A Hon, 1864. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1864-02-02 / 26. szám

26-i. sz. Kedd, február 2. E­I­A f­i­z­e­t­é­s­i díj: Poalán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra..................................1 frt 76 kr. 3 hónapra.......................................5 frt 25 — 6 hónapra.......................................10 frt 59 — Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek­ tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szá­m, 2-dik emelet. Kiadó-hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Második évfolyam. 1864. Beiktatási díj 3­7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr. Bályogdij minden beiktatásért..... 30 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fe HŰT Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazdasági*, Ipar-, k­ercsfccöelleti és közlekedési rovat szerkez?:tvjer­ek lakása: Szervitatér, gr. Telety-ház. E kp szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. SÜT Előfizethetni "Hü 91HO f e b r u á r—m a r t i u s 2 havi folyamára 3 ft 50 leír. f e b r u á r—j u n i u s i 5 havi folyamára S ít 75 ltrral. A „KOTS“ szerkesztősége. A k. m­. term­­észettudom­­án­yi társulat ke­beléből kinevezett bizottmány jelentése az 1863-ki aszály ügyében: „Alulirottak a m. kir. természettudo­mányi társulat által azon megbízással kül­detvén ki, hogy 1- szer, a hazánkban gyakran tapasztal­ható aszályosság okairól, 2- or annak elhárítása módjáról véle­ményt adjanak. Folyó évi nov. 28-dikán tanakodásra összegyűlvén, a következő jelentésben ál­lapodtak meg : 1) Az esőzések fő tényezői, köztudomás szerint : az illető hely földirati fekvése, a tenger színe feletti magassága, felületé­nek minősége, különösen pedig a szelek járásiránya. Ez utóbbi tényező, mint vál­tozó, kiváló szerepet játszik a légtüneti viszony­ok normális állapotának megza­varásában, és kétséget nem szenved,hogy az 1863-diki aszály­osságot is leginkább az okozta. De épen a szelek járásának törvényei mind­eddig ismeretlenek, miért is — a hazánkban gyakran tapasztalha­tó rendkívüli szárazság tüneményét tüze­tesen megfejteni, ez idő szerint merő le­hetetlenség. 2) A­mi az aszályosság elhárításának vagyis inkább enyhítésének módját illeti, arra nézve maga a dolog természete — mely egyrészt a nyári hőségnek mester­séges után leendő alábbszállítását és ez­zel kapcsolatban a légköri csapadék kép­ződésének előmozdítását, másrészt a ta­lajnak mesterséges utón eszközlendő ned­vesítését kívánja — nagy terjedelmű er­dő­ültetések és öntözési művek létesítésé­re irányozza a figyelmet. Mind a két eljárási mód, régebben és újabban, csakugyan javaslatba is hoza­tott, megjegyeztetvén, hogy némelyek az erdőségnek, mások a mesterséges öntözés­nek tulajdonítanak a szóban forgó czél elérésére előnyösebb befolyást, — ama­zok úgy vélekedvén, hogy nagy terjedel­mű erdők, egyéb jótékony hatásuk mel­lett, az évi esőmennyiséget is jótékony mértékben képesek szaporítani, — em e­zek a síkságban fekvő erdők imént emlí­tett hatását kétségbe vonván, bizonyos si­kert csak az öntözéstől várnak. A tisztelt alulírottak meggyőződése sze­rint nincs kétség benne, hogy — ha ál­tal­ában létezik mód, melytől az alföldi aszályosság káros következményeinek enyhítése várható — az nem lehet más mint erdőültetés és mestersége öntözés, de egyszer­smind nem mulaszthatják el ab­beli meggyőződésüknek is kifejezést adni, hogy a rendelkezésre levő igen hiányos