A Hon, 1863. október (1. évfolyam, 223-249. szám)

1863-10-14 / 234. szám

234-ik sz. Szerda, October 14. Előfizetési dij : Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva . Egy hónapra . .................................1 frt 76 kr. 2 hónapra............................................5 frt — — 3 hónapra............................................10 írt---------­Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek­ tere 7-dik szám, földszint. Szerkeszti lakása: Országút 18-dik szám, 2-dik emelet. Kiadó­ h­ivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. a­­ POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Első évfolya Beiktatási díj : 7 hasábos petitsor.................................1­7 kr. Bélyegdij minden beiktatásért. . . . . 30 k ■. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési dij a laptulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Előfizethetni­*« « HÓ October—decemberi évnegyedes folya­mára. Előfizetési ára 5 forint oszt. ért. A „Hon“ szerkesztő és kiadó hivatala. A gabnakereskedelem mostani állapota. Néhány hét óta nem jelenthettünk a gabonaüzletet illetőleg semmi kedvezőt. Pangás, csend, üzlethiány, vontatott üz­letfolyam voltak a kifejezések, melyeket az üzlet állapotára vonatkozólag használ­nunk majd minden­napi jelentésben kellett. Azok számára, kik lapunk füg­getlen állását ismerik, valamint azok szá­mára is, kik jártasak az üzletben, nem szükség körülményes fejtegetésbe bocsát­koznunk annak bizonyítékául, hogy je­lentéseink bű képét tükröztetik az üzlet valódi menetének. Ma azonban, tökélete­sebb tájékoztatás kedvéért, az üzlet mi­voltát átalánosabb szempontból fogjuk megvilágítani. A ga­bna legfontosabb és legnélkü­­lözhetlenebb tápláléka lévén az ember­nek, világczikk, s a vele való kereskedés világkereskedés. Határok által elválasz­tott országok, piaczok, melyek eltérő in­tézmények és szokások, mint mérték, pénznem, sat. által egymástól úgy­szól­ván elkü­löníttetnek, az irányt illetőleg, a­nélkül, hogy kölcsönös egyezkedésre csak gondolni is lehetne, nagyjában össze­vágnak. Ha kives­szük azon apró tőzsdefogá­sokat, melyek az egy napig élő kérészhez hasonlíthatók , mivel tartamukat csak órák, a alig napok szerint lehet számí­­tani, a főpiaczokon egyszerre mutatko­zik hol szökkenés, hol csökkenés. Jelenlegi lanyha üzletfolyamunk nem áll magában; a panasz, mely nálunk hall­ható, viszhangja azon siránkozásnak, mely a Rajna és Leine partjain, túl a csator­nán, sőt túl az atlanti óceánon hangzik. A külföld minden tekintélyes piaczain jelentékeny bukást szenvedett a búza né­hány hét óta, így például Kölnben 7­7« tallérról 57a-re szállt le (200 vámfonton­ként) a búza ára ; Stettinben egy wispel (­22Va alsó auszt. mérő) ára 18 tallér­nyit csökkent, és a franczia, angol, helvé­­cziai piaczokról hasonló árcsökkenéseket jelentenek. Arányba téve a külföldi pia­­czokkal, a mienken legnagyobbak az árak , de itt sem tarthaták fenn magu­kat, s a­mint a hitelintézet e­lvégezte volt a kormány megbízásából tett bevásárlásait, az előbbi