A Hon, 1863. július (1. évfolyam, 147-173. szám)

1863-07-01 / 147. szám

147-ik sz. Szerda, július 1. Előfizetési díj: Pontán küldve vagy Budapesten házhoz hordva­ Egy hónapra.............................1 frt 75 ki. 8 hónapra..................................5 frt----------6 hónapra.................... . . 10 frt------­Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, a ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztői iroda: Berencziek-tere 7ik szám, földszint, öserl. csitó lakása: Országút 18-dik szám 8-dik emelet. Kiadó­hivatal’; Pest, Ferencziek teren, 1. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPI Beiktatási díj: 7 hasábos petitsor.............................7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért ... 80 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás­a mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. 00: " Az előfizetési díj a laptulajdonos szer­­kesztőjéhez küldendő. Szervitatér, gr. Taleky hás. E lap szellemi részét i­s«tó minden L. .­re­­mény a szerkesztőségbe« intéz­endő. Bérmentetlen levelek ereik kimert kezektől fogadtatnak el { gazdasági-, ipar-,­­kereskedelmi és kSiMi*dá*lma» szerkesztőjének fojtása. Előfizetési felhívás isMOM“ második félévi és harmadik negyed­évi folyamára. Előfizetési ár: Júlias—decemberi V. évre 10 It. Jaltas—September­ V. évre ft ff. A „Hun,, sz*rkeastó óh kledé hivatala Építsünk malmokat. HoninTk természetes iparágainak egyikét tagadhatlanul a malomipar képezi, s hogy es a legközelebb lefolyt 10 év alatt a tökéletesség örvendetes magas­ságára jutott, eléggé bizonyítja azon kö­rülmény, miszerint azoknak készítményei a párisi, müncheni és londoni világkiállí­tásoknál első d­íjakkal jutalmaztattak. A magyar liszt Europa minden piaczán most már oly tekintélyt és előnyt vívott ki, hogy ez minden más európai, sőt az ame­rikai malmok készítményeinek is fölé­be tétetik és mindezeknél drá­gábban fizettetik. A malom­ipar vízhatása jótékony befolyást szült honunk gazdászati körül­ményeire, azokra nézve pedig, kik ezen iparággal foglalkoztak, különösen nyere­séges volt. — A malmok folytonos virág­zásnak és ritka gyarapodásnak örvende­nek , melynek indoka egyébiránt nem csupán ezen iparág kedvező helyzetében, hanem malmaink eddigi csekély számá­ban is keresendő. Hogy hazánkban aránylag még ke­vés malom van, azt csak ezelőtt 14 nap­pal is elég alkalmunk volt tapasztalhatni miután azok, a mutatkozott ke­resetnek nem voltak képesek teljesen megfelelni az ez által azon különös tünemény idéztetett elő, hogy Linz, Grrátz és Prágából kellett Magyarországba lisztet szállítani. Azt fog­ják talán ug­yan némelyek ellenvetni, hogy ezt csupán a­ mostani rendkívüli körülmények, és [UNK] liszt árának rög­töni emelk «(pzta de ez mit sem változtat állításainkon, sőt annak erősbí­­tésére felhozhatjuk, hogy volt már m­á­s alkalommal i­s, oly idő mii­zonyos lisztnemüe­kben hiányt szenved­­tünk. A malmok­ szaporítása teltát, m­ind a termelők, minek­ pedig a fogyasztók bekében fölötte >szükséges,­­annyival is in­kább, mert míg elsőnek szcllárditását nem kevéssé moróditja elő, addig az utób­binak legalább­is beszerzői könnyebbsé­get nyújt. Nem a rendőrségi rendelvények, és politikai napila­pjaink egyikétől legkö­zelebb indítványozott árszabás idézik elő az