A Hon, 1864. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1864-04-01 / 75. szám

75-ik sz. Péntek, april 1. E­l­ő­f­i­z­e­té­s­i dij: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra..................................1 frt 76 kr. 3 hónapra.......................................5 frt 25 — 6 hónapra.......................................10 frt 50 — Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Serkesztési iroda: Ferencziek­ tere 7-dik szám, földszint. Szerkes*te V lakása: Országút 18-dik szán, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kiadó-hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Második évfolyam, 1864. Beigtatás­ dij, 7 hasábos ilyféle betü sora .... 7 kr Bélyegdij minden beiktatásért. . . . , 30 kr Terjedelmes hirdetések többszöri beiktató m­elleti In­.it feltételek alatt vétetnek fe Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazdaságii-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Hely Nap Csákvár • • •­­ Súly, font szerint 5.20 Vácz. ..•••• Mart. 23-4.70;4.908.40;3.503.15­3.252-20;2 30S.40;3.59 Zenta . • •­­ Mart- 28-5* 20;5.30 ; —3-50;—2.40;2*504.00; — Baja • • . Mait- 26-4-70; —3.90; —3 10; —2.20; — 3.50) — Sz.-Fehérvár. • • • Mart. 26.4 70; —8.60; —2.90; — 2 30. — 3.25;­­1.03 éjjel. 1.51 éjjel. 4.08 éjjel d. e. 9.30 este.lBécs ind. 7.45. reggel 8‘— este 11.48 é.|Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este 12.12. délb. 12.51 éjjel 1.20. d. u. 1.48 éjjel 2.28. d. u. 3.06 éjjel 5.27 reg. Born. Ers. JT g &—reg.jPest érk.4.37. d. u. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul 5.35. d. u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg.6.31 est Czegléd érk.8.09. este 9.07. reg.|Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged , 12.17. éjsz. 8.50 d. u. Temes.érk. 5.30. reg. 10.10. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkez. 11.56. d. e. Baziás ind. ■— 5.45 d. u. 5.10 r. Temesv. „ — 10.32 este. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. h. u. érkez. Pestre 9 ó. 30 p. este. Pestről Temesvárra s Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásra 8 ó. 31 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk. Pestre 6­­. 56 p. reggel. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Buda ind. 6.30 r. 5.16 d. u. Bécs, ind. 7.46 r. 5.20 e érk. 8.33 „ 7.20 este SzFer, ind. 9.50 d.e. — Szőny „ 1.30 d.e. — Győr „ 3.11 d.u. 6.35 r. Fehérv. ind. 8.43r. — i Pragerb. ind. 9.30 d. e. 10.55 N.Kanisa „ 1.53 d.10.10 estJN.-Ranisa „ 1.19 d.u. 5.22 Pragerh. érk. 5. 2 d.u. 5.8 reg.­Fehérv. érk. 5.59 „ .­­Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof ind.5.54 d. u. 5.39 r. Gratz ind. 6.16 r. 6.31 d. Gratz érk.8,45 est. 8.34 „jPragerh. érk. 9.6 d. e. 9.12 est. Steinbrückről, Zágrábba és vissza. Sziszek indul 6.30 reg. érkéz. 8. 1 „ Zágráb indul 8.16 „ Steinbrück érkéz. 10.60 d. e. Soprony, Bécs-Gjhely, Bécs és vissza. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font; 10 kr, kisebb 5 kr. lekedések — menetek — járása. Szeged ind.— 2.25 éjsz.12.15.d.u Czegléd érk.