A Hon, 1865. november (3. évfolyam, 251-275. szám)
1865-11-01 / 251. szám
231-ik sz. Szerda, november 1. Előfizetési díj : Pit<en küldve vagy Budapesten b&zhos hordva Egy hónapra....................................1 frt 75 kr. 3 hónapra........................................6 frt 26 kr. 6 hónapra......................................10 frt 50 kr. Az i lefizetés az év folytán minden hónapban megezdhető, a ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni, Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda : Ferencziett tere 7-dik szám 1-bő emelet. Szerkesztő lakása : Ország-út 18 dik szám. 2-dik emelet. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Harmadik évfolyam 1865. Beiktatási dij : 7 hasábos ilyféle petit sora .... T kr. Bélyegdij minden beigtatásért ... 30 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar- kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervita-tér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Az országgyűlés közeli megnyitására vonatkozó több oldalról beérkezett kívánságoknak hogy elégtétessék , ezennel rendkívüli előfizetést nyitunk *»« W ■ f «»l ^3» ■ [UNK] [UNK]«« ■•2*. Előfizetési ár e 2 hóra 3 forint 50 krajczár. Egyébiránt teljes számú példányokkal, October 1-től kezdve, folyvást szolgálhat a kiadóhivatal. .A HON“ szerk. s kiadó hivatala, bár ha azon adósságot nem mi idéztük elő, s oly óriásivá növekvését nem a mi érdekeink, sőt azokkal homlokegyenest ellenkező tények, és indokok szülték ; — a mennyiben a birodalommal a közös védszövetség igényli, s hazánk érdekeivel megegyeztethetők,— minden esetre az illető országok és tartományok belviszonyai, kereskedési, iparüzleti, g virágzóbb földmivelési rendszerének tekintetbe vétele után — hazánkra átvállalni kész leszek, mert teljesen meg vagyok róla győződve, hogy a kiegyezkedés e nélkül létre nem jöhet. Ha tehát nézeteim önökével találkozva, bizalmuk a képviselőséggel ujjólag megtisztel, önöknek a hongylilésre egy szorgalmas napszámosat ajánlkozom, aki a haza és önök érdekében fáradni, és munkálni meg nem szünend. PEST, OCTOBER 31. Politikai Szemle. (II.) Ezelőtt pár nappal táviratozva volt a hamburgi „Börsen-Halle” bécsi levelezőjének azon tudósítása, mely szerint a porosz szövetség akttái soha sem álltak jobban Bécsben, mint a jelen pillanatban , s hogy Bismarck gróf Biarritzban mulatójának kedvezőtlen benyomásai egészen elenyésztek volna. E tárgyban az idézett lap következő bővebb felvilágosítást közli: „Itt (Bécsben) e pillanatban ismét nagyon támaszkodnak — s ez tény — a porosz szövetségre, s ha e jelenség indokait kérdezné valaki, levelező meggyőződése szerint nem hozhat föl egyebet, mint a római kérdés és az olasz ügyek újólag előtérbe lépését. A római kérdés nagyon igénybe látszik venni az osztrák kormányt, s ha levelező politikai ösztöne nem csal, jelenleg ép ez az ok, hogy a Bécs és Páris közti viszonylatok tartózkodóbb jellemet öltöttek. Váljon azonban ezen viszonylatok között helyes politika-e, — még azon valószínűtlen eshetőséget is föltéve, hogy Ausztria és Poroszország közt nem sokára egy, az utóbbit kielégítő kiegyezésre kerül a dolog, — a porosz szövetségre támaszkodni a végett, hogy a bécsi kabinet szabad kezet nyerhessen az olasz ügyekben, valóban nem lehet eldönteni.