olcsóbb árakat,­­ hanem a piaczi versenyzések, melyek ismét csupán mal­­mainknak nagyobb számbani építése ál­tal keletkezhetnek. Az ország fővárosában jelenleg már 6 nagyobbszerű gőzmalom létez, s a hete­dik „Pannónia“ épülőben van, most lenne tehát ideje, hogy az ország többi részei­ben is ily malmok építtetnének. Minden nagyobb termény­ piaczczal biró város­ban, mely vasút vagy pedig hajókázható folyam mellett fekszik, malmot kell épí­teni, s ezek a fővárosi malmok fölött már annyival is előnyben állanának; — mert először annak felállítása nem kerül an­­­nyiba, másodszor kezelése kev­esebb költ­­séggel jár. Örömmel értesültünk tehát arról, hogy a bajai gőzmalom eddigi tulaj­donosai elhatározták, vállalatukat kibo­­csájtandó részvények útján szélesebb alapra fektetni, ez­által alkalom nyujtat­­ván kisebb tőkepénzeseinknek is, ezen, mind nemzetgazdászati tekintetben, mind pedig saját érdekében üdvös, és czélszerű vállalatban részt vehetni. Az aláírási ha­tárnap nem­sokára lejár, miért is kívána­tos volna, hogy ez a közönség által kellő időben felhasználtassék, nehogy a köz­gyűlés összehívásának elhalasztása által a vállalat működése késleltessék. Iparunk általában még csak kevéssé van kifej­lődve, és így nyers terményezésü­nkkel egy arányban nem áll; de ha tőkepénz hiányában jelenleg nem állíthatunk is egyszerre valamely nagyobb gyárakat föl, legalább ne mulasszuk el az alkal­mat megragadni ott, hol társasulások út­ján csekély összeggel nagyobb hasznot teremthetünk elő. Jelen czikkünk czí­méül használt szavakkal szólunk tehát ismét az ipar, és kereskedelmet űző kö­zönséghez: építsünk malmokat“! B. Csaba, jun. 22. Vidéki levelező B. Csabáról jelenleg más tárgyról nem írhat az Ínségnél. Folynak ugyan a mint folynak, egyéb ügyeink is, de mindan­­­nyian összez­s­ugorodnak e nagy kérdés előtt: Lenni avagy nem lenni. Legöregebb embereink ne­m emlékeznek oly évre, melyben az alföldi gazdászat valamennyi ága annyira sújtva lett volna, mint jelenleg. Marhatar áuk pusztulás­nak indul. N­em csak minden név­en nevezendő szalmát az utolsó sírásig már­­ elétettünk, de ve­téseink egy részét is már lelegeltettük. Aradba, Biharba nyári legeltetésül küldeni szokott gu­ i­áink elsoványodva mi d hazamenekültek, s itthon nyomorúságos éhendöglésnek néznek eléje. A marhának most nincsen ára, mert termé­szetesen senki sem veszi. A legjobb borjas tehe­neket, melyek különben 80—100 fton elkeltek, 20 fton hasztal­i kínálják. Vannak esetek, hogy a tulajdonos így sem lévén képes eladni marhá­ját, ingyen kínálta, vagy az országúton kipány­vázva dögleni hagyta. S miután idei termésünk­nek kevés szalmája is egész határunkon átlago­san egy arasznál nem hoszabb, s ez is a tél be­állta előtt már fel fog takarmányoztatni, fenye­gető alakban áll elénk e kérdés: mi lesz lova­inkból és szarvasmarháinkból ? Lucernásaink termése, hála Istennek, még kielégítő ugyan, de quid hoc ad tartam sitim! Termésünknek pár hét alatt nyoma sem marad. Ha még kukori­­czánk is roszul sikerül, akkor marhatartásunk végképen tönkre jut. Mivel fogunk ekkor a jövő években szántani ? Ez kből láthatni, hogy ez idén fűteni egy gzál szalmát sem logunk. Pedig az egész alföld szalmával fűt; kemenezei mind szalmára épített boglyakem­enczék. A tehetősbek és előrelátób­bak a közel és