A Hon, 1863. október (1. évfolyam, 223-249. szám)

1863-10-01 / 223. szám

223-ik sz. Csütörtök, October 1. Előf­iietési díj : Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva . Egy hónapra......................................1 firt 75 kr. hónapra..........................................5 frt — — g hónapra.........................................10 frt------­ Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek­ tere 7-dik szám, földszint. Szerkeszti lakása: Országút 18-dik szám, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kiadó-hivatal, Pest, Ferencziek terén, T. sz.f földszint, Első évfolyam 1863* Beiktatási díj : 7 hasábos petitsor.............................1­7 kr. Bélyegdij minden beiktatásért...................30 k ■ terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. Gyula ..... N.V­árad .... babona-árak Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende. Pestről Mohácsra: naponként csütörtökön kivül 51/, ór. reg­ Mohácsról Bajára: naponként csütörtökön kivül d. u. 4 ór Bajáról Pestre : naponként pénteken kivül 4 órakor reg. Esztergomból Pestre: naponk. 5­/, ó. reg. Váczról Pestre : nap, hétf. kiv. 10 V, ó. d. e. Pest ind. 9.65. d. e. 9.30 este. ?szt. „ 12.14. délben, 11.4­8 é. E.Ujv., 1.50. d. u. 1.03 éjjel. d. u. 1.51 éjjel, d. u. 4.08 éjjel, este 6— reggel. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg.ICzegléd indul. 6.29. reg. 6.81 est. Czegléd érkéz. 7.49. este 8.47 reg.|Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e. Szeged ,, 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Temesv. érk. 4.46. reg.10.18 est. Temesv. ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 8.22. „ mindennap Baziásind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv. „ — 10.32 este. Szeged ind. —2.25 éjsz.12.15 d.u­ Czegléd érk. —6.29 reg. 6.10 est* * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e.vis­­­sza indul 418 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. indul 9.27 d. e. 8.24 e. .. 10.27 „ 9.42 e. P. Ladány érkez. 1.26 „ 1.20 é. Pü­spök-Ladányról Nagyváradra és vissza P. Ladány indul 1.40 e. 1.53 d. u.|N. Várad indul — 10. 6 dél N. Várad érkez. 4.40 e. 3.45 d. u.|P. Ladány érkez. — 12.48 dél. Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolcb­a Kassára és vissza. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reggel, érk. Bécsbe 1 óra 50 perez délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p. d. n. érk. Pestre 9 ó. 10 p este. Pestről, Temesvár Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40, perez este, érk. Temesvárra 6 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 ó. 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk. Pestre 6 óra 56 percz reggel. d­é­s­e­k k­i­járása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Bécs: ind. 7.45 r. 6.20 est. Bruck „ 9.21 d.e.6.54 „ Győr „ 11.38 „ 9.5 „ Szőny „ 12.57 dél------­e érk. 4.15 délu.-------8*-*eh- ind. 5.59 „ 7.10 r. Buda : érk. 8.2 ed­. 