adatok korántsem szolgáltatnak a kérdé­ses tárgy megvitatására oly szilárd alapot, hogy abból kiindulva, tudományosan meg­állapított igazság gyanánt, határozottan lehetne állítani, miszerint a szóban forgó baj orvoslása ügyében erdők ültetésé­­re vagy ellenkezőleg öntözési mű­vek létesítésére kell a fősúlyt fektetni. A meglevő adatok épen azért, mivel igen hiányosak, tágas tért nyitnak ugyan az egyik vagy másik irányban különböző nézetek követésére és eltérő vélemények nyilvánítására, de ezek a valószínűség kisebb vagy nagyobb mértéken túl nem emelkedhetvén, a szilárd alapra fektetett biztos következtetés jellegét nélkülözik. Hogy terjedelmes erdők —a talaj alsóbb rétegeiből felszítt roppant mennyiségű víznek elpárologtatása, és tetemes meleg­­— mennyiségnek innét eredő lekötése, ezenkívül nagy terjedelmű télnek folyto­nosan árnyékban tartása által — az ille­tő helyen a nyári hőséget mérsékelni, és a hűvösebb erdei levegőnek a környező légtömeggel szünet nélküli elegyedése folytán a szomszédos térségben is mér­sékleti fogyatkozást előidézni, s ezeknél fogva a légköri csapadék képződését is közvetve előmozdítani képesek, azt két­ségbe senki sem vonhatja. Hogy jól kiszámított, és helyesen szer­kesztett öntözési művekkel, ott a­hol azok alkalmazhatók, az elégtelen légköri csa­padékot pótolni, és ily módon a tenyé­szet egyik lényeges feltételét mestersé­gesen teljesíteni lehet, az kézzel fogható igazság, mely bebizonyításra nem szorul. De a kitűzött feladatnak súlypontját nem is az erdők és öntözési művek hatá­sának min­őleges, hanem inkább mennyileges oldala teszi; megfejtendő lévén: lehet-e erdőültetések által azoknak is­meretes jótékony hatását oly mértékben eszközölni, a­mint azt az aszályosság ál­tal sújtott terület nagysága igényli ? lehet-e ott öntözési műveket oly mérv­ben létesíteni, és annyi vízzel ellátni, hogy azok — midőn az égi csatornák szolgálatukat megtagadják — elégséges táplálékot adjanak, legalább az ínséges terület nagyobb részén a szomjazó föld­nek ? E kérdések megfejtése teszi a fela­dat lényegét, így szabatosítván a kér­déses tárgyat, azonnal beláthatjuk, hogy a föllebb érintett két eljárási mód kö­zül egyiknek előnyösebb volta a másik felett csak akkor van elvitázhatlanul ki­mutatva, ha az imént feltett kérdések egyikére minden kifogáson túl álló adatok meggyőző erejével igenlő fele­letet adhatunk, és hasonló szigorral egy­szersmind bebizonyíthatjuk, hogy a má­sik kérdésre adandó felelet tagadó. Ámde a meglevő igen hiányos adatok nyomán az erdőknek, különösen pedig — miután az előttünk fekvő esetben síkság­ban létesítendő erdőkről van szó — ilye­nek mennyileges befolyását a légköri csapadék képződésének előmozdítására csak megközelítőleg is meghatározni egy­általában lehetetlen, és pedig annál is in­kább lehetetlen, mivel — a­mint már fön­­nebb említve volt — a változó széljárás, mint egyik főtényezője az esőzésre meg­kívántat­ viszonyok létesülésének,bizony­talanokká teszi azon következtetéseket is, melyek különben elméleti szempontoknál fogva e tekintetben létezhetnének. A­mi pedig az öntözési művek elvileg kétségbe vonhatlan sikerének az alkalma­zásban remélhető nagyságát illeti, erre nézve, pontos lejtmérési és vízmérési ada­tok nyomán, egyedül szakavatott techni­kusok adjanak teljesen kielégítő feleletet. Ezeknél fogva a tisztelettel alulirottak szem előtt tartván azt, hogy a magy. kir. természettudományi társulat megbízottjai, oly nagy