­—6.29. reg. 6 Slest Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 6.15 d.u. Bazin„ 8­41„ 13.41 d. 6.67 „ N.Sz.„10 31 „2.20 d.u.8.50 est. Szer. é.11.36 d. e.-----9.51 e. Bécs indul 7.— „5.25 „ B.-Ujhely­i. 9.10 d.e. 7.85 „ Soprony érk. 10.33 „ 8.58 „ Szered ind. 5.30 r. 2.10 d.u. N.-Szom. „ 2.30 „ 6.40 r. Bazin ind. 5.30 r.8 d. u.6 d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r.7.30 e. Bruck Győr Szőny Sz.-Feh. I Bécsi böri« martins 30-án. Gabona-árak K­ék vasúti Pestről Bécsbe és vissza. Alsó austriai mérő szerint. P­e­s­t­e­n Leg­alant Közép l­eg­­magasb ár oszt. árt. l­oza bánsági . . . 86.87.88_ — _ „ tiszamelléki és pesti 86.87.88 5 30 5.40 5.50 „ fehérmegyei . . 85.86.87 5.15 5.35 5.40 „ bácskai .... 85.86 5.10 5.15— Rozs............................. 78.79.80 3.45 3.50 3­55 Árpa sörnek való . . . 68.70.72 3.20 3.25 3.30 „ takarmánynak 65.67.69 3.00 3.05 3.10 Zab.................... 43.46 2.40 2.45— Kukoricza.................... 80.82.85 3.40 3.45 3.50 »­uj— 3.40 3.45 8.50 Bab.........................— 5.30 5.60 Köles.............................— 3.50 3.60 3.70 Hepcze ........................— 5.55 6.—— búza| rozs | árpa| zab |kukor árak osztrák értékben. N.Kanizsa .... Mart 26.4-70)5.153.15,­3.—­3.152.20; — 3.05) — Tokaj ...... Mart. 26-5­00}5.208.20; —3 20) —1­80; 2.003—­3.20 Mart 24.4.80;5.—3.40;8.602.90;8 —2.10;2.303.20;3.40 Pécs...................... Mart. 26­3.60; —3.20­ —2.50; —2 24; — 8—)­: Szleged..................... Mart 265.25;5.S03.80; —3.10; 3.253.20.8 504.20; — Pest ind. 9.55 Észt. „ 12.14. délbe E.Ujv.„ 1.50. d. n. Torn. „ 2.35. d. u. Pozs. „ 4.45. d. n. Bécs érk,6.33. este * Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érke­zik 6 reggel Jassenovába. Czegléd indul 9.47 reg. Csaba „ 3.21 d. u. Arad érkez. 5.27 dél u. Czeglédről Aradra és vissza. Arad indul 9.30 d. e. Csaba „ 12.6 „ Czegléd érkez.5.33 d.u. Czeglédről Püspök­ X­adányra és vissza. P.-Ladány vnd. •— 1.45 d. u. Szolnok­­ — 4.44 d. u. Czegléd érkéz. — 5.41 d. u. Czegléd : indul 9.27 d. e. Szolnok „ 10.27 „ P.-Ladány érkéz. 1.26 d. éi Pü­spök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P.-Ladány indul 1.58 d.u. M­. Várad indul — 10­6­ d. N. Várad érkéz. 4.38 „­­P. Ladány érkéz. — 12.48 dél. Pü­spök-Badányról Debreczenbe, Kiskolczra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. Debreczen Tokaj Miskolcz , Kassa érkéz. 3.- 5.25 „ 7.29 e. 10.34 e. Kassa Miskolcz Tokaj Nyiregyh. Debreczen indul — 5.— reg. » - 7-52 „ „ — 9.35 d. e. » -10.33 „ -12.12 P. Ladány érkéz. —12.48 Gyorsvonatok. Bruck „ 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkez. 7.— este 9.27 d. u. „ 9.21 d.e. 6.54 , „ 1L18 „ 9.5 , „ 12.57 dél.— érk. 4.15 dél. •— — ind. 5.59 „ 7.10 r. Buda; érk. 8.2 est. 9.14 d. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Pragerh. ind. 9.25 e. 9.11 d.e. Steinbruck „ 11.53 e. 11.38 „ Nabresina „ 7.37 r. 7.32 é. Trieszt „ 8.20 „ 2.15 „ Nabresina „ 8.8 „ 9.50 „ Veiencze „ 3.6 d. u. 6.— r. d. e. Veiencze ind. 11. Nabresina „ 5.56 d. u. 6.26 Trieszt „ 6.45 est. 6.45 Nabresina „ 7.46 „ 7.48 8teinbrück„ 3.12 é. 3.12 d. Pragerhof érk. 5.39 r. 3.45 „ Steínbrück ind. 4,25 d. u. érkez. 