A Hon, 1863. január (1. évfolyam, 1-25. szám)
1863-01-01 / 1. szám
1-ső sz. Csütörtök, jan. 1. Előfizetési díj: p03t<n küldve vagy Budapesten házhoz hordva. Egy hónapra..................... 3 hónapra • ••••• 6 hónapra .......................... 1 frt 75 kr. 5 frt--------10 frt — — Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek-teredik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám 2-dik emelet. Első évfolyam 1 Beigtatási díj: 5 hasábos petitsor ...............................6 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért ... 30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. Kiadóhivatal: Pest, Ferenziek terén, 7. sz. földszint. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is,mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Arányosítások: Folyadék — mértékek : 1 osztrák akó : Franczia: litres 66,0 (tesz 100—1 hectolitrest). — Bajor : piut (tesz 64 egy bajor akót) 52,0. — Angol: gallon 12,5. — Porosz nínyt (tesz 60 egy porosz akót). 49,0. — Egy trieszti baril = 1. osztrakó. — 100 bécsi pint — 115 orosz kruski , .*= 141 lengyel quart , . . 44 brémai Stübchen , . . 39 lübecki stübehen , . . 77 würtembergi maas , . . 141 hollandi kanne. Olvasóinkhoz. A jelenkor a gyors élvezés korszaka. A vágy: mentül többett, mentül hamarább élvezhetni gerjesztője azon törekvésnek kincsek beszerzése után, mely általános. A gyors és könnyű közlekedés átalánosítja az eddig kérései által ismert élvezeteket és kényelmet, könnyítik mindennapi szükség fedezését, a meggazdagodást. Jellemző az az iramodás vagyon után, mely lázas állapotba helyezte főképen a Nyugat népeit — a polgárosodásban előre haladtakat — és ösztönzé őket mindinkább terjeszkedni, hogy uj meg új forrásokat nyissanak kincsek merítésére. Habár anyagias a korszak, azért az erény nem fogyott ki az emberi nemből; a szerencsétlenség, szegénység, nyomor enyhítésére, a nevelés és művelődés előmozdítására, több történik mindenfelé mint bármikor. A külömbség abban áll, hogy az emberi tevékenység egyik fő rugója, az „önzés“ hangosabban nyilatkozik mint bárításkor s kevésbé álcrázva mutatja magát; eszközei szelídültek, de Kain tette óta, a mai napig, mindenkor létezett. Az ó időben az erősebb népek, ha országot foglaltak, utolsó izig kipusztították a legyőzőiteket; később rabigába hajtották; ismét uralmat kívántak gyakorolni mások felett; most: üzérkedési tért biztosítanak maguknak. Az „önzés“ nyakába akasztják a „polgárosítás“ köpenyét az erősebbek, az iparban és kereskedelemben előbbre haladottak, s ennek czime alatt nyitnak utakat áruiknak — kíméletlenül. Az ipar és kereskedés nagy mestere Albion, kimondotta a jelszót: „szabad kereskedés !“ — ő már nem tart senki versenyétől — de nemcsak ez indította Angolban bölcs államférfiak e jelszó kimondására ; megértették ők, hogy ha továbbá is kizárólagos uralmat akarna gyakorolni a nemzet a világkereskedésben, liga fogna támadni a jip-e, és így czélszerűbb piacot teremtenii Rxiíden felé, és a szabad versenyzésben biztosítani saját részére a pályabért; legkitűnőbb versenytársaival karöltve, erőszakolja a szabad kereskedést távol világrészekben élő nemzetekre. A „polgárosító“ jelmezét magára vett önzés , a szereplők tehetsége szerint, külöböző alakokban mutatkozik. Tizenöt évvel ezelőtt a Nyugat népei igen keveset tudtak felőlünk. Azok, kik áruik kelendőségét itt találták