9.14 d.e. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Fehérv. ind. 8.43 r. — iPragerh. ind. 9.30 d.e.10.55 e. N.Kanisa „ 1­53 d. 10.10 eafc.iN.­Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 r. Pragerh.érk. 5. 2 d.u.5.8 reg.|Fehérv. érk. 5.39 „ — — Pragerhof, Gratz és vissza Pragerhof ind. 5.54 d.u.5.39r.jGratz ind. 6.16 r. 6.31 d-u- Gratz érk. 8.55 est. 8.34„jPragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est. Pragerhof, Nabresina, Trlesi, Velencze és vissza. Velencze ind. 11.—• d.e. 11. é-Nabresina „ 5,56 d.u. 6.26 r. Trieszt „ 8.45 est. 6.45 „ Nabresina „ 7.46 „ 7.48 „ Steinbruck, 3.12 é. 3.12d.u. Pragerhof érk.5.39 r. 3.54 „ Sternbrik­kről, Zágrábba és vissza. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza ”prirony ind. 5.50 r. 2.— d.u. -Ujhely „ 7.25 Bécs érk. 9.20 Bécs ind. 7.— B 5.25 , 3.23 „ B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 , 5.24 „ Soprony érk.10.38 „ 8.58 Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács*­ ind. 1 ó.d.u. 4 ó.d.u.j Üszög ind. 8 ó. r. 12.50 dél. Üszög érk. 8. ó.­­ 6 ó.d.uj Mohács érk. 10.5 r. 2.56 d.u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovak­kal vontatva.) Szered ind. 6.30 reg. 2.50 d.u­ N.Szom. „ 2.30 „ 6.40 reg- Bazin ind. 4.30 r. S.d.u. ö.d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r. 7. 30 c. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a köz­lekedést, személyenként 30 kr., nagyobb podgyászé­t fi­zettetik 50 font.: 10 kr., kiesebb 5 kr. 5.­4.90 8.30 6.75 Torn. „ 2.35. Pozs. „ 4.45. Bécs évk. 6.33. Czegléd Szolnok e­n­­ ni­e­h­e 1­45 dél 4.44 „ 5.41 „ Bécs ind. 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Torn. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel. Éra. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel. Pest érk. 4.37. d. u. 5.27 reggel. ind. 6.30 r. 5.15 d.u. érk. 8.33 - 7.20 este ind. 9.50 d.e. — 1.30 d.u.­­~ Győr' „ 3.11 d.u. 5.35 r. Bruck „ 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkéz. 7.— este 9,27 du. Pragerü,ind. 9.2Ö e, 9.11 d.e. Steinbrdck„ 11.53 «5.11.88 „ Nabraaiaa „ 7.37 d.e. 7.32 é. Trieszt „ 8.20 „ 2.15 „ Nabresina „ 8.8 „ 9.50 „ Velencze „3.6 d.u. 6- r. Pozs. i.7. d.e.ll.—d.e.5.15d.u. Bazinn 8.4l„12.41 d. 6.57 „ N.Sz. „10.35„ 2.30d.a.8.50est. Szer. é”rrll.36 de. 9.51 Buda SzFeh, Steinbrück Zágráb Sziszek ind. 4.25 d. u. érkéz. 6.59 este. indul. 7.14 „ érkéz. 8.45 „ Sziszek indul. 6.30 reg. Zágráb érkez- 8- 1 » Zágráb indul 816 n Steinbrück érkéz. 10.50 d. o. Titan. Sept. Jan. 2. Aug. 1. In e fe X o . • A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőinek lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el Bécsi börze September 29-én­ Az első cs. k. szab. dunagőzhajózási­ társaság. A személyszállító gőzösök meneti Pestről Orsóra és Konstantinápolyba: Gyorshajó hétfőn 7 órakor reggel. Pestről Paksra: naponként 4. óra délután. .A. Tiszán: Szegedről Zimonyba : szombaton reg. IS^. SsBÓifrá­ a: Sziszekről Zimonyba : hétfőn és csütör­tökön 5 órakor reggel. Si Pestről Bécsbe: naponta 6 óra este. Mohácsról Pestre: naponként 5 óra estve. Galaczról Pestre: szombaton reggel. Zimonyból Pestre : vasárnap kedden és pénteken 10 órakor estve. Orsováról Pestre : pénteken virradatkor. Konstantinápolyból Pestre: csütörtö­kön 3 ó. d. u. A Trissn­ui Zimonyból Szegedre: csütört. délben.