A Hon, 1864. augusztus (2. évfolyam, 175-198. szám)

1864-08-02 / 175. szám

115-ik sz. Kedd, augustus 2 Kiadóhivatal: Pest, Fe­rencziek terén, 7. sz. földszint. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra................................1 írt 75 kr. 3 hónapra.................................... 5 frt 25 — 6 hónapra....................................10 frt 50 — Az előfizetés az év folytán minden hónapban, megkezdhető , s ennek bármely napján történik s, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek­ tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Ország-út 18-ik szám, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! X * NAPILAP. Második évfolyam: 18' Beiktatási díj: 7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr. Bélyegdij minden beigtatásért ... 30 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett, kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel.­­­ Az előfizetési díj a lap tulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közleke­dési rovat szerkesztőjének lakása : Szervita-tér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. „B Ó­N“ augustus—septemberi 2 hóra 3 frt 50 Arral, augustus—octoberi *]4 évre 5 frt 25 Árral, augustus—decemberi 5 hóra S frt 75 Arra! A „HONI“ kiadóhivatala. Nyílt levél Ivánka Imre úrhoz. Midőn a heves megyei gazdasági egye­sület a Langrand Dumonceau-féle egye­sült bankok £ "z üzleti társulatoknak Magyarországon való m­űkí­­­­se iránti né­zetét és azzal méltó neheztelését végzi?1' leg kimondotta, bizonyosan jól és alapo­san volt értesülve mindazokról, mikről ily esetben értesülve lenni kell. Ivánka Imre ur „Cicero pro domo“ czimű czik­­kében az ellenkezőt állítja, s arról egyál­talán fogva nem tehetünk, hogy ő, Iván­ka úr, másként van meggyőződve. Mi azon üzleteket oly károsoknak tart­­juk, hogy a dolognak különben lehető jó oldala nemcsak hogy teljesen paralisálva van, hanem tagadhatatlan káros követke­zése lehet, melytől óvni kívántuk azokat, kik a számításban nem oly jártasok, ki­ket az annuitások nem ismert s első te­­kintettre valóban csábitó uj módja elra­gad s ves­élybe taszíthat. Ivánka Imre úrhoz részünkről csak egy szavunk van, s e­z az irodalom terén meg­szokott udvarias, ildomos komoly hang­nak jövendőre való tiszteletteljes ajánlá­sa, s ezt is nem annyira magunk érdeké­ben tes­szü­k, mint az övében, mert azt his­szük, hogy magas paripáról lefelé él­­czelő modorral ellenfelét nem győzi le, mig az olvasóra, kire hatni óhajt — sze­rény véleményünk szerint — nem úgy hat, miképen óhajtaná. Visontai igen szívesen elfogad Ivánka Imrétől — mint tapasztalt nemzetgaz­­dásztól ■— kit mindig tisztelt és szeretett s most is szeret, tanácsot, tanítást, útba­igazítást, de a heves megyei gazdasági egyesület mégis csak testület és pedig a hazában jó hírnévvel bíró testület, mely Ivánka urnak leczkéző szavait aligha tartja illetékesnek. Visontai nem is felelne ezúttal többet, azt sem mondaná a­mit már elmondott, hogy a banktól venni kész romlás, mert iszonyú drágába kerül és annyira le van kötve a vevő. De hiszen ezt Ivánka úr nem tagadja, csak azt állítja, hogy még így