A Hon, 1864. szeptember (2. évfolyam, 199-223. szám)

1864-09-01 / 199. szám

191M. sz. Csütörtök, September 1. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Előfizetési díj : Pi­a­tin küli­ve vagy Budapesten házhoz hordva .T fvfy hónapra...............................1 írt 75 kr. 3 hónapra....................................5 frt 25 — b hónapra....................................10 frt 50 — Az előfizetés az év folytán minden hónapban, megkezdhető , s ennek bármely napján történik mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik bekü­ldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek­ tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Ország-út 18-ik szám, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Második évfolyam. 1864 Beiktatási díj: 7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr. Bélyegdij minden beigtatásért ... 30 kr. Terjedelmes hirdetések töb­bszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. SSST* Az előfizetési díj a lap tulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közleke­dési rovat szerkesztőjének lakása : Szervita-tér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől Sroznnjak menetrende. hajó Pest vnd. 9.56 d. e. 9.30 este. Iszt. „ 12.14. délbe 11.48 é. E.Ujv.„ 1.60. d. n. 1.08 éjjel. Torn. „ 2.35. d. n. 1.51 éjjel. Pozs. „ 4.46. d. n. 4.08 éjjel. Bécs érk.6.38. este 6. reg. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indnl 6.86. d. u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg.6.31 est- Csegléd érk.8.09. este 9.07. reg.|Pest érkéz. 8.45. „ 8.87 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oravicz-ra és vissza. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged „ 12.17. éjsz. 8.60 d. u. Temes.érk. 5.30. reg. 10.10. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 11.55. d. e. Baziás ind. — 5.46 d. u. 5.10 r. Temesv. „ — 10.82 este. Szeged ind.— 2.25 éjsz.12.16.d.u. Czegléd érk.­—6.29. reg. 6.31 est. * Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érke­zik 6 reggel Jassenovába. Lefelé: Bé­csből-Pestre 6­ órakor reggel. Pert­rbl-Mohácsra 6 órakor reggel. Pe­st - Eszék- Zimony. Hétfőn, szerdán, szombaton 6 ó.­­ Pest -K­onstantinápoly gyorshajó hétfőn 7 ó. r. közöns. sz­erdán 6 ó. r. Zinu­ny Kons­antinápoly csütörtökön virradatkor. Bázl&C- Konstantinápoly gyorshajó kedden és szombaton 8 órakor reggel, közönséges hajó csütörtökön délelőtt. Cr»­o­va-Konstantinápoly pénteken délben. Fölfelé: Pest -Bécs 6 órakor estve. Sdoh Ros-l est 8 ó. estve. £ iuu'xiy-E­szék-Pest hétfőn, szerdán, szombaton 2 órak. reg­el so s­a-Pest pénteken reggel. Qalauz-Pest gyorsh­. pénteken 10 ó­r., közöns. hajó hétfőn regg. Sze­g­e­d-Zimony szerdán reggel. Zim­o­ny-Szeged vasárnap délelőtt ánSzák-Zim­ony hétfőn és csütörtökön reggel. Zimony-Sziszék vasárnap és csütörtökön délben. Lég­id Esték szombaton 2 ó. d. n. Snzth-Légr­ád kedden 6 órakor reggel. Arad indul 12.30 r. 8.20 e. Csaba „ 2.14 d. u. 11.18 e. Czegléd érkez.5.56 d.u. 6.89 r. Czeglédről Füspök-Zi­ dányra és­ vissza. Czegléd : indul 9.27 r. 8.24 e. Szolnok „ 10.27 r. 9.42 e. P.-Ladány érkéz. 1.26 d. e.1.20 e. P.-Ladány ind.—1.45 d. 12.86e Szolnok —4.44 d.u.4.43 r. Czegléd érkéz. — 5.41 e. 6.54 Pü­spök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P.