A Hon, 1864. október (2. évfolyam, 224-249. szám)

1864-10-14 / 235. szám

235-ik sz. Péntek, October 14. Előfizetési d­­íj : P­st&n hüll­ve vagy l­u­­dapesten házhoz hordva í1 y hónapra......................................1 trt 75 kr. 8­­ lónapra.................................... 5 fit 25 — 6 lónapra.........................................10 h t 50 — Az előfizetés az év folytán minden hó napban, m­egkezdhető , s ennek bármely napján történik mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7-l­k szám, földszint. Szerkesztő lakása: Ország út 18 <k szám, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. KtaMhivatal: PIM, Ferencziek terén, 7. szipidszint Második évfolyam, 18M4, Beigtatási uij ; 7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr. Bélyegdij minden beigtatásért ... 30 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a lap tulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közleke­dési rovat szerkesztőjének lakása : Szervita-tér, gr. Teleky-h­áz. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik bekül­detni. Görh­aj­ók­ menetrende. Lefelé: Bé oabél-Pentra 612 órakor reggel. Pcn­­tról-Mohácsra 6 órakor reggel. £­o­lt- Eszék- Zimony. Hétfőn, szerdán, szombaton 6 ó,r. ?SSt K­onstantinápoly gyorshajó hétfőn 7 ó. r. kö­­zöns. hajó szerdán 6 ó. r. H3 Konstantinápoly csütörtökön virradatkor. ni­tizi­ke- Konstantinápoly gyorshajó kedden és szom­baton 8-4 ó. reg., közönséges hajó csütörtökön d. e. Orsova-Konstantinápoly pé­nteken délben. Fölfelé: Fest -Béna 6 órakor estve. Szobács-l est 8 ó. estve.­­Imoly-I­szék-Pest hétfőn, szerdán, szomb 2 6. reg. C’a so­c a-Fest pénteken reggel. Oalacz-Pest gyorsh. pént. 10 ó. r., közöns. hajó hétfőn r. gea-ZsEpony szerdán reggel. íib­ony-Si­ege t­ vasárnap délelőtt.­­síi zák-2!moDy' hétfőn és csütörtökön reggel. 2imor­y-Esis&ék vasárnap és csütörtökön délben, r­égi ád-Ess­ék szombaton 2 ó. d. u. Sigek-Sjégx&á kedd­en 6 órakor reggel. Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged , 12.17. éjsz. 8.60 d. u. Temes.érk. 5.30. reg. 10.10. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 11.66. d. e. Baziás ind. — 5.45 d. u. 5.10 r. Temesv.­­ — 10.82 este. P.­Ladány ind.—1.45 d. 12.86 e­ Szolnok­­ —4.44 d.u.4.43 r. Czegléd érkéz. — 5.41 e. 5.64 r Nagyváradra és vissza. II. Várad indul . . 10.6 d. e­­­ P. Ladány érk. . . 12.18 dél’ Írtispök-X,ahányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza­ indul 6.21 r. lld.e­ P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20é. Kassa Debreczen Tokaj „ Miskolcz Kassa érkez. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. h. u. érkez. Pestre 9 ó. 30 p. este. Pestről Temesvárra s Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásra 8 ó. 31 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk. Pestre 6 ó. 56 p. reggel. Bécs: Bruck Győr Szőny Sz.-Feh. ind. 7.45 r. 5.20 est’ „ 9.21 d.e. 6.54 , „ 11.38 „ 9.5 „ „ 12.57 dél. — érk. 4.15 dél.------­ind. 5.59 „ 7.10 Buda; érk. 8.2 ept. 9.14 d. e. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Pragerhof, Nabreslna , Tiest, Velencze és vissza. J^agerb. ind. 9.25 e. 9.11 e.e.j­cteinbruck „ 11.63 e. 11.38 „ Nabresina „ 7.37 r. 7.82 e. Trieszt . 