is áldás a bank ! Íme két külön­böző álláspont: Ivánka úr üd­vösnek s jónak tartja ugyanazt, mit mi ellenkezőleg károsnak és veszedelmesnek tartunk; igy te­hát nem igen van mit felelnünk, és ezekkel élni pedig nem kivánunk. Azonban egy kitűnő hazánkfiától, ki felszólalásul­kat teljes mértékben osztja, — vettünk levelet, mely indignatióval teljes hangon interpellált az iránt, hogy hát a heves megyei gazdasági egyesület Ivánka úrnak nem felel ? Levelében közli mindazokat, miket ő e végre elmondan­­dóknak vél, — ezen levelet ezen kitűnő hazánkfia iránti tiszteletből közleni köte­lességünknek tartottuk. Visontai. vén 250% nyert ezen operatioval Tőle tudjuk, hogy e három bank, valamint a banque de cré­dit foncier industriel egyes kerekek az egész műben, és hogy a banque de crédit foncier in­ternationalban egyesülnek és igy az öt bank egy czélra dolgozik, egy egészet tesznek; tőle tudja végre, hogy a banque hypothecate belge részvényesei, miután 74% osztalékját és 250% egyesülési nyereményét zsebre rakta, a crédit foncier internationallal való fusioja után még legalább 20—40% évi osztalékra tarthat szá­mot, és hogy ezt mind, — mint Langrand-Du*­monceau mondja — a magyar paraszt megfi­zeti. Ha a választmány fogalma téved, ha számí­tása alaptalan, — mert abban Ivánka ur szerint nem igen erős, — ha végre tudomása felületes, azt neki ne vegye Ivánka ur rész névén ; ő fő­nökének Langrand-Dumonceau urnak „notions practiques sur les opérations de la société de crédit foncier international et de la banque de crédit foncier industriel“ czimü hirdetményéből merítette azon tudomást, hogy mindezen bank­béli operatiok a magyar földmivelő nép veríté­kére vannak kiszámítva. Ha Ivánka ur főnöké­nek hirdetményeit nem ismerné, szolgálhat vele a választmány, mert jobb vélemén­nyel van fe­lőle, mint minővel Ivánka úr látszik birni a vá­lasztmány számadási ismeretei és hivatása fe­lől .S mert a választmány erősen hiszi, hogy Langrand-Dumonteau a maga tanácsosának ta­nácsát nem kérte akkor, mikor hirdetményét száz meg száz­ezer példányokban közrebocsá­totta és benne a világnak bölcsen felfedezte a politicai és socialis jóllétnek milyen fokára emelkedett a magyar alsó néposztály a Bach­­féle democratiai intézmények áldásos védelme és különösen az octroyált szabad földbirtokok következtében, mert hisszük, hogy Ivánka úr megmondta volna főnökének, hogy a nagy gaz­dasági reformok nem Bécsben és nem Bach­bu­­reauiban hanem a magyar megyékben és or­szággyűlésen szü­lettek, és hogy az úrbéri földek felszabadítása egyesegyedül a magyar nemes­ség adománya. A választmány a nemzetgazdaság tudomá­nyába még oly mélyen beavatva nincsen, hogy a megnevezett belga bankok működését Ma­gyarországban oly áldásnak tekintse, minőnek Ivánka ur tekinti. A választmány úgy emléke­zik, hogy azon földvételi társulat, melyet Iván­ka ur maga indítványozott és mely minden igaz hazafi tökéletes helyeslését és méltó di­cséretét megnyerte, egészen más volt, lehet mondani egész ellenkezője azon Langrand-Du­­monceau-féle szédelgő nyereményvadászatnak és kápráztató üzlekedésnek, melynek Bayard­­jává Ivánka úr