­­fia. Száván: Zimonyból Sziszekre: vasárnap és csü­törtökön délben. Alsó austriai mérő szerint. P­esten Súly, font szerint Leg­al­ant Közép Leg­magasb ár OBzt. ért. Búza bánsági, . . . „ tiszamelléki és pesti „ fehérmegyei „ hácsk­aí . . . Rom......................... Árpa sörnek való . . n takarmánynak %ab ....... Kukoricza .... Köles . . képén 86.87.88 86.87.88 85.86.87 85 86 77.79.80 68.69.72 66.67.69 42.44 80.82.80 6.26 5.10 2.80 2.60 2.06 3.40 580 3.50 5.40 5.26 6.15 495 3.35 2.90 2.70 2.10 3.50 5.45 3.60 7.— 550 6.35 5.20 3.40 3.10 3.60 5.60 3.70 Hely Nap búza rozs árpa zab kukor. árak osztr. ér­t­é­k­b­e­n. Sept 26.4.SO;4.SO­­­ f S.10;3.202.00;2.10 3.80;4­00 Sept. 2«.1.60­,4.102.90*2.« —I— 1.70­ 1.753 20;8.25 Gyöngyös, . . . Sept. 26.«.00*4.20 3.30;3.40 3.05; —2.10; —8.00,— Vác*. ..... Sept. *6.S.60;4.002.eO;S.152.50.2.701.6011.802 80;3.30 Pápa ..... Sept 26.4.40­,4 802.60;2.802.30^.451.70;1.S52.60­2.80 Ö Z v­a Gyorsvonatok. 1 suti Pestről Bécsbe és vissza. Czeglédről Aradra és vissza. Czegléd indul 9.42 dél e. 8.39 e.jArad indul 12.41 Csaba „ 1.22 dél u. 3.9 r. I Csaba „ 2.14 Arad érkéz. 3. 3 dél u. 6. r.­­Czegléd érkéz. 5.56 Czeglédről Pülspök-Ladányra és vissza. P. Ladány indul — Szolnok „ — Czegléd érkéz. — P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 e. Debreczen „ 3.— „ 3.47 Tokaj ,, 5.25 „ 8.4 r. Miskolcz „ 7.15 e. 11.1.d.e. Kassa érkéz. 9.56 e. 3. d. u. Kassa Miskolcz Tokaj Nyiregyh. Debreczen P. Ladány érkez. — © t < d. u. 8.20 e* U.18 „ 5.32 „ indul — 5.—reg. — 7.52 — 9.35 dél. e. —10.33 „ —12.12 , 1.45 ,, Államadósság. 5'/0-es nem. köles. 5%-es Metailiques 100 frtos 4V»7o-ee „ Como rentpapirlS 1839. évi teljes „ „ „ ötöár. „ 1854. „ teljes „ 1«60. „ „ n­o » ötödr. „ Az austrial bank záloglevél«:. 5*/0-es 12 hóra szóló 100 frtos » n. » » » „ sorsolható Galicz. hitelintézet 105 „ Földtehermentesítési kötelez Adott |Tartott ár I ár 82.20Í 82.30 76.15 68— 17.25 158.50 156— 94.­ 98.65 98.85 102.50 90.50 75.­76.20 68.25 17.75 159 — 156.50 94.25 98.70 98.90 102.75 90-75 75.50 5%-os magyarorsz. „ horvát „ erdélyi Sorsjegyek­hez, Hitelintézeti Dunagőzhajózási „ „ Trieszti „ Eszterházy hg „ Salm Pálffy Clary St. Genois Budai 5 Windisehgrüz ' Waídstein Keglevieh 100 frtosj76.50 77.— 7ő.75i 76.25 40 40 20 17 10 D. Oct. Juli Jan. Dec. Jan. Sept. Nov- 80, Febr. 1. Dee. 15. Doe. 1. Jul. 15, Máj. 1. 15.11.1 15-15. 74.— 136.90 9l.— 113.— 95 — 35.50 34.75 33.25 33.75 33.75 22.— 20.— 14.85 74.50 137.-91.50 114.-95.50 36.— 35.— 33.75 34.25 34.25 22.26 20.50 15.16 Blsőbbségi kötvények. Osztr. Lloyd Államvaspálya _ 275 frank Lomb.