A Hon, 1863. április (1. évfolyam, 74-98. szám)

1863-04-01 / 74. szám

74-ik sz. Szerda, ápril 1. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhozh­ordve­ Egy hónapra................... . . 1 frt 75 k*. 3 hónapra..................................5 frt----------6 hónapra..................................10 frt-------­Az előfizeté­s az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérment­sítve kéretik beküldetni. Szerkesztés iroda: Ferencziek-tere­dik szám, földszint, Szerkesztő lakása: O­rszágút 18-dik szám 2-dik emelet. Kiadó­hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP Beigtatási díj: 7 hasábos petitsor.............................7 kr Bélyegdíj minden beiktatásért ... 30 km­ terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szer­kesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: József tér, 11. szám, 2-ik emelet E Up szellemi részét illető minden közlel­mény a­ szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. ______ _ . ■ ----­ T. évnegyedes előfizetőinkhez! Kérjük azon tiszt. előfizetőinket, kik­­nek előfizetésük m. hó végével lejár, meg­rendeléseiknek minél előbbi megnyitásá­ra, hogy a lap további megküldése fenn­akadást ne szenvedjen. A „Hon“ szerkesztője és kiadó­tulajdonosa. Országbírói körlevél az összes váltótör­vényszékek elnökeihez. A nmlgii m. kir. kúria a váltótörvénykezés­re vonatkozólag többrendü ülésében a következő, fennálló hazai törvényeinkben gyökeredző elveket állapította meg, melyeket a megvizsgálása alá ter­jesztendő ügyekben követni fog; jelesen: 1. A magyar váltótörvénykönyv I. R. 99. §-a szerint, a váltó, ha el nem fogadtatik, vagy csak részben fogadtatik el, „a mennyiben elfo­gadva nincsen,“[az óvástétellel azonnal lejárván, a 154. §. szerint pedig ily esetben a váltótulajdo­nosnak egyenesen készfizetési viszkeresethez lé­vén joga, ezen szakaszoknak az I. R. 102. §-ának­ összetartásából, mely utóbbi szerint, ha az adós csőd alá esett, a váltót a bukott értéke gondvise­lőjének kell fizetés végett bemutatni, következik, hogy az elfogadónak csőd alá jutása esetében a váltó az elfogadó irányában lejártnak tekintendő, az előzők tehát egymás irányában azonnal viszke­­resettel élhetnek. 2. Tekintve a váltótörvénykönyv II. R. 214. §-át, mely szerint, ha az idézendőknek tartózkodása nem tudatik, az idézés a váltótörvényszék kapuira szegezendő, meg nem jelenése esetében pedig szá­mára gondnok rendelendő és összevetve ezen sza­kaszt a váltótörvénykönyv II. R. 47. s az ideigl. törvényk. szabályok I. R. 166. §-ával, a váltóhi­telező elhalt váltóadósának előtte ismeretlen örö­kösei megidéztetése végett a felhívt 214. §­ alkal­mazását az illető váltótörvényszéknél szorgalmaz­hatja. 3. A váltóperekben hozott marasztaló hatá­rozatok és végrehajtási végzések a váltótörvény­nél későbbi telekkönyvi rendelet 84. 92. stb. §§-ai értelmében a beperelt adós telekkönyvezett ingat­lan vagyonára, a váltójog veszélyeztetése nélkül bekebeleztethetnek, illetőleg előjegyeztethetnek. 4. A váltóhitelező kérelmére a végrehajtási foglalás, a váltótörvénykönyv II. R. 150. §-a szó­szerinti szövegével s szellemével egyezőleg, az elmarasztalt váltóadósnak mind ingó, mind ingat­lan vagyonára ugyanazon váltótörvényszéki vég­zésben elrendeltethetik és ez esetben az illető alis­páni hivatal vagy városi tanács az elrendelt végre­hajtásnak akkép leendő eszközlése végett megke­resendő, hogy a végrehajtást az ingatlanokra csak akkor sikeresitse, ha az ingók nem elégségesek vagy épen hiányoznak. 5. Tekintetbe vévén, miszerint hazai törvé­nyeink, különösen a H. T. K. II. R. 68. s III. R 28. czimei, Mátyás VI. decret. 29., Ulászló I. de eret. 89. 