felcsapott. Lan­grand-Dumon­­ceau minden lépten hirdeti, hogy az ő üzlete abban áll: a magyar földmivelőtől évenként annyi meg­annyi milliomot külföldi és neveze­tesen belga részvényesei számára kihúzni, azaz mindenféle contractusok czime alatt a magyar földvevőket milliomokban megadóztatni. Üzlete nem neveli a birtokot, nem javítja azt, nem ad pénzt vasutakra, sem hajózható csatornákra, sem földöntözésre, de még trágya-szaporításra vagy guano-kereskedésre sem, pedig bi­zony ha intensív gazdaságunkra vagy bármiféle bányászati, gyári, földmivelési productióra pénzt adna, bizony az ezerpercentet sem irigyelné tőle senki. De tözsérkedése nem egyéb, mint szédelgős börzejáték a haza ingatlan vagyona és hitele rovására. A pénzetlen országnak szüksége van idegen pén­zekre, de nem a végett, hogy Pál földje Péter és István kezébe azért átmenjen, miszerint a belga részvényes zálogbirtokosává váljék egy képzeleti ár alapján. Elég volt a választmány­nak tudni, hogy az idegen részvényesek a ma­gyar földvételek hasznából vagy contojára 20, 40, 74, sőt 250 százalékos osztalékot kaptak. Ezt hirdette maga Langrand-Dumoneeau, azon­kívül mint halljuk, a directorok honoráriumait százezrével fizette, a többi hivatalnokok fizetési járandóságának mennyisége felől a választ­mány tudomással nem bír; elég az, hogy min­dennek a földvételi nyereményből ki kell ke­rülni, azaz Langrand-Dumoneeau nyelve sze­rint : a magyar paraszt véres verítékéből. Az, hogy a föld harmadával sülyedt volna ér­tékében, nem argumentum. Láttuk, hogy 1847-b. mily crisis jött a földnek mesterségesen felcsi­gázott értékére, pedig ott csak egyesek speku­­láltak földvételekre, nem egy pénzes nagy társu­lat. A föld értéke csak a közlekedés, népesedés és átalános vagyonosodás arányában emelke­dik maradandón. Ivánka a csatornázás és földöntözés ügyében annyit írt, utazott, fáradozott és nem ért czélt, nem kapott pénzt, miért? mert a földvétel vagy a földbirtokos csupa bepiack­ozá­­s­a oly nagy nyereményt ad, melyet canalisa­­tio nem adhat, és így a föld értékének mester­séges felcsigázása a fractificáló tőkét más vál­lalattól elfordítja. Még egy sophisma. Ivánka szerint a belga bank nélkül a nagy birtok idegenek kezébe menne át, hozzá­tehette volna, ha oly együgyü vevőt találna, ki az ő nyomán indulna. Megpró­bálták akárhányszor idegeneket becsődilni az országba. Kormány költségén írtak akárhány ujságc­ikket, nem boldogultak. Ha Sina, ki bi­zony az eladásra nem szorult, nem találta gö­döllői birtokát eléggé jövedelmesnek, bizony a külföldi nem fog oly jószágot venni, melyet maga nem administrálhat, és ha adminisztrál­hatja, és az ország lakosa lesz, nem váland belőle roszabb honlakos vagy ha­zafi mint Sina vagy Battyáni Gusztávféle birtokosok és nem­zetgazdaságilag az ország nem fog veszteni, mert a jövedelem a hazában marad, a nemzet vagyonát nevel, és ha az új birtokos pénzt és értelmiséget visz be, az is a nemzet activuma lesz, míg most az ellenkező történik. Minden pénz, minden portéka, minden tapasztalás, mely forgalmat és productiót idéz elő, következőleg hasznot hajt, növeli a vagyonosságot, míg Lan­grand társulatának pénze semmit sem producál hanem a jövő munkát és szorgal­mat, a vevő véres verejtékét előre magánaak biztosítja és kizsákmá­nyolj­a. Barátod stb. stb. stb. L. J.