pangás visszafoglaló helyét,úgy hogy a búza mérője az utóbbi négy hét alatt 30—40 krt, a rozs mérője 30 krt veszített értékéből. Az európai piaczok mostani állapotá­ról következő képet állíthatunk össze, mely egyszersmind távlatot is enged a jövőbe. Angolországon kezdjük. Ez or­szágban azon nézet válik uralkodóvá, mely szerint a jövő aratásig igen csekély behozatal is képes lenne a szükségletet fedezni. De ha megtekintjük a gabna és liszt­ behozatalra vonatkozó, az utolsó 10 évről szóló statisztikai számokat, melyek­ből látjuk, hogy 1859-ben négy millió quarter búza és 37a millió mázsa liszt vi­tetett be, mely mennyiségek 1860-ban 6 millió quarter búzára és 5 millió mázsa lisztre, 1861-ben 7 millió quarter búzára és millió mázsa lisztre, és végre 1862-ben 9 és millió quarter búzára, 7V» millió mázsa lisztre növekednek ; és ha ezek mellett még figyelembe vesszük, hogy a népesség folytonosan szaporodik , és a fogyasztás jelentékeny mérvben nö­­­­vekszik, feltehetjük, hogy Angolország még e jó termő évben is fog szükségelni mintegy 5 millió quarter búza-és 4—5 millió mázsa liszt-behozatalt. E mennyi­ség kenyérnek valót Anglia úgy reményű, könnyűséggel, olcsó áron be fogja szerez­­­­­etni Amerikából. Még sokkal kedvezőbb Francziaország helyzete, mely nem­­­ csupán saját szükségletére elegendőt ara­­­­tott, hanem úgy áll, hogy búzában való feleslegét Helvécziának, a szük­­­­séget meghaladó rozst pedig a R­a­j­n­a Ú­j vidéknek juttathatja. —­ Oroszország gabnatermő vidékein, valamint Lengyel­­­­ország egy részében az aratás jó ered­­­­ményt nyújtott, ép oly kielégítő volt a­­ Duna fejedelemségekben is, mely orszá­gokból épen nem jelentéktelen mennyisé­­­­gek fognak a tengeren Németország kikö­­­­tőibe,a fék­­tengerről pedig Déleurópába,­­ Triesztbe, Marseillebe és egyéb kikötőkbe kerülni. Név szerint a Duna fejedelemsé­­gekből pedig valószinüleg mi hozzánk is fog búza szállitatni. Bármely részébe tekintsünk Európának, nem találunk országot hol akkora gab­­nahiányt kellene fedezni, mely az árak­ra rendkívüli befolyást gyakorolni képes lehetne. Ha e viszon­nyal kapcsolatba hozzuk még azon körülményt, hogy az Európa legkülönbözőbb részeiből érkező tudósítások a krumpli termésre nézv­e di­­csérőleg nyilatkoznak, úgy normál kö­rülmények, vagyis szabályszerű időjárás és a politikai helyzetben változatlanság feltétele mellett, sehol sem látunk olyat, mi a legközelebbi időben gabna-áremel­­kedés indoklójává lehetne. E fejtegetések után visszatérünk saját körülményeinkhez. Mindenek előtt ki kell emelnünk, hogy az országunk egyik leg­­termelőbb részében volt rész aratás a gabnakereskedelmet szokott sodrából tel­jesen kiszorította. A viszony megfordult, és a­helyett, hogy a bánságból s alsó Magyarországból szállítanának Pestre és Győrre, a mondott piaczokról visznek gabonát az al­vidékre. E hibás viszony miatt a kereskedelem elvesztette tulaj­­donképeni irányvonalát; a termelési és fogyasztási helyek áraiban beállott arány­talanság természetes következménye volt e rendhagyó állapotnak. E csapásból