biztosítva, igen ügyesen félre tudták vezetni a művelt világot mind nemzeti belértékünk, mind hazánk gazdagsága felett. — Önmagunk is, sokat mulasztottunk. Az események nagyszerűsége felénk fordította a figyelmet; mind szellemi képességünkről, mind erőnkről más fogalmak uralkodnak ma, mint két évtizeddel előtte. Akkor a haldokló, most a serdülő nemzetek közzé számítják. A közlekedési eszközök tökéleteskedése számtalan idegent hozott velünk közvetlen érintkezésbe ; ön szemeikkel láttak. — A világkiállításokon, bár hiányosan, bemutatott gazdag terményei hazánknak, felhívták az iparral és kereskedéssel foglalkozók figyelmét; általános a nézet: „ez országban igen sokat lehet nyerni“ — és még nagyobb fontosságot adott hazánknak az, hogy útjában fekszik azon legrövidebb közlekedésnek, melyet Nyugat Európa Kelet felé keres. Elzárkózni nem lehet, de nem is kell ; vele kell menni a kor irányeszméivel; — azon nemzet, mely a Duna mentében ezeknek legerélyesebben és ügyesebben szolgál , azt szövetségesének tekinti a polgárosodott Nyugat, s jövője biztosítva van; az elvonuló, ellentálló el fog szegényülni — enyészni. Ezentúl nem elég a magyar embernek földművesnek lenni; iparos, kereskedő, üzér keletkezzék köztünk mentül több! — szükséges, Sajátítsuk el a tudomány vívmányait, öntsük természetadta CPerunkat a lehető legkedvezőbb hogy terményünkért mentül nagyobb árt gazdagalakba nyerhessünk „becsületes úton“, hogy a kivitelre mentül alkalmasabbak legyenek, s ha az értük cserében vett iparczikkekkel mérlegeljük — felérik hajóljon a mérleg. Rovatunk feldata: figyelemmel kísérni a mozzanatokat az ipar, kereskedés és keletkező közlekedések terén, legfőbb figyelmet fordítva a gazdászati terményekre , s azok átkeretére; felhívni honfitársaink figyelmét mindarra, amit e téren előnyükre fordíthatnak. Feladatunk betöltésére polgártársaink gyámolítására van szükségünk. Bár gondoskodtunk, miként hiteles levelezőink legyenek a bon minden vidékén, kik a termények és jelentékeny áruk percznyi értékéről tudósítanak, mégis: mentül több oldalról, mentül hitelesebb adatokat nyerhetünk, annál jobban szolgálhatunk mi is a közönségnek. A legcsekélyebbnek látszó hiteles adat, mely világot vett a termények mennyiségére és minéműségére, a helyi szükségletre stb. — érdekes előttünk ; a sok csekélynek látszó adatból lehet egyedül összeállítani valódi képét az egésznek, és ismét egyedül ez szolgálhat tájékozásra a termelőknek, iparosoknak, kereskedőknek s egyátalán az üzlet embereinek. Ha a tisztelt olvasóközönség czélunkat úgy fogja fel, mint azt kitűztük biztvást, kifogjuk elégíteni — igyekezetünkön nem múlik. Ivánka Imre. Feladatunk. „Elmúltak már az aranjuezi szép napok.“ tárok utján értesült eg,sek könyök kedvök szerint kizsákmásolták a kedvező körülményt, s az tartott „okos“ és „életrevaló“ kalmárnak, ki ialább egy órával előbb toppant be az emesztő földbirtokos udvarába , mint vetélytársa, s ki vásárlásainál jól baszni tudta fordítani a termesztő tudás-hiányt, — sőt helylyel közzel a kereskedőét is Jelen korunk sebín haladó szelleme hathatósan föllebbzé ama kétes fátyolt, mely hazánk keskedelmi mozgalmait sűrít ködként léptei s a minek előbb egyesek húzták a haszt, átalános közvavagyonná vált. Villámmességgel terjeszti el egész országban a tviró jelenleg az árhullámzatokat, s akbér szemekkel kiséri a kereskedelmi