“ Pest, jul. 31. A múlt hét folytán az időjárás szakadat­lanul száraz, meleg és derült volt; az előbb kissé elkésett aratási munkák tehát e hé­ten, mint ezt vidéki tudósításaink is jelen­tik, gyors haladásnak indulhattak, sőt sok helyen már befejeztetésükhöz is közeled­nek ; csupán a zab áll még legnagyobb részt lá­bán ; búza és rozs mindenütt csépeltetnek, és igen bőven fizetnek. A jelen időjárás a kapás növényekre nézve is nagyon kedvező, mert azok, főleg a kukoricza, miután a tartós esőzé­sek következtében igen szép gyarapodásnak indultak, most ismét meleget igényelnek. Azon bőségnek azonban, mely ez évben a mezei gaz­daság minden ágában oly dúsan jutalmazza a gazda törekvéseit, már­is nagyon észrevehető befolyása van az árakra, melyek ha még néhány hétig azon arányban szállnak alább, melyben megindultak, nemsokára azon ponton fognak állani,hol közlekedési eszközeink költséges vol­tának daczára is,lehetséges leend a kivitel ;már eddig is minden európai piaczok között, kivéve talán néhány oroszországit, a mieink jegyez­nek legolcsóbb gabnaárakat. A gabnaüzletben az egész hét folytán pangás uralkodott és eladás, főleg eleinte, midőn a tu­lajdonosok még a múlt heti árakhoz ragaszkod­tak, nagyon kevés történt. Később Helvécziából és Bajorországból vevők érkezvén, azonban ezek sem akarván megadni a követelt árakat,a tulajdonosok búzát illetőleg átlag mintegy 20 krt engedtek, mire meglehetős forgalom fejlődött . Összesen mintegy 35,000 mérő, tavalyi búza­készletünknek csaknem legutoljó adatott el; idei eddig még csupán a heti vásárokra hozatik be; minősége igen szép; súlya 86—83 font; alku köttetett 4000 piérő 87—88 fontos Fegy­­verneken átveendőre, 3 ft 10 kijával. Tavalyi rozsunk csaknem egészen elfogyott, újat még nem igen hoznak s határideb­e sem köttetett alku; árpát illetőleg sem volt forgalom. Régi zab csupán helyi fogyasztásra két, újat illető­leg összesen mintegy 15,000 mérőre köttetett alku 1 ft 40—45 kijával. Kukoriczából 18—20,000 mérőt vásároltak meg, legnagyobb részt disznó­kereskedők 2.60—80 krjával. Lisztet illetőleg csekély volt a forgalom; árak : 0. sz. 12.50- 13, 1. sz. 11.50—12.50, 2. sz. 10—10.50, 3. sz. 9—9.40, 4. sz. 7.60—70, 5. sz. 7—7.20, 6. sz. 6.50— 80, korpa 2.50—80. Repczére nézve a hangulat átlag kedvező marad ; kereslet, főleg készárura nézve, élénk volt; a szállítmányok azonban még jelentékte­lenek és silány minőségűek lévén, a forgalom korlátolt maradt; összesen 20—25,000 mérő adatott el; káposztarepete ára 6.25—6.50. Olajból csekély volt a forgalom ; ára azon­ban szilárdan fentartja magát; nyers 25.25— 25.50, finomított 27%— 28 ft. A gyapjúüzletben uralkodó élénkség e héten is fentartotta magát, mi egyrészt a kül­földi piaczok szilárd hangulatának köszönhető, másrészt azon körülménynek,hogy más piaczok­­ról,többek közt Brünnből, valamint külföldről is érkeztek vevők, kik jelentékeny mennyiségeket, összesen 1200—1500 mázsát vásároltak. Az árak nem változtak, Disznózsírra