6.59 este. Zágráb indul 7.14 „ Sziszek érkéz. 7.45 „ Soprony ind. 5.50 r. 2. — d B.­Ujhely „ 7.25 „ 3.23 „ Bécs érk. 9.20 „ 6.24 „ Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács*­ ind. 1 ó. d.u. 4 d.u. [Üszög ind. 8. ó. r. 12.60 dél. Üszög érk. 3 ó. d.u. 6 ó. d. u. |Mohács ér. 10 ó. r. 2.55 d. u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lo­vakkal vontatva.) AdottTartott Államadósság, ár ár­t 50/o-es nem. köles. 100 frtos 79.90 80 10 50/°-es Metalliques ,, ,, 72.30 72.40 4 V 2 °/o"®® )? n v 63.4063.60 Como rentpapir 15 Jan. 2. 17.50 18.00 1839. évi teljes „ Sept. 1.146.50147.00 >> >, ÖtÖdr. „142.50143.00 p 1854. „ teljes „ Jan. 2.90.5091.00 1860. „ „ „ A„g. 1.93.70 93.80 „ ,, ötödr. „ ^ ,, 94.70 94.80 e. Az ausztriai bank záloglevelei. 1. 6%-és 10 hóra szóló 100 frtos 101.00101.50 - „ sorsolható 105 „ 90.0090.50 Galicz. hitelintézet 72.00 72.50 Magy. záloglev. 10 é. 99.50100.­n­. ,, „ sorsolható 87.00 87.50 t. Fíildtehermentesitési kötelez­vények. 5”/0-es magyarorsz. 100 frtos 74.50 75.00 é­s horvát „ „ 75.00 75.50 r. ,, erdélyi „ „ 70.75 71.25 Sorsjegyek bűz. n. „ Hitelintézeti „ Apr. 1.129.75130.00 t. Dunagőzhajózás! „ Juli 1.90.50 91 .00 Trieszti „ Jun. 1.108.00109.00 Eszterházy hg ., Jun. 15.91.0092.00 Salm ., Jul. 15.31.25 31.75 Pálffy 40 Mart. 15.29.5030.00 Clary 40 Mart. 30.30.0030.50 St. Genois ,, Aug. 1.29.5030.00 Budai „ Jun. 15.29.00 29.50 Windischgrätz 20 Dec. 1. 19.00 19.50 Waldstein ,, Jul. 15.19.75 20.25 Keglevich 10 Máj. 1. 14.50 15.00 Elsőbbségi kötvények. Osztr. Lloyd nvaspálya 275 frank Részvények. [intézet 200 frtos Bankrészvény ]— — Al.austr.esc. bank 500 „ _ d 525 „ Dunagőzhajózás ,, „ Pesti lánczhid Északi vasút am „ Déli ,, Nyugati „ 205.50 frtos 500 frank 350 „ 210 „ 200 „ Váltók (3 hóra). Augsb. 100 db német frJPA­/o Franki. ,0 95. 405. burg 100 bankmark 4'/s“ Ion 10 ft sterling 3% 3 100 frank 4%. Pénznemek. Adott ár 88.00 117.60 117.75 183. 769. 614. 228. 433. 386. 181. 191. 249. 133. 147 183.80 770.00 615.00 229.00 434.00­ 388.00­ 181.501 192.00 250.00 134.00 99.20 99.20 88.00 117.40 46.45 16.20 5.60 5.59 9.38 9.60 1.75 7. 116.75 Tartott ár 89.00 117.75 118.00 99.30 99.30 88.25 117.60 46.55 16.25 5.61 5.61 9.39 9.63 1.76 116.85­­ A­ magyar értékpapírok á­rfolyama. Értékállás. tett össz. frt mi összeg, írt ki 5'A “/6-os magyar záloglevél . . . Adott ár 87.50 Tartott ár 88.00 — — — 6%-os „ jövedékjegy . . Pesti keresk. bank részvény 99.50 100 500 50 50­0 70 675 60 100— „ takarékpénztár „ 1130 1160 — 26— budai „ „ 420 430 40— — ó-budai „ r 94 96 525 32 127, Pestbudai lánczliid „ 385 390 1055 80 „ alagút „— 70 500 116— Pesti hengermalom „ 1150 1160 200 25— Kereskedelmi kamra épület „ 325— 300 38— Magy. biztositó társaság „ 435 440 200 24— Pannónia viszonbizt. társ. „ 288 290 100 6­90 Sz. István kőszénbánya „ 163 166 1000— Pannónia gőzmalom „ 1290 1300 SJ Előfizetési felhívás „ HON april—júniusi negyedéves folyamára Előfizetési ár: 5 írt 25 kr. A „HEíCOUXT“ szerkesztősége. Nézetek az altisza, és marosvidéki csa­tornázás és öntözés érdekében.