A Hon, 1863. április (1. évfolyam, 74-98. szám)

1863-04-22 / 91. szám

91-ik sz. Szerda, ápril 22. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva­ Egy hónapra.............................1 frt 75 km 3 hónapra..................................5 frt----------6 hónapra..................................10 frt--------­Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni Min­den pénzjárulék bérment­sítve kéretik beküldetni. Szerkesztés iroda: Ferencziek-tere­dik szám, földszint. Szerk­esztő lakása: O­rszágút 18-dik szám 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kiadó­hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Első évfolyam 1 Beiktatás­i díj: 7 hasábos petitsor.............................7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért ... 30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szer­kesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-,kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakosa: József tér, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét i­s> •­­ <­en k zle­­mény a szerkesztőséghez inté­­­ndő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. K­özleje vasúti — menete Pestről Bécsbe és vissza. Pest ind. 9.55. d. e. 9.30 este. Iszt. „ 12.14. délben, 11.4 8 é. ;.Ujv.„ 1.50. d. u. 1.03 éjjel. Torn. „ 2.35. d. u. 1.51 éjjel. Pozs. „ 4.45. d. u. 4.08 éjjel. Bécs érk. 6.33. este 6— reggel. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg.l Czegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czegléd érkéz. 7.49. este 8.47 reg.­Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e Szeged „ 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Temesv. érk. 4.46. reg. 10.18 est. Temesv. ind. 5.20. reg. Baziás érkez. 8.22. „ mindennap Baziásind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv. „ — 10.32 este. Szeged ind. — 2.25 éjsz.12.15 d.u­ Czegléd érk. —6.29 reg. 6.10 est­ * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e. vis­­­sza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende. Pesről Mohácsra, naponkint 5­­­, órakor reggel. Mohácsról Bajára, naponkint d. u. 4 órakor. Bajáról Pestre, naponkint 4 órakor reggel. Pestről Esztergomba, vasárnapon kívül, naponk. d. u. 4 ór. Esztergomból Pestre, vasárn. kívül, naponk reggel 5­/a ór­­a é­s e­is k—járása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Buda vnd. 6.30 r. 5.15 d.u. SzFeh. 8-33 „ 7.20 este ina. 8.50 d.e. Szőny „ 1.30 d.u. — Győr n 3.11 d.u. 5.35 r. Bruck „ 5.28 „ 7.54 ,, Bécs érkéz. 7.— este 9.27du. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Fehérv. ind. 8.43 r. — N.Kanisa „ 1.53 d.10.10 est. Pragerh.érk. 5. 2 d.u.5.8 reg. Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof ind. 5.54 d.u.5.39 r.lGratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u Gratz érk. 8.55 est. 8.34 „ |Pragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est Pragerhof, Nabresina, Triest, Velencze és vissza. Pragerh. ind. 9.22 e. 9.6 d.e. SteinbrückB 11.47 é.11.32 „ Nabresina „ 7.32 r. 7.20est. Trieszt „ 8.15 „ 8.12 „ Nabresina „ 8.55 „ 9.50 „ Velencze érk. 3. 