8.20­­ 2.15 » » 7-37 r. 8-20 » „ „ Nabresina „ 8.8 „ 9.50 „ Velencze - 3.6 d. u. 6-— r. Breinbrü­ckről, Zágrábba és vissza. reg.­­Sziszek indul 6.30 érkez. 8. 1 (Zágráb indul 8.16 „ Steinbrück érkez. 10.50 d. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és viasza. Soprony ind. 5.50 r. 2. — d. B.-Ujhely „ Bécs érk. 7.25 „ 3.23 Bécs indul 7.— „5.25 B.-Ujhely­i. 9.10 d. e.7.85 Soprony érk. 10.83 „ 8.68 9.20 „ 5.24 „ Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács*­ ind. 1 ó. d.u. 4 d.u. 1Üszög ind. 8. ó. r. 12.50 dél. Üszög érk. 3 ó. d.u. 6 ó. d. u. (Mohács ér. 10 ó. r. 2.55 d. u. Pozsony, Nagy-Bzomzat, Ezered és vissza, (lo­vakkal vontatva.) Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 5.15 d.u. Szered ind. 5.30 r. 2.10 d.u. Bazin„ 8-41„ 13.41 d. 6.67 „ N.-Szom. „ 2.30 „ 6.40 r. N.Sz.„10 81>„2.20 d.u.8.50 est. Bazin ind. 5.80 r.8 d. u.6 d.u. Szer. é.11.36 d. e.-----9.61 e. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 v.7.80 e. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font, 10 kr, kisebb 5 kr. ___________ Pest vnd. 9.55 Eszt. „ 12.14. É.Ujv.„ 1.50. Torn. „ 2.35. Pozs. „ 4.45. Bécs érk.6.38. Pest , Czegléd d. e. délbe d. n. d. u. d. u. este 9.30 este. 11.48 é. 1.03 éjjel. 1.51 éjjel. 4.08 éjjel. 6— reg. Fü­spök-Ladányról P.-Ladány indul 1.63 d.u. N. Várad érkez. 4.38 „ db: o 23 i o­ő­s­e­k Bécs ind. 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Korn. u 12.12. délb. 12.51 éjjel. Érs. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel. Pest érk.4.37. d. u. 5.27 reg. Szeged vnd.— 2.25 éjsz.12.15.d.u. Czegléd érk.— 6.29. reg. 6.31 est. Buda vnd. 6.80 r. 5.15 d. u. o . . érk. 8.33 „ 7.20 este SzFeh- ind. 9.50 d.e. -Szőny „ 1.30 d.e. — Győr „ 3.11 d.u. 6.35 r. Bruck „ 5.28 „ 7.64 „ Bécs érkéz. 7.— este 9.27 d. u. Steínbrück ind. 4,26 d. u. érkéz. 6.59 este. Zágráb indul 7.14 „ Sziszek érkéz. 7.46 „ Fehérv. ind N.Kanisa Pragerh. érk. 5. 2 d.u. 5.8 reg. Fehérv. ért. 5.59 Fragsrhof, Gratz és vl.KZa. Pragerhof ind.5.54 d­. u. 6.89 r.iGratz ind. Gratz érk.8.45 est. 8.34 „ Pragerh. érk. 8.43r. — 1.53 d.10.10 est. Pragerb. ind. 9.80 d. e. 10.55 e. N.-Kanisa „ 1.19 d. u. 5.22 r. Velenczeind H-—d. e. 11. é. Nabresina „ 5-56 ,j. u g.26 r. Trieszt „ 6.45 est, 6.45 „ Nabresina „ 7.48 7.48 Steinbrück„ 3.12 é. 3.12 d. u. Pragerhof érk. 5.89 r. 3.45 „ Államadósság. 60/0-es nem. köles. 50/°-es Metalliques 100 frtos „ Como rentpapir 15 Jan 6.16 r. 6.31 d.u. 9.6 d. e. 9.12 est. — 80 fogadtatnak el. Pesti börze, October 13 ai. Sept. (i«bon«-árali Pest, October 13-án. Alsó austriai mérő szerint. Súly, font szerint Leg­alant Leg­magasb Irányzat­i ár oszt. ért. B­iea bánsági . . . 87— 9 3.15—3.25 „ tiszamelléki és pesti 89-91 3.30—3.40 X2 „ f­ehérmegyei . . 84—86 —— „ bácskai . . 00 100 o* —— Hobs............................... 78—80 1.80—1.90 írpa sö­ nek való . . . 69—71 2.­—2.10 a „ takarmánynak . 66—68 1.25-1.85 Hah.............................. 44—46 1.20—1.30 Kukorica«..................... 82—84 2.6Í—2.80 i—«i fttifes ................................— 1.4C—1.50 Bab................................— 3.Í5—3.65 iitpezi..........................