távol erdőkből nyakra főve hord­ják ugyan a fűtésre szánt fát, de ez az erdőkben maholnap elfogy, mielőtt az emberek fele magát ellátta volna, a másik fele pedig pénzszűkébe venni sem képes. Ha zordon tél köszönt ránk, szegényeinket nem csupán éh-, de fagy­halál is fenyegeti. Előre látható, hogy előfálik, keríté­seink és hasfedeleinket is pusztulás fenyegeti. Pedig az ínségnek fenyegetőbb oldala még hátra van. Itt-ott egyes családok már­is éhen lézengenek. Papjainkhoz napon­ként kerülnek segélyért rimánkodó családapák, kiknek házában kifogyott a­ kenyér, gyermekeik napok óta éheznek. Pár nap előtt mintegy 30 ilyen családapa tömegesen felkereste egyik lel­készünket, s komoly hangon követelte,hogy nekik kenyeret vagy munkát eszközöljön, különben családjaik otthon éhen halnak. A takarás e héten beáll ugyan, s ad annyi munkát, hogy egy időre segítve lesz rajtuk. De a távola­b­b jövő­­ben az éhhalál veszé­ly­e­ ó­r­i­á­s­i alak­ban emel­ke­dik. Múlt héten városi elöljáró­ságunk a tavalyról fenmaradt gabona­készletnek izal kánti összeírását eszközölte, melynek foly­­tán kitűnt, hogy búza, árpa és kukoricza, tehát kenyérnek valónk, összesen még 10,000 köböl van." Ma indult 13 tagú küldöttség a határra szerteszét, hogy a lábon álló termést megbe­csülje. Tartunk tőle, hogy a jelentés kétségbe­ejtő lesz. A hoz értőknek eddigi becslése szerint 30.000 m. búzával bevetett holdjainkról alig fog 30.000 köböl bekerülni. Ebből 20.000 k. vető­magnak kell, marad élelemre 10,000 tk., a meg­levő készlettal összesen 20,000, holott 30,000 lakosnak a jövő évi termésig legalább 60,000 k. kell. Csabának tehát, mely eddig tömérdeket termelt kivitelre, ez évben 40,000 k. máshonnan beviendő búzára leend szüksége! Miből fog pén­­­­­­zelni, hogy háztartásának és gazdasági vitelének költségeit fedezze? Miből fogja az adót fizetni, hacsak a mi kormánytól a városnak már felter­jesztett adóelengedési kérelmére méltányos vá­l­asz nem érkezik! Gabonahiányunkat a világ kifejlett keres­kedési szelleme fedezni fogja ugyan, mert a köz­lekedésnek jelen eszközeivel akár Ameriká­ból is, de teremteni fog elég gabonát. Csakhogy nem ingyen teendő. Honnan vegye a birtokos­ság az élelemre és vetőmagra szükséges pénzt, midőn semmit sem adhat el; miként hárítsa el a szegénység az éhhalál veszélyét, midőn a mun­kakereset teljes szünettel fenyeget, ha csak is­mét a rv. kormány a városnak felterjesztett ké­relme értelmében az országos alapból 100,000 ft kölcsönt nem ad. De nézetem szerint a 100,000 ft is vajmi kevés! Csupán a szükséges búzára köblét 10 fton számítva, kell 400,000 ft. Hát ezenkívül takarmány­vételre, háztartás és gaz­daságvitelre ! Reményiem, városunk nem fog késni a magyar földhitelintézet megnyílását fel­használni arra, hogy magának onnan is mielőbb kölcsönt eszközöljön. Proximus ardet Uealegon! A hitelintézet pedig, bizton his­szük, üzleti ér­dekét hazafisággal aként kötendi egybe, hogy tevékenységét kiválólag az világláto­­gatta vidékekre fordítandja. Végre, ha kölcsönt nyerünk is, hátrama­rad a kérdésnek magva: miként óvni meg váro­sunknak mintegy 5000-re menő szegényeit az éhhaláltól. E szám talán nagynak fog látszani. Ámde vegyük tekintetbe, hogy egy 32,000 la­kossal biró városban hány oly család van, mely egész éven át napszámmal keresi kenyerét ?! Kü­lönösen városunk el van árasztva az úgynevezett hornyákokkal, kik évek óta a felvidékről ide szállooganak. Ezeken kívül egy tekintélyes szám évi eleségszükségletének nagy részét ara­táskor „részes“ munkával keresi meg. Bezzeg az idén alig szerez annyit, a­mennyivel családját két hónapig eltarthatja. Végre földesgazdáink egy része azon ürügy alatt, hogy magának sem lesz elég kenyere, rendes „conventiós“ cselédei­nek egy részét, néhol mindnyáját, elbocsátja. A városházán e miatt tömérdek a panasz.­ Ezen el­­­ bocsátottak uj szolgálatot nem kaphatván, csa­ládjaikkal az éhezők számát szintén szaporítani fogják. A­ki előtt tehát amaz 5000-nyi szám ma­gasabk látszik, annak kívánom, vajha ama szá­mot fél év múlva, midőn az ínség tetőpontra hágand, megkettőzve ne lássa. Ezeken a nyerendő kölcsön egy részének előlegezésével talán segitve lenne; de miután, a kölcsön azokon, kik örökké szegényébe marad­nak (és ilyen a legnagyobb rész) megveh­ető soha sem lenne : ily terhet a birtokosság előrelátha­tólag magára nem vállaland. E féle előlegezést s más, eléggé ismeretes o­kok sem ajánlanak. Más mód, az éhhalál veszélyét a szegénységről elhi­ j vitán", nincs, mint forvast nyitni becsületes kere­­­setre — közmunkák által Rendkívüli idők rendkívüli eszközök al­kalmazását igénylik. E téren nincsenek járt utcá­­ink, miken a köznapi gondolkozásmód is segíte­ni tudna magán. A közönséges akadályok és ne­hézségek most homok szemek legyenek, mikben az óriási regitő szellem meg ne botoljék. Az Ín­ség egész terjedelmes alföldünket fenyegetvén, nagy mérvű intézkedéseket szükséges. Csabára nézve legyen szabad azon közóhajtást kifejez­nem : vajha az alföldi vasut, melynek előmunká­latai Szegedtől Csabáig már készek, még ez ősz folytán építtetni megkezdetnék! Ez nem csak a szegényeknek, de a vállalkozóknak is érdeké­ben okszik , mert soha olcsóbban e vasutat fel nem építhetik, mint ez évben, midőn a napszám 30—’0 kr s még ennél is csekélyebb lesz r. 1. T­á­v­í­r­a­t. Távirati t­a fj ó­s­i­t­á­s « öéept bftr­éről:joi­. 36.~ 5% metalliques 75. 90. Nemzeti kölcsön 81,35. Bankrészvény 800.— Hitelintéz, részv. 190,70. IBvafih*£ 109,60. Lond. vált. 110,60. Arany 5,28. Pest, jun. 30. Több nap óta tropicus hő­­méraök uralkodik, a hőmérő árnyékban 28 fo­kot mutatott. A kukoriczára nézve az eső elkerül­­hetlenül szükséges lenne. A Duna 1’­2 lábbal apadt, ma 8­­50­0 felett. Kikötöttek legutóbbi jelentésünk óta „Nep­tun“ 4340 m. k. „Bertus“ ercsényi 3500 m. ár­pa és „Alexander“ Stopárról 8200 m. kukori­­czával. Győr felé indultak : „László“ 2000 m. t­usa, • 050 m. zab, „He?mine“ 8000 m. külön­féle gabnaneraüveg „József“ 3800 m­. kuk. és „Miklós“ 13,000 különböző gabnanemüvel. A búzaüzletre nézve kedvező maradt a hangulat, kivált jó minőségű keresett molnárok részéről a bejegyzettük drágább árakon. Na­gyobbszerű forgalom azonban nem létesült. Ku­koriczára nézve nagyobb szükséglet mutatkoz­ván, a hét eleje óta mintegy 12000 m. kelt el. 4000 m. tótországi 3 ft, 2000 m. bácskai és nagyobb részlet tolnavidéki 2.85 krjával ada­tott el. Bánsági 3.10 krja tartotik. Nagyobb részlet silányabb minőségü rozsra 2.20 krjával kötöttek szerződést. Árpa és ssab nem igen ör­vend keletnek, az utóbbi igen szilárdan tartj­a magát. A tegnapi londoni gabonavásáron a bú­zának üzlete korlátolt volt,az árak alig tarthatták magukat.