azonban figyelmet érdemlő tanulság sz­ár­­mazott; az, hogy Magyarország ez év­ben bebizonyította , hogy gabnater­­melése még azon megyékben is, melyek képessége a termelés ez ágát illetőleg nem méltányoltatott kellőleg, mint Nyit­­ra, Győr, Pozsony sat., jelentékenyen haladott, és hogy e megyék feleslege részben segíthet az ország szűkölködő vi­dékein. E körülmény azonban, melyet itt kiemeltünk, zavarba ejtette az üzéreket, nagy részök miatta vissza­vonult a kereskedéstől, a csekélyebb rész küzdelembe bocsátkozott ugyan, de úgy látszik, ez sem fogja kiáltani a sarat. En­nek következtében a vételben nincs concurrenczia, s az üzlet súlypontja leg­inkább a nagyfogyasztóknál van. Idei gabnaüzletünk tehát nem üzérke­­dési, hanem fogyasztási kereskedés ; in­nen származik azon csend és nyugalom, pangás és kedvetlenség, mely néhány hét óta az­on cég piaczainak legnagyobb ré­szén mutatkozik. Ez állapot, mely kereskedelmünkre és azon termelőkre nézve, kik készletüket még el nem adták, nagyon kellemetlen­nek mondható, mindaddig fog tartani, m­ig az idő kedvez és a vizi pálya nyitva áll ; de azon órától kezdve, melyben a higany a fagyponton álland, alkalmasint az üzlet is szilárdabb helyzetet foglaland el, s a fogyasztó, ki eddig úgyszólván, egyed­­áruságot gyakorol a piaczon és kelletlen tekintettel bocsátkozik alkuba, majdan akkor szintén több élénkséggel veend részt az üzletben. Lehetséges ugyan, sőt valószínű, hogy a télen lesz változás az árakban felfelé is, lefelé is , de döntő­­leg csak a tavasz határozand g­a­b­n­a­á­rainkra nézve, addig pe­dig még gyakran lesz alkalmunk a hely­zetet megvilágitani. A pálya neve déli vaspálya. . . állam vaspálya . . éjszaki vaspálya. . tiszai vaspálya . . Erzsébetvas-pálya . Károly Lajos-vaspálya pardubiczi vaspálya. cseh vaspálya . . Gratz-koflach­i vaspl. 1861: 2797.0 mértföld 1862.312% „ 174% 82% A jelentékenyebb osztrák vasutak forgalmi kimutatása 1860—62. évekről. 75.804.667 „ 41.981.125 „ 1862: 918.844 „ 1862. 546.914 „ A cseh vaspálya . . Gracz-köflachi vasp. hossza mértföldekben, 47% 27 33.756 58.751 68.134 a pálya építészi kiadásai 261.477.671 ft. 130.752.341 „ 24.000.000 „ 1860: 1861: 1862: 16.888 23.619 29.772 építészi kiadások iurtildenkint évi bevétel, évi kiadás. Még meg nem határozható mert 93 y10 mf. épülőfélben van 1862: 750.844 ft. 1862: 1.429.738. „ 1862: 776.138 „ 1862: 727.013 „ A vaspálya neve déli vaspálya . . állam­vaspálya . . éjszaki vaspálya . tiszai vaspálya . . Erzsébet-vaspálya . Károly Lajos-vaspálya pardubiczi vaspálya 7677.oo „ 527V.oo „ 24,71oo „ 5­7» » Bevétel mértföldenkint 1860: 71.439 ft. 1861: 91.064 1862: 101.668 „ 1860: 112.614 „ 1861:125.130 „ 1862:106.888 „ 1860: 188.246 1861: 200.360 1862: 189.848 1860: 40.168 „ 1861: 46.037 „ 1862: 37.843 „ 1860: 81.244 „ 1861:105.922 „ 1862: 100.007 „ 1860: 1861: 1862: 1860: 1861: 1862: 72.630 74.908 76.640 33.642 37.200 38.771 75.432.996 „ 36.866.585 „ 19.629.351 „ 2.690.994 „ 1862: 975.609 „ 1862: 484.912 „ Kiadás mértföldenkint 1860: 1861: 1862: 1860: 1861: 1862: 1860: 1861 : 1862: 1860: 1861 : 1862: 1860: 1861 : 1862: 33.502 ft. 35.266 38.464 „ 48.598 „ 48.822 „ 42.960 „ 71.019 „ 75.527 „ 77.013 „ 20.063 22.785 21.823 40.718 46.862 44.483 1860: 36.886 „ 1861: 35.066 „ 1862: 37.988 „ 1860: 1861: 1862 : 21.873 23.362 24.928 A bevétel s kiadás közti viszony A belefektetett tőke osztalék. 