fontosságú ügyben, minő az al­földi aszályosság enyhítésének ügye, in­gadozó alapra fektethető egyéni nézetek által nem engedhetik magukat vezéreltetni, és valószínű vélemények felmelegítésével, milyenek a rendelkezésre levő hiányos adatok ügyes felhasználása mellett, elis­merésre méltó búvárlati törekvéssel má­sok által már nyilvánosságra hozattak — a magy. kir. természettudományi társulat szine elébe nem léphetnek;­­ — ezeket ugyanis szem előtt tartva a tisztelettel alulirottak, az erdőültetés és mesterséges öntözés jótékony hatását elvileg elismer­vén, kénytelenek, e rövid jelentésüket azon meggyőződésük nyilvánításával be­fejezni, miszerint azon kérdésre, hogy a többször említett két eljárási mód közül, melyiknek foganatba vétele képes a szán­dékolt czél elérését a megkívántak­ mér­tékben valósítani, számos adatok hiánya miatt kellő alapossággal indokolt felelet nem adható ; hallgatással azonban még­sem mellőzhetik azon öszhangzó nézetü­ket, hogy az erdőf­ltetésnek és mestersé­ges öntözésnek a helyi viszonyok kellő figyelembe vétele mellett együttesen le­endő alkalmazása, legtermészetesb eljá­rásnak mutatkozik az alföldön uralkodó aszályosság káros következményeinek enyhítésére.“ Budán, jan. 4. 1864. Tisza Kálmán, v. elnök, Stoczek József, Hunfalvy János, Dr. Tormay Károly. Fest, febr. 1. Az idő ® ép, de hideg, reggel 8, nappal 3­/a foknyi hideget mutatott a hőmé­rő. A légsuly mérő állása tetemes, Dunánk vízállása­­ 5­­0 fölött. A gabonapiacz állapota változáson ment ke­resztül, amennyiben a múlt héten a v­e­v­ő­k, ma pedig a tulajdonosok mitatkoznak tartózko­dóknak. A búza gyöngén kínáltatott és a be­jegyzettek árakon alul nem igen kapható , csu­pán az apró részletek keltek készpénzen 5 krral olcsóbban, míg a nagyobb részletek ára igen szilárd. Május havában átadandó 2000 m. bácskai termésű 5.45 krjáv­al adatott el. R­o­z­s­­r­a nézve nagyobb szükséglet mutatkozott, né­­há­ny részlet 3.65—3.70 krjával vásároltatott meg. A többi gabonanen­ U forgalma csekély volt ugyan, az árak azonban szilárdak ma­radtak. Peat. (Marhavásár.)Legutóbbi marhavá­sárunk alkalmával 608 dl ökör, 60—210 ft, 421 db tehén 55—133 fttal kelt páronként, 105 db fejős tehén darabja 50—128 ft, 326 db borjú párja 18—34 ft, 220 db fiatal marha párja 20— 52 írtjával kelt el. A marhabus mázsája 18—22 ft 25 kr. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bör­zéről: IVbr. 1. — 5 °­0 metalliques 71. 40. Nemzeti kölcsön 80.—­ 1860-as sors­jegyek 90.70 Bankrészvény 775. — Hi­telintéz. részv. 177.10. Ezüst 121.25. Londoni vált. 121.40. Arany 5.81. Gabonaárak Pesten, febr. 1. Alsó austriai uxétö szerint Súly, font szerint Leg­alantKözáp Leg­magasé ár oszt. árt. Búza bánsági, 86.87.88 „ tiszai és pesti 86.87,88 5.40 5.50 5.60 „ fehérmegyei 85.86,87 5.25 5.45 5.68 „ bácskai , 86.86 5 20 5.25— Rozs................... 78.79.80 8.60 3.65 3.70 Árpa sörnek való 68.69.72 3­00 3.­10 3.20 — takarmánynak 65.67 69 2.80 2.90 2.95 Zab .... 42.44 2.21> 2.30— Kukoricza . . . 82 84.85 3.60 365 3.70 Bab....................— 6 10 620 5.30 Köles. ....— 3.50 3.60 3­70 Klepcze . .