zzanatokat, nem tarthat attól, hogy tatlanságát bárki hasznára fordítandja, és azokat érhetvén napjainkban ilyndi hátrány, kik a közélet nagy piaczától készen elvonulva, mintegy elszigetelten bek megcsontosodott szokásainkat követei folytatva legkevesebb figyelemre sem itatván azt, hogy mi történik, hogy álak a dolgok a bélés külföld irányadó piacin,s ezek bizonyára csupán maguknk tehetnek szemrehányásokat, ha még fajainkban is máskép lehet velük alkudni önt a haladó világ lépteit ében figyelemül kísérő, újabb elvek szerint gazdálkodj íémesztőkkel. Az előre bocsátott szetek alkalmazhatók még itt-ott kereskeÜkre is, nem csupán a termesztőkre. Habár elismerjük , egy kereskedésünk nem egyesek kében sanyargó egyedárus üzlet többé, s nagy versenynél fogva nem lehet azt entúl sem a termesztő, sem a kereskedőközönség kárára kizsákmányolni , még ez nem azt jelenti, hogy azon pontig jutottuk már el, ahol nincs már több haladási , előmenetelre szükség. Sőt ellenkezőleg— éppen most, midőn a közlekedési teke utak szaporodása által közelebb s lünyebb érintkezésbe jutottunk a kül’cddel, midőn termésünk évről évre sziprodik és javul, s máris ott áll, hogy gdoskodnunk kell az országban fel nem fakasztható fölöslegeni czélszeü túladást— épen most mutatkozik annak szűkítés volta, miszerint emelkedjünk túl a blyhez kötött nézletek szűk köréből, s jól 6 figyelmesen felnyitván szemeinket, tekitsünk gondosan szét hazánk határain túl,nincl tovább, de biztosan; szóval : kell hgy megfeszített figyelemmel kisérjük az urópai kereskedelmi piaczok minden mezanatát. Ha elégséges volt «előtt arról értesülni, hogy állnak a dőlök a bajai, debreczeni, eszéki, győri vagy pesti piaczon ? most már, bármily nagyontossággal bírjanak saját piaczaink, mégis szükség pontos tudomással bíruak a triesti, marseillei, kölni, hamburgi, berüli, amsterdami, londoni s más piaczokról i;mert európa kereskedelmi mozgalmai egy ezer meg ezer egymásba fogódzó kézből alakult kört képeznek, s az a természete ez a nagy lánczolatnak, hogy bármelyik ize érinti a táviró sodrony conductorát, tüstént valanennyi 1án ezszemet megrezditi s átjárja a villanyfolyam. A kölni hausse vagy a keleti tenger kikötőiben el’ítünt árszökkenés villanyosan hat piaczajnkra. Minélfogva hallgatnunk kell emez intő szózatra: „Vegyetek egyik kezetekbe messzetlátót, s figyeljétek mi történik a távolban, a másikba pedig krétát és — számítsatok.“ Igen igen tisztelt termelő és kereskedő közönség, — számítani elkerülhetlenül szükséges, mert semmi sem bír oly megczáfolhatlan győző erővel, mint a hibátlanul elrendezett számjegyek csoportozatai. Merem állítani, hogy ezen irány, melynek a kereskedés indult, és amelyet jövőben követni fog, készületlenül lepte meg úgy a termesztőket, mint a kereskedőket. És pedig a termesztőt a részben, hogy nem ismeri még pontosan a külföld igényeit, és mivel termesztményeinek előállításánál , elkészítésénél nem volt még képes kellő figyelembe venni a világkereskedelem igényeit s követeléseit; a kereskedőt pedig azért, mert nem birt kellő ismeretével egy részt a külviszonyoknak, részint mind nem állott azon emelkedettebb nézponton, mely elkerülhetlenül szükséges ahoz, hogy a kereskedelem az azt megillető jelentékenységgel gyakoroltassák. De sok zavart okoztak kereskedelmünk s gazdászatunk viszonyaiban még más viszonyok is, melyek tőlünk nem függnek s melyekért