— 6.00—6.00 vasúti Pes­tről Bécsbe és vissza. Pestről Czeglédre és vissza. . . . 6.25. reg.lCzegléd .... 6.31 est’ . . . 9.07. reg.­Pest ...... 8.37 est­* Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érke­zik 6 reggel Jassenovába, Czeglédről Aradra és vissza. Czegléd indul Csaba „ Arad érkéz. indul Arad Csaba Csegléd érkéz. Czeglédről Pőspök-Ladányra és­ vissza . 9.42 r. 8.21 d. u. . 5.27 dél u. 9.30 d. e. 12.6 dél. 6.33 este. . 9.27 r. . 10.27 r. .1.20 d. u. Czegléd : indul Szolnok „ . P.-Ladány érkéz. 3— „ 3­47 r. 5.25 „ 8.5 r. 7.24 e. 11.8 d.e. 9.66 e. 2.49 d. u., Gyorsv­onatok. © a menetek — járása Miskolcz „ 7.52 r.8.2d.u. Tokaj „ 9.53 r. 6.36u. Debreezen „ 12.12 d,10.2Se. P. Ladány érk. 1.45d.u. I2.56é. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. A befize-Utolsó jövedel-Értékállás. tett ossz. mi összes­. Adott ár Tartott ár írt írt ki — — — 5­/,*/o’O a magyar záloglevél . . . 85.25 85.75 — — — 6%-os „ jövedékjegy . . ---.---100 500 50 50 Pesti keresk. bank részvény 627 635 60 100— „ takarékpénztár „ 1030 1050 — 25— budai „ „ 420— 40— ó-budai „ „ 76 80 525 32 127, Pestbudai láncshid „ 370 370 1055 „ alagút „ 5S 60 600 116— Pesti hengermalom „ 975 1000 200 25— Kereskedelmi kamra épület „ 340 850 300 38— Magy. biztositó társaság „ 570— 200 24— Pannónia viszonbizt. társ. „ £ 80— 1006­90 Sz. István kőszénbánya „ 155 165 1000— — Pannónia gőzmalom „ 1220 1210 Bécai börze October 12-én. Adott Tartott Adott Tartott Jan. Ang. 1. »­­ ” 100 ftos 1839. évi teljes ,, ,, ötödr. 1864. ,, teljes 1860. „ „ ,, ,, otodr. 1864. sorsj. Az ausztriai bank záloglevelei. 60/o-es 10 hóra szóló 100 frtos „ sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Földtehermentesítési kötelez­vények. 5 °/ci-es magyarorsz. 100 frtos » horvát „ „ „ erdélyi „ „ Sorsjegyek hoz. n. Hitelintézeti „ Apr. 1 Dunagőzhajózási „ Juli 1 Trieszti „ Jun. 1 Eszterházy hg Jun. 15. Salm „ Jul. 15. Pálffy 40 Mart. 15. Clary St. Genois Budai WindiBehgrütz Waldstein Keglevich 40 Mart Aug. Jun. Dec. Jul. Máj. 20 10 30. 1. 15.1. 15, 1. ár 78.40 69.6( 17.50 lf 3.00 148.00 87.00 91.40 93 10 82.70 102.60 93.26 74.00 85'.26 72.7ó 74.00 70.25 153.C0 83.50 103.60 97.C0 29.60 24.00 24.76 24.50 24.00 18.26 16 00 12.76 ár 78 50 69.60 18.C0 114.00 149.00 87.E0 91.50 93.30 82.80 108.00 93.50 75.00 100. 86.75 73, 74. 70. 153. 84 104. 98, 80, 24. 26, 24, 24 18, 16, 18, Elsőbbségi kötvények: 2 sztr. Lloyd h­amvaspálya 275 frank Lomb.-velenczei 105 ftos Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 52 > „ Dunagőzhajózás ,, „ festi lánczhid „ „ Északi vasút 205.50 frtos 500 bank 350 „ 210 „ 200 „ Állam Déli „ Nyugati „ Tiszai „ £ 0 co ,75 25 .00 50 ,00 ,00 60 ,00 ,75 Váltók (3 hóra). Augsb. 100 db német fr.8l/a"/, Franki. 10'95. ,05. M Hamburg 100 bankmark 4 '/,°/i London 10 ft sterling 3 °/0 Pária 100 frank 4% Pénznemek. Korona .... Császári arany . . Keczés..................... 60­ Napo­eond’or 75;Orosz imperiale . . 25;Porosz pénztári utalvány 00!Ezüst ....... ár 91.00 114.75 115.