“ Egy alább olvasható sürgöny szerint a „Köln. Ztg” azt állítja, hogy Ausztria kevésbbé ragaszkodik a februári programaihoz, mint inkább a herczegségeknek Poroszországhoz való egyenes csatlakozását pártolja, mivel az utóbbi kárpótlást fog ezért neki nyújtani. Az „Ind.berge“ párisi levelezője visszatér Bismarck gróf biaritzi látogatására, s ismétli, hogy soha sem helyzett ezen államférfinak a császárral találkozására oly sufyt , mint némely hírlapírók. A hivatalos és félhivatalos lapok hangja azt bizonyítja, ha csak a „Pays“ és a „Constitutionnel“ támadásai és a „Moniteur“ rendkívüli merevsége álarczul nem szolgálnak a császár és a porosz miniszterelnök közti egyetértés titkolására, mi azonban szerinte képtelenségnek látszik. A távirda oct. 30 káról jelenti Londonból, hogy a királynő aznap megérkezett, s jóváhagyta Russell gróf kabinetjét, melyben Clarendon lord a külügyi tárczát fogja vinni, s ezenkívül nem történt semmi lényeges személyváltozás. * Az angol lapok még e hó 28-án nem igen voltak megelégedve Russell gróf ezen miniszterelnökségével. A „Times“ sajnálatát jelentette ki e fölött, s azon reményét fejezte ki, miként Gladstone mint az alsóház vezérszónoka magatartása által bebizonyítandja, hogy alkalmas a kormány vezetésére. A „Daily News” felszólítja Russell grófot : kövessen határozottan szabadelvű politikát. A „Morning Star“ azt hiszi, hogy a kabinet csak a parlament összejöveteléig marad meg jelen alakjában. Novemberben kezdődnek a rendes kabineti ülések a parlamenti ülés munkálatainak előkészítésére, s csak akkor fogja a kormány elhatározni, váljon a parlament elé lépjen-e végleges programmjával ? A „Star” igyekszik bebizonyítani, hogy Russell és Gladstone kötelesek a választási reform keresztülvitelére. Párisból írják, hogy Clarendon lordnak angol külügyminiszterré neveztetése ott igen jó hatást tett. Clarendon lord Angolország egyik képviselője volt az 1856-iki párisi béke-congressus alatt, s mint határozott franczia barát ismeretes. Domahidy Ferencznek a csengeri kerület választóihoz tartott beszéde oct. 6-án. Tisztelt polgártársak! Elveim jelenleg conservativek és feliratiak. Conservativek: a mennyiben létező sarkalatos törvényeinkhez, alkotmányos intézményeinkhez s megyei municiplumunkhoz — mit a nemzet védbástyájának tartok — a parlamentáris kormánynyal összeegyeztetve, ragaszkodom, s legalitás sziklafokáról, az opportunitas ingadozó s veszélyes hajójába lépni nem akarok. Feliratiak: mert miután a határozati párt, melyhez meggyőződésem szerint, hogy én is tartoztam, hibául magamnak soha fel nem rovom — az 1861-ki országgyűlés alatt kisebbségben maradt; s igy a felirat, melynek elveit mi is vallottuk, csak más keretben akarván néktek kifejezést adni, az elfogadás által mindnyájunk sajátjává vált, a második feliratot pedig az egész képviselő testület minden nézetkülömbség nélkül elfogadván, mi is feliratosak lettünk, s igy a határozati párt megszűnt létezni, s ezen elnevezés továbbra nézve jelentőség nélkülivé lön. Feliratiak továbbá , mert az 1861-ki felirat jogos követelményeihez ragaszkodom. — Minitek : — Mint alkotmányos éltünknek, s nemzeti létünknek alapfeltételei. Az ország törvényes önállása és függetlensége. Az ország integritásának sértetlen fentartása. Az 1848 ki törvények, s azokból kifolyó parlamentaria kormány felelős minisztériummal, esküdtszékkel párosun sújtószabadság, teljes jogegyenlőség, vallás és nemzetiségi tekintet nélkül. A közadó és katona-állítás országgyűlés általi meghatározása, a törvényeinkben ismeretlen, s a nemzet által soha el nem fogadott indirekt adók eltörlése. Akarom továbbá az ország alkotmányos jogainak, s függetlenségének, a birodalom léte és hatalmi állásának elutasíthatlan követelményeivel öszhangzásba hozatalát, s erre véleményem szerint legbiztosbb a történelmi, ez vezethet