­­ A müncheni szombati vásáron a búza felfele 2,23, a rozsé 109 krral csökkent, az árpa azonban 15, a zab pedig 8 krral drágult. Gabonaárak Pesten, jun. 30. A szolnok megyei gazdasági egye­sület jövő julius hó 5 én Török-Sz.-Mik­­lóson a casinó teremében dél­előtti 9 óra­kor választmányi ülést,­­ ugyanaz­on hó 19-én pedig közgyűlést fog tartani, melyre a t.­sz. tagok teljes számmali megjelenésre kéretnek az elnök meghagyásából T.-Sz.­Miklós, jun. 28-án. Her­ki Károly titkár. Log­szerint szerint alantAuzép m­agasv­ár oszt. ért. Búza bánsági, 85.8i­.87 5.60 5.80 6.10 „ tiszai és pesti 84.85.86 5.35 6.60 6.65 « y>­n­v 86.87. 5.80 610— „ fehé ́ rmegyei 83 84.85 5.40 6.55 6­70 „ bácskai . . 83.84. ..20 5.35— Rozs................... 77.19.e0 3.20 8.80 3.45 Árpa sörnek való 68.69.72 2.70 2.80 2.90 A takarmánynak 65.67.69 2.50 2.60 2.70 Zab.................... 45.47.49 2.— 2.05 2.10 Kukoricza pesti . 79.88 2.70 2.80 2.85 „ , bánsági 82.85 2.95 3.­3.10 Köses ....— 3.— 325_ Bab................... ____ , Repeze ....— — — Alsó austriai mérő Súly, fontLeg-0­-W í Első évfolyam 1863. ..­>1 Vidéki tudósítás. (Sz. M.) ürügy, jun. 22-dikén. A mit a lapok a más vidékeken uralkodó szárazságról s e hó 3 dik 4-dikén volt nagy dérről írtak, az e környéken is sőt mondhatom, egész Nógrád me­­gyében sem hiányzott, úgy annyira, hogy a nagy szárazság miatt jóllehet rétjeink többnyire lapá­­lyos, s különben vizenyős természetűek, alig termettek annyit, hogy miután a marhák szá­mára zöld­be hordattuk volna, azoknak, kiknek kevesebb marhája lévén 10% nyi szénát takarít­hatott be a tavalyihoz képest, az őszi vetések nagy része a folytonos hideg szelektől s forrósá­­goktól ostromoltatva meg van perkelődve, s bi­zony a szükséges vetés és élelmezésen felül baj­jal marad eladni való, a tavasziakat pedig alig lesz érdemes letakaritani. — Minthogy a dér által okozott elfagyás már kezdi magát kinőni, s egyedül a babot, tököt, uborkát kelle újra ül­tetni, dinnyénk mi sem maradván, ezt csak mint elmúlt, s kisebb vakmitást említettem mag. — De bár lett volna akárminő szép kilátásunk minden terjesztményünkre, a tegnapelőtti jég­gel telt felhő­szakadás mindent megsemmisített volna, s azon felül, hogy rétjeinket egy időre beiszapol­a a nagy árvíz a jég Verőcsétől a Du­­n­a parton kelet éjszaknak egy vonalon vagy 12 határt annyira lecsépelt, hogy még tegnap is szekérszám­ra lehetett a j­egét az ország­út mel­letti árokba sz dni,határú­­­kban azonban az ősziek egészen északnak esvén ezeket elmellőzte, de a szőlőket annyira elverte, s inkább megsemmi­­sítette,­hogy imiltamo­t látszik a tökén egy ketté tört csupasz rés­ze, s ha meggondoljuk, miszerint a mi homokos határunkban a bor jövedelem az, melyből mindenki pénzel, nem tudom, hogy a cseléd­fizetéseket s a legszükségesebb házi kiadá­sokat miből fedezetdjük, ily csapást szőlőink három év alatt sem hevernek ki. Ily körülményekhez még hozzájárul azon kellemes hir, hogy ha a 3-dik fertályra járó adónkat e hó 21-dikéig le nem fizetjük, ezentúl katona executió által leszen behajtandó. Bízunk azonban, hogy a magas kormány a községek reclamatióit, melyek, mint hallom, már beadat­tak, figyelembe­ vévén, a jég által tönkre tett szőlőket s földeket az adótól egészen