A Hon, 1863. november (1. évfolyam, 250-274. szám)

1863-11-01 / 250. szám

250-ik hr. Vasárnap, november 1. Előfizetési díj : Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva . Egy hónapra........................................... írt 75 kr. 3 hónapra..........................................5 frt — — 6 hónapra..........................................10 frt —■ — Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: F­erencziek­ tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám, 2-dik emelet. hin­cin­-l­ivilsl: Test, Fomiczielt­­erén, 1 sz. földszint POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kis« évf­íjan Beigta­tási dij : 7 hasábos petitsor...............................1­7 kr. Bélyegdij minden beiktatásért.....................30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. babona-árak­­ 5 30 5.45 5.60 — 3.50 3.60 3.70 6.506 75— Hely Nap búza rozs ] árpa zab kukor. árak osztr. értékben. 1 1 Oct. 29 4 70,5.203.00,3 152.40,2.552 20)2.30 3 10)3.30 Itfi&kolcz . . . Oct. 28.3.70.8 302.80;2.902 60;2.701 1 70,1.80 3.00,3.10 Szrgrrd . i . . . j Oct; 25.4 80;5103.65,3.753 00,3.202.60)2 70 ^ 3.60,4 00 Gyöngyös . . . . Oct. 26 4 20;4.403.20;3.40 3.00 3.202 20) — ! 3 20) — Prága................. j Oct 274.62.4 863.16;3.402 46,2 681.74:1.87 j —j— Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende Pestről Mohácsra: naponként csütörtökön kívül 5//, ór. reg. Mohácsról Bajára: naponként csütörtökön kivül d. u. 4 ór. Bajáról Pestre : naponként pénteken kivül 4 órakor reg. Esztergomból Pestre: naponk. 5'/, ó. reg. Váczra: Pestre : nap hétf. kiv. 10'/» ó. d. e. d. u. 1.51 éjjel, d. u. 4.08 éjjel, este 6— reggel. Bécs ind. 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Torn. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel. Ers. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel. Pest érk. 4.37. d. u. 5.27 reggel. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czegléd érkez. 7.49. este 8.47 reg.­Pest érkez. 8.45. „ 8.37 est­­­ régiódról Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e. Szeged , 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Temesv. érk. 4.46. reg.10.18 est. Temesv. ind. 5.20. reg. Baziás érkez. 8.22. „ mindennap Baziásind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv.­­ —10.32 este. Szeged ind. —2.25 éjsz.12.15 d.u­ Czegléd érk. — 6.29 reg. 6.10 est­* Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e. vis­­­sza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Czeglédről Pü­spök-Ladányra és vissza. Czegléd : indul 9.27 d. e. 8.24 e.­P. Ladány indul— 1­45 dél u. Szolnok „ 10.27 „ 9.42 e. Szolnok „ — 4.44 „ P. Ladány érkez. 1.26 „ 1.20 é­s Czegléd érkez.— 5.41 „ Pöspök­ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul 1.40 e. 1.53 d. u.M­. Várad indul — 10. 6 dél . N. v­árad érkez. 4.40 e. 3.45 d u.­P. Ladány érkez. — 12.48 dél. P­­­spök-Ladányról Debreczenbe, Miskolcbra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 e. Debreczen „ Tokaj „ Miskolcz „ Kassa érkez, indul— 5.— reg.­­7.52 „ — 9.35 dél.e. —10.33 „ —12.12 „ — L45 „ Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 perc* reggel, t­rk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p. d. n. érk. Pestre 9 ó. 10 p este, Pestről, Temesvár Baziásra, hétfő­n és pénteken 9 ó. 40, perez este, érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 ó. 