-Ladány indul 1.63 d.u. 1.40 e.M­. Várad indul 11.12 d. e . 30 e N. Várad érkéz. 8.45 „ 4.40 r.­P. Ladány érk. 12.54 d. 12.16 é Pü­spök-Ladányról Debreczenbe, Miskolcbra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20é. Kassa indul 5.21 r. lld.e Debreczcn „ 3— „ 3 47 r. Miskolcz „ 7.52 r.8.2d.n. Tokaj „ 5.26 r 8.5 r. Tokaj „ 9.63 r. 6.36u. Miskolcz „ 7.24 e. 11.8 d:e.'Debreczen „ 12.12 d.I0.29e. Kassa érkez. 9.66 e. 2.49 d. u.­P. Ladány érk. 1.46 d.u. 12.56 é. Gyorsvonatok. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 £ óra 40 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 60 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. d. u. érkez. Pestre 9 ó. 30 p. este. Pestről Temesvárra s Baziásra, hétfőn és pénteken P 6. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásra 8 ó. 81 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk. Pestre­ 6 ó. 56 p. reggel.___________ Pragerhof ind.5.54 d. u. 5.39 r. Gratz ind. 6.16 r. 6.81 d.u, Gratz érk.8.45 eBt. 8.34 „[Pragerh. érk. 9.6 d. e. 9.12 est. Pragerhof, Nabresina , Tlest, Velencze és vissza. Pragerh. ind. 9.25 e. 9.11 d.e.Velencze ind 11.— d. e. 11. é Steinbruck „ Nabresina „ Trieszt Nabresina „ „ Velencze „ 11.63 e. 11.89 „ Nabresina „ 5.56 d. u. 6.26 7.37 r. 7.32 é. Trieszt „ 6.46 est. 6.45 8.20 „ 2.15 „ Nabresina „ 7.46 „ 7.48 8.8 „ 9.50 „ Steinbrück„ 8.12 é. 3.12 d. u 3,6 d. u. 6.— r. Pragerhof érk. 5.89 r. 3.45 , Steinbrückről, Zágrábba és vissza. Steinbrück ind. 4.25 d. u. 1Sziszek indul 6.30 reg. érkéz. 6.69 este. I érkéz. 8. 1 „ Zágráb indul 7.14 „ jZágráb indul 8.16 „ Sziszek érkéz. 7.45 „ JSteinbrück érkez. 10.50 d. e. Soprony, Bécs-t­jhely, Becs és vissza. Soprony ind. 5.50 r. 2. — d. B.-Ujhely „ 7.25 , 3.23 „ Bécs érk. 9.20 „ 5.24 , Bécs indul 7.— „ 5.25 B.-Ujhely­i. 9.10 d. e. 7.85 Soprony érk. 10.33 „ 8.58 Mohács, CÜszög­, Pécs és vissza. Mohács*­ ind. 1 ó. d.u. 4 d.u. 1Üszög ind. 8. r. 12.50 dél. Üszög érk. 3­6. d.u. 6 ó. d. u. (Mohács ér. 10 ó. r. 2.56 d. n. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lo­vakkal vontatva.) Szered ind. 5.SO r. 2.1­0 d.u. N.-Szom. „ 2.30 „ 6.40 r. Bazin ind­ 5.30 r.8 d. u.5 d.u. Pozs. é. 6 a. e. 10.10 r.7.30 e. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font, 10 kr, kisebb 5 kr. _________________________________r— Czegléd indul 9.42 r. 10 d. u. Csaba „ 1.21 d. u. 3.9 r. Arad érkéz. 3.3 dél u. 6 r. Bécs ind. 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Born. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel Ers. „ Észt. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. 2.28. d. u­. 3.05 éjjel. Pest érk.4.37. d. u. 5.27 reg. Szőny vnd. 9.50 d.e. „ 1.30 d.e. Győr „ 3.11 d.u. 5.35 Bruck „ 5.28 „ 7.54 Bécs érkéz. 7.— este 9.27 d. u. Fehérv. ind. 8.43r. — N.Kanisa „ 1.53 d.10. 10 est. Pragerh. érk. 6. 2 d.u. 5.8 reg, Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 5.15 d.u. Bazin„ 8.4l„ 13.41 d. 6.67 „ N.Sz.„10 Sí „2.20 d.u.8.60 est. Szer. é.11.36 d. e.-----9 51 e. Pragerh. ind. 9.80 d. e. 10.55 e. . N.-Kanisa „ 1.19 d. u. 5.22 r. . Fehérv. érk. 5.59 „ — — Fragerhof, Gratz és vírusa. fogadtatnak el. Gabona-ára k Alsó mistrial mérő szerint Pest, augusztus 31-én. szerint Leg­alant Közép Leg­magasb ár oszt. ért. Baza bánsági . . . 