerencsés látogatója, aki az ajándékszámot vásárolja A kiállítás nyitva van szeptember 15-én este 6 óráig ! Iparcsarnok

Next