nézve nem javult a hangu­lat ; a forgalom csekély volt; itteni városi áru nem kerestetett; ára változatlanul 41—41V2 ft hordóval,39*­2—40 ft hordó nélkü­l;amerikaiból uj szállítmányok érkeztek; néhány részlet ela­datott 36V2—37 fton 17% göngysul­lyal. Sza­lonnára nézve is csekély volt a forgalom; ára nem változott; ez mondható faggyút ille­tőleg is. A szesz üzlete is folyvást pang; kereslet most, a gabnatermés bőségénél fogva, üzérek részéről épen nem tapasztaltatik; ára alább szállott: gabnaszesz 51—52 kr, burgonyaszesz 49V2—51 kr fokonként. Szilvaszesz elhanya­goltaik. A szilvatermést illetőleg a termelési helyekről most kedvezőbb hírek érkeznek, en­nélfogva e czikk ára alig volt képes magát fen­­tartani és valószínűleg rövid időn alább fog szállani; összesen 4000 mázsa ideire köttetett alku zsákban levőre 9V1, hordóban levőre 9V2 ftjával; tavalyiból 600 mázsa adatott el S fo­rintjával. Gubicsra nézve folyvást tapasztaltatik kereslet; itteni gyárosok megvásároltak 1400 köböl 1863-ki legjobb minőségűt 9,75—10 forinton. Borkő nem nagyon kerestetett; a hangulat e czikket illetőleg lanyha volt, s a forgalom csekély , fehér 32—33,pirosfehér 31 fton kelt. T­i­m­s­ó­b­ó­l néhány száz mázsa 7 ftjával kelt el. Körösbogár mázsája 145—150 ft. Nyersbőrt illetőleg kedvező a hangulat, árak : tehénbőr 17—18 ft,ökörbőr 25—27 ft, pá­ronként. Borjúbőrök fő nélkül 94—100, fejes­tül 82-84 ft. Kidolgozott bőr a keresettebb czikkek közé tartozik, ára szilárd, vény 194.80. .Ezüst 113.35. Londoni váltó 114.25. Arany 5.47. Pest, aug. 1. Derült és meleg idő. A gabna- Üzletben lanyhaság uralkodik ; mindinkább ál­talános meggyőződéssé kezd válni, hogy az árak még nagyon jelentékeny csökkenést fognak szenvedni; a vevők ennélfogva igen visszatar­tók s a forgalom csekély ; b­ú­z­á­b­ó­l ma ös­­­szesen 3000 mérő adatott el; kukoriczából 1600 mérő 2.70—2.85 krjával kelt el. R­e­p­c­z­é­t illetőleg fentartja magát a ked­vező hangulat; a kereslet igen élénk; alku köt­tetett ma 10,000 mérő ös­szes átadandó káposz­­tarepezére 6 ft 25—50 krjával. A közügyet nem érdeklő bevezetés után a levél, — mely a heves megyei gaz­dasági egyesület nevében közlendő vá­laszt tartalmazó formulázott indítvány — így szól : „Ivánka igazgatósági tanácsos úr azt mondja, hogy az egész választmányi gyűlésben nem le­hetett egy egyén sem, kinek alapos fogalma van a bank üzletéről, másként felvilágosította volna a jelenlévőket. Sajnálja a választmány, hogy nem volt szerencséje magától Ivánka úrtól leg­alább felületes fogalmat a szabad kereskedés­ről, hitelviszonyokról, banküzletekről szerezni, de az egyszer azt gondolta a választmány, hogy megelégedhetik azon practical ismeretek­kel, melyekkel Ivánka ur főnöke Langrand- Dumonceau az ezermester maga meggazdagitotta. Tőle tudjuk, hogy 1-or a „Vindobona 25%, 2-or a banque hypothécaire neerlandeise 20%, 3-or a banque hypothécaire beige 74% nyereségi osztalékot fizetett az 186% évre részvényesei­nek. Tőle tudjuk, hogy az utóbbi bank a ban­que de crédit íoucier international­ yesiitet­ Távirat. Távirati tudósítás a bécsi borsé­­ről: augusztus 1.