90. és 91. czikkei és az 1840. IX. t. ez 41. §-a szerint az adóssági fogság alkalmazható az arra nézve az adós állapotához képest fennállott különbség pedig az ideig. törv. szabályokban ki­mondott jogegyenlőség folytán megszűnt, sőt a bűnvádi eljárást illetőleg ezen szabályok III. R. 2. §-ában a nemesek elleni eljárásnak nem nemesekre leendő kiterjesztése világosan kimon­datott, tekintetbe vévén továbbá, miszerint a váltó kötelezettségnek a vtk. I. R. 1. §-ában megállapí­tott fogalmából következik, hogy a váltóhitelező késedelmes adósa irányában kevésbé szigorú kény­­szer­ esz­közökkel, csekélyebb biztosítékokkal ne bírjon, mint a köztörvényi hitelező ; tekintve végre, hogy a Btk. N­. R. 191. §-a értelmében az ingatlanokra vezetendő végrehajtás elrendelése, habár a polgári törvények átalános rendelete szerint az illető birtokbíróság által esz­­közlendő, mégis a váltótörvényszékre bízatott*. a váltóhitelezőnek jogában áll, a vagyoni végrehajtás sikertelensége esetében, vagyis kielé­gítési alap hiányában, adósa személyének saját, azaz a hitelező költségén leendő birói letartózta­tása végett az eljáró váltótörvényszékhez folya­modni, mely azt elrendelvén, az illető alispánt vagy városi birói hatóságot annak olykép leendő eszközlése végett tartozik megkeresni, hogy ha a hatósági tisztességes fogságban letartóztatott adós 15 nap alatt hitelezőjével ki nem egyezkednék, aláírásával is ellátandó jegyzőkönyvbe felveendő esküt tegyen le arra, mikép hitelezője elöl semmi vagyont el nem titkolván, még személyes keres­ményének egy harmadát is hitelezője kielégítésére fordítandja; ha pedig ezen esküt letenni vonakod­nék, a hitelezőnek joga fennmarad, adósa szemé­lyének további letartóztatását az illető bírónál szorgalmazni; nemkülönben, ha adósa a letett eskü megszegésével keresményének illető részét hitele­zője kielégítésére nem fordítaná, vagy bármikor kitűnnek, miszerint hitelezője kijátszása végett vagyonát eltitkolá, az utóbbinak jogában marad szorgalmazni azt is, hogy az ilyen részhiszemű adós „mindazon bűntársaival együtt, kik a vagyon eltitkolásánál vagy más káros cselekvényeknél tudva és szándékosan közremunkálnak“, mint csa­lók, az 1807. XII. t. cz. s egyéb hazai törvényeink alapján bűnvádi eljárás alá vétessenek. Nehogy ezen elvek nem-ismerése miatt a . . . . . váltótörvényszék eltérőleg eljárván, az il­lető feleknek esetleg téten­es hátrányt s hasztalan felebbezési költségeket okozzon, azokról.......... kellő tudomás s további intézkedés végett értesí­teni kívántam. Pesten, 1863. évi böjtmáshó 26-ik napján, réseket minden vonakodás és késedelem nélkül foganatosítani, és ebbeli eljárásukban az érintett jank záloghitel-osztályának 1856. évi mart. 20-án egfelsőbb jóváhagyás mellett kihirdetett alapsza­bályait szem előtt tartani szoros felelősség terhe alat­t kötelességüknek ismerjék. Ezen utasítás eredményének biztosítására és a megingatott országos hitelnek innen várható szi­­lárditására legújabban a magyar udvari kanczel­­ária részéről rendeltetett, hogy a megye kormány­zója ezen utasításnak minden egyes előforduló esetbeni pontos megtartására személyesen fel­ügyeljen és az abban netalán észrevett szabályta­­anságot, törvénytelenséget, késedelmezést vagy részrehajlást, valamint azon tisztviselőt is, kit eb­beli kötelesség­ mulasztás vagy sértés terhel, azon­nal a magyar kanczelláriának feljelentse. Azonkívül személyesen felelősekké tétettek a törvényszékek elnökei azért, hogy a fent említett végrehajtási eljárásban valamint a törvényszék, úgy a kiküldött törvényszéki tisztviselő által is, a fent hivatkozott alapszabályokban a bank záloghi­tel-osztályának