A Hon, 1863. április (1. évfolyam, 74-98. szám)
1863-04-22 / 91. szám
91-ik sz. Szerda, ápril 22. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra.............................1 frt 75 km 3 hónapra..................................5 frt----------6 hónapra..................................10 frt--------Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni Minden pénzjárulék bérmentsítve kéretik beküldetni. Szerkesztés iroda: Ferencziek-teredik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Első évfolyam 1 Beiktatási díj: 7 hasábos petitsor.............................7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért ... 30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-,kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakosa: József tér, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét is> • <en k zlemény a szerkesztőséghez inténdő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Közleje vasúti — menete Pestről Bécsbe és vissza. Pest ind. 9.55. d. e. 9.30 este. Iszt. „ 12.14. délben, 11.4 8 é. ;.Ujv.„ 1.50. d. u. 1.03 éjjel. Torn. „ 2.35. d. u. 1.51 éjjel. Pozs. „ 4.45. d. u. 4.08 éjjel. Bécs érk. 6.33. este 6— reggel. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg.l Czegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czegléd érkéz. 7.49. este 8.47 reg.Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e Szeged „ 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Temesv. érk. 4.46. reg. 10.18 est. Temesv. ind. 5.20. reg. Baziás érkez. 8.22. „ mindennap Baziásind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv. „ — 10.32 este. Szeged ind. — 2.25 éjsz.12.15 d.u Czegléd érk. —6.29 reg. 6.10 est * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e. vissza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende. Pesről Mohácsra, naponkint 5, órakor reggel. Mohácsról Bajára, naponkint d. u. 4 órakor. Bajáról Pestre, naponkint 4 órakor reggel. Pestről Esztergomba, vasárnapon kívül, naponk. d. u. 4 ór. Esztergomból Pestre, vasárn. kívül, naponk reggel 5/a óra és eis k—járása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Buda vnd. 6.30 r. 5.15 d.u. SzFeh. 8-33 „ 7.20 este ina. 8.50 d.e. Szőny „ 1.30 d.u. — Győr n 3.11 d.u. 5.35 r. Bruck „ 5.28 „ 7.54 ,, Bécs érkéz. 7.— este 9.27du. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Fehérv. ind. 8.43 r. — N.Kanisa „ 1.53 d.10.10 est. Pragerh.érk. 5. 2 d.u.5.8 reg. Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof ind. 5.54 d.u.5.39 r.lGratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u Gratz érk. 8.55 est. 8.34 „ |Pragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est Pragerhof, Nabresina, Triest, Velencze és vissza. Pragerh. ind. 9.22 e. 9.6 d.e. SteinbrückB 11.47 é.11.32 „ Nabresina „ 7.32 r. 7.20est. Trieszt „ 8.15 „ 8.12 „ Nabresina „ 8.55 „ 9.50 „ Velencze érk. 3. 6 d.u. 4.30 r, Steinbrückről, Zágrábba és vissza Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 perez reggel érk. Bécsbe 1 óra 50 perez délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 80 p. d. u érk. Pestre 9 ó. 10 p este, Pestről, Temesvár Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40, perez este, érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 ó. 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk Pestre 6 óra 66 percz reggel. Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács vnd. 6.32 r. 3.— d.u.[Üszög vnd. 7.30 „ 12.25 dél. Üszög érk. 8.32 „ 5.