86.87.88_ __ „ ti­szamelléki és pesti 86. 6.87 3.30 3.40 3.50 „ f­ehérmegyei . . 84.85.86 3.20 3.30 8.40 „ bácskai . . 84.85.857, 3.10 8.20 8.30 Rozs............................... 78.79.80 2.20 2.25 2.80 Árpa sörnek való . . . 69.70.71— — — „ takarmánynak 66.67.68 1.80 1.90 2.­0 Zab..................................... 44.45.46 1.65 1.70 1.75 Kukoricza..................... 82.83.84 2.60 2.70 2.80 Kőlét,................................— 8.70 3.80— Bab................................— 6.— 6.25 6.40 Ilepeza..........................— 6.— 6.25 6.50 M K­­ö­a­l vasúti — Pestről Bécsbe és vissza. e Kenéselt menetek — járása. Czeglédről Aradra és vissza. » írva mmv) —----------------­Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Buda ind. 6.80 r. SzFed. •érk. 8.83 5.15 d. n. 7.20 este Bécs: ind. 7.45 r. 5.20 est Brnck „ 9.21 d.e. 6.54 „ Győr „ 11.88 „ 9.5 „ Szöny „ 12.57 dél.— c „ . érk. 4.15 dél.------­bz.-l eh. ind 5 50 b 7 10 r. Buda; érk. 8.2 est. 9.l4d. e, Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. A befize-Utolsó jövedel­Értékállás. tett ossz. mi összeír. Adott ár Tartott ár frt frt ki 6 VjV6-os magyar záloglevél . . . 85.76 86.25 — — — 676­ ob . jövedékjegy . . Pesti keresk. bank részvény­­-.--100 500 50 50 627 635 60 100— „ takarékpénztár „ 1080 1050— 26— budai „ „ 40& 4L5 40— — ó­budai „ n 80 85 525 32 12— Pestbudai lánczhid „ 870 376 1055 80 „ alagút „ 65 68 500 116— Pesti hengermalom „ 1000— 200 25— Kereskedelmi kamra épület „ 340 360 300 38— Magy. biztositó társaság „ 460 465 200 24— Pannónia viszonbizt. tára. „ 265 270 1006 90 Sz. István kőszénbánya „ 170 176 1000— — Pannónia gőzmalom „— 1200 Bécsi börze augusztus 30-án. Államadósság: 5­ Vo-es nem. köles. 100 frtOB 5„/“-es Metalliques „ Como rentpapir 16 Jan. Sept. Jan. Aug. 100 ftos 1889. évi teljes „ „ ötödr 1854. ,, teljes 1860. „ „ „ „ ötödr. 1864. sorsj. Az ausztriai bank záloglevelei. 5 °/0-es 10 hóra szóló 100 frtos sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Földtehermentesitési kötelez­vények. 58/0-es magyarorsz. 100 frtos horvát erdélyi Sorsjegyek Imr. n. Hitelintézeti Apr. 1. Dunagőzhajózási­­ Juli 1. Triesztia Jun. 1. Eszterházy hg Jun. 15. Sáb­a Jul. 15. Pálffy 40 Mart. 15. Clary 40 Mart. 30. St. Genois Aug. 1. Budai Jun. 15. WindischgrBtz 20 Dec. 1. Waldstein Jul. 15. Keglevich 10 Máj. 1. Adott ár 80.00 71.55 17.50 155.50 150.00 89.50 95.15 97.30 89.76 Tartott ár 80 10 71.70 18.00 1E6.00 151.00 9O.00 95.25 97.60 89.80 102.26 102.50 92.50 75.00 8ö!oO 74.25 75.25 72.75 128.60 85.50 105.50 98-00 30.-60 28.25 25.60 24.00 2.5.00 T8.60 17.00 a I 13.00 mi 98.00 76.50 100.— 85.50 74.75 75.60 73.25 128.80 86.00 106.60 99.00 31.(0 28.75 26.00 24.25 25.50 19.00 17.50 18.60 Elsőbbségi kötvények: 2 sztr. Lloyd h­amvaspálya 275 frank Lomb.­velenczei 105 ftOB Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 52» „ Dunagőzhajózás „ „ "esti lánczhid északi vasat Jlam „ Dél „ Nyugati „ Tiszai ,, 205.50 frtos 500 Irank 850 „ 210 „ 200 „ félték (3 hóra). Augsb. 100 dbnémetfr.8y«7i Franki. ,01,95. "5. ,0 Hamburg 100bankmark4 7,% London 10 ft sterling 3% Pária 100 frank 4% Pénznemek. Korona ...... Császári arany .... Keczés ................................ Napoleon d’or Orosz imperiale .... . .­­ Porosz pénztári utalvány Ezüst................................ Adott ár 91.00 113.60 112.50 Tartott ár 92.00 113.76 113.00 190.30 775.00 618.00 238.00 454.00 870.00 190.00 197.50 245.60 135.00 147.00 190.40 776.00 622.00 239.00 466.00 373.00 190.10 197.75 246.50 135.50 96.60 96.70 85.10 113.40 44.95 16.66 5.42 5.42 9.13 9.35 1.69 7, 113.00 96.75 95.80 86.20 113.50 45.05 15.70 5.43 5.42% 9.14 9.37 1.69*­, 113.25 Előfizetést nyitunk „HUN" September—decemberi 4 havi folyamára. Ellensietési ár Zirt. A „Tacoast“ szerkesztő és kiadóhivatala. Költészet és anyagiasság. i. E napokban folytatott vitám ismét kezembe nyomta journalista tollamat; s anyagias tevé­kenységemtől elvonva az eszméletek körébe vezet, hogy ismét — talán más, néhol ugyana ? szavakkal, melyeket már itt ott ejtettem — figyelmeztessem véreimet az anyagiasság szük­ségére, mely nélkül a költészet legszebb virágai sem fejlődhetnek, mert az anyagilag eltörpült, — ruganyosságát vesztve — csak lézeng s elébb utóbb a legmagasztosabb eszmék vivője, a mindennapi szükség rabja lesz. Kivételek találhatók — de igen igen ritkán. Alkalmazzuk fentebbi mondatomat, egyének­ről zárt körökre, osztályokra vagy nemzetekre, igaz marad az mindég. Mi költői nemzet vagyunk. — Lelkesülni tu­dunk minden nagyért, szépért, mint talán senki más. Akkor áldozunk mindent, — számítás nél­kül — váratlan erőt fejtünk ki, ha sikert érünk el, nagyszerű — még szerencsétlenségünkben is — de gyakran — épen mert számítás nélkül indultunk — a siker gyümölcseit mi élvezzük legkevesebbé. Hogyne­­­nnénk mi költői nemzet, midőn minden, a mi körülöttünk van, szép — s a mi nem szép legalább nagyszerű. Ti, kik mindig honn voltatok, kiket nem veze­tett a sors évekre — vagy gyakran más orszá­gokba és nemzetek közé, ti nem is sejtitek mennyire szép e haza, mi sajátságos e nép, me­lyet szeretni csak „oda künn“ tanulod, hol a tá­volság miatt a kisded foltokat nem látni. Ti nem érzitek mi az, ha hónapok, évek múltán egyszer halljátok csengeni a magyar szót, vagy ha több honfitársaitokkal együtt éltek is, az uj jövevénytől kérdezhetitek: hogy vannak ott­hon ? A ti szigetekben nem lobbant fel a láng, sem nem döfött a tőr, mint érzi ezt a hazatérő — midőn átlépve a határt, hasonlitgatni kény­telen — se láng s­e tőrdöfés szülik a küzdel­met : mit kellene tenni itt, hogy e hon és nemzet boldog és nagy legyen ? Ha a pozsonyi királyi lak romjairól széjjel tekintesz, ha ugyanezt teszed Buda várfokán, ha elmerülsz a Kárpát rengeteg erdeiben, ha messze Keleten ott leled elszigetelve fajrokoni­dat, ha az alföld hallgatag rónáin haladsz el, ha a Balaton hullámain ringatod magadat ha nézed az erőteljes, szorgalmas,józan népet, mit érzel? Azt a mit én , csak hogy különbözően nyilvá­­­nul érzelmünk . . . Dolgozzunk! I­­I. irányban törekszik szellemi és anyagi jólétét fejleszteni, s hogy földmivelési hivatását felfog­va, főleg mezőgazdaságára igyekszik fordítani figyelmét, jól tudván azt, hogy ez alapja irodal­mának, ipara és kereskedésének. Tudjuk pedig azt, hogy a nemzet törekvését egyesek törekvései képezik, kik szellemi és anyagi képességök szerint kisebb-nagyobb mér­tékben mind megannyi tényezők, s hogy a nem­zet jóléte egyesek jólétét feltételezi, követke­zőleg a közérdekek előmozdításához járulni : a legszigorúbb értelemben vett önmagunk iránti kötelesség. Ezen kötelesség érzete ösztönöz tehát engem is arra, hogy az „országos ügynökség“ pro­gram­jában már megpendített, és a „P. N.