-velenczei „ 105 froi Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.anstr.esc. bank 500 „ ózán 526 „ „ „ Pásti lánczhíd „ „ északi vasút Lloyd Dunfcg­őzhajó zM Észa Allai Déli Nyugati Tiszai 205.60 frtos 500 frank 350 „ 210 „ 200 „ Váltók (8 hóra). A­ugsb. 100 db német fe.87,% Franki.­­co95, <05. 60 Hamburg 100 bankmark 41­, % London 10 ft sterling 3% Páris 100 frank ~ 4 °/, PénzBerek. Korona............................. Császári arany................... Beesés ............................. Napoleon d’or. . ... Orosz imperiale .... Porosz pénztári u­alvány ■ Ezüst ....... AdottTartott ár ár 91.-91.50­115.50110.-115.75116.25­189.10189.20­791.—792.— €49.—650.-242.—244.— 429—480.— 39?—395.— 165.70165.90 m.63182.— 248.-249.— 146.25146.60 147.—— 94.— 94.10 94.10 9. 10 83.­83.10 m.io1*1.10 44.— 44.05 15.30 15.35 5.32 5.83 5.32 5.S3 8.897»8.907, 9.15 9.18 ' 1... 7,l.„ 110.85111.15 Bécsből Pestre: naponként 6V. órak. reg. Pestről Baja és Mohácsra : naponként 6 órakor reggel. Pestről Eszék Zimonyba: hétf., szerdán és szombaton 6 órakor reggel, mde. BEIT Előfizetheti­k­ „H Ö­N“ october—decemberi évnegyedee folya­mára. Előfizetési ára 5 forint oszt. ért. A „Hon“ szerkesztő és kiadó hivatala Az elárasztási rendszer. (Válaszul gróf Andrássy Manó „Méltó hogy figyelembe vétes­sék“ czikkére.) II. Azt szokás mondani, hogy ellensége a jónak, ki a jobbat akarja, halálos ellensé­ge pedig a jónak, ki egyszerre a legjobbat óhajtja, — mi ezt nem óhajtjuk, mivel ön­tözés tekintetéből meg vagyunk győződ­ve, hogy a legjobban unokáinknak szép unokái is fognak még működni, mivel e tekintetben oly óriási teendő van hátra, mihez még egyszerre soha egy nemzet sem fogott, lett volna az bármily va­gyonos és erős. De jót tehetünk a­nélkül, hogy veszélyeztessük az ügyet, és ha e tekintetben lelkesedve nem lennénk, bá­torít hozzá épen a nemes gróf buzdító szava — figyelmeztetvén bennünket arra, hogy ezelőtt 15 évvel a ma fenálló gát­rendszer és átvágások fehetlennek látszot­tak, s most mégis megvannak. Így mi is azt mondjuk, a gróf kétségbe esik a felett, hogy nálunk a legroszabb rendszernél jobb létesíthető legyen, pedig itt 15 év alatt egy, viszonyainknak megfelelő jó rendszert állíthatunk elő, csak fogjunk hozzá, „mozogjunk és erőnkhöz képest amit csak lehet tegyünk. ” Már pedig mindenütt, hol öntöznek, arepelvül az állíttatott fel, hogy kis viz esetére is meg legyen a szükséges viz, még pedig az jöjjön 1, akkor mikor akarjuk, 2, oda menjen, hová akarjuk, 3, s menjen el tőlünk, akkor, mikor akarjuk. Az elárasztási rendszernél pedig ezen feltételek lehetsenek, mivel 1. Néha épen nem jó viz, mikor t. i. mint ma, árvíz nincs, máskor kevés jő — gyakran pedig túlságosan sok jő. 2. A vizet nem adhatjuk oda, hova akarjuk, mivel ez azon magasságtól függ, melyet épen esetleg az árviz ád — s igy kezünkben nincs. 