— 6 00 6 25 __ nagykereskedők. Nagyobb mennyiségű finom és közép minőségű mosása 85—95 tallér, siléziai egynyiretű pedig 78—85 tallérjával kelt el Németalföld számára. Néhány részlet sziléziai 46—52, lengyel bőrgyapjú 56—62 tallérjával adatott el. A silányabb minőségek ára csökkenő volt, míg a finomabbaké szilárdult. Újólag mint­egy 600 m. hozatott. (B. G.) Brünn, jan. 30. (Gyapjú.) A gyap­jú ezen hét folytán sem igen kerestetett, mint­hogy csupán a helyi fogyasztás fedezése véte­tett irányadóul; eladatott összesen 600—700 mázsa különböző minőségű gyapjú; fővevők­ként helybeli gyárnokok szerepeltek. Az árak változáson nem mentek keresztül. A vásár kö­zel volta azon várakozásra jogosít, miszerint a gyapjú forgalma meglehetős terjedelmet fog elérni, annál inkább, a­mennyiben a készlet annyira fogy,hogy mindenki sietni fog szükség­lete fedezésével. Az árak következők voltak : Legfinomabb egynyirettt, 170—182 frt, finom 135—150 frt, közép minőségű, 125—140 frt, silány 110—125 frt, őszi 88—94 frt, kétnyi­­retű 105 — 110 frt, orosz mosott 140—155, fi­nom cserzőgyapju 75—85 frt, durva 65—70 frt mázsánként. * Trieszt, jan. 29. A k­á­vé üzlete meglehe­tősen élénkült, forgalma terjedelmes volt; kivi­telre meglehetős mennyiségek vásároltattak; ezek között nagyobb mennyiségű hibás áru is volt. A czukor a folyó hét elején jól kelt és kivitelre is kerestetett, midőn az árak mindin­kább szilárdultak ; de későbben változás állott be, amennyiben az árak csökkenésnek indultak ; több tulajdonos eladásra hajlandónak mutatkoz­ván, még a csökkent árakat sem adják meg szívesen. Gabonapiaczunkon a búzát nem igen keresték, ára sem igen szilárd; elkelt ös­­­szesen 4500 st. s e közül 1800 st. üzérek részé­ről vásároltatott meg. Készletünk 137,400 star­­ra rúg, ugyanis 21000 st. bánsági és ma­gyar 113—118 ints. és 108,700 st. fekete ten­ger melléki. A kukoricza a helyi fogyasztás és a szomszéd vidékek számára eléggé szilárd árakon volt eladható. Uj termésű üzérkedésre meglehetősen keresett, 30000 st. ibrailai julius —aug. havában átadandó 4.40 krjával vásárol­tatott meg s ezen áron még akármennyit lehet kapni. Készletünk 228,400 starból áll, e között van 208,000 st. ibrailai és bulgáriai 112—116 fnts és 20400 st. galatzi és ismailai 115—116 f­ts termény. Zabból elkelt 2000 st. bánsági 63 f­ts február havában átadandó, 12000 starból álló készletünkből 4000 st. m­a­g­y­a­r és szririai 60—64 fnts, a többi kisázsiai és albaniai. A ga­­bonanemüek összes forgalma 63000 starnyi mennyiséget ért el. Tengeren hozatott 3470 st. velenczei búza és 1560 st. albaniai zab. A helybeli és vidéki malmok árjegyzéke változatlan ; a vitelbér sem változott. (G. M.) München, jan. 30 A helybeli pia­­czon a búza csupán fogyasztásra keresett, ára 14 krral emelkedett; jó minőségű 18Va—19 fljával kapható; átlagos ára 18,06 kr. A rozs szintén mintegy 25 krral drágábban kel, jó mi­nőségű keresettebb. Jó 300—310 fts 11*/1—12 ft, silányabb 280—290 fts lOVa—H ft. Árp­a 7 krral drágább ; serfőzésre valót szívesen vá­sárolnak ; összesen 8685 seb­ kelt el, ugyanis 275—290 fts 11—11 Va ft, silányabb 275 ft, 10­­4—101/2 ftjával. A zab 4 krral olcsóbb lett, átlagos ára 7,21 kr. Lenmag 18—20 frt. Repczeolaj hordó nélkül 30—31 ft, lenolaj 30 ft, vaj 42—43 ft.­­j­ Borosaié, jan. 29. (Gyapjú.) Piaczi üzletünk legutóbbi tudósításom óta nem igen vál­tozott, a szükséglet meglehetősen élénk marad­ván az összes forgalom 1500 mázsánál nagyobb számra nem vergődhetett föl. Legkeresettebb volt az háton mosott orosz, mely 50 tallérnál drágábban és a lengyel és volhyniai egynyiretü, mely 60—70 tallérjával kelt. Fővevők voltak belföldi gyárnokok és osztrák, valamint franczia Vidéki tudósítások- B. Csaba, jan. 30. Időjárásunk könyörület­len, mintha egy újabb és még szerencsétlenebb évre készülne megkeményiteni szivünket. 