­­0 179.50 773.00 600.00 224.00 448.00 370.00 189.80 202.25­­.39.00 136.00 147.00 98.30 98.40 87.26 116.60 46.20 ár 92.00 115.00 116.50 179.6 J 774.00 603.00 •227.00 4ÖU.0U 373.00 190 0 2U2.50 241.00 186.50 98.40 98.60 67.3 116.70 46.26 16.05' 16.10 5.63 (5.54 5,52 6.63 9.377.9.38'/, 9.56 (9.60 1.747,1.75'/, 116.00 116.26 Előfizetési felhívás­a od­olt>.A decemb­eri évnegyedei folyamára. Előfizetési ár: 5 Irt SS isr. A „­EaCOiKr” szerkesztő és kiadóhivatala. A magyar földhitelintézet. (A magy földhitelintézet s a váltságügy.) A magyar földhitelintézet a napokban küldte és küldi szét vidéki bizottságaihoz utasítását az intézet közvetítésére nézve, az úrbéri s ezzel rokonfaj a váltságok körül. úgy tudjuk, hogy ez utasítás könyvárusi utón nem kapható. Azt hisszük ez okból, hogy mind a volt földesurak, mind a volt jobbágyo­k érde­kében hasznos dolgot teszünk, ha ez utasítást rendre egész terjedelmében megismertetjük. Az érintett utasítások mindenekelőtt a ma­gyar földhitelintézet e tárgybeli közvetítésének lényegét, s aztán a közvetítés előnyeit fejtegetik s pedig a volt földesurakra s a váltságkötelezet­­tekre nézve, mint szintén közgazdasági tekin­tetben. Ezek után a közvetítés tárgyaira tér által az intézet, s bőven tárgyalja a közvetítés módjait és feltételeit, kész mintákban is előterjesztvén a váltságkötelezettek társ­szerződését, a volt föl­­desúr és a váltságkötelezettek társulata közt kötendő pótszerződést, a volt földesúr szerződé­sét az intézet igazgatóságával, valamint szintén a jelzálogok telekkönyvezési, s a jelzálogok ér­­tékének kiszámítási módját. Közeltetik végre a kölcsönkérvények felszerelésének és tárgyalá­sának módja, s előadatik a vidéki bizottságok hivatása a váltságügy­ek közvetítésének elősegí­tése körül. Az előadás egyszerű, szabatos, világos, és pél­dákkal van mindenütt illustrálva. A váltságügy lebonyolítása az eljárás által, mely az utasításban előadatik, lehetőleg gyor­san és kevés költséggel eszközöltethetik. Azonban hagyjuk végül az észrevételeket. Halljuk mindenekelőtt az utasitás szövegét. I. A közvetítés lényege. A főméltóságú magyar királyi udvari kan­­czellária 1864. évi julius 4-én 12,281. szám alatt kelt rendelete lehetővé tette, hogy a magyar földhitelintézet, az úrbéri és ezzel rokonfajti vált­ságok körül, mint közvetítő lépjen fel. E közvetítés abban áll, hogy a magyar föld­hitelintézet a váltságkötelezettekkel kölcsönszer­ződésre lép , ennek folytán átvállalja azok vált­­ságtartozását a volt földesurak irányában ; ez utóbbiakat pedig kielégíti értékpapírjaival, azon minőségben és mennyiségben, a­mint ezt a volt földesur és a váltságkötelezettek magok közt megállapítandják. A kölcsönszerződés létrejötte után tehát min­den további , részbeni viszony és súrlódás a volt földesur s a váltságkötelezettek közt vég­kép megszűnik; a volt földesúr helyébe, miután az kielégítést nyer, hitelező gyanánt­­ a váltság­kötelezettek ellenében a magyar földhitelintézet lép; a váltság különböző tárgyaiból eredő tarto­zásaikat a magyar földhitelintézethez fizetik be, és­pedig nem azon részletekben és határidők­ben, a mint eredetileg a volt földesurral szer­ződtek, vagy a mint az Ítélet megállapítá,hanem azon törlesztési rendszer szerint, melyhez az in­tézet kü­lönböző értékpapírjai, az alapszabályok­ban kötve vannak. II. A közvetítés előnyei. Első pillanatra feltűnők e közvetítés