kölcsönös megértésre, anélkül hogy birodalmi képviseletre vezetne. Hogy hazánk semmi más országnak, vagy tartománynak alá nem vetett, s független ország legyen, s az örökös tartományokkal összeköttetést csak a personal unio alapján fogadom el, a personal unió pedig értelmezésem szerint nem lehet egyéb,mint a birodalom többi népeinek állandó védszövetség; — s igy állandó közös ügyeknek egyedül a birodalom együtt védelmezésére vonatkozó tényeket, s a fejedelem udvartartási költségeit ismerem el: — úgyszinte az időnként felmerülő közös ügyek tárgyalását, melyek az egy fejedelem alatti létünkből fejlődtek, vagy ezután fejlődhetnek ki, mnt önálló független nemzet, a birodalom többi népeinek megbízottjaival a körülményekhez képest esetenként elfogadni késznek nyilatkozom. A birodalom többi részeinek alkotmányos szabadságát csorbítani a mi érdekeink előmozdítása árán nem kívánom, sőt annak biztos alapra fektetését, és megszilárdulását óhajtom. Akarom a jelenlegi nyomasztó s szinte elviselhetlen adók leszállítását eszközölni, olcsó alapra fektetett bel- és önkormányzat, az indirect adók , azoknak behajtására szükségelt s igen költséges közegek megszüntetése által, úgy szinte akarom a fejedelem és Magyarország között, az alkotmány és sarkalatos törvényeink csorbítása nélkül a kiegyezkedést elősegétni, mely természetesen a hadsereg leszállítását vonván maga után, a kiadásokat is tetemesen megkevesbíti, s így az adót is csökkenteni fogja. — Továbbá a többi ausztriai tartományokkali viszonyok teljes szabályozása által czélom oda hatni, hogy Magyarország pénzereje ne forditassék más tartományok költségeib belkormányzatára, s jobbléteknek előmozdítására, hanem egyedül hazánk felvirágoztatására. Az adó könnyebb elviselhetése, beszerezhetése, s a nép anyagi jobblétének előmozdítása tekintetéből szükségesnek látom. A földmivelés felvirágoztatására üdvös intézmények hozatalát, ezek közé sorozván a vidékenként felállítandó hitelbankokat. Szabad kül és belkereskedés eszközlését. Az iparczikkeknek a nyomasztó terhektőli megszabadítását. Vasutaink s más közlekedési utainknak hálózatát az ország azon vidékeire is kiterjeszteni, a hol annak szükségét érzik. Akarom a birtokos osztály s a nép egy része között még függőben álló birtokviszonok teljes rendezését, illő kárpótlás mellett. Végre teljesen nyílt kívánván lenni, tudatnom kell még önökkel azt is, hogy a többi tartományok iránti méltányosság tekintetéből, az államadósságokból egy méltányos részt — miután ezt a kiegyezkedés egyik alapfeltételének tartom, Tarnóczy Gusztáv programmja, a azakolczai t. ez. választókerülethez. Tisztelt polgártársak ! Annál mélyebben hatott meg a megtiszteltetés, melyben a fent czimzett kerület értelmiségének egy tekintélyes része a f. évi de. 10-ére összehívott országgyűlésre a képviselőség elvállalásárai felhívás által részesite; minthogy e hongyülés föladata — az uralkodóház s örökös tartományai és köztünk, az uralkodó személyében századok óta fönállott kapocs megújítása és átalakítása, az európai államok irányában ezután követendő politikai irány kijelölése, és belügyeink gyökeres szervezése által — hazánk jövőjét megállapítani. Tudom, hogy e nagyra becsült bizalmat egyedül azon fénysugárnak köszönöm, melyet szeretett atyámnak érdemei vetettek reám. Ily világitásnál azonban nem kevésbé érzem a föladat sulyját, mely reám nehezednék, ha a t. választók többsége engem találna képviselésére felhívni. Mely még csak kiérdemlendő bizalmat, a nagy föladattal szembeni gyöngeségem öntudatában sem merem visszautasítani, azt