legkegyelmesebben engedélyezett kiváltságok szorosan megtartassanak, és a végre­hajtást szenvedő fél által benyújtott beadványok, melyek elintézése az érintett alapszabályok értel­mében a bécsi cs. k. országos törvényszék illeté­kességéhez tartozik, az ország bíróságai által ér­demleges tárgyalás nélkül egyszerűen vissza- és illetékességükhöz utasíthassanak. E tekintetben a törvénysz­ékek és ezek elnö­kei különösen figyelmeztettek, hogy, fennállván a nemzeti bank záloghitel-osztályának birodalom­­szerte, és így Magyarországban is kihirdetett alap­szabályai, a többször említett záloghitel-osztály­nak adósai elleni végrehajtásra nézve az országbí­rói értekezlet határozataiban foglalt, a végrehaj­tásról szóló 127. és következő §§-ok csak annyi­ban alkalmazhatók, a­mennyiben a nemzeti bank záloghitel-osztályának alapszabályai erre nézve más — ettől különböző kivételes eljárást elő nem írnak. Nevezetesen az árverési feltételek megálla­pítása a bécsi cs. k. orsz. törvényszéket illetvén, és ez iránti határozat már a végrehajtási árverés elrendelése alkalmával hozatván, ezen feltételek­nek az árverés eszközlésére megkeresett magyar­­országi bíróság általi újólagos megállapítása, úgy az e végetti tárgyalás egy részről feleslegesnek, másrészről pedig a megkeresett bíróság illetékes­ségéhez nem tartozónak nyilváníttatik. A körirat továbbá megjegyzi: „Az árverési határnapok kitűzése iránt már a törvény maga rendelkezvén, a feleknek e feletti kihallgatása, úgy ezen kérdésnek hosszas tárgya­lása csupán a végrehajtás ok nélküli elhúzására szolgáltatna alkalmat. „Hasonlóképen a kielégítési sorrend megál­lapítása magával az elrendelt árveréssel szoros összeköttetésben nem lévén és akármi rendben ál­lapíttassák meg a vételárbeli kielégítés, ez az ár­verésre befolyással nem bírhatván, a kielégítési sorrend feletti tárgyalás, — melynek következete­sen csak az árverés foganatosítása után lehetne helye, — az árverés eszközlését nem gátolhatja. „Végül a végrehajtás alá vett in­atlanra nézve még a harmadik személy által bejelentett tulajdoni igény sem függesztheti fel az árverés fo­ganatosítását, ha csak a bejelentett igény a telek­­könyben feljegyezve nincsen, és ha az igénylő jo­gait magában a keresetlevélben nyilvánosságra nem hozza, és az árverésből eredhető kárának máskénti pótolhatlanságát be nem bizonyítja.“ A budai takarék­pénztári részvény-egylet f. hó 28-kán d. u. 3 órakor, hivatalos helyiségein Paulovics László budavárosi polgármester or­szágfejedelmi biztos jelenlétében tartotta meg évi rendes közgyűlését , melyen a közfelkiáltással megválasztott elnök, gr. N­á­d­a­s­d­y Lipót ur ő excjának éljenekkel fogadott lelkes megnyitó be­széde után, kapriorai Wodianer Albert igaz­gató ur az intézet állapotáról következő hivatalos jelentést terjesztett elő: „Tisztelt gyülekezeti Mielőtt a lefolyt 1862-dik évi üzletkezelés­­ről jelentésemet előterjeszteném , fontosságánál fogva legelöl kell a tisztelt gyülekezetnek tudo­mására adnom, hogy a cs. kir. Apostoli Felsége 1862. évi September hó 8-án 10,863. udvari szám alatt kelt legfelsőbb határozatával, alapszabályain­kat azon alakban, melyben azokat legutóbb mó­dosítva felterjesztettük, legkegyelmesebben meg­erősíteni méltóztatott. E legmagasabb kegy szilárd alapra fektető intézetünket, s annak jogszerű fennállását jövendő időkre is biztosítván, gazdag segélyforrást állan­dósított a gazdásza, ipar és kereskedelem számá­ra ; miért is, meggyőződve, hogy a t. gyülekezet érzelmét tolmácsolom csak, indítványozom , misze­rint az igazgató-választmány bízassák meg, hogy a magyar kir. udvari főkanczellár, gróf Forgách Antal ur ö