felmenti, s a többi adókra nézve pedig, méltányos respi­­riumot odaad, s bármi kis részletfizetést elfoga­­dand, miről, ha megengedi, jövőre értesitendem. Végre, ma lévén a balassa-gyarmatbi orsz. vásár, az árakról is tudósítom , ugyanis tiszta­­búza 3 ft 60—80 krig, rozs 2,40—80, árpa nem igen volt, zab igen silány 2 ft, kukoricza 3 ft — 3 ft 20 krig, s ezen árak szerint is vevő nem lé­vén alig adott el valaki, és igy daczára a csapá­soknak, a múlt hetiekhez képest minden 1 frt 20 krral olcsóbb. Marha szintén igen olcsó, igen jó pár jármos ökör 100—140 ft, s alább, de ezek már a legjava, tehén 25— 40 forint, ló épen nem verődött. Minálunk, a­hol még a múlt vásárkor az árak majd kétennyiek voltak, hallatlan do­log. Mégis ennek dacaira a hús ára mindig 16 —19 m­­, a juhhús 10 kr, a borjúhús 20—24 kr, holott ez utóbbi darabját 4 fton sem lehetett eladni, s így egyéb is aránylag igen olcsó volt. Mi lesz mindezekből, a jó isten tudja. (G.E.) Gálszécs, jun. 22. Medard napja óta nálunk folytonosan esőz vén, félnünk kell, hogy most az eső fogja azt elrontani, mit a szá­razság meghagyott. — Az őszi vetések tűrhetők, sőt helyenkint szépek. Takarmányunk alig van. A kaszálókon, mint eddig ki lehet venni, egy­ezernél többsz­ör alig fogunk kaszálhatni, és így rendkívüli szükségnek nézünk elébe. Vásári ára­ink a­mily gyorsan emelkedtek, oly hirtelen le­szálltak, oly­annyira, hogy az árkülönbség 2—3 frtnál kevesebbet alig tesz. Búza 3 frt — 4.30, roes 2—2.25, árpa 1.80—2 ft, zab 1.80— 2.20, kukoricza 2.20—2.50 kr. Tokaj, jun. 23. A f. hó. 20. és 21 dikén bekövetkezett eső által legelőink és réteink uj életre ébredtek. Különben gabonanemü vetemé­­nyein­k között még egynémel­yiknek ezen jó eső gyarapítására fog szolgálni, mert mintegy fele a hatásnak már vagy lekaszáltatott vagy marhák legelésére forditatott. A megmaradt ve­­temények ugyancsak középszerűn aluli aratást ígérnek, de a kukoricza még minden remén­­nyel biztat, hogy a sivár aratásnak jó pótléka leend. Hegyeinket illetőleg sem hallgathatjuk el, miként az átalános aszály, itt is maradandó nyomokat hagyott hátra, főképen a déli, s délke­leti oldalakon. Itt ugyan­is, bár a vesszők és ge­rezdek szép fejlődéssel leptek meg tavasz kez­­detén, de azok a lég forrósága által nagyon mag­szorittatván, a vesszők az ezelőtt két hónappal elért stádiumban maradtak, a fürtök pedig ro­stul járták be a virágzást, s a megmaradt szőlő­szemek nagy része is már már száradásnak in­dult. Ellen­ezőleg a hiresebb légjáratú promon­­toriumok mind a vesszőre, mind a termésre nézve a legreményteljesebb kifejlődés fokán ál­lanak s jó szüretet ígérnek. Vigasztalásunkra van az, hogy e szép és bő esső meglehetősen beszivárogtató nedvest hegyeinkbe a igy talán talán tőkéink a délies helyeken a kiromlástól meg fognak avatni. Közvetlen az eső utáni na­pon junius 22 én tartatott meg a tokaji szentjános napi országos vásár. A g ho’ia’jemnek felemelkedett árain némi alább az állás vala itt tapasztalható. A búza köble azaz 2 mérő kell 7 frt—7 frt 20 kr. A rozsé 4 frt 80—5 frt, — az árpáé 3 frt 60 kr. Zabé 3 frt 60 kr. — kukoricásáé 4 frt 50 kr. Mindezen életneműekből azonban nagyon keevés mennyi­séggel volt a vásár képviselve. A szarvasmarha és lóvásár sokkal nagyobb területen volt kiter­­jeszkedve. Itt azonban