mi teljességgel nem is vagyunk okolhatók, milyen például az agip folytonos ingadozása. Rajta kell tehát minden erőnkből lennünk, hogy helyreüssük a mit mulasztottunk. Kutatnunk, fürkésznünk kell a kereskedelem természetét és lényegét s azon utakat és módokat, melyeken társas és politikai viszonyainkra befolyást akarol s meg kell jól válaszgytanunk az előmozdítására s élesztésére legalkalmasabb eszközöket, hogy anyagi jólétünket minél jobban biztosíthassuk, s mint kereskedést is űző nemzet Európa más nemzeteivel egyenlő színvonalra emelkedhessünk. Ezen kört annál hamarabb hisszük elérhetőnek, minél munkásabb részt vesz a sajtó annak előidézésében , mit „A HON egyik legszorgosabb feladatául tűzött ki. Érezzük feladatunk nehéz voltát, jól tudván, hogy a kereskedelem a nemzetgazdászat tanaival legszorosabb összefüggésben van, arról is meg lévén győződve, miszerint korántsem oly könnyű dolog az üzletről és kereskedésről véleményt mondani, mint számosan vélik. De biztos a remény, hogy hazánk kapacitásai csoportosulni fognak a kereskedelmi-politikai „Hon“ körül, s becses közleményeikkel és munkálataikkal tetemesen elősegítendik nehéz feladatunk sikeres megoldását. Ha az emberi ész és szorgalom, a termelés, a pénz, a hitel és közlekedés a kereskedés azon öt hatalmasságát képviselik, melyek mintegy karjaikon hordozzák erős vállaikkal támogatják azt, bizonyára méltán megállhat közöttük mint hatodik erős hatalmasság a napisajtó, melynek közreműködése nélkül napjainkban a kereskedés virágzása nem is képzelhető. A kereskedelmi lapok szigorú feladata : a kereskedésre vonatkozó adatokat gondosan összeszerezni, s részrehajlás nélkül és lehető leggyorsabban közölni, továbbá a kereskedés mozgalmait sőt egyes mozzanatait is egész szétágazásában s minden árnyalatában figyelemmel kisérni, s végre kifürkészni a be- vagy visszaható okokat, s mindezeket úgy a termesztő mint a kereskedő világos és könnyít tájékozásául összeillesztvén közzé tenni. De ahhoz, hogy a sajtó ezen fontos A gazdasági-, ipar-,kereskedelmi és közlekedési rev» szerkesztőjének lakása : József te’r, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Arányosítás: 100 frt bankjegy értéke, ha az ezüst-árefolyama 110 ^20. Jj hivatásának kellőleg megfej ** lenni és anyai eg ■ -kell hogy az ország < : nje* vidékéről biztos tuo t •■•»kát* denről ami a gazdi és * átalános érdek 1 ágeiUi • e? hogy átalánosan felkarolta még magyar«íbban előfizetők száma megfeleljen a nak , melyek az anyagi e r minden vállalatnál, hogy’ tö emberül megfelelhessen, s a felé sebes léptekkel haladhass Azon teljes reményben, a magyar közönség ezen sege meg nem vonandja a „HON“-től buzgó munkásságot, s kitartó mat ígérünk nehéz feladatunk megöl Jerlinik Mc Pest, dec. 31. Az időjárás ma határozottan esősre fordult, reggel óta folyvást esik, a hőmérsék 4 — 5 foknyi 0 fölött. Dunaviz állás 4 O fölött. A búzaforgalom bágyadt, lassúságának oka az, hogy kivitelre nem keresik gabonánkat, a helybeli műmalmok pedig aránylag csekély vásárlásokra szorítkoznak, s az általa jegyzett árakat is csak immel á mai adják Más gabnanemek még kevésbbé kelendők, s az itt előforduló adás vevés egében jelentéktelen. A gabnakereskedés jelen állapotáról legközelebb bőven fogunk nyilatkozni * J Külföldi eredeti tudósításainkat, helyszűke miatt nem adhatván egész terjedelmükben, csak azt érintjük