3. Nem megy el tőlünk, mikor akar­juk, mert a vidék fekvésénél fogva a mé­lyebb helyeken megfeneklik, — sást, ká­kát s bozótot nevel — s átalán savanyu füveket. Mi meg vagyunk róla győződve, hogy 1759-, 1860-, és 1861-ben a mélyei tisz­telt gróf indítványával fel nem lépett volna, mert ekkor, in praxi láthatta volna az elárasztásnak sükerét, a sok hó és eső miatt ugyanis minden laposak telve vol­tak, a szántóföldek között elszórva, hatal­mas tavak mindent kiáztattak, az így zak­latott érdekeltség minden irányban vág­­dosni kívánta a felépített tiszai gátakat, v­ádolván ezeket, hogy a vizet keresztül szivárogtatj­a, és visszafolyni nem enge­dik. Nekünk is volt alkalmunk kérve ké­réssel megmenteni egyes gátvonalakat, hogy azok az unalomig zaklatott felsőbb­­ség által erőhatalommal minden irányban meg ne vágassanak. Pedig ezen sors vár reánk, ha egy közép tavasz idején félsz fejében meg/­uditjuk a vizet, s jó bő esős tavasz követi operationkat. — Hogy ezen állapot jobb ezerszerte a mai Ínség­nél, az ugyan kétséget nem szenved, de hogy oly boldogság legyen, mire még törekedjünk is, azt ugyan bajos lesz bár­kivel is elhitetni. Az értekező gróf megrója gazdásza­­tunkat, hogy utolsó évtizedben az tulsá­­gokba ment,— váljon midőn a szabályo­zás I. stádiumából egyszerre a III.-ig me­gyünk, nem vagyunk-e szintén túlságo­sak. Igénytelen nézetünk szerint, igen. Gátakat és átvágásokat ástunk, hogy ár­vizeinktől menekülhessünk; ez az I. sta­dium. Miután az oeconomiára nézve az mind­egy, akár f öles állandó víz tegye azt le­­hetlenné, akár egy lábvíz, kell ásni bel­­csatornákat, hogy az eső és hó­felesleg vizei tovamehessenek, ez a II. stádium. Hogy szárazság esetére hasznos jó vi­zünk lehessen, jó az öntözés III. és utolsó stádiuma. Nézetünk szerint bármely ön­tözés a II. stádium legalább nagybani végrehajtása előtt, lehetlen hogy áldás­­hozó lehessen, mert ha vizeinktől szaba­dulni nem tudunk, akkor, mikor akarunk, akkor keveset tettünk elvégre is. Másrészt azonban meg vagyunk arról is győződve, hogy ezen két utolsót egyesítni is lehet, s egy időben végrehajtani elegendő esz­közök esetére. Van azonban a nemes grófnak egy in­dítványa , melyhez lelkünk teljes meg­győződésével járulunk, s ez az, hogy a Tisza vidéke egy ahhoz értő jeles olasz mérnökkel nézettessék meg, — csakhogy nem ma, de akkor , midőn kész tervjavas­lataink vannak az alföld öntöző csator­náiról és azoknak hálózatáról. És itt szabad legyen szerénytelenség nélkül fölemlíteni, hogy alföldünk viszo­nyait, folyóit, ártérrendszereit ismerő mérnökeink bizonyosan egy rendszer fel­állításánál és kidolgozásánál több hasz­not fognak tenni s nagyobb sikerrel mű­ködhetni, mint egy egészen idegen — le­gyen az bármily tekintély, s bírja az bármily mérvben szakmáját. De másrészt, midőn a nemes gróf kö­szönetet szavaz a kormánynak a kezde­ményezésért, és méltán, mivel ezen nagy­szerű tárgyban a kezdeményezés csak­ugyan huzamos idő óta felülről jő —s azt véljük, hogy az Hiedelem sértése nélkül fölemlíthetjük, miszerint ő nagyméltósá­­ga a kormányzó, nem kevesebb, mint 4 millió