— 5% metalliques 72.75. Nemzeti kölcsön 80.80. 1860-diki sorsjegyek 96.35. Bankrészvény 783.—. Hitelintézeti rész­ Gabonaárak Pesten aug. 1-én. Pesti börze julius 31-én. Alsó austriai mérő fa­­rint Súly, font szerint Leg­alantKözép Leg­magasb ár oszt. ért. Haza bánsági, 86.87.83 „ tiszai ás pesti 85 86.871/, ____ ____ ____ „ fehérmegyei 84.86.86­/, 4.00 4.10 4.23 „ bácskai . . 84.85.86 3.75 3.85 3.95 ÍÍOXS.................... 78.79.­ 1­2.60 2.70 2.80 Árpa sörnek való 68.70.72 „ takarmánynak 65.67 69 1.50 1.60 1.70 Zab..................... 43.46.48 1.75 1.60 1.85 Kukoricás . . . 82.83.85 8 35 8.45 3.55 Bab.....................— 4 00 4.25 4.50 Köles.....................— 3.55 3.70 3 85 Repcze .... 6 53 6 62— ' 03 M­­ £ <2 Értékállás. o u T3 -CtJ . frt frt kr — — — 5'/»“/«-os magy. záloglevél 85.— 86.­— — 77”-os magy. jövedékjegy —. —. 100 500 50 50 Pesti ker. bank részvény 627 635 60 100 -„ takarékpénztár rész. 101010 ;o — 25 — budai „ 390 40 5 40— ó-budai „ „ 80 85 525 32 12'/.1 Ptstbudai lánczliid „ 370 380 305 5 80 » alagút „ 65 70 500116 -Pesti hengermalom „ 10401070 200 25 — Keresk. kamra épület „ 320 350 800 88 — Magy. biztos. társaság,, 405 470 200 24 — Pannónia viszonbizt. társ. részvényei 265 280 100 6­90 Sz István kő­szénbánya részvényei 175 180 1000— Pannonié gőzmalom „ 12501300 Vidéki tudósítások. (B. P.) Marczali, jul. 29. Néhány nap óta időjárásunk derült, száraz és meleg. Az aratás és behordás már annyira előhaladt, hogy ered­ménye iránt biztosan lehet számítani. A búza­termést e vidéken átalán véve középszerűnek lehet mondani, nagy része ugyan silány, ritka és gazos, alig ad holdanként 6—8 keresztet, de vannak egyes táblák, főkép a késői vetésűek, hol 20—24 keresztre rug a termés, e szerint mégis lehet közép számítással 12 keresztet vagy ugyanannyi mérőt számítani holdanként; a rozs átalában jól fizet, holdanként 15—18 mérőt; az árpa szintén többnyire jó, s holdan­ként ad 15—25 mérőt; a zab, mely még lábán áll, a búzához hasonlón majd jó, majd igen hit­vány, azért igen középszerűn fog fizetni. A nagy munkaidő miatt keveset hoznak gazdáink piacz­­ra ; volt azonban ma is már a heti vásáron uj búza és rozs beállítva, melyből emez 2.00—2.40, amaz pedig 3.00--3.40 ftot kell mérőnként. Meg kell jegyeznem, hogy az idei termésről adott fentebbi átnézettel én csak megyénk bala­­tonsarki vidékére szorítkozom, mert Somogy alsó része, valamint egyes tolnamelléki határok jégverés által annyit szenvedtek, hogy a mint­egy 70 község határában okozott kárt összevé­ve el lehet bizton mondani, miként megyénk várt temésének *, 8 része megsemmisült, — nem értvén ide a bortermést, mert a jégvihar leginkább oly vidékeket sújtott, hol a szőlőmive­­lés csekély jelentőségű; egyébiránt más okból, tudni illik, részint a szőlők virágzása alatt s után dühöngő viharos időjárás, részint pedig a nagyban elterjedt penészedés miatt a tőkék átalán mindenütt annyira elhullatták a már mu­tatkozó szemet, hogy a múlt évinél ez idén sok­kal kevesebb bort fogunk elszürni. Győr, július 30. A behozott tetemes mennyi­ségű gabnából látjuk, hogy a munkában a gaz­dák már meglehetősen előhaladtak. Különösen jó