“ múlt évi számában szükségesnek bebizonyított közraktár eszméjét újból emlékezetbe hozzam, annál inkább, mivel ugyancsak a „P. N." a bé­csi Credit Anstalt für Handel- und Gewerbe pesti fiók­osztályát illető oly ada­tokat hozott fel az előlegezést illetőleg, hogy azok miatt a honfiúi kebel méltán feljajdulhat. No de nem akarok czáfolgatásokba bocsát­kozni, erre mindössze is reflektálni akarván azon okból, hogy ez által is igazolva legyen a köz­raktár szüksége; míg előny tekintetéből nem tartom feleslegesnek megemlíteni,hogy mennyire nyereséges volna ilyetén közraktár, és­pedig a következő okokból: mert a közraktárhoz forduló fogyasztó meg­­csalatások ellen biztosítva lenne; mert hitelünk ezen vállalat által nagyban elő­­mozdittatnék, mert mezőgazdaságunknak jó hírnevet sze­rezne, s mintegy alkalom nyujtatnék a verseny­zésre, miután a termelő azon okból, hogy ter­ménye minél előbb s előnyösen adassék el, — arra fog törekedni, hogy minél szebbet és jobbat producáljon; mert a közraktár, mint csarnoka mezőgaz­daságunknak, hirdetője lenne e részbeni törek­véseinknek is, s mintegy vonzó erővel bírna a pénzéért különben is finnyás fogyasztóra nézve; mert a terményekre adandó előleg és eladási haszon oly előnyt nyújthatna, minőt semmi más egyéb vállalattól nem várhatnának és pedig a bécsi „Credit Anstalt für Handel und Gewerbe“ pesti fiókosztályának 80%-os előlegezési köve­telését ignorálva, a legméltányosabb százaléki alapon. Hogy minő terv szerint lenne a kérdéses köz­raktár eszméje realizálandó, ezt már a „P. N.“ múlt évi deczember 31 diki számában közöltem volt. Igaz ugyan, hogy sok égető kérdés vár meg­oldásra, s hogy maga a magyar bor ügyének kérdése is egyike a legégetőbbeknek, és hogy ezen kérdések megoldásában zilált pénzviszo­nyaink miatt nagyon is akadályozva vagyunk, de épen azért kívánatos volna, hogy az erőket minél inkább összpontosítsuk; következőleg óhajtanám, hogy a magyar borter­melők egyesületének eszméje a közraktár eszméjével egye­­sítessék, hiszen a czél egy, vagyis hogy terményeink minél nagyobb mérvbeni kivitelét és előnyös eladását eszközöljük ; — már pedig azt közraktározás útján előbb elérhetjük, mi­után két ilyen üdvös vállalat egyesítése által nagyobb erőt fejthetünk ki s czélszerűbben fo­gunk intézkedhetni, más­különben meg úgy egyik, mint a másik vállalat hasonló kezelést, felügyeletet s helyiséget igényel, és a­mi fő, az egyesítés által előmozdítanék a termelőkre néz­ve igenis kívánatos előlegezés ügyét. Szerény véleményem szerint egyesítendő len­ne e két vállalat csak azért is, mert attól tar­tok, hogy a csak­is „magyar borterme­lők egyesülete“ czim alatti vállalat reali­zálása folytán a közraktárt pénz­szüke miatt Isten tudja mikor hozhatnék majd létre, a­hogy késlekedvén, egyszer csak azon ves­szük észre magunkat, hogy egy idegen czég hirdeti azon vállalatot, mely minden vállalatnál nyeresége­sebb, és a­melyre földmivelési