tartván, hogy felhivatva hazánknak mindenkor szolgálni tartozunk. Politikai múlt hiányában, mely önöknek ebbeli hitem irányát jelölné, kötelességemnek tartom rövid vázlatát adni azon elveknek és nézeteknek, melyeket imádott hazám jóllétére és boldog felvinulására vezetőknek tartok. Ő Felsége a jogfolytonosság iránt ellenséges indulata tanácsosainak elmozditása és jogaink elismerésének ígérete által kiegyezkedési szándékának kétségtelen jeleit adván, nézetem szerint ildomos kötelességünket e mindkettőnkre üdvös szándékában megerősíteni, és a kibékülésre nyújtott jobbot jogaink megőrzése és kölcsönös érdekeink kiegyeztetése alapján elfogadni. Erős hitem az iránt, miként a trónok és nemzetek fönállhatásának egyetlen meg nem dönthető alapja a törvény, annál fogva valamint a régibb, úgy az 1848 -i törvényeink föltétlen elösmerését követelendőnek tartom, — és csak azoknak visszaállittatása után volnék hajlandó jogaink azon részét, mely a lajtbantúli országokkal együttmaradtatást lebetlenitené, és a mi független álladalmi fönállhatásunkra nem okvetlen szükséges, elengedni. A birodalom jövő alakulására nézve a Lajthántúli országokkal kölcsönös egyezkedés alapján fölállítandó szövetséges (foederativ) rendszert tartom kívánatosnak. Európa szomszéd államaival a szabadkereskedés alapján kötendő barátságos szerződések által a kölcsönös jóllét, korszerű szabadság, és fölvilágosodás előmozdításával az emberiség végczéljainak elérését siettetni óhajtom, s külünös figyelmet kívánok fordíttatni a keleti ügyekre, mert meg vagyok győződve, hogy valamint minden lénynek léte rendeltetésének betöltésétől függ, úgy a mi létünk is attól föltételeztetik, mennyire leendünk képesek keleti küldetésünknek megfelelni, azaz a polgári moden szövésekével a keletet felvilágosítani Elösmert igazság lévén az, miként valamely egésznek apró részekre, szétosztásában rejlik a végelgyöngülés okozta enyészetnek magva, azért hazánk integritását valamint közérdekűnek, úgy létünk elengedhetlen föltételének tartom. Ennek határain belül a testvér népeket vallás és osztály különbség nélkül egyenjogúaknak szeretném látni. — A nyelv kérdésében, valamint közös hazánk vívmányának tekintendőmk, ha minden nemzetiség saját nyelvét a tökély legnagyobb fokára e melegdi, úgy törvényhozás utján biztosítandónak tartom, hogy hivatalos érintkezésben, valamint a törvényhatóságoknál egyenjoguakká legyenek azon határig, mely közös hazánk fönállhatását nem lehetetleníti, és megyei és szabad királyi városi szerkezetünket mely százados fönállása által életrevalóságát eléggé bizonyitá, kivételes állapotunkat tekintve, alkotmányunk fövédbástyájának tartom, s azt a kor igényelte változtatások mellett minden áron föntartani, és a felelős minisztetériummal kiegyeztetni szeretném, — s ennek támaszául egy szabad községi rendszer mielőbbi kidolgozását óhajtom. Hazánk olyannyira elhanyagolt nevelési ügyére különös gondot és figyelmet kívánok fordítani, tudván, hogy az egyén és a nemzet jövője nagyrészt szellemi műveltségének fokától függ. A sajtót, mind a közfelvilágosodás hathatós tényezőjét, lehető szabaddá kívánom tenni, és csak azon kihágásait, — de azokat szigorúan kívánom büntettetni, —melyek a törvényeknek törvényhozáson kívüli megváltoztatására, vagy azok kijátszására ingerelnek, vallást, közerkölcsiséget és becsületet sértők. Összebonyolított magánjogi viszonyaink rendezésére és a jogérzelem tisztázása és megszilárdítása tekintetéből egy a nemzeti jogérzelemből kifejlett elvek alapján készítendő törvénykönyvet égető szükségnek