nagyon gyéren köttettek vételek. A szép szálas ökrök párját tartogatták 150—200 frtra. Azonban 140 frtjával is szép ökröket elárusítottak. A színesebb tehenek párja 80—100 forint körül ingadozott. A száraz és kövér disznók egyáltalában igen olcsók voltak. A szalonna mázsája 28—29 forint körül, a szap­pané 20—22 forint körül állt. A spiritus 30 fokú i­etését 26 krron, a közönséges pálinkát pedig 16 krron tartogatták. Pár nap óta a hús ára le­­szállittatott 14 kr eddigi áráról 11 krra­ r. 1. Somogy, jun. hó 23. Időjárásunk saját­­ságos. Pár óráig nagy hőség, majd napokig tartó komor, felhős ég, mintha őszben volnánk és sokszor oly hűvös jég, elcsúszik a téli ruha. Az esők most is látogatnak; gyakr­an esik, de kevés, s hogy — mi kívánatos volna —• hasz­­nálnak-e a darab idő óta több helyen meg­csökkent tavasziaknak, alig hihető, mert az esőt oly heves szelek váltják fel, hogy alig 24 óra alatt minden száraz. Többen féltek, mikép a rekkenő melegben megszorul az eleség, most sincs mitől tartaniok. Egy hét múlva lesznek vi­dékek, hol aratnak. Aratásunkról csak kedvezőt írhatok; az idei termés a középszerűnél jobbnak mondható. Legelőinkkel meg lehetünk elégedve, ha több — s huzamos ideig tartó esőzés nem lesz, a sarjútermés sem üt ki valami gazdagon ; a lapályos rétek is száraza­k lévén. A szörnyes marhavészt kétségbe vonják ; legalább e gyász­esetet egy vidék sem igazolja; marháink egész­ségesek úgy a gúlákban, mint a járom előtt. A kövér sertvéseknek nagyon leszállt beesők;­a kaposvári uradalom haszon­bérlője több száz da­rabot hizlal, úgy hiszem kénytelenségből, nem tudván rajtok túladni. Az eleség úr itt is nagy lendületet vett, de a kereskedők kezdenek is­mét visszahúzódni; a vevők a tartós­­ áron jóval alább kérik a termékeket. A búza jelenleg vis­­­szaszállt 4 ft. 20 krra. A gyapjú ár is emelke­dett, 20—30 fcot mázsánként; itt sincs elég vá­sárló. Külföldi megbízásokról rém is hallunk. Az egészség jó lábon; irtják az erdőket — már t. ’. télen át folyvást — a fa drágul. Még megérjük, hogy fában is szegény lesz Somogy! Szö­eiA. hordó vételre biztatnak ; bor ára 3—4 ft. (Sz. M.) Kúia, jun. 25-kán. A héten tar­tott júniusi orsz . vásárunk az iparmű-czikkekre nézve kedvezőbben folyt le, mint a mostani sa­nyarú körülmények közt vártuk volna, és mond­­híitok­­,hogy a vörös kereskedők és iparosok egy­­által­ában kedvező vásárnak örvendettek; tö­mérdek nép csődült össze, mely jelentékeny vásárlásokat tett, mi­vel a múlt hetekben történt nagy áremelkedések, gazdáinkat készleteik el­adására határozták és így a nagy pénz hiány egy időre megszűnni látszott. A nagy kereskedés nem volt oly élénk, ámbár a forgalom szép volt, de a pénzbehajtás igen silány eredményű. A terményüzlet nem volt kedvező, eladó tetemes számmal, de kev­­vező, és rendkívüli sok termény volt kiállítv­a Juhber leginkább talált vevőre, párját 2­5 kr. 3 ftig szívesen vették. A báránybőr párja 1 ft 20. 1 ft 80 kr. t­hénbőr párja 13—14. ökör bőr párja 18­ 2. lóbőr 5 — 6 ft párja; borjúbőr párja 2 f. 80 kr. ft. tollú mázsája 65 ft 90 krig, lóször rövid .36 ft 38 ft hosszú 65—80. Régi réz mázsája 50 forint. A gyapjú-üz­let igen élénken folyt, az egész vásári készlet eladatott mázsája 68. 