búzát hoztak Csallóközből, mely 88—89 fontot is nyomott, míg a győrvidéki búzák va­lamivel könnyebbek, s korántsem oly egyfor­mák, mint a tavasiak. Az időjárás kedvező, folytonosan szép derült napjaink vannak. Be­hozatott: búza 2489 m., rozs 499 m., árpa 612 m., zab 32 m., kukoricza 13 m., burgonya 182 zsák. Az árak következők: Egy auszt m. tiszta b. 3 ft 30—3 ft 50 kr, közönséges 3 ft—3 ft 20 kr, rozs 1 ft 10 — 30 kr, árpa uj 1 ft 10—1 ft 50 kr, zab 2 ft 90 — 2 ft 5 kr, kukoricza 3 ft 10 —20 kr, széna uj — frt, — két lovas kocsi 4 —6 ft, széna egy mázsa 70 kr — 90 kr, bor egy akó idei 6 frt — 8 frt, mint liszt egy m. 9 frt, zsemle liszt egy m. 8 frt — kr, kenyér liszt egy m. 7 frt, barna liszt egy mérő 6 ft, zsupp 12 font 7 kr, burgonya zsákja 90 kr—1 ft 30 kr. (S. J.) Székes-Fehérvár, jul. 30. A né­hány nap óta tartó szép és meleg idő nagyon kedvező volt a búza, rozs és árpaaratásra néz­ve, melyek már csaknem be vannak fejezve, a nyomtatás megkezdetett, ma már tüzetesebben szólhatunk az eredményről. Habár itt ott nem épen bőven fizet, átalában az idei termés mégis meglehetősnek mondható, főleg árpát illetőleg, mely bár az utolsó esőzések következtében kissé mgesárgult, azonban mennyisége által kár­pótol. A zabkaszálást jövő héten fogják kezde­ni; ez minden tekintetben meg fog felelni a táp­lált reményeknek. A gabnaü­zlet, melynek lany­ha hangulata mindeddig még nem javult, nem lévén vásárlási kedv, valószínűleg még hossza­sabb ideig fog hasonló állapotban maradni, mivel most kivitelre még semmi reményünk nincs, és ennélfogva az árak még alább fognak szállani. Hetivásárunkon, melyekre már megle­hetős szállítmányok érkeznek, szintén csekély a forgalom; leginkább csak a helyi fogyasztás és mtímalomtulajdonosok részéről tapasztaltatik némi kereslet. Piaczi árak : búza, 85—­86 fon­tos uj 3.60—3.80, rozs 79—80 fontos uj 2.40— 2.50, árpa 69—70 fontos uj 1.60—1.70, zab 42—43 fontos tavalyi 1­80—1.85, kukoricza 80 — 81 fontos tavalyi 2.90—3 ft. (Sz. H.) Szeged, júl. 29. E hét folytán az időjárás az aratási munkálatokat nem akadá­lyoztatta. Már a nagyobb birtokosok is meg­kezdték a nyomtatást vagy a gépekkeli csépe­­lést. A búza nem ritkán a 88 font nehézséget eléri.­­ Az árpanyomtatással még hátra van­nak, s e miatt a piaczon e czikkből csak igen kevés található, azért aránylag magas ára van. Egyik gabonából sem fogyott el annyira a kész­let, mint az árpából s csak rendkívüli szállítás lesz képes a szükséget fedezni. — Az őrlési kísérletek szerint a búzából nagyobbrészt 74— 75 font kenyérlisztet nyerhetni mérőnként, pe­dig a jobb minőségű még csak ezután fog a piaczra kerülni, az ez ideig piaczra hozott búza nedves s nem eléggé tisztított volt. — A nyári vásár a legroszabb pénzviszonyok közt köszön­tött be ; ha az aratás tökéletesen be lenne vé­gezve, mégis valamivel jobb eredményt jósol­hatnánk neki, de így előre látható, hogy az utóbbi s már már csaknem megszokott szomorú vásárokon épen nem fog túltenni. — Piaczi forgalmunk egyre pang, e héten sem volt czikk, mely jobb keletnek örvendhetett volna ; az em­bereket ugy látszik megtanította az idő, hogy csak a legnélkülözhetlenebbre szorítkozzanak. — Hasonlóan pang a terménykereskedés is, mi nem annyira az üzletkedv, mint inkább e czik­kek nagy hiányának tulajdonítható. A készle­tek elfogytak, szállítás pedig nemigen történik.