*) I. Az egyetemes tiszaszabályozási mű­ködések rovatában a lefolyt gyászos em­lékezetű aszályos év, nem kevéssé jelen­tékeny előhaladást mutatott fel ; — e kö­rülmény a dolog természetéből folyik, miután a folytonos esőhiány miatt a Ti­szának nedvtéri domborzatában fekvő for­rásai, patakjai s folyamai érzékeny víz­hiányt jeleztek mindenütt, csoda-e, ha az egyéb kép korlátait túlhágni igyekvő fo­lyam, most medrében meghunyászkodva, életjelét nem adó szokásos rakonczátlan­ E körülmény a szabályozást vezető kö­zegek részéről illő módon ki is zsákmányol­­tatott ; — a bácskai ártereken gomba­ként nőttek fel a védtöltések. — Toron­­tálban a szabályozás előtt már fenállott marosi és tiszai töltések legnagyobb rész­ben a szabályozási rendszerbe illesztve, ildomos­ méretű alakot nyertek.­­ Az átvágási működéseket hangyaként lepte el a nép, nem volt szükség az egyébkép lassú, és költséges eredményű kotrógépek segedelmére, minthogy a legalsó rétegű földtömeg, sőt fenék ásatások is kézi erő­vel legnagyobb részben víz­mentesen emeltettek ki. Habár ezen egyes pozitiv haszon, a számtalan irányban vészt árasztó körül­mények egybehasonlitása után annyi, mint tengerben a csep víz, mindazáltal közgazdászati tekintetben annyi tanul­mányt mégis szívtunk belőle, mennyit nélküle talán évtizedek lassú menete so­rán meríthettünk volna; megtanultuk t. i. szemlátva és kézzelfoghatólag, hogy legjelesebb minőséget tartalmazó földta­lajunk a nedv kellő éltető ereje nélkül, mikép válhatik kopár sivataggá; megtanul­tuk, hogy Bánátban Európa ezen úgyne­vezett Kánaánjában sem elegendő az egy­szerű szántás­vetésre támaszkodva, kul­csolt kezekkel tétlenül, égből hulló man­naként várni annak áldását; — gondol­kozóvá tett bennünket, hogy aszály­ súj­tott évek ismétlése esetében, ezen nyo­masztó bajaink elhárítására vonatkozó­lag tüzetes orvoslási módok és szerekről kell hogy gondoskodjunk. Hatalmunkban nem áll és kulcsát nem birjuk az egek csatornáinak, hogy azokat tetszésünkre megnyithassuk, de hatal­munkban áll a szomjazó földnek tápot nyújtani csatornázás, illetőleg földöntö­zés által. A csatornázás és földöntözés eszméje újabb időben mint égető bajaink radical módszere napi sajtó és füzetek útján me­legen felkarolva ajánltatik , — és ez nem is lehet máskép. A természet maga ki szokta mutatni az emberi nemnek azon ösvényt, mit önszorgalma és ipara által kell hogy kiaknázzon. Anglia nagyságát, hatalmát és világkereskedését leginkább körülöredző tengereinek köszöni. — Lom­bardia szelidebb és kevéssé nyirkos ege alatt a rizstermelés virágzó állapotát kö­szönheti egyedül az Alpesekből felfogó vizeinek, melyeket gondosan öntözésre fördít; ellenben Hollandia csaknem min­den talpalatnyi földért vizeivel küzd, hogy azokat elháríthassa, lecsapolhassa és növények termelésére átidomithassa. A kis Belgium túlnépesedése által ösztönöztetik gazdászati téren legtüzetesb ipart fejlesz­teni ki, — míg hazánk, különösen alföldi zónája , mintegy hivatva van a termé­szettől arra, hogy az egek szűken osztó csatornáit, földi csatornákkal surrogálni igyekezzék. Igen természetes, hogy minden jól irányzott