1860: 100: 46.9 1861: 100: 38.7 1862: 100: 37.8 1860: 100: 43.15 1861:100: 39.02 1862: 100: 40.19 1860: 100: 37.7 1861: 100: 37.8 1862: 100: 40.5 1860: 100: 49.9 1861: 100: 49.5 1862: 100: 56.66 1860: 100: 50.12 1861: 100: 44.24 1862: 100: 44.48 1860: 100: 50.78 1861: 100: 46.81 1862: 100: 49.57 1860: 100: 66 1861: 100: 62.8 1862: 100: 64.3 200 ftos részvény 750000 150,000,000 ft. elsős: 111,930,005 ft. 200 fokos részv. 400,000 92.767,288 fi elsős. 82,381,579 ft 1861 : 74,800,922 ft 1862: 79,673,321 fi részv. tőke 10,319,358 ft. elsős. adós. 31,414,981 ft. részv- tőke 31,456,803 ft. elsős. adós­. 49,336,480 ft részv. tőke 21.000,000 ft adósság 14,642,168 ft 1860: 30 Frank 1861: 40 „ 1862:42% „ 1860: 35 Frank 1861:33% „ 1862: 25 „ 1860: 157 fi 50 kr. 1861: 157 „ 50 „ 1862: 132 „ 50 „ 5% 5% 1860: 8 ft) Osztalék és 1861: 7 „ (5% a befize­ 1862: 6 „ )tett tökének 4 fi 50 kr. oszt. ért. min­den befizetett 105 ft. részvénytökétől Aránylag számítva az 1862. jul. 15-töl egész dec. 31-ki időszak bevételeivel és kiadásaival. 1862: 57.611 ft. 1862: 22.274 fi 1862:100:38.66 1860 1861 1862 1860: 100: 50 1861: 100: 40.2 1862: 100: 43.4 1861:25.406.622 fi 1862:26.210.237 „ 1861:21.835.264 „ 1862:18.652.064 „ 1861:16.529.781 „ 1862:15.662.416 „ 1861: 3.533.874 „ 1862: 2.904.851 „ 1861: 4.836.440 „ 1862: 5.276.412 „ 1861: 2.736.421 „ 1862: 3.640.412 „ 1861: 1.004.413 „ 1862: 1.046.829 „ 1861. október 15-től végéig 1861:9.889.340 ft. 1862: 9.916.251 „ 1861:8.519.509 „ 1862:7.406.674 „ 1861:6.231.012 „ 1862:6.557.478 „ 1861:1.749.022 „ 1862:1.675.133 „ 1861:2.696.715 „ 1862: 2.346„949 „ 1861: 1.280.977 „ 1862:1.804.431 „ 1861: 1862: 630.786 „ 673.075 „ 1861. október 15-től végéig. 1862: 955.910 ft. 1862: 418.690 „ 1861: 323.133 3) 1861: 129.907 „ 1862: 374.738­­) 1862: 163.747 „ részv. tőke 15,746,829ft. elsős. adós. 5,118,850 ft. 200 l­akos részv. 60,000 12,000,000 ft. el­sös. 13,000,000 ft. rész­v. tőke 2,883,633 ft első s. adós. 800,000 ft 5 °/0 1860, 5 ft. 30 kr. 1861: 9 „ 1862: 10 „ Távirat. Távirati tudósítás a bécsi böv.­zéről: oct. tS. — 5% metalliques 75 60. Nemzeti kölcsön 81,60. 1860-as sors­jegyek 97.95 Bankrészvény 793.— Hi­telintéz. részv. 18­6.50.Ezfüst 111.55 Lond. vált. 111.75 Arany 5.34 Pest, oct. 13. Az idő egészen nyárias. —• A délutáni órákban zivataros eső következett be, de rövid idő múlva derült és meleg lett az idő. A Duna apad, mai vízállása 4' 10" C fölött. Gabonavásárunkon ma jelentékenyebb kötés nem fordulván elő, áraink a nagykereskedésre nézve csupán névlegeseknek tekinthetők. Az üz­let iránya igen lanyha. Azon 20,000 mérő vegyes gabonanemű, mely, mint már ezelőtt jelentős, az érsekujvári érseki lakban kijött tűz által megsértetett, f. hó 15 -én a magyar