­­ A repcze-üzletben is alig történt e héten va­lami. Az utóbbi napokban e czikkre ismét ked­vezőtlen hangulat állt be, pedig rendkívül nagy mennyiség van belőle készletben, s a külföld még most is vonakodik üzletbe ereszkedni; tör­téntek ugyan, mintegy 8 nappal ezelőtt Pesten jelentékeny vásárlások, de ezek a raktári kész­letek számára épen nem voltak előnyösek, s azóta ismét csend uralkodik. Van itt még né­hány termesztő kezében szép mennyiségű rep­­eze, azonban ezek nem akarnak ily árak mellett czikkeiken túladni. Tegnap egy kevés bánáti­­repezét ajánltak itt 10 ft 50 krjával, azonban a venni szándékozók 10 ftot sem ígértek érte. — Új búzából középmennyiségű­ a behozatal, s Új­szegeden 2.80—90 kr; piaczunkon 3 ftjával történtek kényszeritett eladások. Rozsból keve­set hoznak, 2—2 ft 20 krral fizetik. Árpát a hizla­lók 1 ft 50—60 krön kapkodják. Régi zab tete­jezve 3 ft 80 kr. — 4 frt; kukoricza 3—3 frt 20 kr mérőnként. Vegyes. — Zimony-fiumei vasat. Mint a „Wie­ner Ztg.“ hivatalosan jelenti, Fiume városa kül­döttségének a zimony fiumei s a szt.-péter-fiumei vasutak ügyében jul. 29-én délelőtt szerencséje volt. 0 cs. kir. Apostoli Felsége által elfo­gadtatni. A küldöttség vezetője, lovag S­m­a­i­c­h főis­pán illető beszédére, melyben ő, az ama város­ s környékebeli kereskedésnek, megfelelő közle­kedések hiánya miatti igen kedvezőtlen helyze­tét rajzolá, Ő Felsége következőleg méltózta­­tott legkegyelmesebben válaszolni: „Horvátország felső részének s az egész hor­­vát tengermelléknek, melynek legszebb ékszere épen az önök által képviselt Fiume városa, mely súlyosan fenyegetve van újabb közlekedési esz­közök megnyitása által, az adriai tengernek a bi­rodalom keleti részének­ kereskedelmi közleke­dése számára — kereskedelmi helyzete Nekem nagyon szivemen fekszik, s már néhány év óta szakadatlan gondoskodásom tárgya. „Ezért buzgón igyekeztem kieszközölni, hogy a zágráb-károlyvárosi vasút mielőbb létrejöjjön ; hogy a nagy zimony-fiumei vasút előmun­kálatai, — mely arra van rendeltetve, hogy ez utóbbi várost saját anyaországával s a nyers terményekben gazdag mögöttes országokkal rö­­videbb összeköttetésbe hozza — siettetve vég­rehajtassanak ; s végre, hogy a déli vasuttársu­­lattali alkudozások, Sz. Péternek a fiumei kikö­­tőveli sin ös­szeköttetésére vonatkozólag egész buzgalommal megkezdessenek. „Ezen általam tett intézkedések következ­tében a zágráb-károlyvárosi szárnyvonal még ezen év folytán el fog készíttetni s a közleke­désnek átadatni, s megelégedéssel fogadom önök tanúskodását a zimony fiumei vasút elő­munkálatainak élénk előhaladása iránt. „Egyébiránt legyenek önök meggyőződve uraim , hogy nem mulasztandóm el, ezen önök által pártolt mindkét vasút kérdésének jelen ál­lását alaposan tanulmányozni, s haladéktalanul intézkedéseket tenni oly czélból, hogy ezen fon­tos vállalatok mielőbb a birodalmi tanács tár­gyalása alá terjesztessenek.“

Next