nagyméltóságához, kinek a királyi ke­gyelmen kívül leginkább köszönhetjük alapszabá­lyaink megerősítését, föliratot intézzen , melyben pártfogásáérti hálánk nyilvánítása mellett ö nagy­méltósága egyszersmind megkérendő, hogy leg­mélyebb hódolat és hálánkat a cs. kir. Apostoli Felségének trónzsámolyára letenni kegyeskednék. Hazafiui örömmel említem meg a régóhaj­tott „Magyar földhitelintézet“ létrejöttét, s úgy hisz­em, hogy ezen intézet működése folytán üzle­tünk egy uj ággal szaporodni fog, s ezáltal a tér is tágasabb leend, melyen intézetünk a közjó elő­mozdítására tevékeny lehet. Áttérve intézetünk működésére, megelége­déssel terjeszthetem elő, miszerint a közönség bi­zalma intézetünk iránt a múlt évben örvendetesen növekedett; nevezetesen az 1861. évi decz. hó végével kimutatott.......................... 5338328 ft 96 krnyi betétesek, uj betétesek által januárban.......................... 344813 „ 20 „ tadta meg Az intézet kezelése alatt levő összes vagyon a mérleg szerint 6,327,015 ft 78 krra növekedett, mely összegből az ingatlanokra . . . 2381674 ft 40 kr. 2477357 „ 10 „ 724556 „ 22 „ 103000 „ — „ 180000 „ — „ 100000 „ — „ . 231941­30301 összesen 6327015 ft 78 kr. E vagyon forgatása 39,206 ft 42 krnyi tiszta jövedelmet eredményezett, melynek kétharmada, kerek számban 25,000 ft — egy-egy részvény után 25 ft — évi osztalékul kifizettetik; egy harmada, azaz 12500 ft az alapszabályok 43. és 46. §- aihoz képest, felerészben a tartaléktőke szaporítására, felerészben pedig a múlt évi közgyűlés határozata értelmében, a házépítési költségek törlesztésére fordítandó részen. Az előterjesztett kimutatványok szerint a leszámítolási üzlet a múlt évben kevesebbet jöve­delmezett, mert a köztudomású kereskedelmi krí­zis, a legnagyobb óvatosság mellett is, nem hagyta érintetlenül intézetünket, az igazgató választmány azonban mindamellett sem akarta a tartaléktőkét igénybe venni. A múlt évben az elemi csapások által hazánk­ban okozott károk némileges enyhítésére a választ­mány a) az árvíz által károsult magyarországi la­kosok felsegélésére 500 ftot, b) a budai tűzkáro­­sultak javára 500 ftot, c) a budai szegények szá­mára, tekintet nélkül a vallásfelekezetre 500 ftot adományozott azon reményben, hogy ezen eljárást a tisztelt közgyűlés utólagosan helybenhagyni fogja ; továbbá: a múlt évi közgyűlés határozatá­hoz képest: d) a nemzeti színház magánpénztára javára tett 1000 forintos alapítványnak első rész­lete fejében 200 ftot, e) a Széchenyi szoborra szen­telt 500 ftnyi járulék második részlete fejében 250 ft fizettetett ki, és f) a losonczi evang. hitközség templomtornya felépitéséhez 50 fttal járult; ezen felül g) a budai nőegyletet 100 fttal, h) a pesti nő­­egyletet 100 fttal i) az izraelita kórházat 100 fttal, j) a kereskedelmi kórházat 100 fttal, k) az evang. árvaintézetet 100 fttal, 1) a gyermekkórházat 100 fttal indítványozza gyámolitani. Ezekhez járul még: m) a nemzeti színház magánpénztára javára befizetendő második részlet 200 fttal, miáltal inté­zetünk összesen 2800 ftot fogott áldozni honi inté­zetekre, emberbaráti s kegyeleti czélokra, miről a jelentés az alapszab. 