meg, miszerint az angol piaczokon valamennyire szilárdult a gabnaüzlet, a bajor hombárokban kissé javult a bw. a . ára, ellenben a franczia és svájcz piaczokon bágyadt az üzlet, Poroszországban, ám itt amott árcsökkenések mutatkoznak. Az újévi gyapjúvásár két nap m foly, s eddigelé teljességgel részeredménnyel, a vevők bátorságát tetemesen megcsökkente az agip esése, s csak nyomott áron vásárolnak Az árcsökkenést még nem lehet számokka* rozottan jelölni, mivel az alkukötések eltért rendes kerékvágásból. Középszerű egynyire fäg—8 ft árcsökkenéssel adatott, a lipótvásár arakhoz képest; a nyári gyapjú, már a mult vásárkor csökkenvén ára, most nem esett alább. Az Utót»biakból mir több «Más történt, "»“ej“ képért: bácskai 55-60, heves. 65-68, t Bamelléki 70—75—78 ltjával eddig eladott o-et 2500 mázsára tehet OSS'cJ • 'MEGYEI ÜVESÖOLSI EGYESÜLET kÖNYVTÁRPOLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAPÉ ^ Aul/t Eltűnt immár azon idő, midőn a magyar kereskedést még egyedáruként kezelte bizonyos osztály; elrepült tehát a letűnt idő szárnyain ama kor is, midőn például, ha Mosonyban, Győrött nagy árszökkenés fordult elő, az csak egy pár hét múlva jutott átalános tudomásra országszerte, csak miután a szétküldött gyorsfu __________ _________ Lapunk legközelebbi száma, a mai szent ünnep miatt, holnapután jelenik meg. ______ Bécsi börze december 31-én Gabona-mértékek kereskedelmi súly mértékek.* 100 alsó austr. mérő 100 bécsi font — Triesti : staja 73,8Német vámegyl. mnt 112,0 Bajor :- schaftel 27,7 Bajor „ „ 100,0 Dresdai: „ 59,3 Porosz „ „ „ 119,7 Porosz : „ 111,9Hamburgi „ „ 115,6 Hamburgi: bordó 111,9Amsterdami „ „ 105,8 Amsterdami: zsák 73,7Milánói libbrepicoío 171,4 Svájczi: malter 41,0Milánói libre grosse 73,4 Angol: quarter 21,2Római font 165,1 Franczia: hectoliter 61,5Franczia kilogram 56,0 Konstantinápolyi: Párisi font 114,4 kilo 174,4Angol font 123,5 Orosz : tsetvert 29,3 Angol troy 150,0 Lengyel: mérő 48,0 Konstantinápolyi Krakkói: korzec 50,0 oka 43,8 Egy hollandi : laszt, Orosz font 136,7 tesz 49 a. aust. m. Lengyel font 138,1 1 Gra ToOna -BbT BL La 1 .......... —P e st e nV í dé ke II M á s piaczok O 11 -M SS Ar a ti Ba j a D e br e c z e n B riin T ri e s zt Leg-Leg-Alsó austriai mérő Súy, fönt Közép ‘0gB Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-LegSúly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Legszerint. szerint alant szerint alant magast szerint alant magasb szerint alant magas szerint alant magast szerint alant magasb ároszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár osztr. ér ároszt ért. uiu.a bánsági. . . • 1 85.87.88 3.90 4 20 4.40 87.88 3.70 3.SO 82.84 3.27 3.40 82.88 3.20 3 5 86.88 4.57 4.90 85.86 5. 5.10 „ tiszaméki és pesti 84.85.86 3.S0 3.95 4.— — — — — — — — -- ---— — 87.88 5.25 5.38 1 86.87.SS 4.10 4.20 4.35_ — — — — — — — — --— — ---__n » n „ fehérmegyei. • • 83 7«.84.85 3.95 4.10 4.20— * — — — — — — — — — j „ bácskai .... S3...34.85 3.70 3.80 3.95— — — — — — — — ’ — —— — — — — ................................. 76.78.80 2.50 2.60 2.65 78.79 2.40 2.45 77.78 2.34 2.40 76.79 1.90 2.10 80.81. 3.56 3.70— 3.60 3.70 1 Árpa sörnek való . . . 68.69.71 2.15 2.25 2.35W 67.68 2.10 2.12 66.68 1.40 1.60 65.68 1.50 1 65 70.7171 2.42 2.50— 3.30 3.50 1 „ takarmánynak 65.67.68 1.80 1.90 2.