01- nyire porhanyóvá száradt megrepedezett földün­ket mindeddig csak egy hüvelyknyi hó borí­totta, kevesebb sem, hogy a lefolyt havi csi­korgó hideg ellen vetéseinket kellőleg oltal­mazhatta volna. S e kevés hó is régen elpárol­gott, elolvadt : vetéseink komor feketén gyá­szolnak ; nappal a föld fagyos kérgét a csalfa napsugár elolvasztja, éjjel a fagy ismét meg­dermeszti, így folyik ez hetek óta s az idő nem akar könyörülni, hogy elegendő havat vagy tartós langy esőt küldene. Kutaink a múlt nyá­ron nagyrészt kiszáradván, még most sem nyi­tották fel ereiket. Olvassuk, hogy Bácskában, mely vel­ü­nk együtt sik, 1—20bnyi hó fedi a vetéseket. Boldog bácskaiak ! Ők megnyugodva tekinthetnek a jövő tavasz elé !De mi, békésiek, száraz földünk öles hasadékaiban jövendő sírun­kat látjuk tátongani! Sajátságos látványt nyúj­tanak heti piaczaink. A tiszta nehéz búza ősha­zájában most Erdély felöl hordott szemetes két­szeres és rozs árultatik, pozsonyija 5 20—40 kron, apró szemű kukoricza 4—4.40 kron, árpa 4—4.10 kr, zab 2.50—60 kr. Kukoriczaszár alig látható, s apró kévése, milyenből 4 el a marha napjában jól nem lakik, csak teng, 8—10 krba kerül. E helyett a három Körös lapályai­ról hordott tömérdek zöld nád foglalja el pia­­czunkat, melyet a végszorultságban lévő gazda szivszorongva kerülget s középszerűen megra­kott kocsiját 15—16 írton vesz meg. Mondják, hogy az éhes marha nagy nehezen elkinlódik rajta. Ritkán, mint a fehér holló, egy-egy kocsi tavalyi szalma is megáll a piaczon s azonnal, mint a raj, veszik körül gazdáink s veszik 16 — 20 írton. A marha ára tetemesen emelkedik, azonban rendes fokát még el nem érte. A mar­hahús ára 12 kr. Megyénk mindeddig, mintegy csuda által, bajunkra vagy szerencsénkre, nehéz meghatározni, a marhavész által teljesen meg­­kiméltetett. Ezen egy csapásban hazánk többi megyéivel nem osztoztunk. R. 1. Pécs , jan. 30. E hó elejével és pedig épen az uj év első napjával beköszöntött a na­gyobb mélvbeni fagy nálunk is s napról napra növekedvén néha-néhai 7 fokot is ért el.—E bor­zasztó hidegben csatornáink befagytak, s több víztartónál, ha inni akarunk, a vastag jeget előbb fel kelle olvasztanunk. Különösen meg kell em­lítenem a lyceumi kutat, mely a föld alatt an­­­nyira be valt fagyva, hogy a szomszéd lakosok legalább két öl­tüzelő fát használtak föl a jég­kérgek fölolvasztására. — De mindez még nem igen bámulandó, ha mindjárt csatornás kutaink trágyával be voltak is takarva, hanem hogy a szomszéd falukban a 10—12 öles mélységű ku­tak is befagytak, ez már hallatlan dolog. Álta­lában mindenfelől nagy a panasz a vízszűke miatt. Sumony faluban csak egyetlen egyszer napjában lehet a marhákat itatni s igy nagyon félhetünk a nálunk is kitörendő marhavésztől, melytől eddig az Ég megóva minket. Pécsi mal­­maink szárazon állnak ; volt eset, hogy a gőz­malom alig őrölhetett a kellő viz hiányában. — Hála azonban az Égnek, január 24 én a fagy engedett s ezóta igen kellemes napjaink van­nak. A föld száraz, havunk igen csekély volt s ennek folytán vetéseink is sokat szenvedtek. R. 1. (G. F.) fülke (Fehérmegye) jan. 28. O­r­­szágos vásár. A múlt évi marhavész után gazdászatunk egyik legfontosabb ágát tagad­­hatlanul a lótenyésztés képezi, mely habár je­lenleg a takarmány szűke naponta érezhetőbb lesz is, — a gazdák figyelmét mindinkább ma­gára vonja. Ily körülmények között gyakran megtörténik, hogy oly