46. §-a értelmében a mint egy magyar kir. helytartó tanácsnak előterjesztetni fog. Intézetünk örvendetes gyarapodása s az en­nek folytán újból szervezett ügyrend, szükségessé tették a munkaerő szaporítását; ennél fogva a vá­lasztmány S­z­é­g­n­e­r Géza urat 600 ft rendes fizetés s 200 ft pótlékkal, Schmidt László urat 400 ft rendes fizetés s 200 ft pótlékkal hivatal-se­gédekké, s Niedermayer László urat tisz­teletbeli segédül nevezte ki; továbbá: S­c­h­w­a­r­z­­m­ay­e­r Henrik, Anker Lajos s N­a­g­y Ká­roly segéd urak illetményeiket kétszáz forintnyi évi pótlékkal szaporitá ; Nagy Imre gyakor­nok ur számára évi ösztöndíjul 200 ftot rendelt, s Érti Antalt 420 ft évi fizetéssel második hivatal­­szolgának fogadta fel. Végül a jegyző rendes évi fizetését 200 forinttal, pótlékát 100 forinttal javí­tatni indítványozza. Alapszabályainkon némi módosítás eszköz­lése találtatott szükségesnek; minélfogva a vá­lasztmány megbízásából van szerencsém indítvá­nyozni , miszerint a nagy méltóságú magyar kir. helytartó-tanácshoz folyamodvány intéztessék iránt , a)­hogy az intézet, kormányhatóságilag­gedélyezett társulatok által kibocsátott papírokra, melyek a pesti piaczon biztos árfolyammal birnak, és igy minden perczben értékesithetők, előlegezé­seket adhasson; b) hogy előlegezhessen oly áruczikkekre, melyek romlásnak kitéve nincsenek; c) hogy az alapszabályok 100-ik §-a, mely szerint, „a nagy választmány tagjainak, a mennyi­ben nincsenek az igazgató választmányban, köte­lességük , hogy közülök egyegy betűrendben, na­ponként felváltva, az üzleti órák alatt a hivatal helyiségeiben mint választmányi biztos jelen legyen s a hivataloskodás fölött őrködjék,“ e tételének „a mennyiben nincsenek az igazgató választmány­ban“ eltörlése által megváltoztatván, a napi­biztosi kötelezettség az igazgató választmányi ta­gokra is ruháztassék át; továbbá: hogy e szakasz a következő toldalékkal: „Akadályoztatása eseté­ben minden választmányi tag köteles magát egy 98185 „ 28 másik választmányi tag által helyettesíttetni“ bő­víttessék. Végül felkérem még a tisztelt közgyűlést, miszerint: 1. az alapszabályok 70. §-a értelmében in­dítványokat tegyen; 2. a folyó 1863. évi zárszámadások megvizs­gálására bizottmányt nevezzen; 3. a mai közgyűlési jegyzőkönyvet hitelesítő bizottságot nevezze ki, és 4. a választmányi testület megújítását az alapszabályok 87. §-a értelmében eszközölje.“ A közgyűlés a feliratnak ö­nma­ga gr. For­gách Antal m. kir. udvari főkanczellár úrhoz leen­dő felterjesztését kitörő lelkesüléssel elhatározván, az igazgatói jelentés többi indítványát egész ter­jedelmében helybenhagyta; továbbá a f. é. zár­számadások megvizsgálásával Fröhlich Frigyes, Mank Mér és Szelestey János urakat , a közgyű­lési jegyzőkönyv hitelesítésével gróf Nádasdy Li­pót ur ö­nma­gát, Rudnyánszky Ferencz és Szeles­tey János urakat bízta meg; s a választmányba: Rebly Adolf, Balássy Antal, Brüll Miksa, From­­hold Károly, Glatz János, Kohen J. J., Karlovsz­­ky Zsigmond, Rijácz Ignácz, Koppély Fülöp, Légrády Sándor, Schernhoffer Károly, Vörös József és Walheim János urakat választotta meg. O­p­i­c­z­k­y János, egyleti jegyző, az en- februárban.......................... 243251 „31 „ martiusban.......................... 327355 „56 „ áprilisben.......................... 439357 „11 „ májusban.......................... 435910 „ 17 „ júniusban.......................... 367892 „ 84 „ júliusban............................... 523545 „ 99 augustusban..................... 312792 „ 42 „ septemberben..................... 258283 „ 31 „ octoberben.......................... 419506 „ 24 ,. novemberben..................... 434121 „ — „ decemberben.................... 381175 „ 4 „ Összesen :9820333 ft 15 krra szaporodtak, melyekből levonva a januárban .......................... 331405 ft 93 kr februárban.......................... 197977 „ 68 „ martiusban ....... 401178 „ 60 „ áprilisben ...... 301134 „ 33 „ májusban............................... 286554 „ 46 „ júniusban.......................... 376816 „ 55 „ júliusban.......................... 426497 „ 62 „ augustusban..................... 257381 „ 57 „ septemberben..................... 