hivatásunknál fogva pirulás nélkül sohasem tekinthetnénk. De talán már meg is késünk , mert a­mint a lapokban olvassuk,a közraktár eszméjének reali­zálása végett Londonban már alakuló félben van egy társulat „Danube Trading Compa­ny“ czím alatt. Nem elég tehát, hogy a hazájának területén szétágazó vasutak, Dunagőzhajózás, lánczhíd s más nagyobbszerű vállalatokba befektetett ide­gen tőkék után küldözgetjük ki nagy mennyi­ségben külföldre az ezekből bevett hasznot ka­matok fejében, s hogy bármi industriális vál­lalatok közül legtöbbnyire idegeneket látunk csoportosulni , hanem még mezőgazdaságunk terén is idegenek kezdik fürkészgetni, hogyan lehetne ezen hasznot ígérő tért is kiaknázni. Ha irodalmának iparkodott a nemzet csarno­kot emelni , annál inkább kell, hogy mezőgazda­ságának csarnokát is önmaga erejéből építse fel, hiszen, a mint fentebb mondom, ez alapja irodalmának, ipara­, kereskedése és minde­nének ! Nem lehet tehát megengednünk, hogy a köz­raktár üdvös eszméje idegen tőkék által nyer­jen életet, s hogy mezőgazdaságunk ezen leg­szebb jelvénye a nemzet rovására s kiszámit­­hatlan kárára idegenek érdemének legyen hir­detője, és szerény véleményem szerint kívána­tos volna, hogy e két eszmét együttesen minél előbb foganatosítsuk. A közraktár szüksége­­s a magyar bor­termelők egyesülete. A „P. Napló“ e czim alatt a következő czik­­ket közli K­u­n­s­c­h Józseftől : „Örömmel tapasztaljuk, hogy nemzetünk a mostani kor igényeinek megfelelőleg, minden Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzé­ről: augusztus 31. — 5u­0 metalliques 71.35. Nemzeti kölcsön 79.95. 1860-diki sorsjegyek 95.—. Bankrészvény 777.—. Hitelintézeti rész­vény 190.30. Ezüst 113.35. Londoni váltó 113.60. Arany 5.43V2. Pest, aug. 31. Derült idő, a jég valamivel melegebb mint tegnap volt. A Duna vízállása növekszik. A galnaüzletben néhány nap óta tapasztalt kedvezőbb hangulat, ma még észrevehetőbbé vált, a kereslet élénkül s a forgalom növekszik. A külföld számára ismét történtek bevásárlások, a helybeli fogyasztók pedig szokottnál nagyobb mennyiségeket vettek, s az eddigi árakat kész­séggel megadták. — A búzaforgalom mintegy 10,000 mérőre ment; a tiszamelléki 88—89 fon­tos 3 ft 35—45 krjával, 88—89 fontos bánsági 3 ft 35—40 krjával, 88—89 fontos pestmegyei 3 ft 30 krjával fizettetett meg. Rozsból 1000 m. 78—79 fontos 1 ft 92 krön adatott el. Zabból 5000 mérő 47—48 fontos September végén s octoberben átadandó 1 ft 30 krön kelt el. Egyéb gabnaneműekből nem volt forgalom, valamint repetéből is igen csekély. Vidéki tudósítások. (R. H.) Cserven­a, aug. 29. Utolsó jelenté­sem, vagyis mintegy két hét óta az időjárás folyvást hűvös és nedves. A termelők még min­dég a nyomtatással vannak elfoglalva; a kör­nyéknek csupán magyar helységei fejezték be a nyomtatást; ezekből érkeznek tehát a piaczra a legjelentékenyebb szállítmányok,minek követ­keztében az üzlet az utóbbi két héten sokat élén­kült. Ma és holnapután innen négy hajó indul, mintegy 22,000 pesti mérő­z­a­b­b­a­l, Pestre és Győrbe; e hajók Bezdántól kezdve, nem mint előbb lovak, hanem tehervonó gőzösök által vo­natnak, mivel a kereskedőink a lehető leggyor­sabban akarnak az eladási piaczokra érkezni, felhasználandók az eddig, a készlet