vállalatnak kell hogy saját rend­szerei legyenek, kell, hogy a végrehajtó indőpontját a téren kezdeményezze, hol bizonyos vezérelvek veres fonal gyanánt az egymásutánt kijelölik ; ily rendszerre van fektetve a tiszaszabályozás is; — balgaság lett volna tehát a Tisza vidékén öntözési csatornákról gondoskodni addig, mig a folyam áradata védtöltésekkel nem korlátoltatik, valamint helytelen eljárás volna, lecsapolási csatornák felállítását hozni javaslatba addig , mig a folyam dühöngő árja terjedelmes zónáinkon ide 8 tova barangol. Miként fentebb is érintők, tiszaszabá­­lyozásunk a lefolyt aszályos évben érde­kes lendületet nyerve, annak forgalmi fokozata jóval előbb tolatott, a szabályo­zás első stádiuma, mely leginkább védtöl­tések és átvágási működésekre szorítkozott, immár vége felé közelít; a dolog természe­téből önként folyik annak második stádiu­ma, mi­alatt értelmezzük egy részről ma­gának a folyam medrének bel­rendezését, porondok és fenék­nyergek eltávolítását, partok erősítését, vontató utak kellő kar­ba hozatalát, míg más részről a mente­sített árterületek lecsapolás általi kiszárí­tását, s kapcsolatban a lecsapolással an­nak öntözési műveletét. De az öntözési rendszer taglalásánál mindenek előtt azon kérdés merül fel, vajjon a helyzeti vi­szonyok megengedik­,és kivihetőkké te­szik-e ezen oly annyira fontos vállalat foganatosítását? — Tekintsünk e téren kissé körül. A Tiszának O pontja Szegednél az adriai tengerszin felett 233'—7"— 0"'. Titel alatt a Dunába ömlésnél 221'—5" — 4'" tehát Szegedtől a Tisza torkolatáig ezen 33 mértföld hoszban az esés nem több mint 12'—1"—8'". Ily körülmények közepette szó sem lehet arról, hogy itt a földöntözés oly annyira kívánatos operatiója magából az anya­mederből foganatosítható volna, sőt gyakorlati téren szerzett tapasztalá­saink után nyilváníthatjuk, miszerint egy vizenyősek­) év idényében a mentesített rétekben létező hó­s esőviznek lecsapolá­­sát egyszerűen csatornázás és zsilipek se­gedelmével elérni nem sikerül, hanem szükség leend előbb utóbb egy császár­­metszéssel a jelen aggasztó bajon segíteni, s oly műveletek rendszerét hozni életbe, mi a czélnak kellő modorban minden al­kalommal megfelelni képes leend. Az egyszerű csatornázás és zsilipezés­­sel a lecsapolás kívánt eredménye csak ott érhető el, hol a folyam áradata napok­ra terjed, annak levonultával a zsilipek zárt kapukép nyíltan hagyhatók, vagy azon kedvező helyzeti körülménynél fog­va hol a lecsapolandó tér a Tisza O pontja felett mentül magasabb színvonalban fekszik, hol t. i. 7 — 8 lábnyi vízállásnál is a lecsapolás még sikerrel eszközöl­hető. A Tiszának e vég­szerkezetében, hol már minden mellék­folyamával egyesült, mostoha kilátások mutatkoznak az egy­szerű modorba öntött lecsapolási mű­veletekre vonatkozólag, mostoha kilátás­nak kell pedig neveznünk azért, hogy kora tavas­szal, amidőn hó olvadtával a fo­lyam dagadni kezd, annak nőttön növe­kedő arányát a Maros korai levonuló ár­ja oly annyira érzékenyen növeli, hogy alig nyithatjuk fel lecsapoló árkaink zsi­lipjeit, immár a dagadozó ár miatt annak bezárásáról