360539 „ 7 „ octoberben.......................... 287702 „ 43 „ novemberben..................... 376363 „ 7 „ decemberben.................... 370796 „ 32 „ összesen3974 47 ft 63 krra rugó visszafizetéseket, a be­tétesekre .................... 5851985 ft 52 kr. marad , ide számítva az év első felében.................... 117856 „ 48 krral a második felében . . . 129521 „ 66 krral tőkésített kamatokat, kide­rül, miszerint a felek ös­­­szes követelése . . .6099363 ft 66 krt tett, s az 1861. évbelit 761,034 ft 70 krral ha­c) váltókra .... c) előlegezésekre . . . d) jelzálogi utalványokra e) a hitelintézetnél . . az escompte-társulatnál g) az egyleti házra . . h) különféle követelésekben van tőkésítve és i) készpénzül fenmaradt . . 37­41 A „Sürgöny“ nemhivatalos részéből. Bács, mart. 27. L. Folyó évi február 18-án kibocsátott ud­vari körrendelvén­nyel utasítva lettek az ország valamennyi bíróságai, hogy az osztrák szabadal­mas nemzeti bank adósai ellen a bécsi cs. k. or­szágos törvényszék által hozott végrehajtási vég­ Táv Távirati t . börzéről: márt. 31 irat. dósitás a bécsi —5­7« metalliques 75. 85. Nemzeti kölcsön 81. 30. — Bankrész­vény 796. Hitelintézeti részv. 204.60. Ezüst 111.—­ Lond. vált. 111.80. Arany 5.34. Első évfolyam 1863. hoz a következő távirat érkezett: A mai gabona­vásáron a búza 1, árpa 1—2, a zab ára pedig 7a shillinggel csökkent. Az idő borús. * Pária mart. 28. A liszt 50 centimel-mel csökkent, a gabonaárak nem igen változtak. A búza ára eleinte 50 d­ms-mel emelkedett, de ké­sőbben a szép időjárás következtében ismét csök­kent. Legjobb 34—35 frk, középszerű 32—327a frk. 120 kgrm szerint. — Rozs nem igen hozatik, 115 kilogramjáért szívesen adtak 25 centimes-mel többet, jelenlegi ára 201/» frank. Árpa erősen ajánltatik, legjobb 100 kilogramja 17—177a, 15—16 frk. Pest, mart. 31. Az idő szellős, de a nap süt. A vizállás nem változott, ma 5­­1­­0 felett. „Bertha“ adonyi 600 m. búzával megrakott hajó, ma kikötött nálunk. „Rozália“ Kulán 5100 m. búzát és 100 m. kukoriczát felvett vontatóhajó Győr felé utazott át. Mivel galnavásárunkon ma nem vol­tak külföldi vevők jelen, a búza üzlete csak a fo­gyasztás szükségletére szorítkozott, többnyire vál­tozatlan áraknál. Egyik helybeli műmalom 5000 m. 87—88 fontos bánsági búzát vásárolt 4,55 ki­­lával három havi időre. A többi gabonaneműnek forgalma épen nem volt, s ezért a bejegyzettek árak inkább névlegeseknek tekintendők. (W. K.) Bécs, mart. 30. Búza kivitelre alig kerestetik. 86 fontos Sziszeken átadandó 4.30 kr­jával kelt kész­pénzben. Sziszeken átveendő 877a —88 fontos 4. 60 krra tartozik ; 4.55 krt könnyen lehet kapni. Néhány ezer mérő bajon levő és Győ­rött átveendő 77—79 fontos rozs 2.55 krjával vé­tetett át. Felső ausztriai 48 — 50 f­ zab 1.60 kron ajánltatik. magyarhoni 45—4ß fontos 1.62­ kra tar­tatik. Néhány részlet repete Érsekújváron 7 írt­jával vétetett át. (Marhavásár.) Ma 2430 db ökör volt fel­hajtva, mázsájának ára 23—27 ft lett. (P. H.) Prága, mart. 28. Az idő a héten át hűvös és esős, de a vetéseknek kedvező volt. Vetéseink gyönyörűen állanak, a búza és rozs már kikelt, és a repete nagyon is sűrűen áll. Mindenütt szántanak, vetnek, ámbár szigorú utótéltől tarta­nak, mely a vetéseket igen könnyen tönkre te­hetné. Gabona és terményvásárunkon még mindig pang az üzlet és nem gondoljuk, hogy rövid idő alatt élénkülni fog. Búzát nem igen vásárolnak külföldre nem kel semmi, a helyi fogyasztás pe­dig a tetemes készletet csak kis mértékben veszi igénybe, s ezért természetes, hogy az árak mind inkább sülyednek, mérője néhány nap óta 5—10 krral csökkent. — Rozs is lett hanyagolva 