hold területének elől­ege­s munkáját kívánja felvétetni, s magas figyelmét ezen tárgyra régóta kiterjesztette, — fel lehet-e tenni azt, hogy oly fontos ügyben a ma­gas k­­ormány nélkülözze oly külföldi te­hetségek képességét, hol az öntözés már századok óta az életbe ment által, miután a szabályozás kezdetén már megtétette Palleocapa által. Mi magunk részéről is­mét őszintén csak azt óhajtjuk, hogy a leendő felvizsga mellett oly szerencsések legyenek hazai technicusaink, mint épen a szabályozási elvek megalapításakor voltak, azaz — Palleocapa sokat látott, sokat irt, sokat javaslott és módosított — de tettleg mégis az hajtatott végre, mi tervezve volt, és a mit Vásárhelyi javas­latt, kivéve azon módosításokat, melye­ket becsusztatni kelletett, részint kifejlett más viszonyok, vagy épen elégtelen elő­munkálatok folytán. Palleocapatol csak a tisza­dobi nagy átmetszést bírjuk kivá­­lólag s a töltéseknél a mérveket, melyek­től azonban lassankint már is el eltérnek mindazon társulatok, kik csak tehetik; s hogy a tisza-dobi átvágás nem épen gyön­gye szabályozásunknak, arról senki sem mondhat többet mint épen a tisztelt gróf. Herrich Károly. Távirat. Távirati tudósitás a bécsi bör­zéről. sept. 30. — 5 °/C metalliques 76. 25. Nemzeti kölcsön 82.10. 1860-as sors­jegyek 98.45 Bankrészvény 792.— Hi­telintéz, részv. 189.10.Ezüst 110.85 Loud, vált. 111. —Arany 5.32. Fest, sept. 31. Áss idő kellemes; a hőmérő reggel 15, délután pedig 20­0 fokot mutatott. Ki­kötöttek : „Lajos“ Paksról 2800 m. búzával és „József“ Tolnáról 3700 m. búzával. „Szilvesz­ter“ hajó Győr felé 4750 mérőt szállított. A gabonavásár állapota ma sem szenvedett változást, ma nem folyt valami élénken az üzlet. Több részlet búza, részint a bejegyzettük ára­kon, részint néhány krral olcsóbban, molnárok részéről vásároltatott meg. Legolcsóbban 1000 mérő 85V0 fontos búza adatott el, 4.84 krjával készpénzben. Nagyobb részlet 80 fontos rozs 3.37, és egy részlet súlyos, etetésre való árpa 2.80 krjával kelt el. A zab ára szilárd és ki­csinyben 2,3 krral drágábban adathatik el a be­jegyzettük áraknál. A kukoricza üzlete igen nyu­godt, ára inkább névleges. * Basel, sept. 25. Gabonaüzletünk iránya mindinkább a lanyhaság felé hajlik; fogyasztó­ink vásárlásra való kedve koránt sincsen arány­ban a kínálat erősségéhez. Búza 25*/a frk — 27 frkjával kelt. A mai vásáron a búza közép ára, mely azonban legkevésbé sem tekinthető irány­adónak a nagykereskedésre nézve, 26 frk 88 cntms volt 7%,-nyi levonattal.­­ Páris, sept. 25. Azon megyei piaczok szá­ma, honnan a búzaárak c­sökkenését jelentik, nap­ról napra nő. Az árcsökkenés átlagban 40—50 cntmsre tehető hecíolitre-e szerint. Számos he­lyen hihetetlenül halmozódott fel a gabona, mely körülménynek az lehet az oka, hogy a paraszt­­gazdáknak rövid idő múlva kellene bérleti díju­kat megfizetni. — Helybeli vásárunkról újat nem jelenthetünk. A sütőlisst üzlete nyugodt maradt, az előbbi árak 157 kogrinme-os zsákja 