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk. Pestre 6 óra 56 percz reggel. Bécs : ind. 7.45 v. 5.20 est. Bruck „ 9.21 d.e. 6.54 „ Győr „ 11.38 „ 9.5 „ Szőny „ 12.57 dél-------­Sz.Feh. dollu- - -ind. 5.59 „ 7.10 r. Buda : érk. 8.2 est. 9.14 d.e. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Fehérv. ind. 8.43 r. — N.Kanisa „ 1.53 d. 10.10 est. Pragerh.érk. 5. 2 d.u.5.8 reg. Pragerh. ind. 9.30 d.e.10.55 e. N.­Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 r. Fehérv. érk. 5.69 „ — — Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof ind. 5.54 d.u.5.39 r.j Gratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u- Gratz érk. 8.55 est. 8.34 „iPragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est. Pragerhof, Rabresina, Triest, Velencze és vissza. Pragerh. iád. 9.25 e. 9.11 d.e. Steinbn!ck„ 11.53 é.11.38 „ Nabrceina „ 7.37d.e. 7.32 é. Trieszt „ 8.20 „ 2.15 „ Nabresina , V elencze , 8.8 „ 3.6 d.u. 9.50 „ 6. r. Stein hitiekről, Zágrábba és vissza. ind. 4.25 d. u. érkez. 6.59 este, indul. 7.14 „ Sziszek érkez. 8.45 „ Soprony ind. 5.50 r. 2.— d.u B.-Ujhely „ 7.25 „ 3.23 „ Bécs érk. 9.20 * 5.24 „ reg. Sziszek indul. 6.30 Zágráb gig * iSteinbru­ek érkez. 10.50 d. a. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Bécs ind. 7.— „ 5.25 , B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 Soprony érk.10.33 „ 8.58 érk. 9.20 Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács*­ ind. 1 ó.d.u. 4 ó.d.u.1Üszög ind. 8 ó. r. 12.50 dél- Üszög érk. 3. ó „ 6 ó.d.u. Mohács érk. 10.5 r. 2.56 d.u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovak­kal vontatva.) Pozs. i.7. d.e.ll.-~d.e.5.15d.u. Bazin „ 8.4i„ 12.41 d. 6.57 „ N.Sz. „10.85,, 2.30d.u.8.r.0est Szer. érll.36 de.------9.51 „ Szered ind. 5.30 reg. 2.50 d.u. N.Szom. „ 2.30 „ 6.40 reg- Bazin ind. 4.30 r. á.d.u. ö.d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r. 7. 30 e. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a köz­lekedést, személyenként 30 kr., nagyobb podgyászért fi­zettetik 50 font.: 10 kr., kissebb 5 kr. Alsó striai mérő­t érint. Mosony. . * . . ö­z 1 e­vi i ot­i­­­m Pestről Bécsbe és vissza. Czeglédről Aradra és vissza. Czegléd indul 9.42 dél e. 8.39 e. Csaba „ 1.22 dél u. 3.9 r. Arad érkez. 3. 3 dél u. 6. r. e a c­s­e H. esetek — járása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. P. Ladány érkez. Gyorsvonatok. Buda SzFeh. ind. 6.30 r. 5.15 d.u. érk. 8.33 „ 7.20 este ind. 9.50 d.e. — Sző­ny „ 1.30 d.u. — Győr „ 3.11 d.u. 5.35 r. §r,U(’k „ 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkéz. 7 — este 9.27 du. SteinbrUck Zágráb Velencze ind. 11.—• d.e. 11. é- Nabresina „ 5.56 d.u. 6.26 r. Trieszt „ 6.45 est. 6.45 „ Nabresina „ 7.46 „ 7.48 „ Steinbriick„ 3,12 é. 3.12d.u. Pragerhoferk.5.39 r. 3.54 „ Jan. Sept. Jan.n Aug. n Hí e fe 1 *3 i Bécsből Pestre: naponként 67­ órak. reg. Pestről Baja és Mohácsra : naponként 6 órakor reggel. Pestről Essék Zim­onyba: hétfő, szerdán és szombaton 6 órakor reggel, Pestről Orsóra és Konstantinápolyba. Gyorshajó hétfőn 7 órakor reggel.­­ Pestről Paksra: naponként 4. óra délután. -ÖV. 1’ lazán: Szegedről Zim­onyba - szombaton reg. Száván: Sziszekről ?Pes»ényba : hétfőn és csütör­tökön 5 órakor reggel. Orsováról Pestre : pénteken virradatkor. Konstantinápolyból Pestre: csütörtö­kön 3 ó. d. u .A. Tlazám Zimonyból Szegedre : csütört. délben,­­A. Száván.: Zimonyból Sziszekre : vasárnap és csü­­­törtökön délben. Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-báz. E lap szellemi részét illető minden közv­ ■e­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezekt fogadtatnak el. Bécsi börze October 30-án. Az első cs. k. szab. dunagőzhajózási­ társaság A személyszállító gőzösök menetrende. Búza bánsági, .... e tiszamelléki és pesti „ fi bérmegyei . . n bácskai .... Hoz*............................ árpa sörnek való . . . n takarmánynak £ ab . . . ................ Enkoricza................... Sah.......................... Köles ...... epeze ........................ p­e­s­ten Súly, font Leg-Közép Leg-08tfl 2 szerint alant magasbM h-i ároszt. ért. 86.87.88 6.20 5.30 5 40 86.87.88 5. 5.15 5.25 85.86.87 4.80 6.— 5.10 8. 86 4.70 4 75— 1» 77.79.89 3.15 3.20 3.25 i­ 68.69.72 2.70 2.80 3.05­ 65.67.69 2.05 2.65 2.70 42.44 2.12 2.17— 0Q 80.82.8« 3.30 8.40 3.48O <9 Tom. „ 2.35. Poz­s. „ 4.45. Bécs érk. 6.33. Pest ind. 9.55. d. e. 9.30 este. ?szt. „ 12.14. délben, 11.4 8 é. E.Ujv,„ 1.50. d. u. 1.03 éjjel. 3.— „ 3 47 5.25 ,, 8.4 r. 7.15 e. ll.l.d.e 9.66 e. 3. d. u Arad indul 12.41 d. u. 8.20 e- Csaba „ 2.14 „ 11.13 „ Czegléd érkéz. 5.56 ,, 5.32 „ Kassa Miskolcz Tokaj Nyiregyh. Debreczen Államadósság. 5”/0-es nem. köles. 100 frtos 5 °/0-es Metalliques í.’/.Vc-es „. Lomo rentpapirlß 1839. évi teljes „ n n ötödr. fi 1854. „ teljes „ 1860. fi „ „ „ „ ötödr. „ Az austrial bank záloglevelei. 5*/6­ es 10 hóra szóló 100 frtos „ sorsolható Galics. hitelintézet 105 „ Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Földtehermentesitási kötelez­vények. &Vo-es magyarorsz. 100 frtos „ horvát „ erdélyi Sorsjegyek ház. n. Hitelintézeti Trieszti Eszterházv he Salm Pálffj Clary St. Genois Budai Windischgrütz Waldstein Keglevicb 40 40 r,20 10 Jan. Juli Jan. Dec. 15. Jan. 15. Sept. 15. Nov 30. Febr. 1. Dec. 16. Dec- 1. Jul. 15. Máj. 1. Adott ár 81.40 75.30 67.50 17.60 158.00 155.50 93.00 97 40 97.90 102 00 89 00 73 76 99.50 88.75 76.00 75.00 73.90 187.10 91.50 113.00 9J.50 35.25 34.25 34.50 33.50 88 50 22.00 20.25 15.00 Tartott ix 81.50 75.40 67.76 17.75 158/0 155.00 93.50 97.50 9S.00 102.50 89.25 74.25 100.— 89. 76 75 74. 137 92 114 94 35 34. 35 34. 34 22. 20. 15. Kisebbségi kötvények. Osztr. Lloyd Államvaspálya 275 frank Lomb.-velenczei „ 106 fi­ne Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ _ “zhajózás . Nfesti lánczhid szaki vasút Esz Állam Déli Nyugati Tiszai 205.50 frtos 500 frank 350 „ 210 „ 200 „ Váltók (3 hói­a). Augab. 100 db németfr.8.­,‘71 Frankf. ,01.96. ,05. M Hamburg 1OObankmark 4V,7o London 10 ft sterling 3% Pária 100 frank 4"­. Pénznemek. Korona........................ Császári arany .... Reczés ....................... Napoleon d’or................... Orosz imperiale .... Porosz pénztári a.a­ríny Ezüst....................... . Adott­ár 91.00 117.76 117 00 185 60 790 00 641.00 41 00 480 00 392 00 165.00 182.50 249.00 139.50 147.00 95.10 95.20 83 90 112.10 44.35 lb.60 5.427. 5 „42 7, 9.04 9.30 1... 7. 112.50 Tartott ár 91.50 118.00 117.25 185.70 91 00 42 00 42 00 132.00 395.00 165 20 188 00 250 00 140 00 95.10 95 20 84.00 112.15 44 40 15.55 .437, 5.487, 9.06 9.82 1...7. 