tartom. Ez esküdtszékeket életbe léptettetni, és különösen oda kívánnék hatni, hogy az egyén szabadsága csak annyiban rendeltessék az államhatalomnak alája, amennyire az létezhetésére nélkülözhetlen. A köz- és magánhitel emelésére minél több pénzhitel és forgalmi bank alakulását szeretném előmozdítani. Az úrbéri viszonyokból még hátra maradt néhány kérdés mielőbbi tisztázását, — a forgalmat nehezítő és közbotrányul szolgáló magánvámoknak megváltás útjáni eltörlését, és azt kívánom, hogy valamint a volt földes uradalom, úgy a község is szabadon használhassa saját területén a vadászati jogot. Végre tekintve, azt, hogy hazánk főleg termesztő ország, s így anyagi jólléte (mely egyszersmind szellmi haladásának föltétele csak nagy mérvű termesztmények előállítása és azoknak jutányos értékesíthetése által érhető el, különös figyelmet kívánok tehát fordítani arra, hogy a termesztés, — ha már elviselhetlenné vált és czélellenesen kiosztott nagy adó, és a kormánynak minden beavatkozása által ne gátoltassék, sőt a rendelkezésére álló minden módok által lehetőleg mozdittassék elő — s erre nézve szükségesnek tartom, hogy a közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszer egyszerüsittessék, mi által a hivatalnokok száma kevesbíthető lesz, a sokba kerülő katonaság a nélkülözetlen számra szoríttassék — a fölösleges pénzügyőrök elmozdíttassanak , mi által nagy összegek lesznek megtakaríthatók, ha hazánk veszedelemben lenne, azt mi magunk is megvédjük ; továbbá szükségesnek tartom, hogy a dohánytermesztés, a pálinka és serfőzés, czukor készítés szabaddá tétessék, a bortermesztésnél ne a reá fordított ipar, de csak az adókulcsul szolgáló talaj adóztassák meg; hogy, igy ezen termesztmények a külföldi piaczokon kiállhassák a versenyt; mit még a kereskedés és közlekedési eszközeinknek nyújtandó előnyök és szigorú ellenőrködés által kívánok előmozdítani; ezekkel kapcsolatban kívánom, hogy a só, mint az állattenyésztésnél nélkülözhetlen kellék, a lehető legolcsóbbá tétessék, minthogy ez árának kiszabása úgy is az országgyűlést illeti sat. Midőn a t. választókerület tájékozására e szűk kerületben, a lehető legszabatosabban igyekeztem előadni azon független meggyőződés szülte elveimet és nézeteinek melyeket sokat szenvedett hazánk felvirágzására a jövő hongyülés által követendőknek tartok, kijelentem, hogy valamint nézeteimben egy jobb meggyőződésnek engedni mindig kész vagyok, úgy elveimtől, nincs az a hatalom, mely eltántorítson, és melyeket, ha nem is ékes szóval, de a meggyőződésnek érezhurjain védeni végső lehelletemig meg nem fogok szűnni. Laszkár 1865 oct. 11-én. Kiegyezni óhajt, — nem ugyan minden áron de mégis úgy, hogy az ország önállósága s állami jogainak épségben maradása mellett, a monarchia nagyhatalmi állása is biztosíttassák. Sőt e két tételt olyannak tekinti, melyeknek egyike a másikát feltételezi. Végtére miután a balassagyarmati kerület jeles képviselőjelöltjét, Szontagh Pált, — valamint ezen szerencsés kijelölésért, s a jelölt iránt tanúsított közegyetértésért magát a kerületet is üdvözölte, — zárszavában a hazát se Felségét — mint nemsokára megkoronázandó magyar királyt, — élteté. Hogy e két beszédet, hosszas és szűnni nem akaró éljenzés követé, azt mondanom is felesleges. Ennyit a tisztelgésről, mint helyi eseményről. — Hogy abban Kubinyi Ferencnek, követül leendő megválasztása iránti óhajtás is nyilvánult, azt tagadni nem lehet. Soha sem volt nagyobb szükség, mint most, hogy az országgyűlésre próbált, az ország társadalmi s jogviszonyaiban jártas, a nemzet