50—1,3 frk — névlegesen változatlanok. (B.) Odessa, sept. 20. A lefolyt héten csök­kenő árakon mintegy 19,000 tschszvert gabona adatott. Belső Oroszországból tetemes szállítmá­nyok érkeznek, minthogy a tulajdonosok igen hajlandók az eladásra. A táviró külföldi piaczok­­ról csekély forgalmat és árcsökkenést jelent, miért is nem valószínűblen, hogy piacai áraink jóval alább fognak szállani. Vidéki tudósítások. (N. M.) Sziszek, sept. 27. Utolsó, vagyis f. hó 6­káról való tudósításom óta az itteni gabo­naüzlet folyvást igen csendes volt s csak e hét utolsó napjaiban történtek következő eladások : 2500 mérő búza, melyből a tiszai 87 fontos 5.65 —70 kelt el, a temesi 84­­ fitos 5 fton ; 5000 m. bosniai kukoricza 3—3.10 mérőnként. — Nehéz bánsági búza most épen nem található ná­lunk s a csekélyebb minőségűre nésve is nagyon megfogyott készletünk ; ez oknál fogva az árak, daczára annak, hogy e czikk most nálunk nem igen kerestetik, fentartják magukat kétsze­res elhanyagoltaik. Árpa után olykor tuda­kozódnak, de nagyobbszerű alkukötés nem jö­het létre. Kukoricáét illetőleg még elég nagy nyugalom uralkodik, bár ez nagyon leszál­lott ára miatt ismét magára kezdi vonni az üzérek figyelmét. Zabra nézve nincs üzlet. Vízállás emelkedett, idő­s­ nép. (K.) Eperjes, sept. 28. Időjárásunk nyárias, ma esős, némely fők újonnan virágoznak. A bú­za keble 8 ft, rozs 5 ft—5,20 kr, árpa 4 frt. A burgonya jól termett, a borsó nem oly tökéletes mint tavaly, a mezők nem oly zöldek mint ren­­desen, de még elegendő legelőt adnak. A mar­havész csakugyan nem­ képes jelentékeny foko­zatra vergődni, s így vidékünk a rendkívüli csa­pásoktól ment leend, s természetesen, mert hisz itt, oly sokféle a talaj és helyzet, hogy itt csak sokféle csapás tehetne átalános pusztítást — bár viszont az esős éveket, melyek az alföldön rend­kívüli áld­ást idézhetnek elő, nem mindenben tart­hatjuk kedvezőnek; ezek ugyanis soha sem ér­lelik oly szépen és oly súlyosra a gabonanemű­­­eket, mint minők a száraz évben lettek. — Az alftó szabolcsi tiszaszabályozó társulat f. év octóber 6-án d. u. 4 órakor, — a m. kormány által engedé­lyezett előlegek felvétele tárgyában,­ — szab. kir. Debreczen város tanács ter­mében, közgyűlést tartani, mire a t. ez. érdekeltiek tisztelettel meghivatnak. Pest, September 29-én 1863. Lévay Sándor ez. püspök, társulati elnök, történt összejövetel a közös vám és keres­kedési ügyben teendő lépések elhatáro­zására. Ezekből annyit bizonyosan ki lehet ven­­ni, hogy sem a szabadkereskedéshez való feltét­­len járulás, sem pedig a franczia-porosz árjegy­zék egészben való elfogadását várni épen nem lehet. A mérsékelt védvám továbbra is fentar­­tót vár, a vámegyesülethez való közeledés esz­­közlendő.