113.00 Felfele; Pestről Bécsbe : naponta 6 ór. este. Mohácsról Pestre: naponként 5 ór. est­­e. Gáláésról Pestre : szombaton reggel. Zimonyból Pestre : vasárnap kedden és pénteket 10 órakor est­ve. SÜT Előfizetést nyitunk ~WS§ „H Ö­N“ 7 hónapos november—decemberi folyamára , előfizetési ár­a írt 40 kr. A „Hon“ szerkesztősége és kiadó hivatala. A pi­stbudai kereskedelmi kamara évi jelentése 1860—62. évről. ii. A kamarai jelentés a dohánybeváltást illető megjegyzéseit következőképen foly­tatja. csász. ny. parancs 5. §-ának szószerinti ér­telme szerint azon határidő, mely alatt a csomó­zott dohányt magánraktárakban elhelyezni k; 11. az­on napon végződik, melyen a kincstárnak szánt dohány átvétele veszi kezdetét, — minden esetre e határidő január végével jár le. — Ezen rendelet azon feltevésen alapul, hogy a kincstá­ri beváltás azon időponton veszi kezdetét, midőn már a csomózás mindenfelé bevégeztetett.­­ E feltevés azonban tévedésen nyugszik, mert a cs. kir. dohánygyárak és a beváltási hivatalok köz­ponti igazgatósága 1860 óta oly koránra teszi a beváltás megkezdését, milyenre csak lehet, mig annak bevégzésére pedig nagy határidőt enged, hogy ezáltal minden termelő azon helyzetbe té­tessék, hogy mihelyest dohányának csomózása részben vagy egészen bevégeztetett, azt a cs. kir. raktárba azonnal beszállíthassa. Azonfelül a magas pénzügyminisztérium 1862-ik junius 20-i rendeletével megengedte a beváltó hivataloknak, hogy a kincstár számára termelő oly ültetvénye­seknek,kik ellen illetékáthágásoknak alapos gya­núja nem forog fenn, terményük beszállitására az első határidő lefolyása után, egy második határidő is engedélyeztessék. Valóban az elmúlt évben, tekintet nélkül az azt megelőző szárazságra, és az ez által lehetlenné vált csomózásra, a beváltás megkezdése 1862 ki deczem­ elejére, és be ég­­zóte 1863-ik január 31-re határoztatott, és mint­hogy a nagyobb termelők a csomózást el nem végezhették, ezeknek még 1863-ik évi február 15-ig terjedő meghosszabbítás engedtetett, mig a kivitelre termelők, kik egészen hasonló hely­zetben voltak, az e az termesztményüket saját hi­bájuk nélkül 1862 ik decz. 1-ig ha nem csomóz­hatták, se a magánraktárakba be nem hordhat­ták, ellenük az 1860 ik évi marcz. 27 iki legfels. pátens 9.§-a betű szerint foganatosíttatván,illetéki vizsgálat alá vonattak, jelentékeny (egyeseknél 8000 írtra is menő) pénzbirságra ítéltettek, s a jövőre nézve szabadalmuk elvesztésével büntet­­tettek. De eltekintve az 1862-ik év rendkívüli időjá­rási viszonyaitól, minden szakavatott tudja, hogy azon vidékeken, hol a kivitelre legtöbb termel­­tetik, Arad, Bács, Békés, Csanád, Csongrád és Torontál megyékben, a dohány csak september­­ben, száraz években pedig, midőn a növény ki­fejlődésében hátra marad, csak október elején szedetik be, mikor is szárításra még 4 b esős idő­járásnál 6 hét is igényeltetik, úgy hogy a beta­karítás csak novemberben végezhető be.­­ Az ezen állapotban levő dohány azonban szállításra még mindig nem alkalmas, sőt csak most kezdő­dik a fáradságos kezelés. Minden levelet egyen­­kin­t kell kézbe venni, s minőség szerint külö­­nözni, kisimítani és csomózni; ehez ismét ned­ves időjárás szükséges, hogy a szállitás közben töréken­nyé vált levél nyirkos és hajlékony le­gyen. Így történik aztán, hogy daczára minden szorgalomnak, a dologgal gyakran január vagy február előtt sem lehet elkészülni. Nem lehetett tehát az állam­igazgatóságnak szándéka az, hogy egyrés­zőr a dohánykiviz­eít megengedvén, más­részről ennek e­lenébe oly rendszabályokat al­kalmaztasson, mely által ezen engedély csak tetszőlegesnek bélyegeztetik. Ily eljárásból magyarázható meg azon mind­ínkábLr oUH és Lo lápö véi­uiCül, h­ogy a.AU»K tekintetnek loyális állampolgárokul, kik a kincs­tár részére termelnek ; mig a kivitelre termelők alattvalói kötelességükről mintegy megfeled­kezve, épen nem számíthatun­k, — habár igazsá­gos kívánalmaik méltánylására is. Ily téves vé­lemények, melyek természetesen sokakat vissza­­riaszt­­nak a kivitel végetti dohánytermeléstől, csak az 1860. márcz. 