75 frton. — A marhavá­sár azonban felette szomorú eredményt mutatott; a legszebb pár ökör 140—160 ftért bocsátatott ki, de nem talált vevőt, juh párja 5 — 6 ft lovak szerfelett olcsók és láttam szép teheneket 25 30 ftért kínálni és még olcsóbban eladni. —­ A gabona kereskedelemben a hangulat igen lecsil­lapodott, az árak utolsó tudósításom óta teteme­sen csökkentek. Búza 4.60—4.70; zab 1.70—1.80 kukoricza 2 65—2.80; árpa uj 1 ft 90.—2.10. Időjárásunk nem igen kedvező, száraz, szeles, a hőség rekkenő, a kukoriczára jó eső már igen elkelne, zab­szerfelett kevés lesz de annál óbb búza, mely a tavalyinál mennyiség óa minőségre nézve jobb, láttam ma uj búzából mutatványt, melynek súlya 88 font. Az árpa kaszálása már megkezdetett, ezen gabonanemű is szépen ’ott. Takarmányban igen szűkölködünk, egy mázsa széna 3 ft, de ezen az áron sem lehet kapni. (H. E.) Gyöngyös, jun. 27. E hó folytán beállt néh­ány sisak­ j6 kis eső következtében a kisz­áradt mező egy kissé megújult, a burgonya s kukoricza új életet nyert, s ha olykor-olykor még egy kis eső éri, ezekből még meglehe­tős termést várhatunk. — Gazdáink a téli takar­mány­hiányt igyekeznek az ajánlott takar. ..y- 1 növények vetése általi pótolni, még pedig a kis kedvező időjárással igen jó sikerrel. — A repa­ezé és őszi árpa kaszálás megtörtént, mely >­­ bi annyira silány volt, hogy majdnem gyomlál­ó kelletett; a repete azonban különösen ez,yaé­­mely helyen igen kielégitőnek mondhat.' ’­­*iyi aratás imitt-amott megkezdetett; erről azonban­ még keveset mondhatni. Időjárásunk ismét igen­­ melegre fordult; tegnap (26) 28 fok volt. — A gabonaárak ingadoznak; e heti árak a múlt he­tihez képest ismét alászállottak. Búza 82 — 85 fontos 4 ft 50 — 70 , rozs 70—72 fontos 3.40— 50, árpa 62 — 64 fontos 2.60—80, zab 50 fontos 2­20, kukoricza 2.70— 90, bab 5 ft. r. 1. V £ 1 ~ ^ L­igen­­t Hivatalos értesítések kivonata , A („8-ny“ jun. 28. számából.) Á­r­v­e­r­é­s: Pest, szobabeli bútorok, vácz.*­. ut S3. sz. jul. 1. d. u­ 3 ó.; Pest, ván­ok, a váltó törvényszéknél, jul. 3 d. u. 3­6.; Szeged, ház jul. 18. d. o. 10 ó ; Fehérm. Érd, ingatla­­nok, jul. 31. d. e. 9 ór.; Böszörmény, ki­sebb királyi haszonvételek, boltok s némely magánlakul szolgáló épületek aug. 5, árverés utján 3 évre haszonbérbe fognak adatni; Bars mn.: Vihnye, szobabútorok, jul. 24 d. e. 10 ó.; íasaa ingatlan birtok, jul. 28; Pest, mindennemű ingó­­ságok, a 3/a órányira eső Rákos nevű vendéglő­­­ben, jul. 7 d. u. 3 ó. Csőd: Biharm. Belényes, Biró Lajos el­len megszüntetett; Pest, Kiss Károly ellen, jul. 13—15. g. Kiczei Jakab. Felhívás: Baranyamegye tszk* 4«ié„;­­ Balogh Andr. aug. 29. r. 9 ó.;Pest vár. tszékfi Beskovica M. jul. 6. r. 9 ó.; Szepesin. 2-od pác­ja elé, Bezegh­, Okolics.ínyi, Töke, Zábo Desee’, ffy és Dráveczky, 60 nap alatt; A ” ■ kir. hely­tartósági tanács elnökségéhez Samu, Zemplénin, tszke elé, M. Unger, 1­­­1 r. 9­6.; Szathmárm. tszéke elé, a cseegeri o.u. kath. egyház képviselője s gondnoka, az erdélyi­ kolozsvári museum igazgatósága, Suta Ferencz,­­ továbbá özv. Korda Ad.Imné szül. Toldalagiy Zsuzsanna, Cserei Eliza, Szentiványi Lászlóné,­­. Molnár Anna, Leszkay Ferencsné, Molnár Kata, Elek Pálné, K­­czey Erzsébet, Sebesei Ágnes, Bagossy Ferencz, Kende Zsigmond Szilágyi, Amália, b. Perényi Károly, b. Perényi Alad jc. és b. Parányi Malvin Hessenstein grófnő, aug . reg. 9 ó.

Next