6 d.u. 4.30 r, Steinbrückről, Zágrábba és vissza Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 perez reggel érk. Bécsbe 1 óra 50 perez délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 80 p. d. u érk. Pestre 9 ó. 10 p este, Pestről, Temesvár Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40, perez este, érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 ó. 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk Pestre 6 óra 66 percz reggel. Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács vnd. 6.32 r. 3.— d.u.[Üszög vnd. 7.30 „ 12.25 dél. Üszög érk. 8.32 „ 5.— „ |Mohács érk. 9.35 d.e. 2.30 d.u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovak­kal vontatva.) Pozs. i.7.—r.ll.—d.e.4.—d.u. Bazin „ 8.38„U.30 d.e. 5.38 „ N.Sz. „10.40 de.------7.40 est. Szer. „11-40 de.------8.40 „ Szered ind. 5.30 reg. 2.30 d.u N.Szom. „ 6.40 ,, 3.48 ,, Bazin ind. 8.40 r.5.55 r. 5.43„ Pozs. é. 10.10 d.e.7.25 r.7.10e Bécs ind. 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Torn. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel. Érs. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel. Pest érk. 4.37. d. u. 5.27 reggel. - 9.27 dél. e. ■ 10.27 ., 1.26 dél u. Steinbrück ind. 4.25 d. u. Zá8'áb itduT X14“',e' Sziszek érkéz. 8.45 Bécs: ind. 7.45 r. 5.20 est. Bruek _ 9.21 d.e.6.54 „ Győr „ 11.38 „ 9.5 „ Szőny „ 12.57 dél — — Feh érk' 4l15 d<Slu>------­Sz.l eh. ind 5 50 b ? 10 r< Buda : érk. 8.2 est. 9.l4d.e. Pragerh. ind. 9.30 d.e.10.55 e. N.-Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 r. Fehérv. érk. 5.59 „ — — Soprony ind. 5.50 r. 2.— d.u. B.-Ujhely „ 7.25 B 3.23 Bécs érk. 9.20 „ 5.24 Velencze ind. 11.— d.e. 11. é Nabresina B 5.56 d.u. 6.26 r. Trieszt „ 6.45 est. 6.45 Nabresina „ 7.46 „ 7.48 „ SteinbrückB 3.12 é. 3.12d.u. Pragerhoférk.5.39 r. 3.54 Sziszek indul. 6.30 reg. m­ érkéz. 8. 1 .,­­Zágráb indul. 8.16 „ Steinbrück érkéz. 10.50 d. a. Bécs ind. 7.— „ 5.25 , B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 , Soprony érk.10.33 „ 8.58 Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza, **ő ©si börze april 20-án. Gabona-árak Alsó austriai márc szerint. P­e­s­t­e­n Irányzat j Súly, font szerint Leg­al­an­t Közép Leg­magasb ároszt. ért. Búza bánsági, .... 85.87.88— — _ 5Q „ tiszamelléki ás pesti 84.85.86 3.76 8.90 4.10 n fi­n n 86.87.89 4.15 4.30 4.45 , fehármegyei. . . 83.84.85 3.90 4.10 4.20 © „ bácskai »3.84.85 3.75 3 85— OB Rozs 77.78.80 2.35 2.40 2.45O Árpa sörnek való . . . 68.69.72 1.80 190 2.15 „ takarmánynak 65.67.69 1.50 1.60 1.65 dl Zab.................................. 45.47.50 1.45 1.50 1.55 Kukoricza pesti . . . 79.81 2.— 2.10 2.15 613 „ „ bánsági . . 82.84 2.20 2.30 2.35 G Köles.............................— — — — Ph •láb.............................— — _ _ Repcze ..........................­— — — — Hely Nap búza árpa zab kukor. árak osztr. értékben. Czeglédről Aradra és vissza. Czegléd indul — 9.27 dél e. Arad indul — 9.33 dél e-Csaba „ — 3.34 dél u. Csaba „ — 11.59 Arad érkez. — 5.20 „­­Czegléd érkez. — 5.31 dél. u. Czeglédről Püspök-Ladányra és vissza. Czegléd : indul­­ Szolnok „ P. Ladány érkéz. • P. Ladány indul — 145 dél u. Szolnok „ — 4.44 „ Czegléd érkéz. — 5.41 „ Sziszek JHarczak­ . M.