előnyei, akár a volt földesúr, akár a váltságkötelezettek magánérdekeit tekintsük, akár elvégre maga­sabb közgazdasági szempontokból ítéljük meg azokat. A) A volt földesurakra nézve : A volt földesúr, a­mellett, hogy megmenekül a behajtás fáradalmaitól, kellemetlenségeitől és költségeitől, azonnal vagy lehetőleg rövid idő alatt kézhez kapja az összes váltságtőkét, a­melyhez néha csak évek hosszú során és elmor­zsolt apró részletekben juthatott volna, s az in­tézet értékpapírjaiban vagy biztos tartaléktő­­két szerez magának, a­melyre a magyar gaz­dának elkerülhetően szüksége van,ha nem akar­ja, hogy úgy, mint eddig, a váratlan elemi csa­pások összes gazdaságát, magát a törzsértéket válságos helyzetbe sodorják, — vagy pedig, ha a körülmények úgy kívánják, azokat áruba bocsátván, vagy zálogul valamely pénzintézet­nél letevén, az eladási árt, s illetőleg az azokra nyert előlegezvényt gazdaságának felszer­elésé­re fordíthatja. B) A váltságkötelezettekre nézve: A váltságkötelezettek viszont az intézet köz­vetítése által azon kedvező helyzetbe jutnak, hogy tartozásaikat erőfeszítés nélkül törleszthe­tik, miután a záloglevelek törlesztési rendszere szerint az évi járulékok alig rúgnak annyira, a­mennyi eddig a természetbeli szolgálmányok pénzre átszámított értéke volt. Ezáltal eltávolít­ják maguktól a végrehajtás veszélyét, a­mely őket az eddigi terhesebb járadékok be nem fizet­­hetése miatt minduntalan fenyegető, s lehetővé válik nekik,hogy a törlesztést a váltság tárgyai­nak jövedelmeiből, magának a törzsértéknek minden csorbulása nélkül, eszközöljék. Például: ha a község a maradványok válsá­gáért 30,000 fttal tartozik, a­melyet a fenálló rendeletek szerint 5 °/C kamattal 10 év alatt kö­teles lefizetni, az évenkénti járadékok követke­zőleg alakulnak. Még súlyosabb a törlesztés a községre néz­ve, ha például: az irtványok váltságolja, 30,000 forintban állapíttatván meg, ezt a község 3 év alatt tartoznék törleszteni. Ez esetben az évi járadékok következőleg fognának állani. Mindkét esetben az intézet mint közvetítő lép fel, s a volt földesúr a váltságtartozás fejében zálogleveleket fogad el: a 30,000 forint vált­ságtőke utáni részlet, a kamatokkal együtt éven­­kint 2100 ftra rúg. Ez előnyökhöz járul még az is, hogy míg a földesúr és a váltságkötelezettek között kötött szerződésben többnyire fenn van tartva a volt földesúr azon joga, hogy a váltságkötelezettek ellen, ha ezek egyik vagy másik részletet pon­tosan befizetni elmulasztanák, az összes, még hátralévő váltságtőkét követelhesse; az intézet alapszabályai értelmében, a felmondás jogával csak háromszori fizetési mulasztás esetében él­het, ellenben a váltságkötelezetteknek szabad­ságukban áll, a szabályszerű törlesztési évek lejárta előtt is teljesíteni tartozásaikat,úgy hogy mindenkinek saját tehetségétől és szorgalmától függ eme tartozásától bármikor megmenekülni. Ily rendkívüli törlesztés annyival könnyebb és hasznosabb a váltságkötelezettekre nézve, minthogy az intézet rendkívüli törlesztésül elfo­gad név szerinti értékükben ugyanazon nemű ér­tékpapírokat, a­melyekben a kölcsön engedé­lyezve lett.