csekély volta miatt még alacsony árakat. A búzaüzlet csak egy két hét múlva fog fejlődni s valószínű hogy a behozatal gyarapodásával az árak csök­kenni fognak. Jelenleg a 85 — 86 fontos búzát 2 ft 40—54 krjával vesszük ; 48—50 fontos zab­ 1 ft 7—14 kr; ez utóbbi czikkből nagy a beho­zatal. A kukoricza sokat javult az utóbbi esőzé­sek következtében ; van azonban néhány kerü­let, hol az igen roszul áll; átalában azonban ha az időjárás ezentúl is kedvezni fog, jó középter­mést várhatunk. A Piskolt, aug.29.A nyár közepéig vérmes reményekkel voltunk eltelve mind tavaszi, mind őszi vetéseink iránt,de a folytonos,sőt hideg eső­zések igen káros befolyással voltak minden te­kintetben kifejlődésükre,a galnanemű­ek bár jók­nak látszottak,roszul eresztettek. A tavaszi vete­­mények igen közönségesek és a tengerire nézve tartani lehet, hogy a mostoha időjárás következ­tében, szemzeni nem tudván, a megérésben el­késik. Nem is említvén, hogy a nyomtatásban egyátalában nem haladhatunk, a mellett a nap­számosok hiánya mindinkább érezhetőbbé vá­lik. Kapásveteményeinket nagyon megfogta az idő, úgy a burgonya és a tök nagyon kevés eredményt ígérnek. Takarmány dolgában nincs panaszunk: mind anya, mind sarju szénát bö­­viden bírunk. Ingóságunk legelő dolgában egész nyáron át bővelkedett és egészséges. Há­la az égnek, a dühöngő marhavésztől még eddig mentve valánk; daczára, hogy a szomszéd hely­ség Ér-Mihályfalván 300 darab esett mai napig a vész áldozatául. A nyomott árak következté­ben nálunk is pang az üzlet, és eddigelé igen gyérek a kilátások a javulásra. Áraink követ­kezők: tiszta búza 4 ft 40 kr ,rozs 2 ft 40 kr, tengeri 6, 5 frt, árpa 2 frt köblönként. Vegyes: — A kereskedelmi minisztérium által készí­tett, az ausztriai birodalom vaspályahálózatát illető emlékiratban, melynek általános eredmé­nyeit lapunk aug. 28-ai számában közöltük, néhány magyarországi vonalról a következők mondatnak: „Fiume váro­sa már többször kérte, hogy az ausztriai vasút­hálózatba vonassék. Ezen tengeri város, a mely a sziszek-steinbrücki vasút megnyitása óta ke­reskedelmi tekintetben a birodalom nagyobb részétől elválasztatott, szép jövővel bír; minde­nekelőtt azonban a benső vasuthálózattal­ ös­­­szeköttetésre van sürgős szüksége. Ezen össze­köttetést megnyerheti Fiume egyrészről Szt- Péter felé, a déli vasuttársulat bécs-trieszti vo­nalához, — Károlyváros felé pedig a nevezett társulat zágráb káro­lvárosi vonalához leendő csatlakozás, — másrészben közvetlen folytatás által Károlyvárosból Sziszeken s Eszéken át Szegedig, Nagy-Kikindáig és Zimonyig. Ezen két pálya közül, miután mindkettőnek ugyan­azon időbeli kiépítése mellett népgazdászati s pénzügyi viszonyainknál fogva nem lehet felszó­lalni, Fiume érdekében mindenekelőtt a fiume-ká­­rolyvárosi vonal ajánltathatik, összeköttetésben azon hálózattal,melynek Eszéken van gyu­lpontja. E vonal Fiumét Magyarország legdúsabb gab­­navidékeivel kötendi össze, ezekből tehát a gal­­nakivitelt tetemesen elősegítendi, mig a neve­zett kikötő­városnak kereskedése emelésére eszközöket nyujtand. Az összeköttetés Fiume és Bécs, valamint a birodalom többi részei közt, az építés alatt lévő zágráb-károlyvárosi vonal által fog el­éretni. A galnán kívül még fát is