— „ |Mohács érk. 9.35 d.e. 2.30 d.u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovakkal vontatva.) Pozs. i.7.—r.ll.—d.e.4.—d.u. Bazin „ 8.38„U.30 d.e. 5.38 „ N.Sz. „10.40 de.------7.40 est. Szer. „11-40 de.------8.40 „ Szered ind. 5.30 reg. 2.30 d.u N.Szom. „ 6.40 ,, 3.48 ,, Bazin ind. 8.40 r.5.55 r. 5.43„ Pozs. é. 10.10 d.e.7.25 r.7.10e Bécs ind. 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Torn. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel. Érs. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel. Pest érk. 4.37. d. u. 5.27 reggel. - 9.27 dél. e. ■ 10.27 ., 1.26 dél u. Steinbrück ind. 4.25 d. u. Zá8'áb itduT X14“',e' Sziszek érkéz. 8.45 Bécs: ind. 7.45 r. 5.20 est. Bruek _ 9.21 d.e.6.54 „ Győr „ 11.38 „ 9.5 „ Szőny „ 12.57 dél — — Feh érk' 4l15 d<Slu>------Sz.l eh. ind 5 50 b ? 10 r< Buda : érk. 8.2 est. 9.l4d.e. Pragerh. ind. 9.30 d.e.10.55 e. N.-Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 r. Fehérv. érk. 5.59 „ — — Soprony ind. 5.50 r. 2.— d.u. B.-Ujhely „ 7.25 B 3.23 Bécs érk. 9.20 „ 5.24 Velencze ind. 11.— d.e. 11. é Nabresina B 5.56 d.u. 6.26 r. Trieszt „ 6.45 est. 6.45 Nabresina „ 7.46 „ 7.48 „ SteinbrückB 3.12 é. 3.12d.u. Pragerhoférk.5.39 r. 3.54 Sziszek indul. 6.30 reg. m érkéz. 8. 1 .,Zágráb indul. 8.16 „ Steinbrück érkéz. 10.50 d. a. Bécs ind. 7.— „ 5.25 , B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 , Soprony érk.10.33 „ 8.58 Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza, **ő ©si börze april 20-án. Gabona-árak Alsó austriai márc szerint. Pesten Irányzat j Súly, font szerint Legalant Közép Legmagasb ároszt. ért. Búza bánsági, .... 85.87.88— — _ 5Q „ tiszamelléki ás pesti 84.85.86 3.76 8.90 4.10 n fin n 86.87.89 4.15 4.30 4.45 , fehármegyei. . . 83.84.85 3.90 4.10 4.20 © „ bácskai »3.84.85 3.75 3 85— OB Rozs 77.78.80 2.35 2.40 2.45O Árpa sörnek való . . . 68.69.72 1.80 190 2.15 „ takarmánynak 65.67.69 1.50 1.60 1.65 dl Zab.................................. 45.47.50 1.45 1.50 1.55 Kukoricza pesti . . . 79.81 2.— 2.10 2.15 613 „ „ bánsági . . 82.84 2.20 2.30 2.35 G Köles.............................— — — — Ph •láb.............................— — _ _ Repcze ..........................— — — — Hely Nap búza árpa zab kukor. árak osztr. értékben. Czeglédről Aradra és vissza. Czegléd indul — 9.27 dél e. Arad indul — 9.33 dél e-Csaba „ — 3.34 dél u. Csaba „ — 11.59 Arad érkez. — 5.20 „Czegléd érkez. — 5.31 dél. u. Czeglédről Püspök-Ladányra és vissza. Czegléd : indul Szolnok „ P. Ladány érkéz. • P. Ladány indul — 145 dél u. Szolnok „ — 4.44 „ Czegléd érkéz. — 5.41 „ Sziszek JHarczak . M.Szigeth Wels . . Prága . . April 1». n nn 13. * 1«. „ 18. 4.25*4.70 3.20*3.40 8.40*380 4.92*5.05 4.40*470 2.60*2.90 2.20* — 2.60*3.— 3.30*3.42 2.84*3.132—*2.20 180*2.— 2.33*2.42 2.41*2.63 1.40*1.45 1.40*160 1.40*1.60 1.33*1.45 1.63*1.69 2.15*2.30 2.15*2.20 2.50*2.60 Püspökladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul — 1.58 dél u.1N. Várad indul —10. 6 dél e. N. Várad érkéz.— 4.38 „P. Ladány érkéz.—12.48 dél. Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. Kassa indul — 5.— reg. Miskolcz „ — 7.52 „ Tokaj „ — 9.35 dél.e. Nyiregyb. „ —10.33 r Debreczen „ —12.12 „ P. Ladány érkéz. — 1.45 „ Gyorsvonatok. P. Ladány indul — 1.26 dél u. Debreczen „ — 3.— „ Tokaj ,, — 525 „ Miskolcz „ — 7.24 este. Kassa érkéz— 10.27 éjsz. Államadósság 5 70-es nem. köles. 5u/0-es Metalliques ^7.%-es „ Comp rentpapirie 1839. évi teljes „ n n ötödr. „ 1854. „ teljes „ 1860. B B „ B „ ötödr. B Az austriai bank 5“/o‘es 12 hóra szóló „ 6 évre „ » 10 B n „ sorsolható Földtehermentesitési vények. 