kell hogy gondoskodjunk, a folyam fokozatos növekedése rendszerint május közepéig tartván, elérvén ekkor culminatióját; julius végén vagy épen augustus elején takarodik csak vissza medrébe s lassú apadással nyár vége fe­lé, vagy épen őszön állunk azon helyzet­ben, hogy a folyam víztükre alá szállván akkor, midőn már anélkül is lecsapolandó mocsaraink elpárolgás és beszivárgás által önmaguktól elenyésznek. Általában azonban nem állíthatjuk, hogy vidékünkön a lecsapoló árkok, zsi­lipek épen felesleges bútorként tekinten­dők volnának, számukra is ki van jelölve a tér, hol gondos elrendezés mellett meg­lehetős szerepet nyerhetnek; Így a fen­tebbi esettől eltérőleg, ha t. i. a folyam dagálya lassan, és nem kora tavaszkor köszönt be, kevés vagy épen havatlan tél után az esővizek lecsapolása ál­taluk elérhetőnek bizonyult be, a vi­zenyős évszakban is Torontál terje­­delmesb ártéréi belsejéből magasabban fekvő, és a Tiszától több mértföldnyi tá­volságra eső vizeket kellő esésük mel­lett a technicai küzdelem nélkül lecsa­polhatni, mikép ez jelenben még — ha­bár igen sok kívánni valót hagy­ván fel — az Aranka medrén Pádé alatt részben gyakoroltatik is. Természetes, hogy ezen távolabb vidék vizeinek a Ti­sza felé irányzott lejtőjénél fogva a leve­zető csatorna mindkét oldalán mértföld­nyi távolságban szilárd töltések felállí­tása parancsoltatik már azért is, nehogy az alantabb fekvő és a Tiszához közelebb eső tért a lecsapolandó víz elborítsa, míg másrészről, a töltés közötti csatorna vizét felduzzasztani szükséges, hogy a Tiszának érdekesb vízállása mellett is kellő mére­tű zsilip segedelmével az anya­medernek átszolgáltassék; — de mikép eszközöl­hető a Tisza közelében eső alantabb fek­vő egyébkép legdúsabb talajt tartalmazó térség lecsapolása? E kérdést a helyi viszonyok kellő egy­­behasonlítása után tüzetesen megoldani máskép alig lehetne, mint hogy a zsi­lipek mellett közvetlen vizmedenczé­­ket szükség feállitani , hol m­ellékcsa­­tornákon a viz e helyre egybegyüj­­tendő, s ha azon kellemetlen körül­mény forogna fenn, miszerint a folyam érdekesebb vízállásánál fogva, a meden­­cze vizét zsilipünk kibocsájtani képes nem volna, — a viztömeg arányához mért né­hány lóerejű gőzgépek, illetőleg szivat­tyúk segedelmével bocsáttassanak rendel­tetési helyükre. E tényezőt a küszöbön álló szabályo­zási programmunk második stádiumából kifelejteni nem szabad. És miután nem lehet titkolnunk azon mindenesetre örvendetes mozgalmat, hogy egyes földbirtokosaink, gazdáink, s külö­nösen gazdasági egyesületeink habár las­sú mérvben is, de mindenesetre az ipar, szorgalom s fejlettség korkivánta ösvé­nyén haladni törekednek , minélfogva képzelni sem lehet, hogy vizenyős, de legjobb talajú tiszamelléki rétjeinket az illető érdekeltség az évenkinti víz­leveze­tés bizonytalanságának feláldozván, gőz­szivattyúk segedelmét életbeléptetni nem óhajtaná. Hollandia tengeröblöket tete­mes pénzáldozattal szállt ki, hogy annak silány rétegű medrét műveletre megnyer­hesse, mikép dobhatná el az alvidéki ti­szai érdekeltség egyébkép oly annyira dús talajú földjének hasznát