­Szigeth Wels . . Prága . . April 1». n n­n 13. * 1«. „ 18. 4.25*4.70 3.20*3.40 8.40*380 4.92*5.05 4.40*4­70 2.60*2.90 2.20* — 2.60*3.— 3.30*3.42 2.84*3.13­2—*2.20 1­80*2.— 2.33*2.42 2.41*2.63 1.40*1.45 1.40*1­60 1.40*1.60 1.33*1.45 1.63*1.69 2.15*2.30 2.15*2.20 2.50*2.60 Püspök­ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul — 1.58 dél u.1N. Várad indul —10. 6 dél e. N. Várad érkéz.— 4.38 „­­P. Ladány érkéz.—12.48 dél. Pü­spök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. Kassa indul — 5.— reg. Miskolcz „ — 7.52 „ Tokaj „ — 9.35 dél.e. Nyiregyb. „ —10.33 r Debreczen „ —12.12 „ P. Ladány érkéz. — 1.45 „ Gyorsvonatok. P. Ladány indul — 1.26 dél u. Debreczen „ — 3.— „ Tokaj ,, — 525 „ Miskolcz „ — 7.24 este. Kassa érkéz— 10.27 éjsz. Államadósság 5­ 70-es nem. köles. 5u/0-es Metalliques ^7.%-es „ Comp rentpapirie 1839. évi teljes „ n n ötödr. „ 1854. „ teljes „ 1860. B B „ B „ ötödr. B Az austriai bank 5“/o‘es 12 hóra szóló „ 6 évre „ » 10 B n „ sorsolható Földtehermentesitési vények. 5"/6-es magyarorsz. „ horvat B erdélyi Sorsjegyek húz. Hitelintézeti B Dunagőzhajózási „ Trieszti „ Eszterházy hg „ Salm Pálffy Clary St. Genois Budai Windischgrätz Waldstein Keglevich 100 frtos Jan. 2. Sept. 1. Jan. 2. n Mai n 40 40 20 10 100 frtos n n n 105 „ n kötelez-100 frtos , n. Jan. Jan. 18 2. „ Juni 15 1 Jan. Marc. 15. Marc. 15 Jan. Jan. 3 Dec. Dec. 15 Máj. Adott ár 81.20 74.00 68.50 16.75 152.-148.— 93.50 96.10 97.-104.75 101.25 90. Tartott 81,ár 75 69 17 153 149 94 96 97 Elsőbbségi kötvények: 275 frk. 30 Osztr. Lloyd 10 Államvaspálya Lomb.-velenczei 105. 101. 90. 75.25 74.­ 73.-132.30 98.— 122.— 97.— 87.50 37 35.50 37.-36.25 21.50 23.50 16.50 75. 74 73. 132 98 122 98 38 37 35 37 36 22 24 16 105 ftos Részvények. Hitelintézet 200 frank Bankrészvény — — Al.austr.ese. bank 500 „ Lloyd 526 „ Dunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhíd „ „ Északi vasút 205.50 frtos Állam „ 500 frank Déli „ 350 „ Nyugati „ 210 „ Tiszai­­ 200 „ Váltók (3 hóra), Augsb. 100 db német fr.3'/, Hamburg 100 bankmark 4'/, 70 London 10 ft sterling 3'/, London „ „ látra „ Páris 100 frank 4/7, Pénznemek. .25 .75 .25 .75 .75 Korona........................ Császári arany .... Reczés ........................ Napoleon d’or................... Orosz imperiale .... Porosz pénztári utalvány Ezüst............................. Adott ár 92.50 126.-118.75 203.30 798.-635.— 235.— 435.— 395.-179.20 222.50 267.-153.— 147.— 94.50 85.25 113.40 113.40 45.— 15.50 5.45 5.45 9.08 9 35 1-e* 112.75 Tartott ár 126!50 119.— 203.40 799.— 637 - 237-- 437.— 398.— 179.40 223.- 263.— 153.50 95.75 85.40 113.50 113.40 45.20 15.55 5.46 5.46 9.10 9.40 1... V. 113.