5"/6-es magyarorsz. „ horvat B erdélyi Sorsjegyek húz. Hitelintézeti B Dunagőzhajózási „ Trieszti „ Eszterházy hg „ Salm Pálffy Clary St. Genois Budai Windischgrätz Waldstein Keglevich 100 frtos Jan. 2. Sept. 1. Jan. 2. n Mai n 40 40 20 10 100 frtos n n n 105 „ n kötelez-100 frtos , n. Jan. Jan. 18 2. „ Juni 15 1 Jan. Marc. 15. Marc. 15 Jan. Jan. 3 Dec. Dec. 15 Máj. Adott ár 81.20 74.00 68.50 16.75 152.-148.— 93.50 96.10 97.-104.75 101.25 90. Tartott 81,ár 75 69 17 153 149 94 96 97 Elsőbbségi kötvények: 275 frk. 30 Osztr. Lloyd 10 Államvaspálya Lomb.-velenczei 105. 101. 90. 75.25 74. 73.-132.30 98.— 122.— 97.— 87.50 37 35.50 37.-36.25 21.50 23.50 16.50 75. 74 73. 132 98 122 98 38 37 35 37 36 22 24 16 105 ftos Részvények. Hitelintézet 200 frank Bankrészvény — — Al.austr.ese. bank 500 „ Lloyd 526 „ Dunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhíd „ „ Északi vasút 205.50 frtos Állam „ 500 frank Déli „ 350 „ Nyugati „ 210 „ Tiszai 200 „ Váltók (3 hóra), Augsb. 100 db német fr.3'/, Hamburg 100 bankmark 4'/, 70 London 10 ft sterling 3'/, London „ „ látra „ Páris 100 frank 4/7, Pénznemek. .25 .75 .25 .75 .75 Korona........................ Császári arany .... Reczés ........................ Napoleon d’or................... Orosz imperiale .... Porosz pénztári utalvány Ezüst............................. Adott ár 92.50 126.-118.75 203.30 798.-635.— 235.— 435.— 395.-179.20 222.50 267.-153.— 147.— 94.50 85.25 113.40 113.40 45.— 15.50 5.45 5.45 9.08 9 35 1-e* 112.75 Tartott ár 126!50 119.— 203.40 799.— 637 - 237-- 437.— 398.— 179.40 223.- 263.— 153.50 95.75 85.40 113.50 113.40 45.20 15.55 5.46 5.46 9.10 9.40 1... V. 113. A Tisza szabályozása, és a szárazság, i. A múlt évi, és ez idei tartós szárazság miatt, az ország minden részéből számos feljajdulások történtek, s ennek káros következményei midőn siralmasan leíratnának, egyes levelezők okait is kívánván fürkészni ezen tartós bajnak, azt állították fel, hogy nagyrészt ezen csapás az által idéztetett elő, mivel a Tisza szabályozása által a számtalan mocsárak és tavak kiszáríttattak, s így nem csak a Tisza vidéke, de az egész ország megfosztatott az áldást hozó esőzésektől. Voltak még egyesek, kik ezen valószínű okoskodás által elragadtatva, még tovább mentek, s az eddig széna és buza-termésben gazdag alföldnek jövendőre, saharai kopárságot és sivatagságot jósoltak. Miután a szabályozást megelőző legközelebbi években 1848 előtt mindig voltak koronként ily csapásos évek, p. o. az 1819-től 1821-ig, 1836 tartós szárazságok, a midőn az alföldön minden rétek, mocsarak, de a kutak is kiszáradván, a nyájak és csordák a távol hegyes vidékekbe hajtattak el, legelő és vízhiány miatt, a kopár és kiszikkadt sikokról, azt kellene hinni, hogy ily puszta állítások, tapasztalás és tudományos alap nélküli egyes feltevéseknek nem lesz arra befolyása, hogy a gondolkozó közönséggel elhitethessék azt, miszerint a Tiszaszabályozásnak s talán a dögvészes mocsárak kiszárításának ily káros következései lehetnek. Nem lehetett hinnünk továbbá, hogy, miután az ország hegyes vidékeiről Sáros, Szepesből, hasonló tudósítások érkeztek, sőt Erdély legtávolabb részéből a Székelyföldről olvastunk jelentéseket oly patakok kiszáradásáról, melyek emlékezet óta mindig bő vizzel birtak, hogy — mindezeket mellőzve — valakinek eszébe jusson, ezen országos ínség okául az ország közepén folyamatban lévő tavak és mocsárak szikkasztását