helyeken, — hol a vásá­rok csupán helyi szükségletek bevásárlásául szolgáltak, messze vidékről jött vevők által je­lentékenyebb forgalom idéztetik elő. Így tör­tént itt is, a tegnap tartott lóvásár­t (szarvas marha vásár nem tartatván) a gazdák még tá­volabb vidékről is, részint takarmány szűke, ré­szint elkerülhetlen szükségek fedezéséül, — minthogy más eladni valójuk nincsen, — lovai­kat bocsátották áruba, s így az egész nagy vá­sártér, szebbnél szebb lovakkal elárasztva, úgy nézett ki, mintha az egész környék meg akart volna lovaitól válni. Remény csüggedetten né­zett az eladó e vásár elébe, mert ismerte a zsib­­basztó általános helyzetet, de csakhamar vi­gasztalva jön, mert a kisebb lókereskedők, már az után kezdették el fogdosni a gazdákat, s a vásártérre sem bocsátották, és ez csakugyan hasznos fogás is volt tőlük, mert míg az utakon kialkudott lovakért 140—150 ftot adtak, a vá­sártéren érette 180—190 ftot kaptak, természe­tesen a vásárra jövő gazda, nem tudván azt, hogy benn a vásárban külföldi lókereskedők vannak, kik az alkalmas katonai lovakért nagyobb árakat is adnak, — örült, hogy értük 150 ftot kaphatott. A­mennyire szokatlan mérvben élénk volt a lóvásár, annyira ember­emlékezet óta nem ta­pasztalt pangás uralgott a másnap tartott ter­mény, és iparvásáron ; — eladó volt ugyan elég, de a forgalom mind­össze sem tett talán ezer ftot, mert alig lehetett vevőt a vásáron lát­ni ; — hiába, a pénz szűke rendkívül nagy ! Az egész búzaforgalom csupán azon, mintegy kétszáz negyven mérő búzából állott, mely még a múlt ős­szel az alföldi szűkölködők számára gyűlt egybe, mely csupán e hó 22-kén árverez­tetek el, még pedig eléggé hibásan és károsan, néhány mérőt kivéve, egy tömegben, mert ezen eljárás által a gazdák, kik ezen árverés iránt különben is eléggé későn és felületesen értesit­­tettek, szükségleteik fedezhetésénél teljesen ki voltak rekesztve, s igy a búzakereskedők, egyet­értőleg szabadon gazdálkodha­ttak . — kár vot a hirdetésben ki nem tenni, hogy a búza az a­­földi szegényeké, mert ezáltal bizonyosan több­ jött volna be; — még nagyon sok búza van la községeknél, mi már ősz óta e czélra egybe­­gyült T bizony nem ártana azoknak, kik ren­des fizetéssel ellátv­ák és igy az éhség ellen biztositvák, az éhezők számára bejött vag­yon­­ról gyorsabban gondoskod­nak, s „mindennapi kenyerüket megadnák ma,“ a­­míg késő nem lesz. (P. T.) Bsta, jan. 30. Időjárásunk igen vál­tozó, tegnap enyhe volt a hőmérsék és esőzött, ma pedig rideg szél fúj és minden befagyott. Az utak használhatósága daczára oly csekély mennyiségű­ szállítmány érkezik gabonapia­­czunkra, hogy az árak emelkedése nagyrészben ezen körülményben találja okát. Jelen áraink ugyan­is következők : 84—86 fnt búza/ 4.87—­ 5.13 kr, 78—79 fnt, rozs, 3.92—4.00,67 fnt, árpa 3.00—3.10 kr, 43—45 fnt, zab 2.16-2.18 kr, 80—81 fnt kukoricza 3.73—3.80 kr. Ezen árak szívesen adattak meg. (Sz.) Boglár, jan. 29. Jelen gabonaáraink következők : búza 84—87 fontos 4.45—4.75, rozs 79—81 fnts 3—3.20, árpa 70—72 fnts 2.75 —2.90, zab 46—47 fnts 2—2.10 ft, tengeri 81 —83 fnts 3.25—3.50. Vegyes. — Azon hirre vonatkozólag, hogy a gr. Bathyányi féle jószágokat a német­alföldi Crédit mobilier vette volna meg, úgy értesülünk, miszerint e közlemény alaptalan. — Múlt évi deczember végén összesen 6,935,860 ft értékű papír váltópénz volt forgalomban. — A manchesteri kereskedelmi ka­marának néhány nap előtt tartott ülésé­ben az