­ A Tisza szabályozása, és a szárazság, i. A múlt évi, és ez idei tartós száraz­ság miatt, az ország minden részéből szá­mos feljajdulások történtek, s ennek ká­ros következményei midőn siralmasan leíratnának, egyes levelezők okait is kíván­ván fürkészni ezen tartós bajnak, azt ál­lították fel, hogy nagy­részt ezen csapás az által idéztetett elő, mivel a Tisza sza­bályozása által a számtalan mocsárak és tavak kiszáríttattak, s így nem csak a Tisza vidéke, de az egész ország megfosz­­tatott az áldást hozó esőzésektől. Voltak még egyesek, kik ezen valószínű okosko­dás által elragadtatva, még tovább men­tek, s az eddig széna és buza-termésben gazdag alföldnek jövendőre, saharai ko­­párságot és sivatagságot jósoltak. Miután a szabályozást megelőző leg­közelebbi években 1848 előtt mindig vol­tak koronként ily csapásos évek, p. o. az 1819-től 1821-ig, 1836 tartós szárazsá­gok, a midőn az alföldön minden rétek, mocsarak, de a kutak is kiszáradván, a nyájak és csordák a távol hegyes vidé­kekbe hajtattak el, legelő és vízhiány mi­att, a kopár és kiszikkadt sikokról, azt kellene hinni, hogy ily puszta állítások, tapasztalás és tudományos alap nélküli egyes feltevéseknek nem lesz arra befo­lyása, hogy a gondolkozó közönséggel elhitethessék azt, miszerint a Tiszaszabá­­lyozásnak s­­ talán a dögvészes mocsá­rak kiszárításának ily káros követke­zései lehetnek. Nem lehetett hinnünk továbbá, hogy, miután az ország he­gyes vidékeiről Sáros, Szepesből, ha­sonló tudósítások érkeztek, sőt Erdély legtávolabb részéből a Székelyföldről ol­vastunk jelentéseket oly patakok kiszá­radásáról, melyek emlékezet óta mindig bő vizzel birtak, hogy — mindezeket mellőzve — valakinek eszébe jusson, ezen országos ínség okául az ország kö­zepén folyamatban lévő tavak és mocsá­rak szikkasztását felhozni, és ezt vádolni, s hittük, hogy előbb utóbb kiderül a való és a közönség előbb-utóbb tájékozva lészen. Mióta azonban hazánk egyik jeles tudósa, Hunfalvi János, Kerner derék munkájának megismertetése alkalmával, a tudomány törvényszéke, az­ akadémia, előtt leplezetlenül mondotta ki kételyét és aggályait a Tiszaszabályozás káros következményei felett, idején véljük, hogy ezen tárgy vitatás alá kerüljön, s csekély erőnkhöz képest, meggátoljuk, hogy ily tekintélyek állítása után a balvélemény gyökeret ne verhessen. Elismerve úgy az értekező hazai tudós, mint Kerner urnák alapos nézeteiket a szabályozás egymás­utánjáról, a bélszabályozás és rézöntöző csatornák, faültetések szükségességéről, csupán azon sorok taglalására bocsájtko­zunk, melyekben világosan kimondatik, „hogy a terjedelmes mocsár szikkasztá­sok által nem csak növeltetni fog a tem­­peraturai szélsőség, de az esőmennyiség kevesedése is elő fog idéztetni, a forróság által a nyár szárazsága fokoztatván, ez által a növényezésre igen ártalmas befo­lyás fog gyakoroltatni.“ Nézetünk szerint, úgy az értekező mint munka­ iró Kerner úr azon szavai, melyek a tiszai mocsárak és tavakra mint condensatorokra és igy eső tényezőkre vonatkoznak, hibásak, és a táj is vidékek teljes nem ösmeréséből erednek — és is­mételjük, hogy bár mint tiszteljük és úgy az értekezés mint a munka egyéb jeles és becses adatait, csupán ezen egy állításra nézve kénytelenek vagyunk kimondani, hogy ezt ugyan, sem helyi tapasztalat adataival, sem tudományos észleletek által támogatni nem lehet. Ugyanis : a természettudós csak akkor járulhat — nézetünk szerint — tapasztalata kincsével egy hasznos vál­lalat megindításához, és helyes — irányt­­adó — tanác­csal csak akkor segítheti azt, ha a vidéket, melyről szó van, tökéletesen ismeri, s a tárgyról magáról tapasztalással bír, és tudományos észlelet utáni adatai vannak. Hogy ez utóbbi tekintetben egy­szerre tisztába legyünk, elég felemlíte­nünk, hogy fájdalom, a kérdéses roppant alföld területén, soha esőmérések s átalán véve metheorologicus észlelések nem tör­téntek, sőt tovább megyünk, egész orszá­gunkban csupán Budán történt esőmérés, az is 1782 től 1792-ig s igy 11 évig; ez­óta tudtunk szerint sohasem — a leg­újabb időkben nehány évre szintén tör­ténnek mérések Pesten magánzók ál­tal — de hivatalos közegek és testületek által, ezen hasznos és tudományos tekin­tetből eléggé nem méltányolható mérés az egész országban sehol sem történik. És így, kérdjük most úgy az értekező hazai tu­dóst, mint a munkát író Kerner urat, hogy honnan bizonyíthatják azt, hogy jelenleg kevesebb esőnk van, vagy jövőre keve­sebb esőnk lesz mint volt,­ ha a múltra nézve adataik nincsenek ? És pedig nincs adat a múltra! Budán a múlt század vé­gén volt 11 évi általány után évenkint 16 hüvelyknyi eső, mi volt ugyanekkor más helyeken, az alföldön a hegyek kö­zött stb. nem tudjuk; nem tudjuk továbbá változott-e Budán a múlt század óta az esőmennyiség , de hisszük, hogy nem; mi­vel dr. Tormay urnak 4 évi észlelését al­kalmunk lévén vizsgálni, az átalány 17 hü­velyt mutatott, mi nem tér el a múlt szá­zad adatjától. Adataink tehát nincsenek ezek nélkül, bocsánatot kérünk, de több vagy kevesebb esőről értekezni lehet nagy vagy kisebb szavakkal, de azon szavaknak bármily tekintélyektől ered­jenek is, becsük a nem vakon imá­dó, hanem ön szemével is vizsgálódó előtt nem igen lesz — tudományos be­csük pedig csak akkor lehet, ha azokat a tapasztalat támogatja, de még nem léte­zik, pedig a természettudós csak és csu­pán csak ezekből ítélhet. —h.— Fest, ápr­ 20. 1863. A magyar földhitelintézet igaz­gatósága f. h. 15-én tartotta érte­kezletét a hazai takarékpénztárak Pestre meghívott igazgat­óival; meg­jelentek Pest, Buda, Baja, Győr, Kassa, Ko­márom, Kőszeg, N.-Várad, Pozsony,­ Soprony, és Temesvár. A tárgyalások fő czélja volt, a takarékpénztárak közbenjárását elnyerni, a hi­telintézet és adósai között, mind a két fél kön­­­nyebbítésére. A hitelintézet a takarékpénztáraktól nem fog hitelezést igénybe venni, de azokkal beszá­molási viszonyba kíván l­épni. E viszony három tekintetben kívánatos. Óhajtandó, hogy a m. földhitelintézet adósaitól a kamatok és egyéb já­randóságok fizetése, a kikötött időszakokban a takarékpénztárak részéről fogadtassák el, s a hitelintézet számára nyitott lapon ez intézet ja­vára h­assék, a nevezett intézet egyszersmind tu­­dósíttatván e befizetésről. • Óhajtandó, hogy ha a m. földhitelintézet zálogleveleinek és jövedékjegyeinek tulajdono­sai a lejárt kamatszelvényeket és jövedékjegyi tőkerészleteket a takarékpénztáraknál mutatnák be, ezek, a­mennyire e czélra rendelkezhető pénzerejök engedi, azokat fizessék ki, s köny­vükben a fizetett öszletet a hitelintézet terhére írják, s erről az intézetet azonnal értesítvén. Óhajtandó végre, hogy a takarékpénztárak