felhozni, és ezt vádolni, s hittük, hogy előbb utóbb kiderül a való és a közönség előbb-utóbb tájékozva lészen. Mióta azonban hazánk egyik jeles tudósa, Hunfalvi János, Kerner derék munkájának megismertetése alkalmával, a tudomány törvényszéke, az akadémia, előtt leplezetlenül mondotta ki kételyét és aggályait a Tiszaszabályozás káros következményei felett, idején véljük, hogy ezen tárgy vitatás alá kerüljön, s csekély erőnkhöz képest, meggátoljuk, hogy ily tekintélyek állítása után a balvélemény gyökeret ne verhessen. Elismerve úgy az értekező hazai tudós, mint Kerner urnák alapos nézeteiket a szabályozás egymásutánjáról, a bélszabályozás és rézöntöző csatornák, faültetések szükségességéről, csupán azon sorok taglalására bocsájtkozunk, melyekben világosan kimondatik, „hogy a terjedelmes mocsár szikkasztások által nem csak növeltetni fog a temperaturai szélsőség, de az esőmennyiség kevesedése is elő fog idéztetni, a forróság által a nyár szárazsága fokoztatván, ez által a növényezésre igen ártalmas befolyás fog gyakoroltatni.“ Nézetünk szerint, úgy az értekező mint munka iró Kerner úr azon szavai, melyek a tiszai mocsárak és tavakra mint condensatorokra és igy eső tényezőkre vonatkoznak, hibásak, és a táj is vidékek teljes nem ösmeréséből erednek — és ismételjük, hogy bár mint tiszteljük és úgy az értekezés mint a munka egyéb jeles és becses adatait, csupán ezen egy állításra nézve kénytelenek vagyunk kimondani, hogy ezt ugyan, sem helyi tapasztalat adataival, sem tudományos észleletek által támogatni nem lehet. Ugyanis : a természettudós csak akkor járulhat — nézetünk szerint — tapasztalata kincsével egy hasznos vállalat megindításához, és helyes — iránytadó — tanáccsal csak akkor segítheti azt, ha a vidéket, melyről szó van, tökéletesen ismeri, s a tárgyról magáról tapasztalással bír, és tudományos észlelet utáni adatai vannak. Hogy ez utóbbi tekintetben egyszerre tisztába legyünk, elég felemlítenünk, hogy fájdalom, a kérdéses roppant alföld területén, soha esőmérések s átalán véve metheorologicus észlelések nem történtek, sőt tovább megyünk, egész országunkban csupán Budán történt esőmérés, az is 1782 től 1792-ig s igy 11 évig; ezóta tudtunk szerint sohasem — a legújabb időkben nehány évre szintén történnek mérések Pesten magánzók által — de hivatalos közegek és testületek által, ezen hasznos és tudományos tekintetből eléggé nem méltányolható mérés az egész országban sehol sem történik. És így, kérdjük most úgy az értekező hazai tudóst, mint a munkát író Kerner urat, hogy honnan bizonyíthatják azt, hogy jelenleg kevesebb esőnk van, vagy jövőre kevesebb esőnk lesz mint volt, ha a múltra nézve adataik nincsenek ? És pedig nincs adat a múltra! Budán a múlt század végén volt 11 évi általány után évenkint 16 hüvelyknyi eső, mi volt ugyanekkor más helyeken, az alföldön a hegyek között stb. nem tudjuk; nem tudjuk továbbá változott-e Budán a múlt század óta az esőmennyiség , de hisszük, hogy nem; mivel dr. Tormay urnak 4 évi észlelését alkalmunk lévén vizsgálni, az átalány 17 hüvelyt mutatott, mi nem tér el a múlt század adatjától. Adataink tehát nincsenek ezek nélkül, bocsánatot kérünk, de több vagy kevesebb esőről értekezni lehet nagy vagy kisebb szavakkal, de azon szavaknak bármily tekintélyektől eredjenek is, becsük a nem vakon imádó, hanem ön szemével is vizsgálódó előtt nem igen lesz — tudományos becsük pedig csak akkor lehet, ha azokat a tapasztalat támogatja, de még nem létezik, pedig a természettudós csak és csupán csak ezekből ítélhet. —h.