27 iki legfelsőbb patens határozatainak helytelen felfogása által verhet­tek gyökeret, melynek elhárítása tekintetéből bátrak vagyunk következőket inditványozni. Ezen hátrányok megszüntetése tekin­téséből a kamara a következő indítványt teszi: „Hogy jövőben a kincstár számára a beváltás határidejének kezdete oly időre tétessék, mikor­ra az illető ker­­etekben a dohánycsomót is tel­jesen bevégeztethetik ; vagy ha ez a cs. k. f­gyed­­áruság czéljával megegyeztethető nem volna, ve­tessék fel a dohánytermelésrel ellenőrködés eljá­rási szabályai közé azon határozat,hogy a kivitelre termelő a kincstár számára termelővel teljesen egyenlő legyen,hogy tehát a magánraktárakba v­a­­ló behordás határideje azon napon végződjék,me­lyen a beváltás a cs. kir. raktárakban bevé­­geztetett, nem pedig azon, melyen az meg­kezdetett ; hogy az ültetvényesnek, ha bebizo­nyítható körülmények miatt készen nem lehe­tett, és csalás gyanújába nem esett, megkeresé­sére engedélyez­tessék második határidő is ; — végre hogy az eljárási szabályokba azon intéz­kedés is vétessék fel, hogy a cs. k. pénzügyér biztosságok a kivitel sz­ámára termelőket is ér­tesítsék, váljon a cs. raktárakban a beváltás ide­je mely napon kezdődik, s melyen végződik, hogy igy ezek is terményüknek a magánraktá­rakba behordásával a szerint alkalmazhassák magukat.“ Az ellene emelkedhető kifogásokra a kamara a következőt jegyzi meg : Hogy ezen újítás ellen emelkedhető kifogá­soknak eleje vétessék, azon c­­élt kell szem előtt tartani, mely a hivatott 5. §. rendeletét előidéz­te, mely nyilván nem lehetett más, mint a kincs­tári dohánynak a kivitelre száml­tali felcserélé­sének, és a jelentékeny csempészéseknek meg­akadályozása . Ezen aggály alaptalanságának be­bizonyítására elég megemlítenünk, hogy a kivi­telre való termelési szabadalom csak bizalomra méltó egyéneknek adatik ; hogy Magyarországon a dohánytermeléssel nagyobbrészt n­em maguk a szabadalmazottak, hanem úgynevezett felesker­tészek foglalkoznak, s hogy ott is, hol az saját ke­zelés mellett műveltetik, nagyszámú, állandóan al­kalmazott munkás és segédszemélyzet szükségel­tetik, hogy az ellenőrködő hatóságok, vizsgálatok, felülvizsgálatok és kémlelődések által szigorú el­­lenőrködést gyakorolnak; hogy a beváltó hiva­talok pontosan tudják, hogy a termelés minősé­ge szerint­e vagy ama termelőnek mennyi jó vagy rész dohánya lehet, tehát ettől bizonyára nem fogadnának el nehézségek előgördítése nél­kül valamely aránytalan mennyiséget; hogy a kereskedők a kivitelre szánt szivarlevelekért nem fizetnek magasabb árt, mint kincstár, míg ez a csekélyebbekért igen alant árakat kínál; hogy e szerint az ily kicserélés által elköve­tett illeték-megrövidítésből esetlegesen származó haszon sokkal jelentéktelenebb,semmint feltehető volna , hogy majd mindkét ültetvényes szövet­kezik kertészeivel vagy a nagyszámú muz­kás- és segédesemélyzettel, kiknek segítsége nélkül pedig a kivitelre szánt leveleknek