a mennyire pénzviszonyaik engedik, a magyar földhitelintézet lejárt s náluk bemutatott fizetési utalványait is váltsák be, s szintén a földhitelin­tézet terhére írják, szabadságukban állván, hogy mind az ezen, mind az előbbi pontban említett őszietek erejéig a magyar földhitelintézet pesti pénztárára azonnal utalványozhassanak. Önként értetődik, hogy az ekkor beváltott papírok érté­két a földhitelintézet pénztára az illető taka­rékpénztárak rendelkezésére készen tartja s a kétnemű intézetek javára vagy terhére irt bevételek és fizetések iránti leszámolás a kellő időben megtörténvén, kölcsönösen tüstént ki­­egyenlíttetik. A takarékpénztárak igazgatói kifejezték szándékukat a hitelintézettel ily viszonyba lépni, még­pedig minden díj vagy jutalék nélkül. A takarékpénztárak igazgatói kijelentet­ték, hogy a földhitelintézet által kibocsátandó papírokra, tehetségük szerint nem csak kölcsö­nöket fognak adni, de a­mennyire lehet, azok megszerzésére is törekedni fognak; a budai ta­karékpénztár Wodiáner Albert az igazgatósága alatt pedig már­is elhatározta, hogy a betétesek egy részét magyar földhitelintézeti papírokba fek­teti ; felszólította W. úr, a többi takarékpénztá­rak igazgatóságait, e példa követésére, mi el is lön fogadva, s a küldöttek megbízóiknál ily irányban fognak hatni. Viszonzásul biztosította a hitelintézet igaz­gatósága a takarékpénztárakat, hogy ha ilyetén papírjaikra kölcsönt kívánnak a hitelintézetnél venni, nem fog az késni a takarékpénztáraknak mindenek felett elsőbbséget adni. E végzések a hazai többi takarékpénztá­rakkal is fognak közöltetni. (P. N.) Távirat. Távirati tudósítás a bécsi banéról: ápr. 21.— 5 % metalliques 7­5. Az első cs. k. szab. dunagőzhajózási­ társaság. A személyszállító gőzösök menetrende X j ofol­: Pestről Orsóvá Giurgevoba , és Ga­­laczba : hétfőn, szerdán, szombaton 6 ó­ r. Zim. Orsóvá és Giurg. pént. reggel. Elszt. Vácz Pestre , nap. reg. 6­/3 ór. Pestről Sz.-End. és Bogd. 4 ór. d. u Bogd. Sz.-Endre és Pestre 5’/» ór. reg. Eszékről Pestre : vasárnap, hétfőn, ked­den, csötörtökön 1. d­e. Zimonyból Pestre: vas és szerd. 12 ó. d. Orsováról Pestre : szombaton virrad. Giurgevóból Pestre: hétfőn. Pest, Vácz Esztergomba, nap, d­u 4ó Győrből Pestre : Martiusban a páros­ számú napokon, 6 órakor reggel. Pestről Paksra : naponkint 4 ó, reggel Pestről Baja és Mohácsra: vasárnap, hétfőn, szerdán, csüt., szombaton 6 ó reg. Pestről Eszék Zim­onyba : vasárnap hétfőn, szerdán, csü­tört., szombaton 6 ó­ r. Föl­fe­l­e . Pestről Győrbe: Martiusban a párat­lan számú napokon, 7 órakor reggel. Paksról Pestre : naponkint 5 ó reggel. Bajáról Pestre : vasárnap, kedden, cs­­törtökön, pénteken 5 órakor reggel. Mohácsról Pestre: vasárnap, hétfőn, kedden, csütörtökön és szombaton, 6.este. 50. Nemzeti kölcsön 81.15. — Bankrész­vény 790. Hitelintéz, részv. 203.90. 112.50. Lend.vált. 113.10. Arany 5.43. Pest, april 21. Az idő igen szép, de még mindig száraz. Honunk több tájairól panaszok folytak be az időjárás szárazsága felett. Vízál­lás változatlan 7­­4­­0 felett. „Louisia“ D. Pen­­telén 1600 m. búzával megrakott hajó ma kikö­tött partunkon. Győr felé utazott „Piros“ cser­­venkai 500 m. búza és 4500 zab és „Anna“ Sz­­apáron 8500 m. búzával megrakott hajó. A gabonaüzlet állapota nem változott. Bú­za a bejegyzettük árakat megtartotta, csak hi­bás vagy rozszsal elegyített fajták kellnek ol­csóbban. 