78—79 fontos 3 fton kapható, szintúgy járt az árpa, leg­jobb minőségűt 2.65 krjával bőven lehet vásárolni Zab mázsája 2.85 krral erősen kínáltatik, de vevő alig találkozik. Ma elkelt 2367 mérő búza, 81— 87 fontos 4.40—4.79, 757 mérő 76­­ 82 fontos rozs 3.03— 3.22, 1236 mérő árpa 67 — 79 fontos 1.49—2­71,467 mérő 48—52 fontos zab 1.58— 1.63 krjával. A komló üzlete pang, az árak névle­gesek. A repetevetések kedvező állása nyomást gyakorolt, az árak mérőjét alig lehet 770 forintnál drágábban eladni; ugyanezt mondhatjuk a repete­­olajról, áprilisre 347», őszre 31’­2 forinton kelt.­­ A szesz­üzlet iránya még mindig bi­zonytalan, a szükséglet csekélysége következ­tében fokának ára 38 krajczárra sülyedt. Jú­nius—augusztusra 43 kijával köttetett. — A nyers és kidolgozott bőr egyaránt rész kelete nyomasz­tólag hat a tulajdonosokra, kik készleteiket nem igen hajlandók nagyobbitani, minek az lett a kö­vetkezménye, hogy az árak mindinkább csökken­nek. — A gyapjú üzlet a 1. héten is rendkivülileg roszul folyt, ezen körülmény, mint szinte az agip csökkenése is, nyomást gyakorolt az árakra. (G. M.) München, mart 28. A búza, mivel szállítmányok nem igen érkeznek, 8 krral maga­sabban kelt. Forgalma 3054 säffel, jó termény 345—350 fontja 20—207» ft, silány 336—340 fontja 19—1971 ft* — Jó minőségű rozs 5­árral drágább, forgalma 1082 säffel 280—290 vf, 127» —12V2, 300—310 váltóforint, 13—137» forint. Az árpa ára alig változott. Forgalma 6418 seffel, 265 —190 váltóit, 1072—113/» ft* A zab forgal­ma 2954 säffel volt, ára 7,12. Vas 120 vfontja 45 —467» ft. Borszesz 90 °/o 297*> szesz 19- 1972 pálinka 50% 872 ft, bajor akó (­60 pint) szerint hordó nélkül. (W. W.) Straubing, mart. 28. Időjárásunk a lefolyt héten szép volt. Vásárunkon sok vevő volt jelen, de mivel ezek csak olcsón akartak ven­ni, a termesztőknek engedniök kellett. Legjobb búza 1872> ®lső rendű 18, silányabb 177s, 17 fton kelt. Rozs minősége szerint 103/»—1172 ft, helybeli árpa 9 —10 ft, zab 53/»—7 frt säsfele. * Hamburg, mart. 28. Vásárunkon a le­folyt héten igen kedvező üzlettel bírtak a gyar­­matáruk, fogyasztás és üzérkedésre tetemes men­­­nyiségü kelt el. A zsirnemüek üzlete alig vál­tozott : csökkent áron sem akarják vásárolni. A gabonavásár nyugodt, a hangulat, mint látszik igen lanyha. L­o­n­do­n­b­ó­l, mart. 30-áról a „P. V­e­g­y­e­n. — Mint a Lloyd jelenti, városunk polgárai méltányolván az iparbank alakítása czélszerüsé­­gét, a meghatározott részvényeken felül írtak alá, és így már nem fogadható el több aláírás. Az alapszabályok kidolgozásában városunk több ér­telmes kereskedői is vettek részt és eszerint vár­­ható, miszerint minden várakozásnak tökéletesen meg fognak felelni. A Szabadkán, f. hó 22-én, az alföldi vasút felállítása­ iránt Trefor­t Ágoston elnöksége alatt számos földbirtokosok jelenlétében tanácskoz­­mány tartatott, melyben ezen vasútvonal felállítá­sa és szüksége , valamint hasznossága eléggé élénk színekkel ecseteltetett s vitattatott meg. A Mint Brassóból értesíttetünk, a selyemte­nyésztés ott most általános figyelmet ébresztett, és minthogy kiválólag a legfinomabb milánói faj selyembogarakat tenyésztik, melyek mind olasz, mind Francziaországban a legkedveltebbek, itt már eddig is tetemes megrendelések érkeznek, — úgy legközelebb Avignoból nagyobb mennyiségű erdélyi pete vétetett meg. — Az erdélyiek ha ezen tenyésztési ágat el nem hanyagolják, e tekintet­ben nagy jövedelmi forrásra számíthatnak. A F. év mártius 30-án tartatott Bécsben a „Sperl“ teremében, gróf Barkóczy elnöklete alatt, a hitelintézet idei közgyűlése. A számadási és vizs­gálati jelentések, valamint a választmány előter­­esztése