­­ Például: ha a kölcsönszerződés 30,000 forint erejéig záloglevelekben jött létre, s az évi rendes kamat és törlesztési járadék 2.100 forintot tesz, a váltságkötelezettek azon­ban képesek 4,000 ftot befizetni: az 1,900 ftra rugó felesleges zálogleveleket vesznek, s ezeket nyújtják be az intézetnek. Feltéve, hogy akkor a záloglevelek árfolyama 86n­0-on áll: az 1,900 ft felesleges 22 db ICO ftos zálogleveleket kapnak, s így az 1,900 forinton a tőkéből 300 forinttal többet, azaz 2,200 forintot törleszt­hetnek. (Folytatása következik.) Év­szám: Válts­ág­­tőke Évi járadék Összes évi já­radék törleszté­si részlete ka­matja f­o­r­i­n­t Első év .­­ 3c,000 3,000 1,500 4,600 Második év : £ 7,000 3,000 1,350 4,350 11a ma­ik év • 24,000 3,000 1,200 4,200 Negyedik év . 21,0 o 3,000 1,050 4,050 Ötödik év . . 18,000 3,000 900 3,900 Hatodik év . 15/CO 3,000 750 3,750 Hetedik év 12,000 3,000 600 3,600 Nyolczadik év 9,000 3,000 450 3,450 Kilenczedik év 6,(0) 3,000 300 3,300 Tizedik év 8,000 3­­00 150 3,150 Váltság­tőke Évi járadék Összes Év­szám törleszté­si részlete Első év . Második év .­­ Harmadik év • 30,000 20,000 10,000 ka­matra­f­o­r­i­n­t 10,000 10,000 10,000 1,600 1,000 E00­ évi já­radék 11,600 11,000 10,500 Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzé­ről: October 13.— 5% metalliques 69.25. Nemzeti kölcsön 78.20. 1800-diki sorsjegyek 90.95. Bankrészvény 772.—. Hitelintézeti rész­vény 178.10. Londoni váltó 116.75. Ezüst 116 25. Arany 5.53. Pest, oct. 13. Az ég ma egész nap borult ma­radt, de eső nem esett, a hévmérő 15 fokra emelkedett 0 felett. A galnaüzletben ma ismét nagy élénkséget tapasztaltak. A kereslet itteni fogyasztók, vala­mint külföldi kereskedők részéről leginkább a nehéz minőségű búzára nézve nyilvánult, a­nél­kül azonban, hogy a könnyebb fajta is elha­nyagoltak­ volna ; ennélfogva a tulajdono­sok visszatartók s a készlet nem túlságos lévén, az árak átlag 5—10 krral feljebb mentek; a forgalom mintegy 18,000 mérőre emelkedett. Rozsot még mindig keveset hoznak a piacz­­ra ; a hangulat e czikket illetőleg változatlanul kedvező. Serfőzésre való árpából némi szál­lítmányok érkeztek a piaczra, melyek kivitelre gyorsan megvásároltattak; a takarmánynak való ma is kelletlen volt. Zabot illetőleg a kereslet élénk. — Szintén nagyon kere­sett czikk a kukoricza, melynek készlete csekély lévén, s az uj termés még nem érkez­vén a piaczra, ára feljebb ment s nehány ezer mérő 2 ft 66 krlával adatott el. Repczére nézve a hangulat változatlanul kedvező; forgalma azonban nem volt jelenté­keny ; az o­l­a­j üzlete szilárd. (W. G.) Bécs, oct. 71. A múlt hét elején szeszért fizetett jobb­at, 455/8—453/4 kr fo­konkint, nem tudta magát fentartani; már a hét végén ellenhatás lett tapasztalhatóvá s az árak gyorsan alább szállottak 7a—5/s­orral. Nagyobb szállítmányok nem érkeztek, de mivel a keres­let folyvást csekély volt, az általános égetési idő mindinkább közeledik, néhány kisebb rész­let kínálata is elegendő hatást gyakorolhatott az árak lenyomására. Folyó héten is, máig élet­telen volt az üzlet s az árak még mindig nyo­mottak és ma a készáru burgonya- vagy gabna­­szesz csak 45—467s kron volt eladható. (V­á­g­ó­m­a­r­h­a­v­á­s­á­r.) A tegnapi vásárra behajtatott 1003 