— Fest, ápr 20. 1863. A magyar földhitelintézet igazgatósága f. h. 15-én tartotta értekezletét a hazai takarékpénztárak Pestre meghívott igazgatóival; megjelentek Pest, Buda, Baja, Győr, Kassa, Komárom, Kőszeg, N.-Várad, Pozsony, Soprony, és Temesvár. A tárgyalások fő czélja volt, a takarékpénztárak közbenjárását elnyerni, a hitelintézet és adósai között, mind a két fél könnyebbítésére. A hitelintézet a takarékpénztáraktól nem fog hitelezést igénybe venni, de azokkal beszámolási viszonyba kíván lépni. E viszony három tekintetben kívánatos. Óhajtandó, hogy a m. földhitelintézet adósaitól a kamatok és egyéb járandóságok fizetése, a kikötött időszakokban a takarékpénztárak részéről fogadtassák el, s a hitelintézet számára nyitott lapon ez intézet javára hassék, a nevezett intézet egyszersmind tudósíttatván e befizetésről. • Óhajtandó, hogy ha a m. földhitelintézet zálogleveleinek és jövedékjegyeinek tulajdonosai a lejárt kamatszelvényeket és jövedékjegyi tőkerészleteket a takarékpénztáraknál mutatnák be, ezek, amennyire e czélra rendelkezhető pénzerejök engedi, azokat fizessék ki, s könyvükben a fizetett öszletet a hitelintézet terhére írják, s erről az intézetet azonnal értesítvén. Óhajtandó végre, hogy a takarékpénztárak a mennyire pénzviszonyaik engedik, a magyar földhitelintézet lejárt s náluk bemutatott fizetési utalványait is váltsák be, s szintén a földhitelintézet terhére írják, szabadságukban állván, hogy mind az ezen, mind az előbbi pontban említett őszietek erejéig a magyar földhitelintézet pesti pénztárára azonnal utalványozhassanak. Önként értetődik, hogy az ekkor beváltott papírok értékét a földhitelintézet pénztára az illető takarékpénztárak rendelkezésére készen tartja s a kétnemű intézetek javára vagy terhére irt bevételek és fizetések iránti leszámolás a kellő időben megtörténvén, kölcsönösen tüstént kiegyenlíttetik. A takarékpénztárak igazgatói kifejezték szándékukat a hitelintézettel ily viszonyba lépni, mégpedig minden díj vagy jutalék nélkül. A takarékpénztárak igazgatói kijelentették, hogy a földhitelintézet által kibocsátandó papírokra, tehetségük szerint nem csak kölcsönöket fognak adni, de amennyire lehet, azok megszerzésére is törekedni fognak; a budai takarékpénztár Wodiáner Albert az igazgatósága alatt pedig máris elhatározta, hogy a betétesek egy részét magyar földhitelintézeti papírokba fekteti ; felszólította W. úr, a többi takarékpénztárak igazgatóságait, e példa követésére, mi el is lön fogadva, s a küldöttek megbízóiknál ily irányban fognak hatni. Viszonzásul biztosította a hitelintézet igazgatósága a takarékpénztárakat, hogy ha ilyetén papírjaikra kölcsönt kívánnak a hitelintézetnél venni, nem fog az késni a takarékpénztáraknak mindenek felett elsőbbséget adni. E végzések a hazai többi takarékpénztárakkal is fognak közöltetni. (P. N.) Távirat. Távirati tudósítás a bécsi banéról: ápr. 21.— 5 % metalliques 75. Az első cs. k. szab. dunagőzhajózási társaság. A személyszállító gőzösök menetrende X j ofol: Pestről Orsóvá Giurgevoba , és Galaczba : hétfőn, szerdán, szombaton 6 ó r. Zim. Orsóvá és Giurg. pént. reggel. Elszt. Vácz Pestre , nap. reg. 6/3 ór. Pestről Sz.-End. és Bogd. 4 ór. d. u Bogd. Sz.-Endre és Pestre 5’/» ór. reg. Eszékről Pestre : vasárnap, hétfőn, kedden, csötörtökön 1. de. Zimonyból Pestre: vas és szerd. 