a kincstári dohánynyal felcserélése kivihetetlen volna ; az­tán hiszen minden iltetvényes egész vagyonával áll jót az iránt, hogy egész termesztményét hi­ány nélkül számitni fogja, azon fölül a cs. kir. pénzügy­őri közsegek t rköd&öL’ ° «Li­li­any megszánnál»»» s megmérése által, úgy hogy képesek némi pontossággal meghatározni, mennyi dohánynak kell less sállittatnia ; ha vég­re a termelő arra való különség nélkül, váljon a kincstár­, vagy a kereskedésre termelt-e keve­sebbet, mintsem előleges számítés szerint szol­gáltathatott volna — azonnal illetéki vizs­gálat alá vonatik, és bebizorult csempészetnél igen nevezetes pénzbírságban marasztaltatik és elveszti termeszthetési szabadalmát is.­­ Ha azonban ezen egész ellenőrködési rendszer sem volna elégséges, meg nem fogható, mikép okozhatna az elcsempézés vagy fogyasztás a kincstárnak nagyobb kárt a kivitelre termesztő­nél, mint a kincstár számára ültetvényezőnél, és hogy miért kellene előbbit kevesebb bizalomban részesíteni, mint az utóbbit. Egy ír­ás­baj az, hogy a termelőtől oly elzár­ható raktárak kívántatnak, milyenek tán csak vá­rosokban léteznek, holott ennek minden birtoka­­ így házikóból és egy pajtából áll, melyben do­hányát is­­ árutja. Hogy az egyedárusság kívánal­mainak elégtétessék, elegendő lenne a pajtát zár­hatóvá tenni, miután a dohány úgy is mihelyett elkészíttetik, a vevők által átvétetik , s azoknak minden kivánalomnak megfelelő raktáraikba ta­­karíttatik be. Ezen indítványok kegyes méltánylása elha­tározó fontosságú a dohánykereskedésre néz­ve , mert ha az eddigi szokás továbbra is megmaradna, s a termelőnek nem adatnék elég idő a csomózást és az egyes leveleknek ezt meg­előző pontos kiválogatását és osztályozását kellő­leg elvégezheni, akkor a finom és kivitelre főleg alkalmas fajokban való nyeremény mind g­ye­­késy­­ebb lenni és végre egészen megszűnni fog, a termelő pedig e határozatok fennlétezése mellett azon szomorú dilemmába jut, hogy gyors és ro3z csomózás mellett a pátensnek ugyan eleget­ tesz, a kereskedőt azonban ki nem elégíti, mi által ne­vezetes és megérdemlőit lovon sokat kell el­ér­­nie, vagy pedig megfordítva, vevőjének illendő kielégítésénél nagy bírságokkal és szabadalmá­nak elvesztésével bűnhődik. Ugyanazon 5. §§ még egy határozatot tartalmaz, mely hasonlókép tüzetest, fejtegetést érdemel­ az mondatik­o­t nevezetesen, hogy: „minden év­nek május havától kezdve a magánraktárakba lerakott dohányt nem máskép, csak göngyben (hivatalos zár alatt) szabad tartani. Úgy a do­hánynak begöngy­ülésekor, mint annak raktárba való elhelyezésekor, arról évenkint sept. hóban leltár vételik fel.“ A dohánygyárak központi igazgatósága, vala­mint minden beváltó hivatalok igen jól tudják, hogy nevezetesen a finomabb dohányfajok még ápril végével nem alkalmasak az elgöngyölésre, és ez a mi­őség megkárosítása nélkül akkor még nem t­ört­énhetik meg. Minthogy a törvény szellemével meg nem egyez egy oly rendelet­nek fentartása, mely a kereskedőt nevezetesen megkárosítsa, a­nélkül, hogy az ellenőrködést megkönnyítené : bátorkodunk e tekintetben in­dítványozni , hogy a kereskedőnek a kezelésben és elkészítésben teljes szabadság engedtessék, s a September hóban foganatosítandó leltározásig a begöngyölés törvényesen ne parancsoltas­­sék meg. Igen kívánatos volna végre, ha a kivitelre há­rom évre terjedő termeszthetési engedélyek adat­nának, ds nemcsak