­­ A bécsi fogyasztási egylet jelenleg 856 taggal bír éa hónaponként 15,000 ft értékű áruforgalmat eszközöl. — A bécsi „Geselschaftsbericht“ szerint Pick cseh leippai kelme és szövő­gyámok fize­téseit 330,000 frtnyi passivával felfüg­ge­s­z­t­é. — Boroszlóban egy kereskedőház fi­z­e­t­é­seit felfüggesztő. Adósságai 400,000 tal­lérra rúgnak, míg vagyona a hat­vanezer tal­lért is alig közelíti meg. — A lengyel zavarok és az angol börze. Mig a lengyel zavarok a világ majd minden pénzpiaczára“ nyomasztólag hatnak, a Times“ igen eredeti; City czikkében azt állítja, hogy az angol pénzvásár erősítésére szolgálnak. Mert — úgymond az idéztük lap — ha ez nem volna, Oroszország 24 millió fontnyi vasúti köl­csönét nem hozta volna piaczunkra, hol jó lehet olcsó a pénz, ezen kölcsön által az üzlet lénye­gesen megváltozott. „Times“ ehez megjegyzése­ket csatolván azt állítja, hogy Oroszországra nézve ezen pályaügy, mely a gabnakereskedés egyik főszinhelyévé fogná tenni, rendkívüli fon­tosságú.­­ Az angol bankjegyek ezentul igen könnyen fognak felismertethetni. Ugyanis uj ké­szüléket találtak fel, melynek segélyével néhány szavat 100,000-nyi­ részre kicsinyítve a papir­­ra rajzolni lehet Vasojcooxiooioncf^yid négyszög hüvelyken „Mathew Marshall, Bank of England“ lesz jó górcső segélyével olvasható. Vegyes. — Biztos tudomás szerint !- írja a „W. G.“ — Kalchberg báró e napokban Münchenbe uta­zik, hogy az ottani vámtanácskozmá­­n­y­o­n Ausztria érdekeit képviselje; mint mond­ják, a báró ur néhány iparossal is tanácskozott az illető módositványok fölött. Liebig urnái is Hivatalos értesítések kivonata (A „Sürgöny“ sept. 10. számából.) Árverés: Trencsénm. Kis Sztankócs, bir­tok, dec. 16. d­ e. 10 ó.; Pestm. Tápió Györgye, ingóságok, oct. 8. r. 9 ó.; Veszprémi­. Gyimóth 3/8 úrbéri telek, dec. 9. r. 9 ó.; Debreczen, há­zak, oct. 19 d. u. 3 ó.; T.­ Györgye, búzavetés széna, oct. 5 r. 9 ó.; Nagyvárad, szeszgyár, oct.­ 21 r. 9 ó.; Pest, háztelkek, városház 1 emeletek, oct. 27 r. 9 ó.; Közép Szolnokm. Egrespatak ingatlan javak, oct. 16. Pe­st, bútorok, magyar­­utcza 9. az, oct. 5 d. u. 3 ó.; Szepesin. Szabócz, nemesi birtok, révkorcsma, nov. 4. Haszonbérlat: Ó-Buda, a kis-inghi prae­­diumi vendéglő, korcsmáltatási joggal s hozzá tartozó földekkel, hat évre, a koronás uradalom tiszttartói hivatalában, oct. 12. r. 9 ó. Csőd, Szeged, Ausländer*­Vilmos ellen, dec. 1—3, g. Pickekoricz, Miskolcz, Breuer Adolf és neje ellen, dec. 29—31, g. Eördögh István; Fe­­hérm. Alsó-alap, Osváth Jánosné szül. Sebes­tyén Anna ellen, nov. 5—7, g. Tóth István; Zemplénin, Tokaj, Buuier Ignáczné szül. Engel Matild ellen, dec., 15. 17. g. Azary Mihály­ H. M. Vásárhely, Hahn Samu és Lusztig Teréz ellen megszüntetett; Gyula, Kulcsár József ellen nov. 10—12. Pest, Baron Gyula ellen megszün­tetett ; Eperjes, Bálint Károly ellen megszünte­tett ; Békés-Csaba, Dudás Mihály ellen, oct. 31­ Pest, Szobrcsek József ellen, oct. 15—17 Ba­­rabás Dániel. ’ Felhívás: Marmarosm­­iszke elé, Klem­­pusz Szemea, nov. 16. r. 9 ó.; Pest város tszke elé, Strausberg A. nov. 11. r. 9 ó.; Torontálm. piszke elé, Salamon Kristóf, egy év alatt ;Tren­­csénm­­iszke elé, Zelienka József MTV­ ■ 21. r. 9 ó. ■' 1

Next