12 ó. d. Orsováról Pestre : szombaton virrad. Giurgevóból Pestre: hétfőn. Pest, Vácz Esztergomba, nap, du 4ó Győrből Pestre : Martiusban a páros számú napokon, 6 órakor reggel. Pestről Paksra : naponkint 4 ó, reggel Pestről Baja és Mohácsra: vasárnap, hétfőn, szerdán, csüt., szombaton 6 ó reg. Pestről Eszék Zimonyba : vasárnap hétfőn, szerdán, csütört., szombaton 6 ó r. Fölfele . Pestről Győrbe: Martiusban a páratlan számú napokon, 7 órakor reggel. Paksról Pestre : naponkint 5 ó reggel. Bajáról Pestre : vasárnap, kedden, cstörtökön, pénteken 5 órakor reggel. Mohácsról Pestre: vasárnap, hétfőn, kedden, csütörtökön és szombaton, 6.este. 50. Nemzeti kölcsön 81.15. — Bankrészvény 790. Hitelintéz, részv. 203.90. 112.50. Lend.vált. 113.10. Arany 5.43. Pest, april 21. Az idő igen szép, de még mindig száraz. Honunk több tájairól panaszok folytak be az időjárás szárazsága felett. Vízállás változatlan 740 felett. „Louisia“ D. Pentelén 1600 m. búzával megrakott hajó ma kikötött partunkon. Győr felé utazott „Piros“ cservenkai 500 m. búza és 4500 zab és „Anna“ Szapáron 8500 m. búzával megrakott hajó. A gabonaüzlet állapota nem változott. Búza a bejegyzettük árakat megtartotta, csak hibás vagy rozszsal elegyített fajták kellnek olcsóbban. 5000 m.84Va fontos 86 fonttal mért a vevő tetszése szerint Sziszeken vagy Győrött átveendő. Búza — mint hallottuk — 4.10 krral lett szerződve. 4000 m. 79—80 fontos rozs 2. 40, és nagyobb részlet jó minőségű tiszamenti kukoricza 2.20 krjával adatott el. (P. H.) Prága, april 18. A lefolyt héten tartós tavaszi időjárásunk volt. Vásárunk gabonára nézve nyugodtan és minden élet nélkül foly. A hét elején ugyan úgy látszott, mintha élénkülne az üzlet, de a külföldről érkező tudósítások következtében csak elmúlt a jó hangulat. Jó minőségű búzának elég jó kelete van arra nézve, hogy múlt heti árait megtarthassa. Rozs a hét elején kivitelre kerestetett, a hét végén nem igen vásárolták, és csak a legjobb minőségű volt eladható változatlan áron. Árpa egészen el lett hanyagolva a legjobb minőségű mérője sem kel 2,40 krnál drágábban. Zabra nem mutatkozik vevő, mázsájának 2,85 krnyi ára inkább névleges. Repcze csak csökkent áron vásároltatik, a vetések jó állapota folytán a tulajdonosok engedékenyebbek lévén, nagyobb mennyiségű uradalmi 63/„—67/g fton adatott el. (O. M.) München, ápr. 18. A buzavetések állapota általában igen kedvező; a bajorhoni vásárokra ezért nagyobbszerű szállítmányok érkezvén, az árak csökkentek. Jó 345—350 fontos 20 V4—20‘/2, silányabb 336—340 font 19 l 1 —19% frt. A rozs szinte olcsóbb; jó 300 - 310 font 12 Y2—13, silány 280—290 font, 12—12 ‘/3 frt. Árpa csak jó minőségben adható el; forgalma 6154 schäffel; jó 275—290 font Is/4—12 l/a> silány 265—276 vft, 10%—11% frt. A zab ára általában 7,15 kr. (W. W.) Straubing, ápr. 18. A lefolyt héten is igen szép volt az idő, a szántóföldek többnyire már fölszántvák és bevették. A landshuti és a mi vásárunk is igen jól vlt látogatva, a nagy mennyiségben érkezett búza mind elkelt, az árak meglehetősen változatlanok. Legjobb búza 19, első rendű 18%—18%, silányabb 17% írton, sőt még olcsóbban is adatott el. Rozs minősége szerint 10 %—11 %, vidéki árpa 9/a—107a, a zabschäffele pedig 6—7 frt. (R. és S.) Manheim, april 16. A magyarhoni vásárok nagyobb szilárdsága következtében, a mi piaczunkon is kedvezőbb lett az üzlet; a forgalom ennek daczára korlátolt volt, mivel készletünk nem épen tetemes és az annyira keresett frankoniai búza alig hozatik piaczunkra. Vidéki kész búza 12 73» magyarhoni áprilisre 12, májusra 11 9/10 P- tallér 200 vf. s.