egyhangúlag elfogadtatott, anélkül, hogy valaki az elnöki felhívás következtében is, szólani kívánt volna!!! A A Drávától Zágrábig ve­zető vasútvonal építési előmun­kálatainak megengedése. A cs. k. kereskedelmi minisztérium, a középponti igaz­gatósággal egyetértőleg, Körös vármegye vasúti bi­zottmányának előterjesztett kérel­e nyomán egy évi tartamra megengedte, hogy a Drávától, Le­­grád, Kopreinitz és Körösön keresztül Zágrábba vezető vasútvonal építési előmunkálatait elkezd­hesse, azonban kikötötte, hogy, miután azon hely, hol a Mura a Drávába beomlik, stratégiai tekintet­ből fontos pont, ezen hely kimérése a katonai ha­tóságok közbenjöttével történjék, — és hogy ezen vonal felépítésénél a déli vasúttársaságnak elsőbb­sége leend. A A Czegléd és Debreczen közti vegyes vonatok szaporí­­t­á­s­a. A közelgett debreczeni vásár miatt ápril 7-től bezárólag 22-ig, a jelenleg rendesen közle­kedő személyvonatokon kívül Czegléd és Debre­czen között, mind­két irányban, naponta még egy vegyes vonat induland meg, és pedig Czeglédtöl Debreczenbe 10 óra 8 percz este, s Debreczenböl Pestre 8 óra 33 percz este. Ezen menetek egybe­­kötnek Pest, azon vonataival, melyek Pestről 5 óra 35 p. d. u. és Czeglédröl Pestre 6 óra 29 p. reggel indulnak. A A déli vasúttársaság közgyű­lés­e Folyó évi ápril 28-án tartatik Párisban a déli vasúttársaságnak ez évi rendes közgyűlése, mely alkalommal tárgyaltatni fog e társaságnak két független társaságra leendő feloszlatása. Ezen feloszlás a számadási évnek berekesztése után azonnal foganatosittatik. És ezen feloszlás után az osztrák déli vasút­társaság gyűléseit rendesen Bécsben fogja megtartani. A Angolhonból, múlt évben kivitt czikkek­­nek öszves értéke, majdnem ugyanazon mennyi­­ségre rúgtak, mint 1861-ben.­­ A kivitel 1862-ben tett 124,137,812 L. és a tavalyi 125,102,814 Livert. Hivatalos értesítések kivonata A („S-ny“ márt. 30—31. számából.) Árlejtés: Pest, a városi Redoute épületben előállítandó lakatos munkára vállalkozni szándé­kozók 50 krral ellátott írásbeli ajánlataikat Redoute építési irodába (szinház u. Redoute épü­let 2-ik emelet) ápr. 9-ig bemutassák; Pest, pestkassai államút mentében Aszód közelében indítványba hozott biztonsági karfák előállítása s munkatétel biztosítása végett, a nyilvános szóbeli árlejtés a mérnöki hivatalnál Pesten a megyeépü­let 2-dik emeletében április. 18. d. e. 9 ó. fog megtartatni. Á­r­v­e­r­é­s : Buda, vízivárosi ház, ápr. 17. d. e. 10 ó. a tkönyvi hatóság üléstermében; Buda, szőlő, a tkönyvi hatóság üléstermében, ápr. 10. r. 10 ó.; Pest, ingóságok, szerb u. 5. sz. ápr. 9. d. e. 9 ó.; Barsm., Tild, úrbéri állományok, máj. 7. r. 10. ó.; H.-M.-Vásárhely, ház, föld, a város közházá­nál, ápr­. 14. r. 9 ó.; Debreczen, ház, Teleki u. 2173 sz. apr. 21 d. u. 3 ó.; Szathmárm. Rozsály, ingatlanok, máj. 8. r. 11 ó.; Buda, zugliget, Fe­­renczhalom, 199. sz. ingóságok, apr. 24. d. u. 3 ó.; Pest, ingóságok, 2 szerecsen u. 4. sz. 2-ik em. apr. 10. d. u. 3 ó.; Pestm. Bogyiszló, ház, szántó­föld, külsőtelek, kert, apr. 23. d. e. 9 ó.; Pest, bú­torok, Práter u. 18. sz. apr. 10. d. u. 3 ó.; Pilis, szőlőkön kivül foglalt zálogos birtoknak 12 évi haszonvétele, szeszgyári gépek, apr. 28. d. e. 9 ó.; Primontor, ingatlan vagyon, ápr. 2. r. 8 ó.; Pest, ház, a városi h­ivatalban, áp. 28. d. e. 10 ó.; Pest, bútorok, szesz- és sörgyárhoz megkivántató gé­pek, kazánok, kádak s egyéb készletek, sör és pálinkaszesz hordóstól, kukoricza, rozs, árpa, fa, szekerek, hintók, lovak, gazdasági eszközök, az an­gyalmezei sorházban ápr. 8. d. e. 9 ó. Cső­d: Baja, néb. Jandó Fér. hagyatéka el­len, ápr. 8—10. g. Gyurinovics Mátyás.

Next