biztosító társaság részéről árverés ut­ján fog eladatni. Gabonaárak Pesten, oct. 13. f Bécs, cet. 12. (Marhavásár.) Ma tar­tott marhavásárunkon összesen 3102 db ökör volt felhajtva. Mázsája 23—26 írtjával ada­tott el. * Berlin, oct. 10. (V­a­s.) A vaskereskedés a hét folytán mindinkább nagyobb terjedelmet nyert, minthogy a külföldről érkező tudósítások szerint egyéb piaczokon is élénkült a vasüzlet Vasszükségletük, meggyőződvén az üzlet szilárd alapjáról, sietnek vásárlásaikkal, mivel az árak emelkedésétől tartanak. Skót nyersvas a glas­­gowi piaczon drágult; igen kerestetvén, tonnájá­nak ára 3 shillinggel emelkedett, mindazonál­tal óriási forgalomnak örvendett; hajón kétszer annyi szállíttatott el mint más években. Piaciun­kon is igen jó keletnek örvendett a vas, a ho­lott mennyiségeket azonnal el lehetett adni. Alsó austriai mérő szerint Súly, font szerint Izg­almitKözép Leg­magasö ár­ogpt. ért. Búza bánsági, 86.87.8S 5-20 5.30 5.40 „ tiszai és pesti 86.87.88 5.— 5.20 5.30 „ fehérmegyei 85.86.87 4.90 5.10 6.15 „ bácskai . . 85.86 4 80 4.85— Hoz» ..... 77.79.80 3.25 3.30 3.35 Árpa Bőrnek való 68.69.72 2.80 2.90 3.10 .. t&k­arTM ár?T­sík 65.67 69 2.60 2.70 Zab ..... 42.44 2.10 2.15_ Kukoricsa . . . 82 84.85 8.30 3.35 3.45 Bob .....— 5.30 5.45 6.60 Köles. ....— 3.50 3.60 3 70 Bepeze ....— 6 .0 6.75— Skót 50—52 grs, angol 46 grs. Sziléziai faszén és coaksvas nagyobb mennyiségben kelt válto­zatlan áron. — Hengeritoll rudvas 35/6—4 tib­, kovácsolt 43/4­—5 til­. Régi pályasia minősége szerint 1 s/4 — ls/c tbc, építésre való 2"V4—S1/® tallér. * Lipcse, oct. 10. Utczáinkról a sátorok már­is eltűntek, a legtöbb külföldi vevő már elha­gyott és e szerint a vásárt — legalább a nagyke­reskedésre nézve — bevégzettnek kell tekinte­nünk, jóllehet Lengyelország számára itt ott foly még az adásverés. Selyemáruk a jelen al­kalommal sokkal inkább kerestettek mint más­kor, különösen Románia ezánióra, miért is az árak valamivel emelkedtek. A bundaneműekat illetőleg megjegyezzük, hogy Lengyelországból kevés vevő érkezett ugyan, de a jelenlevők tar­tozásaikat kiegyenlítők , azonban a vásár­láshoz nem igen mutatnak kedvet. Hozott áruik — nyúl és görénybőrök, serték — könnyen el­adhatók, mely körülmény fizetési képességüket némileg magyarázza. Az orosz áruk néhány nap előtt Kacinesból megérkeztek, minélfogva a nyestbőr nagyobb mennyiségben kelt, mintsem hús vétken; elkelt 600,000 db; persiai bunda pe­dig 20,000 db, a húsvéti árakon. Az orosz nyúl­­kőr szintén igen nagy szükséglettel találkozott, azonban nem igen hozták, miután nálunk arány­lag valamivel olcsóbbak, mint hónukban.­­ A vásár átalános eredményét nagyban, valamint ki­csinyben határozottan kedvezőnek lehet mondani, miáltal azok, kik azt állíták, hogy vásáraink év­ről évre jobban veszítenek jelentőségükből, meg­hazudtoltalak. A szolnokmegyei gazd. és lovaregylet f. hó 18-án Török-Sz.