azért, mert akkor a külföld­del ezen időtartamra egész biztonsággal köttet­hetnének szerződések, hanem azért is, mert a termesztéshez megkívántak­ berendezésekről is a mostaninál sokkal kiterjedtebb módon lehetne gondoskodni. Nem hagyhatjuk itt említés nélkül, hogy több helyütt azon eset adta elő magát, miszerint a kivi­tel tekintetéből a termelők azzal ijesztettek, hogy a k íBAetár trolA ♦<»vmnapí szbüVíftíralmát jövőre egésszen el fogják veszteni’. Ily eljárást va­­lóban senki sem fog helyeselni, és miután a kinc­tár szükségletéről minden körülmények közt akadálytalanul gondoskodhatik, nem ok reá, hogy a csász. ny. parancs által engedélye­zett, s a termelést és nemzeti jóllétet előmozdító kivitel akadályoztassék ; ha ez jövőre is így foly­­tattatik, akkor ismét csakhamar odajutunk, hogy a császári nyílt paten , mely a magyar dohány­term­elés viszonyairól köszönést érdemlő módon gondoskodott, holtbetűvé váland. Szüntele megújuló panaszok kiapadhatl­an forrása az átvételnél a dohánylevelek önkényes osztályozása. Hogy ez valahára szabályoztassék, az 1860. ápril 10-iki pénzügyminiszteri kibocsát­­vány által azon rendszabály hozatott be, hogy azon esetben, ha valamely termelő által kifogás emeltetnék, egy közigazgatási biztos által a köz­­ségel eljáróság s más ter­helők meghallgatása után kiegyenlítés eszközlendő ; ha ez nem sike­rül, akkor a s­óban forgókból több csomó do­hány lepecsételendő, s eldöntés végett a bevál­­tófelfigyelőség elé terjesztendő, honnan a a ha­tározattal meg nem elégedő félnek szabadságá­ban áll ügyét pénzügyminisztériumhoz fellebbez­ni. Ha váljon ennek a gyakorlati téren lett alkal­mazása által a bajon segítve lett-e ? s mennyire? Nem­ tudhatjuk, mert e tekintetben semmi továb­bi értesítés sem érkezett hozzánk. Mi a kincstári dohányszükséglet kielégítés után fenmarad, as néhány év óta kivitelre magá­n-osoknak engedtetik át. 1860-ban 48,000 má­­zra adatott el, s az erre következő két évben Pesten, Aradon, Szolnokon stb. árverések tar­tattak, melyeken 1861 ben 56,000, s a legutóbbi évben 28,000 mázsa kelt el. Eddigelé a franczia s olasz kincstár volt legállandóbb vevője a ma­gyar dohánynak; az amerikai háború — agionk­­nak magas állása — aztán a pfalzi régi dohány­­termés következtében, dohányunk Hollandiában és Belgiumban, úgy bizonyos fajok Angolország­­ban is keresettek lőnek. Hála a megkönnyebbí­­tett közlekedésnek, s a hazai földművelés előha­ladásának, mely a dohány­ter­em­lés javítására és nemesítésén­ kihat, a mint hisszük és kívánjuk, a kiviteli kereskedés emelkedésében még akkor se­­m fog hátramaradni, ha azon időszaki esetle­gek, melyek kezdetben az ifjú kereskedelemre oly élesztően hatottak, többé fem létezni nem fog­nak is. E mellett szól nevezetesen az, hogy kül­földi tőkepénzesek a következő három évre már most nagy mennyiségű magyar dohány iránt szerződtek, a termelőknek jutalmazó árakat biz­tosítottak, és nevezetes kamat nélküli előlegeket adtak; mindezek hangosan hirdetik a külföld nö­vekedő dohányszükségletét, s ezek alkalmasak arra, hogy a kivitelnek legnagyobb kiterjedést eszközöljenek, mihelyest annak szabad mozgása el nem nyomatik. Hivatalos távirati tudósítás a bécsi ga­bona­börzéről oct. 31. Búzaforgalom 20,000 mérő. A gabonaárak a következők : búza, mosonyi Mosonyban átadva 88 fontos 5.10, marosi Győrött átadva 89 fontos 5.50—60, marchfeldi Bécsben átadva 89*/2 fon­tos 5 15. — Rozs tótvidéki 83 fontos 3.45 (kész­pénz mellett), zab felső ausztriai 47 fontos 2.28, 50 fontos 2.32, poroszországi 50 fontos 2.30, 51 fontos 2.42, lengyel 48 fontos 2.20 — ezek Bécsben átveendők. A „Hon“ magén táv sürgönye, a bécsi g&bn&csarnokból oct. 31. Az üzlet nagyon rosz volt. Összes buzsforga­­lom 20,000 m. 10 krnyi áreséssel. Rozsnak, zab­nak nem volt kelendősége. Távirat. Távirati tudósit­ás a bécsi bőr. zéról: oct. 31. — 5% metalliqueB 75 50. Nemzeti kölcsön 81.55. 