magyarországi, 1624 galicziai, 139 ausztriai, összesen 2766 db marha. Megvá­sároltatott Bécs számára 1561, a vidék számára 688 db. Becslési súly dbonként 400—560 font. Ár darabonként 110—148 ft, mázsánként 231/2 _26V2 ft. (P. H.) Prága, oct. 11. (Vágómarhavá­sár.) A tegnapi vásárra behajtatott 195 darab szarvasmarha­­ vágásra vásároltatott 155 db csehországi 113 forint 36 krjával 846 fonton­­kint, használatra 15 db 60 krjával darabonkint. — Behajtatott továbbá 39 darab bornya, mely 30—38 krjával, 1823 darab Ui­ti, mely 12 —16 krjával, 219 darab disznó, melyből a cseh­országi nehéz 24—25 kr, könnyű 22 — 23 kraj­­czárjával , lengyelországi 20—22 krajczárjá­­val kelt fontonként.— A vásári forgalom élénk volt. * Berlin, oct. 8. Egy szászországi fésűs­­gyapjúfonó mintegy 1000 mázsa pommerániai gyapjúra kötött alkut átlag 70 tallérjával. — Ezenkívül nem volt forgalom fésűs gyapjúból; eladatott ellenben 500 mázsa nagyon finom po­rosz posztógyapju, mely Angolország számára vásároltatott meg, egy svéd pedig 2—300 m. cserzőgyapjut, 100 m. egyogi­etűt és 100 m. fürtösgyapjut vett meg. A belföldi posztógyá­rosokkal való forgalom mintegy 1000 mázsára mehetett. A leszámítolási százalék ujabbi fel­emelése, fájdalom, csak arra szolgál, hogy az üzletnek élénkülését, melyet őszre teljes joggal lehetett várni, továbbra halassza el. • Boroszló, oct. 8. (C­z­u­k­r­o­t) illetőig az üzlet folyvást szilárd, mivel már biztosan kitű­nik, hogy az idei répa jóval kevesebb czukor­­tartalommal bír, mint a tavalyi, és azonfelül most az időjárás kedvezőtlen lévén, a munká­­lást akadályoztatja. Ezáltal sokat gyengül az olcsóbb czukorárakra való remény, melyet ren­desen minden esztendőben táplálnak a vevők. A választék csekély volt, s a kereslet élénk, minélfogva az árak e héten javultak, főleg finom lisztczukrot illetőleg. Vidéki tudósítások. (r. 1.) Győr, oct. 9. Először is October 2-diki hetivásárunkról akarok megemlékezni. A mint October elsején a komárommegyei hajók megér­keztek, az izraeliták Jüszint összevásárolták, és miért, mert másnap, azaz szombaton, nagy ün­­nepjök volt, t. i. az újév, így betöltözvén magát a vásárló osztály emberei, a másnapi vásár igen lanyha volt. Ezt azért hozom fel, hogy az eladó gazdáknak nem árt ilyesmire is figyelni, az oct­ 8­ki hetivásár igen élénk volt s az árak vala­melyest emelkedtek is, s ennek okát kettőben találom. Először is a kissé felemelkedett agro s a mostani hirek, másodszor annak tudata, hogy noha már ezen őszön több mint egy millió mérő gabona szállíttatott fel Győrből Bécsbe, mégis üresek a kamarák. A győri Duna soha sem volt oly tiszta hajóktól, mint most, minden hajó jön, ürül és megy, ennek okai következők : a csekély ár, mert most kevesebb pénzzel lehet hajót rakni s a veszteségtől sem fél a kereske­­kedő, nem hivén, hogy már ennél is olcsóbb le­het a gabna ára, továbbá látja, miszerint közép Németország igen nyeli a szállítmányokat. — A Dunán ily tevékenység ritkán látható. Octo­ber 9 -én tudtommal Pest körül járt Luczenba­­cher „Szigetvár“ és „Temesvár“ vontató gőzö­se, három-három anyahajóval, „Hercules“ a Duna gőzhajótársaság vontatója 6 anyahajóval, hát még a tolnai lóval vontatók mennyi