- érint. * London, april 16. Egy számunkra érkezett tudósításból kivesszük, miszerint a londoni gyapjúárverés 1. hó 30-án fog megtörténni; 72,132 csomag érkezett, de várt szállítmányokkal 100,000 csomag fog elárvereztetni.Üzéreink — úgymond a levelező — nem igen bíznak a gyapjuüzlet kedvező alakulásában, félvén, miszerint e nagy gyapjumennyiség nyomást fog az árakra gyakorolni.f Boroszló, ápril 17. Az üzlet még mindig felette nyugodt; a gyapjú forgalma a múlt héten néhány száz mázsát tehetett; finom lengyel és poseni posztó-gyapjú 73—78, sziléziai egynyizetű 80—82, és finom oroszországi, mely igen kerestetett, 61—65 tallérjával kelt. Nagyobb részlet cserző gyapjú angoloktól 50 talléron felül vásároltatott. — Az árak általában változatlanok. Páris, april 17. A liszt üzlete nyugodt, a búza nehezen adható el. 120 klogr, ára minősége szerint 32 frk—34 frk 50 entis. Rozs, árpa és zab ára nygodt üzletnél változatlan. Vidéki tudósítások. (H.) Sziszek, april 18. Folytonos üzletpangás miatt az árak ingadoznak, és a terménykészlet piaciunkon, valamint a behozatal folytonosan csekély. Búza különösen a nehéznemű, még leginkább megtartja árát, eladatott a múlt heti áron mintegy 8—9000 mérő. Kukoricza igen gyéren kel, és néhány krajczárral alább szállott, ebből mintegy 7000 mérő adatott el. bánáti 2.25 — 30. bosniai és slavoniai 2.20. Zab szinte keresetlen, az árak szállottak, eladatott mintegy 8000 m. bácskai 1.40—52. bosniai 1.30—40. Az időjárás szép, és száraz, a folyók apadásban, de azért mégis hajókázhatók. (K.) Mármaros-Sziget, ápril 18. Üzletvilágunkban a múlt hetekben alig történt valami, mi az eddig uralgott üzletpangásra nézve némi jótékony befolyást gyakorolt volna; a behozatal épen azért, mert kivitel nincsen, nagyon csekély, az árak szinte megtartották előbbeni állásukat ; az időjárás szép tavaszias, a vetések állása még eddig jó, (a termények piaczi ára a rovatban jegyeztetett fel) ökör egy pár U0—200, tehén 50—110, borjú 10—16 forint; bőrök : ökör egy pár 28—36, tehén 26—30 ft. Vegyes. A Már a mai napon közölhetjük az első magyar általános biztosító társaság kimutatott 1862. évi mérlegének, és üzletmenetének fő adatait. A kiállított kötvények száma teszt 284,146. Biztosított érték 465,006,116 ft 43. Összes díjbevétel 4.001,364 frt 28. Tüzszállitmány, és jégkárok száma 6711, összege 2.561,911 frt 45 kr. Díjtartalék 2.577,027 ft 51 Tartalék tőke 301,194 frt 28. Váltóleszámítolási darab 1419 összeg 2.854,744 frt 15. Ügynökök száma 3498, osztalék 38. Ezen adatok rövid kimutatása után megjegyezzük, miszerint ezen társaságnak öt évi működését rövid időn összevontan közlendjük, melyből, ennek fennállása óta eszközlött jótékony működése eléggé kiderülend. A Azon több rendbeli üzleti viszonyok miatt, melyekkel a párisi „credit mobilier“ a bécsi piaczon összeköttetésben áll, szükségesnek találtatott Bécsben egy fiók intézetnek felállítása, — mint hallatszik, két előkelő bankárház a kormányhoz már folyamodott is az iránt, hogy ezen fiókintézetet felállíthassa, az engedély alkalmasint nem sokára meg is fog adatni. A homokbuczkák termékenyítésére a debreczeni „Hortobágy“,mint első lépést ajánlja a homokterületeknek 20—30 holdankénti felosztását, melyeket a többet ígérő lakosok több évre bére vehetnének, továbbá a futóhomok megakasztására az eleven sövényeket,főleg ákáczültetés útján. Nagy sikerrel ajánlható homokos helyeken a csillagfürt, de még inkább a csibehur és körbecző, úgy a sárga lóher vetése is. Szegeden az alföldi vasút előmunkálatait az odaérkezett mérnökök már megkezdették.