1860-as sors­jegyek 97.35 Bankrészvény 790.— Hi­telintéz, részv. 186.­ .Ezüst 112.25 Load, vált. 112.75 Arany 5.43. Fest, cet. 31. Az időjárás egész héten át őszi­es jellemét tartá meg. Az éjjel, valamint a reg­geli óráiban, hűvös, mig nappal száp és derült volt az idő 6—10 foknyi hőmértéknél. Tegnap esőzött, ma is borús az ég, és sok fellegtől van ellepve. A Duna alacson­yizállá­ a még inkább csökkenvén, ma 3­­6­­0 fölött. A héten ke­vésbé jelentékeny gabnaszállitmá­­nyok érkeztek; 10 vontatóhajó kötvén ki 26786 m. búzát,2000 m. rozsot, 3000 m. zabot, összesen 31786 mérőt hozott; ugyanezen időben Győr felé hat, 27800 m. búza, 4630 mérő kukoricsfa és 10.000 ro­ zabbal rakodott hajó indult. A gabonát illetőleg az üzletpangás megszűnt, a hangulat javulása révén észrevehető. Búza —­ különösen a súlyosabb minőségű — a fogyasz­tók részéről a bejegyzettük árakon szívesen vá­sároltatott: bácskai 85—86 fts több részletben 4,82—5,00 ftjával kelt el három havi időre. — Összesen mintegy 25—30,000 m. kész termény adatott el. Rozs kevésbé kerestetett, nagyobb rész­ét közvetlenül a termesztőtől 3,20 brjával vásároltatott meg. Az árpa és zab ára kö­zépszerű forgalomnál, változatlan. Kukori­ca á­ra a kínálatnál nagyobb szükséglet mutat­kozván, ára 5—8 kral emelkedett ; három ha­vi időre a moh­esi 3.46, bánsági 3.55 kraj­­czárjával kelt. — A l­i­s­z­t változatlan ára­kon gyöngén kelt. — Szeszre nézve lanyha maradt az üzlet, kötés alig­ létesült, piaczi ára 51 kr hordóstul. — O­l­a­j­n­e­­műek nem igen adattak el, a repeteolaj üzlete nyugodtabbá válván a nyers ára 25 ftjá­val kapható; — a káposzta-repete mérőjének névleges ára 6Va—63/1 ft. — A disznó­zsír ára szilárd, pestvárosi 31 ftjával ada­tott el hordó nélkül. — A szalonnára nem lévén már oly nagy a szükséglet, ára csök­kent; helybeli asztali 33V2—34 frtjával kelt el. A taggyú mázsája 29—30 írt. — A més ára változatlan; viaszos 25—27, tisztított 26—28 frt; régi mázsája 3—5 frttal olcsóbban kapható.— Tótországi viasz 128 frt; rozs­­nyói piaciunkra még nem érkezett. — A b­o­s­­niai szilva újólag olcsóbb lett, átmenetben új termésül 872 forintjával lehet vásárolni. A nyers termények közül ismét a gyapjút mondhatjuk azon czikknek, mely élénkebb forgaloma­k örvendhetett. Franc­iaor­­szág és Helveczia számára mintegy 2500 mérő különböző fajtája vásároltatott meg ; ezen mennyiség egyik harmada fésűs, má­sika homokos és a maradék bácskai egy­­nyiretűből állott Az áremelkedés oly jelen­téktelen , hogy említésre sem érdemes. Ho­mokos 67—73, bácskai egynyiretü 72—74 frtjával voltak eladhatók. A többi terményczik­­kek forgalma változatlan áraknál jelentékte­len volt. Ham­uzsir fehér 15—16 forint, ké­kes 13*/a—14 frt, erdélyi 13—IS1/* frt, házi hamu 12V4—12 Ya frt.— Borkő fehér 34—36, piros 32—33 frt. — Gubics 1861-dik évi első rendű 10—10'/a, aj tótországi I. r. 87a—9 frt 120 fontos köböl szerint.

Next