hajót, luntrát húznak felfelé, azt mindenki láthatja. A terhes hajónak felhuzatását siettetni, a jelszó jelenleg­­ azért az itteni biztositó társaság a trieszti Lloyd társulattal alkudozásba bo­csátkozott három vontató gőzös megvásárlása érdemében; a feltételek ajánlatosak, azért az alá­írások igen jó sikerrel folynak. A tél ugy hiszem meghozza a kívánt sikert s akkor a győri ke­reskedők, kik most gőz és vontató lóval dol­goztak, tisztán gőzerővel hajtatják fel anyaha­jóikat, s nem kell nekik a Duna gőzhajótársasá­­got imádni megszorulás esetében, mint most, a­mikor egy hajó sem vesztegel. — A kotrógép ismét városunk alatt van s a kis Duna tisztoga­tására készen áll.­— A gázvilágitásból egyelőre mi sem lett, angolaink a bánatpénzt elveszték, már most mikor lesz belőle valami, a jó Isten tudja. (r. 7.) Tokaj, oct. 9. Időjárásunk egy pár hét óta annyira komor, szeles és hideg, miként hegyaljai szőlőtermésünkre nézve jó sikert egy­­átalában nem várhatunk, s bár eddigelé még mit sem tudunk azaz hóesésről, mely a zempléni Híradóban Hegyaljánkat illetőleg felemlittetik , annyi azonban már tisztán áll, hogy e szüretre szöleink meg nem asznak, s igy szoros értelem­ben vett to­k­a­j­i­t azaz aszúbort nem fogunk készíthetni. A szüret ideje vidékünkre nézve áta­­lában a szokott Simon Judás napjára fog az idén elhalasztatni, kivételével azon hegyvidé­keknek, melyeken a termés lefagyott s ekként többé sem nem érhetik, sem nem tökéletesked­­hetik. Burgonyaásásunk és kukoriczatörésü­nk igen jó eredmén­nyel megy végbe, bár a lapo­sabb földekben a burgonyára nézve némi jelei mutatkoztak a vésznek még ásás előtt, azon­ban a partosabb részekből a legtökéletesebb gyümölcs került elő. Szomszéd Tarczal város­ban a marhavész egy hóval ezelőtt nagy roham­mal kiütvén , eddig 2000 éyi marhaállamból több mint 600 db. esett áldozatul. E miatt, a zempléni vásárokon be lévén a szarvasmarhák­­kal a közlekedés tiltva, s úgyszólván minden egyes község vesztegzár alá téve, piaczi forgal­munk sem indulhat lendületnek. Legközelebbi hetivásárunk alkalmával az árak következő voltak: búza 88 fontos 3 ft, kétszeres 80 fon­tos 2 ft, rozs 78 fontos 1 ft 80 kr, árpa 69 fontos 1 ft 40 kr, zab 44 fontos 75 kr, tengeri 84 fontos 2 ft 10 kr. Burgonya 40 kr. Liszt 0 sz. 11 ft 50 kr, 1 sz. 10 ft mázsánként. Széna 85 kr, faszén 75 kr mázsánként; egy öl bikkfa 8 ft, egy öl tölgyfa 6 ft 50 kr. Hivatalos értesítések kivonata. , (A „S—nyu GCt. 13 kr számából.) Árverés : Torontálmegye, Csenő, Vuche­tich Sándor ingatlanai, november 4.; Arad, Ku­­nelmann Miklós, ház, oct. 1 délután 3 ó akor; Biharúi. V.­Láz, Baranyai tér. épületek, földek, oct. 31­­. 10 ó. Csőd : Nagyvárad, Niksics Konst. ellen, no­vember 23—25. gondnok Olay István; Zombor, Kolarovics György ellen, dec. 28—30. g. Zsi­­vanovics Samu; Barsmegye, Kis Kálna, Adler József ellen, nov. 17—19. g. Litassy Lajos; — Barsmegye, Bessenyő, Magyar Fér. ellen, nov. 28—30. g. Wessely László ; Nagyvárad, Roz­­vány Sánd. ellen megszüntetett. F­e­l­h­i­v­á­s : Nógrádm­egye tszke elé, Nagy Bertalan fekvőségeire igényt tartak. October 29. Pest város­széke elé Wachtelschneider Jó­zsef hitelezői, cet. 31. r. 9 ó.

Next