5000 m.84Va fontos 86 fonttal mért a vevő tetszése szerint Sziszeken vagy Győrött át­veendő. Búza — mint hallottuk — 4.10 krral lett szerződve. 4000 m. 79—80 fontos rozs 2. 40, és nagyo­bb részlet jó minőségű tiszamenti kukoricza 2.20 krjával adatott el. (P. H.) Prága, april 18. A lefolyt héten tartós tavaszi időjárásunk volt. Vásárunk gabo­nára nézve nyugodtan és minden élet nélkül foly. A hét elején ugyan úgy látszott, mintha élén­külne az üzlet, de a külföldről érkező tudósítá­sok következtében csak elmúlt a jó hangulat. Jó minőségű búzának elég jó kelete van arra nézve, hogy múlt heti árait megtarthassa. Rozs a hét elején kivitelre kerestetett, a hét végén nem igen vásárolták, és csak a legjobb minőségű volt eladható változatlan áron. Árpa egészen el lett hanyagolva a legjobb minőségű mérője sem kel 2,40 krnál drágábban. Zabra nem mutatkozik vevő, mázsájának 2,85 krnyi ára inkább névle­ges. Repcze csak csökkent áron vásároltatik, a vetések jó állapota folytán a­ tulajdonosok enge­dékenyebbek lévén, nagyobb mennyiségű ura­dalmi 63/„—67/g fton adatott el. (O. M.) München, ápr. 18. A buzavetések állapota általában igen kedvező; a bajorhoni vá­sárokra ezért nagyobbszerű szállítmányok ér­kezvén, az árak csökkentek. Jó 345—350 fon­tos 20 V4—20‘/2, silányabb 336—340 font 19 l 1 —19% frt. A rozs szinte olcsóbb; jó 300 - 310 font 12 Y2—13, silány 280—290 font, 12—12 ‘/3 frt. Árpa csak jó minőségben adható el; forgal­ma 6154 schäffel; jó 275—290 font I­s/4—12 l/a> silány 265—276 vft, 10%—11% frt. A zab ára általában 7,15 kr. (W. W.) Straubing, ápr. 18. A lefolyt hé­ten is igen szép volt az idő, a szántóföldek több­nyire már fölszántvák és bevették. A landshuti és a mi vásárunk is igen jól v­lt látogatva, a nagy mennyiségben érkezett búza mind elkelt, az árak meglehetősen változatlanok. Legjobb búza 19, első rendű 18%—18%, silányabb 17% írton, sőt még olcsóbban is adatott el. Rozs minősége szerint 10 %—11 %, vidéki árpa 9­/a—107a, a zab­schäffele pedig 6—7 frt. (R. és S.) Manheim, april 16. A magyar­honi vásárok nagyobb szilárdsága következtében, a mi piaczunkon is kedvezőbb lett az üzlet; a forgalom ennek daczára korlátolt volt, mivel készletünk nem épen tetemes és az annyira ke­resett frankoniai búza alig hozatik piaczunkra. Vidéki kész búza 12 73» magyarhoni áprilisre 12, májusra 11 9/1­0 P- tallér 200 vf. s.- érint. * London, april 16. Egy számunkra ér­kezett tudósításból kivesszük, miszerint a lon­doni gyapjúárverés 1. hó 30-án fog megtörténni; 72,132 csomag érkezett, de várt szállítmányok­kal 100,000 csomag fog elárvereztetni.Üzéreink — úgymond a levelező — nem igen bíznak a gyapjuüzlet kedvező alakulásában, félvén, misze­rint e nagy gyapjumennyiség nyomást fog az árakra gyakorolni.