—£ — — — — — — — — —— — — — — Zab.................................... 45.47.50 1.46 1.53 1.60 c3 45.46 1.87 1.90 45.47 1.30 1.37 45.48 1.40 1.50 17.487, 1.53 1.65— 2.5 2.13 Kukoricza pesti . • •— 2.30 2.35 2.42 Ps— 2.5 2.10 80.82 1.86 1.90 80.82 2.20 2.40 — 2.77 2.80— — — „ „ bánsági . .— 2.45 2.55 2.60— — — — — — — — —— — — 2.95 3.10 Köles...............................— — — — — — — 80.81 1.60 1.67— — — — 2.77 2.90— — — Bab................................— 2.85 3. 3.15— — — — — — — — __ _ 3.80— — — — Repeze......................... 8.— 8.25 8.35 Államadósság. 5%-os Metalliques 100 frtos á'A °/o-os n nn 5 /0-es nem. köles. „ „ Földtehermentesítési kötelezvények. 5%-es magyarorsz. 100 frtosi horvát „ „ , erdélyi _ „ „ Az austriai bank záloglevelei. 59/0-es 12 hóra szóló 100 frtos » 6 évre „ „ „ n ífin » D n „ sorsolható 105 „ Sorsjegyek ház. n. 1839. évi teljes „ Sept. 1. » „ ötödr. „ „ 1854. „ teljes „ Jan. 1860. „ „ „ Mai » nötödr. „ Hitelintézeti Dunagőzhajózási „„ Trieszti „ Budai „ Eszterházy hg „ Salm Pálffy Clary St. Genois Windischgrätz AY aldstein Keglovich Jan. Jun. 18 2. a Jan. 3 1 Juni 15. Jan. Marc. 15. 40 Mare. 15. „ Jan. 3. 20 Dec. 1. n Dee. 15. 10 Máj. 1 40 Como rentpaph'15 Jan. 2 Adott ár 76.50 65.20 81.80 104. 100. 89. 146. 142. 94. 92 94. 132. 94. 117. 34. 95, 38. 37. 33. 36 20 21, 15 18 50 Tartott ár 76.60 65.30 81.90 104 100 89. 146 142 94. 92. 94 132 94 118 34 96 38 37 34 37 20 22 16 18 Elsőbbségi kötvények. Államvaspálya 275 frk. Lomb.-velenczei „ 105 ftos Osztr. Lloyd „ „ Részvények. 75.25 Északi vasút 205.50 frtos 74.— Állam „ 500 frank 72.60 Déli „ 350 „ Nyugati „ 210 „ Tiszai „ 200 „ Bankrészvény Hitelintézet __ Al.austr.esc.bank 500 Lloyd 525 Dunagőzhajózás „ Pesti lánczhíd „ Váltók (3 hófa). Hamburg 100 bankmark 4 V, °/0 Augsb. 100 db német fr.3!/, London 10 ft sterling 3“/0 London „ „ látra „ Páris 100 frank 4”/» 200 .75 .50 .75 50 .50 .75 .70 .25 .50 .50 öo 5Q Pénznemek. 50 Korona — Császári arany — Reczés . . 75 Napoleond’or. 25 Orosz imperiale . . .— Porosz pénztári utalvány 25 Ezüst............................... Adott I Tartott ár ! ár 126.— 122.— 93.183 231 273 153 147 807 222 648 235 423 410 86 96 114 . 114 45 80 .50 80 15. 95.95. 1 113 126.50 122.50 94.— 184 — 231.50 274.. 154. 809 223.— 650 — 237. 425.— 411.— 86.25 97. 114.85 114.75 45.40 15.95 5.51 5.51 9.21 9.43 1.72 114.25 a százalék : folyó pénz tallérérték de’l-németérték franciaérték angol érték «2űM tallér garas ű i .2 11 "I<3 j franc. 1 cent/ «4 schill.j 110 9091 6018 1060 2 224 469 i 10 110 7, 9049 60 10 105 346*•> 223 459 i — lit 90 960 11056 1222 449 2 1117, 89 6850 23 104 38— 221 4 *8 191 112 89 2859 15 104 10 220 458 187 ui*7. 88 88597 10342 219 571 8„ 172 113 88 49 58 29 103 142 218 50*8 17 113', 88 105822 102 471 217 548 162 ia 87 7158 14 IÓ220i 216 598' 15 114'/-87 33586 10153 2215 648 14 115 86 9557 29 101 20 3214 703 13 115'A 86 585721 101— 2213 778 13 116 86 2057 14 100 342212 85• 8 12 116 7. 85 83 576 1008 2211 94" 81 117 85 475629 9942 32114 38 10f 117'/., ZFs1 o5C»ri-A-•9H1 7 1a lO13 810 1 IS 84 7556 15 9852_ 219 248 9 118 7, 84 39567 9827__ 108 368 8 9 119 84356 082 1107. .49 8. 8 119 7, 83685523 97 372. 10CU628 7 120 833355 16 97 13i1 105! 7,68 ClB <VPH •v . Távirati tudósítás a bécsi bőrzéról: december 31-én. 50/° metalliques 7 45. Nemzeti kölcsön 81,95. Bankrészvén 809. Hitelintézet 222.60 El Londoni váltók 114.80. Arany. 5.50. 114 / f.v