-Miklóson reggeli 9 órakor a Casino teremében közgyűlést fog tartani, melyre a t. ez. részvényes urak tisztelettel meghivatnak. — A vá­lasztmány meghagyásából. H­e­r­k­l Károly , egyl. titkár. Vegyes. — A pesti tőzsde alapszabá­lyai melyeket a formában levő hiba miatt újra be kellett nyújtani a hatósághoz, most véglegesen és szentesitve visszaér­keztek. A Lloyd-társulat bizottmánya ez ügyben már tartott is gyűlést, s egy a Lloyd épületben levő nagy terem kije­löltetett a tőzsde helyiségéül, mely való­szinüleg november hóban már életbe fog léphetni. — Belgium a kereskedelmi szer­ződésekben Franczia- Angol-és Po­roszországnak engedett, hajózásra és vámrendszerre vonatkozó kedvezményeket Ausz­triára is kiterjesztette, minek következtében az osztrák termelvények ezentúl kedvező bánás­módban fognak ott részesülni, s a közlekedés nagyon megkönnyítetik.­­ A bélyegilletékekbő­l, vagyis az eladóknak a raktárak részéről átadott bélyegje­­gyekből továbbá a bélyeggel ellátott váltó-fe­hér levelek, kártyákból, s egyéb bélyeggel ellá­tandó tárgyakból származó összes jövedelem 1862. novembertől 1863. júliusig bezárólag, 11,606,381 ftot tesz, azaz 2,897,139 fttal többet mint 1861—1862-ig ugyanazon hónap­jaiban. — A belgiumi szabad kereskedé­­si egyl­et nem­rég „a vám­elt­örlés mel­lett működő egyletté“ változott át,mely eze­­> czélját röpiratok és tanácskozmányok által törekedik elérni. A brüsseli közgazdá­sz­a­t­i egylet nem­rég gyűlést tartott, melyben a genti gyűlés több tagja is részt vett. A vámel­törlés tárgyaltatván, ezen védeszköz mellett senki sem szólott. Csak adóként tekintendők, s ezért figyelembe veendő, várjon a magas vagy csekély vám jár e több jövedelemmel. A genti gyűlés mindenféle vám eltörlése mellett nyilat­kozván, ezek jövedelmét az állandó sereg ke­­vesbítése által javasolta pótolni. A vámnak be­folyását a kereskedésre Mayer az által jellemzi legjobban, hogy felemlíti, miszerint a Hamburg vár­osa részéről behozott ‘­Wo­nyi kávé­adó a kávé­kereskedés Altonába való áttételét ered­ményezte. Általánosan azt vélték, hogy a vám­eltörlést a jólét gyarapodása fogná követni. Hivatalos értesítések kivonata (A .Sürgöny­i oct. 13. számából.) Árverés, Nagyvárad, különféle zálogtár­gyak, a takarékpénztárnál, nov. 18. délután 3 órakor. Pestm. Tó Almás, ingóságok, oct. 24. délelőtt 10 órakor. Pest, ingóságok, országút Huszárféle ház, okt. 16. délután 3 órakor. Zala­­megye, Perlak, ház és belsőség, nov 2. reggeli 9 órakor. Somogy, Kaposvár, ház, legelő, er­dő, nov. 9. délelőtt 10 órakor. Zalamegye Gár­­dinovecz, ingatlan birtok, nov. 3. reggel 9. óra­kor. Pest, játékszerek, váczitucza, 18. sz. oct. 15. délután 3 órakor. Pest, szoba , vendéglő- és kávéházi felszerelések, a két oroszlánhoz czim­­zett szállodában, oct. 14. reggeli 8 órakor. Zala­megye Nedelicz, ingatlan birtok, n .>r. 4. reggel 9 órakor. Ujfejestó, szántóföld, legelő, kaszáló, ház, dec. 5. délelőtt 11 órakor. Pestm. Perbál, zselléri állomány és ház, október 29. délelőtt 10 órakor. Csőd: Győr, ifj. Rugger Antal ellen, dec. 29—31. g. Lengyel József. Idézés: Csáktornya, Mikolai József, Fic­kó Miklós, Rudi Szev. Frumen Mihály, Vertics Mátyás, Franca Mátyás, Ferkó Mátyás, October 20, 1, 9 ó.

Next