­­f­ Boroszló, ápril 17. Az üzlet még min­dig felette nyugodt; a gyapjú forgalma a múlt héten néhány száz mázsát tehetett; finom len­gyel és poseni posztó-gyapjú 73—78, sziléziai egynyizetű 80—82, és finom oroszországi, mely igen kerestetett, 61—65 tallérjával kelt. Nagyobb részlet cserző gyapjú angoloktól 50 talléron fe­lül vásároltatott. — Az árak általában válto­zatlanok. Páris, april 17. A liszt üzlete nyugodt, a búza nehezen adható el. 120 klogr, ára minő­sége szerint 32 frk­—34 frk 50 entis. Rozs, ár­pa és zab ára nygodt üzletnél változatlan. Vidéki tudósítások. (H.) Sziszek, april 18. Folytonos üzlet­pangás miatt az árak ingadoznak, és a termény­készlet piaciunkon, valamint a behozatal folyto­nosan csekély. Búza különösen a nehéznemű, még leginkább megtartja árát, eladatott a múlt heti áron mintegy 8—9000 mérő. Kukori­cza igen gyéren kel, és néhány krajczárral alább szállott, ebből mintegy 7000 mérő adatott el. bánáti 2.25 — 30. bosniai és slavoniai 2.20. Zab szinte keresetlen, az árak szállottak, elada­tott mintegy 8000 m. bácskai 1.40—52. bosniai 1.30—40. Az időjárás szép, és száraz, a folyók apadásban, de azért mégis hajókázhatók. (K.) Mármaros-Sziget, ápril 18. Üzlet­­világunkban a múlt hetekben alig történt valami, mi az eddig uralgott üzletpangásra nézve némi jótékony befolyást gyakorolt volna; a behozatal épen azért, mert kivitel nincsen, nagyon csekély, az árak szinte megtartották előbbeni állásukat ; az időjárás szép tavaszias, a vetések állása még eddig jó, (a termények piaczi ára a ro­vatban jegyeztetett fel) ökör egy pár U0—200, tehén 50—110, borjú 10—16 forint; bőrök : ökör egy pár 28—36, tehén 26—30 ft. Vegyes. A Már a mai napon közölhetjük az első magyar általános biztosí­tó társaság kimutatott 1862. évi mér­legének, és üzletmenetének fő adatait. A kiállított kötvények száma tesz­t 284,146. Biztosított érték 465,006,116 ft 43. Ös­­­szes díjbevétel 4.001,364 frt 28. Tüz­szál­­litmány, és jégkárok száma 6711, ös­­­szege 2.561,911 frt 45 kr. Díjtartalék 2.577,027 ft 51 Tartalék tőke 301,194 frt 28. Váltóleszámítolási darab 1419 ös­­­szeg 2.854,744 frt 15. Ügynökök száma 3498, osztalék 38. Ezen adatok rövid ki­mutatása után megjegyezzük, miszerint ezen társaságnak öt évi működését rövid időn összevontan közlendjük, melyből, ennek fennállása óta eszközlött jótékony működése eléggé kiderülend. A Azon több rendbeli üzleti viszonyok miatt, melyekkel a párisi „credit mobilier“ a bé­csi piaczon összeköttetésben áll, szükségesnek találtatott Bécsben egy fiók intézetnek felállí­tása, — mint hallatszik, két előkelő bankárház a kormányhoz már folyamodott is az iránt, hogy ezen fiók­intézetet felállíthassa, az engedély al­kalmasint nem sokára meg is fog adatni.­­ A homokbuczkák termékenyítésére a debreczeni „Hortobágy“,mint első lépést ajánlja a homokterületeknek 20—30 holdankénti felosztá­sát, melyeket a többet ígérő lakosok több évre bér­e vehetnének, továbbá a futóhomok meg­­akasztására az eleven sövényeket,főleg ákáczülte­­tés útján. Nagy sikerrel ajánlható homokos he­lyeken a csillagfürt, de még inkább a csibehur és körbecző, úgy a sárga lóher vetése is.­­ Szegeden az alföldi vasút elő­munkálatait az odaérkezett mérnökök már megkezdették.

Next