azért, hogy egy két ujnyi magas hóolvadást a zsili­pek leszivárogtatni tehetlenek, képzelni is alig lehet. E rövid vázlatból önként felmerül azon kérdés, ha hogy vidékünkön a lecsapolás *) Az öntözés és csatornázás kérdésében már több ízben — különösen lapunk januárhayi számaiban — közlöttü­nk czikksorozatokat ; minthogy azonban ezen tárgy roppant fontosságú hazánkra nézve, új szakfér­fiútól származó sorozatot nyitunk meg, mely néhány egészen uj nézet által tűnik ki. (Sz ) is már oly nehézséggel van egybekötve, mikép annak legyőzésére, és gyökeres or­voslására drasti­us szívekhez kell hogy folyamodjunk, mikép volna tehát itt kivi­hető az annyira kívánatos földör­tözés életbeléptetése ? — fejtegessük e themát kissé. Képessy József. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bör­zéről: mart. 31.— 5% metalliques 72. 35. Nemzeti kölcsön 79.90 1860-as sors­jegyek 93.65. Bankrészvény 769. — Hi­­telintéz. részv. 182 60. JBzset 116.75 L­odoni vált. 117 15. Arany 5.59Va. Pest, mart. 31. Az idő borús, hűvös, a szél iránya nyugoti. Dunánk árad; mai vizállása 5­­8­­0 fölött. A búzából ma sem létesült jelentékenyebb forgalom, mivel a tulajdonosok árcsökentésbe beleegyezni épen nem akartak. A rozs erősen kináltatván 5 krral olcsóbban volt kapható. Ár­­p­a több részletben kelt, elvetésre 1400 mérő tótsági 3.35 krjával vásároltatott meg.­­ A zab kicsinben történő eladásnál megtartotta előbbi árát. Kukoriczára nézve lanyha ma­rad az irány. Az értékbörzén ma magyar biztositó társa­sági részvények 425, Pannónia biztosítási 288, végre Sz. Istvánnak — melyekre nézve emelke­dő lett az irány — 273 írtjával adattak el. Vidéki tudósítások. (B.­ Kassa), mart. 28. A lefolyt héten gabna­­üzletünkben valami említésre méltó változás nem történt, s a pangás, mely piaci unkon már régen uralkodik, most sem szűnt meg; egyéb gabna­­nemüekhez arányban a rozsra nézve kedvezők voltak a körülmények árpából is adatott el néhány apróbb részlet. Árak következők voltak: búza 3.50—4 ft, rozs 2.40—3 ft, árpa 2.60— 2.70, zab 1.70—1.80, kukoricza 3.10—3.20 al. auszt. mérőnként. Zsir 34 ftOn, szalonna 32 fton kelt mázsánként. — Spirit­ust illetőleg f alig volt forgalmunk. (S. J.) Ss.-Fehérvár, mart. 30. A gabona­árak a múlt hét folytán egészen mai napig vál­tozást nem igen szenvedtek ; készletünk egyik gabnaneműből sem tetemes, mindazonáltal szük­séglet alig mutatkozott. Szállítmányok szintén csak igen gyéren érkeznek. 85—86 fontos búza 4.90—5.10, 79—80 fe rozs 3.30—3.40, 70—71 fnts árpa 2.95—3.05, 42—43 f­s zab 2.20— 2.25 kr, 80—81 f­s kukoricza 3.25—3­35 kr.— köles 3.45 — 3.55, fehérbab 5.35—5.50­­— kész szesz foka 48Va—49 f/a kr készpénzben. Három nap óta folytonosan esőzik, csak időnként áll be röviden tartó szünet. Hivatalos értesítések kivonata (A „S—ny“ mart. 31-ki számából.) Árverés; Pestm. D.-Vecse,fekvőségek, ápr. 28 délelőtt 10 órakor; Sopronra. Völgyfalu, in­gatlanok, máj. 28 r. 9 ó.; Pápa, ház, ápr. 27 r. 9 ó.; Buda, szőlők, apr. 15 d. e. 10 ó.; Temerin, magtári és gazdasági eszközök, ápr. 17; Pestni Pilis, ingatlan vagyon, apr. 30 d. e. 10. ó.

Next