szállíthat majd Fiuméba a nevezett vasút Sla­­voniából, továbbá szenet, mely a pécsi bányák­ból már Eszékig jutott. A pályának ennélfogva Szegeden, a magyar gabnatermelés gyálpont­­ján kell kiindulnia, és Eszéken át, hol a Nagy- Kikindáról s Zimonyból odáig tervezett vonal­lal találkoznék, lehetőleg egyenes irányban Szi­szekre és innen Károly­városba, s Fiuméba fog­na vezettetni. Szegeden a csabai s a már épülő alföldi pálya csatlakoznék hozzá, mi által, összeköttetésben a tiszai pálya csaba-aradi területével, az erdélyi vasuttali ös­szefüggés az oláh vasutaknak bekövetkezkezett csatla­kozása után pedig az­­ adriaiai s fekete tenger közti összeköttetés is létesülend Az emlék­irat kölönösen kiemeli a debreczen-sziget­ bi­­rodalmi határ , és a kassa-oderbergi vonal fontosságát. Amaz Marmaros sóbányáit és terménygazdag vidékeit érinti. A keleti Gali­­cziából és Bukovinából Moldvába tervezett pá­lyával azon ponton egyesülne, a­melyen az odessai pálya csatlakoznék vele. Ha ez nem ausztriai, hanem moldvai területen történnék, a csatlakozás azon ponton volna létesítendő, melyen a moldvai pálya a lemberg-czernovi­­czival találkozik. A marmarosi pálya a czerno­­viczival ekként a galicziai pályának a moldva határszélig leendő folytatása által csatlakoz­nék. E pálya a birodalom középpontját, nyu­gatról keletre Bécsen keresztül átmetsző fővo­nal alkatrészét képezvén, Bukovina és déli- Oroszországnak Béc­csel és Ausztria nyugati ré­szeivel leendő összeköttetését legrövidebb uton eszközölné, és főleg a bessarabiai, keleti-gali­cziai s a bukovinai galona­­i vágómarha szállí­tására alkalmaztathatnék. A kassa-oderbergi vonal Felső-Magyarország érezgazdag vidékeit, az ausztriai-Siléziában fekvő ostraui s kar­mini kőszénbányákat metszené keresztül, és még a porosz-siléziai kőszéntelepeket is meg­közelíthetővé tenné, miáltal a felső-magyaror­szági vasgyártás sokat nyerne. A tiszai s er­délyi pályákhozi csatlakozása által az észak­nyugatról déli nyúló nagy kereskedelmi vonal tagjává lenne, és így az illető pályák forgalmi viszonyaira kedvező befolyást gyakorolna." Hivatalos értesítések kivonata. (A „S— ny“ aug. 31-ik számából.) Árverés: Arad, Jeney György 41756 frtra becsült háza, September és October 20-án délután 3 órakor ; Czegléd, Csizmadia János 18900 ftra becsült ingatlanai, September 10, r. 10 órakor ; Pest, Riegler Ferencz ingói, váczi­­u. 25 szám, September 1, délután 3 órakor; — Tolna, Weser Jakab bolti árui, sept. 7, reggel 8 órakor ; Nógrád megye, Kékkő, b. Balassa An­tal 4838 ftra becsült vagyona, septem­b. és oct. 28 reggel 9 órakor ; Nagy Halap, Balczár Mi­hály 20153 ftra becsült birtoka, sept. 28 ; Bi­­harmegye, K.-Gyón, Govril Tivadar 14850 ftra becsült nemesi birtoka, September 30; Bács- Bodrogkmegye, Csonoplya, Galacz Ignácz 1200 ftra becsült javai, nov. 13 és december 18 d. u. 3­rakor ; Nógrádmegye, Lörincz, Kerék János fekvőségei , September és October 20; Buda, Conti Cajetán 1230 ftra becsült háza, October és november 10 reggeli 10 órakor; Fehérmegye Bicske, nemesi birtok, September 15 déli 12 é­s Pest, ingóságok, a kir. zálogházban, sep. 9 és­ 12-kén. Árlejtés: Kassa, a cs. kir. orsz. pénzügy­­igazgatósági osztálynál szükségelt papirnemű­ek, sept. 20.

Next