elnök, Ashwort úr, adatokat közölt a gyapotbehozatalt illetőleg. Az amerikai háború kitörése után, így monda, az Amerikán kívül való országokból behozott gyapot Anglia gyári szükségletét a hétnek csupán egy napján volt képes fedezni, most már három napra is ele­gendő sf ez év folyamában remélhetőleg annyira fog szaporodni, miszerint ötödfél nap szükség­letét fedezendő. E pillanatban, tekintve az árak állását és a fogyasztóknak hajlamát, melyektől függ mily árakat adnak meg, a gyapotbe­hozatal tökéletesen megfelel a szükségl­etnek , és csakhamar lehetséges minden ki nem vándorolt munkásokat foglalkoztatni, ha­bár még sok idő el is telhetik addig, mig lehetsé­ges­ lesz ismét működésbe hozni minden gyára­kat. A különböző országok gyapottermelésében történt haladás igen jelentékeny; igy p. o. Egyptomból 1861-ben csak 97,800 csomag el­lenben a múlt évben 248,700 csomag hozatott be ; e behozatal értéke két év alatt 2.777,000 font sterlingről 14.124,000 fntra emelkedett. Ez eredmény úgy látszik Török- és Olaszor­szágra, Algírra, Syriára és egyéb országokra is buz­­dítólag hatott, mert az onnan való behozatal jelentékeny módon növekedett , aránylag leg­csekélyebb a haladás Keletindiában, mely 1861. 986,000 csomagnyit, a múlt évben 1.223,000 csomagnyit küldött Angolországba. Idő folytán a gyapottermelő országokba való kivitel is nö­vekedni fog, miáltal ki fognak egyenlítetni azon hátrányok, melyeket a jelentékeny gyapotbe­­hozatal jelenleg a pénzpiac­ra nézve okoz. Hogy egyébiránt a gyapottermelő országokban most már gondoskodnak a gyapotnak jobb ke­zelését illetőleg, kitűnik abból, hogy az említett országokba nagyon sok gyapottisztító gép vite­tik ki.­­ A cs. k. államvas­ut vas termé­nyeinek eladására főügynökséget r­ndszeresitett, hogy egyrészt a társulat bán­sági s egyéb bányáiban nyert és kohóiban elő­állított vasnak nagyobb keletet szerezzen. Ügynökségek léteznek még Szerbország, Ha­vasalföld , és Magyarország számára Pozso­­nyig, kivéve a társulati bányavárosokat Fe­hértemplom és Versecz városát. — Ezen ügy­nökség a Resicza, és gladnei bányákban elő­állított termények eladásával foglalkozik. — 0­l­á­h v­a­s­u­t. Az oláh vasút építésére egy bojár Sutzo N. C. is vállalkozott. Az ő biz­tosítási "követelése az eddig érkezettek kö­zül még a legcsekélyebb, a­mennyiben egyenlő százalék mellett .(7,1­/* %) a pálya kilométerét 14,500 frankra becsüli, míg például Lefévre úr, ki Kuza fejedelemtől az engedélyt már megkap­ta (azon feltétel alatt, hogy a kamara is jóvá­hagyja) kilométeréért 18000 frankot követel. A mai szent ünnep miatt lapunk legközelebbi száma csütörtökön február 4-dikén jelenik k­i.O­ Hivatalos értesítések kivonata (A „S—ny“ jan 3i-ki számából). Árverés: Pestm. Héviz Győrk, ingatla­nok, febr. 18 d. e. 10 ó.; Pest, szőlő, a telekhi­vatalban, febr. 18 d. e. 10 ó.; Székesfehérvár, ház, febr. 19 d. u. 3 ó.; Szegszárd, ingatlan bir­tok, ápr. 5; Veszprém, ház, mart. 1; Tápió Györgye, ingók febr. 18; Tápió Szent Márton, ingatlan vagyonok, febr. 29 d. e. 10 óra; Pest, megye Alsó-Dabas, nemesi­ birtok, ápril 6 reg­gel 9 óra. Csőd: Tolnám, Bonyhád, Kari János ellen megszüntetett; Békés, Pap János ellen, mart. 29—31, g. Holdi Alajos ; Pest, Prohászka Antal ellen, mart 9—11, g. Pelbisz Ede; Kőszeg, Becz Bálint ellen, g. Stampf Mihály. Felhívás: Bács-Bodroghm. piszke elé, Dobos Liza­ (Erzsébeth), febr. 22­­. -9 ó.; To­rontóim. piszke elé, Brikker András, egy év alatt.

Next