anyagi s szellemi felvirágzásának feltételeivel ismeretes férfiak küldessenek. És bizonyosan senki sincs Nógrádban, ki ezen tulajdonokban Kubinyi Ferenczet felülmúlná. Az, ki szilárd jellemmel párosítva, egy bosszú és munkás életet szentelt a haza javának, az alkotmányosság s jogi élet kifejtésének ; — az, ki a nemzet művelődési ügyébe, szellemi és anyagi hozzájárulása által, a maga egész lényét — mondhatni mintegy beruházta, — bizonyosan azok sorába való, kiket megillet a hely ama tanácsban, melyben a haza sorsának s jövőjének biztosítása forog kérdésben. Sajnos tehát, hogy Kubinyi Ferencz megválasztása ily okok daczára is kérdésessé tétetett, mely sajnálat a losonczi kerület határain túl is igen élénken érezteti magát. 1. 1. Képviselő választási mozgalmak. B.-Gyarmat, oct. 28. Nógrádmegye székvárosa folyó évi October 27-dikén egy igen szép polgári nyilatkozványnak volt színhelye. Káldiyi Ferencz a losonczi választó kér. képviselőjelöltje Losonczra utazván, az éjt városunkban tölté. A b.-gyarmati polgárság a köztiszteletben álló hazafit falai közt üdvözlendő, — fáklyás éji zenével tisztelé meg, melyen a helybeli dalárda közreműködése mellett, a czébek s a polgárság minden osztálya vallás s rangkülönbség nélkül, tömegesen, — sőt a vidékről is többen vettek részt. Az ünnepelt hazafit egy lelkes beszédben Bodnár István üdvözölte, kiemelvén abban azon érdemeket, melyeket nemcsak városunk, nem csak megyénk, hanem az egész haza tiszteletének s elismerésének méltó tárgyává jegyezték ki. Mint követ — úgymond — a megyét három, s mint népképviselő pedig a losonczi kerületet két országgyűlésen képviselte; s sziárd, hü hazafiiságának, az alkotmányhoz, szabadsághoz való ragaszkodásának, a legnehezebb körülmények között is , mindannyiszor fényes bizonyságait adá. Kiemelte továbbá a szónok azon érdemét, mely szerint a kiváltságos korszakban is, a politikai jogok kiterjesztésének, mindig következetes és szabadelvű harczosa volt, és mely szerint a nemzeti felvirágzás ügyét nem csak a politikai, hanem a tudományos téren, szellemi és anyagi hozzájárulással még hajlott korában is egy ifjú munkásságával s fáradhatlanságával ápolja. Nem feledkezhető meg végre — úgymond — a-Gyarmat városa arról sem, hogy Kubinyi Ferencz a helybeli róm. kath. iskola megalapitása körül, — noha ezen vallásfelekezethez nem tartozik — nem csak erélyes buzgóságot fejtett ki, hanem alaptőkéjét saját vagyonából 600 fttal gyarapító. Oly hazafias érdemek ezek, melyek iránt tisztelettel s elismeréssel viseltetni, e város polgári kötelmének ismeri. Ily férfiúnak képviselővé leendő megválasztása, nem csak egyes kerületi kívánalmainak, hanem a közhajtásnak tárgya. i Ezek azon okok, melyek a város polgárságát is arra indították, hogy szerencse kivánatát kifejezze. Kubinyi Ferencz áthatva e váratlan megtiszteltetéstől, Köszönetét meleg szavakban nyilvánító. Beszédében visszatekintett azon politikai küzdelmekre, melyeknek e megyében ifjú korától fogva egyik barczosa volt. Áttért azután a válságos jeleire, melyből a hazára egy szebb, egy állandóbb jövőnek felderítését óhajtja s reméli. Reményének alapját — úgymond — ő Felségének alkotmányos irányban tett kezdeményezése képezi. Rimaszombat, oct. 27. Fáy Albert mint a f. h. 5 én választott központi választmány elnöke, f. h. 22-én szétküldött körlevelének hivó szavára, mai napon számosan siettek a k.p.-i választmány tagjai városunk falai közé, részint, hogy a még hitet nem tettek feleskettessenek, részint hogy a helytartótanácstól érkezett intézmény felhívása következtében tanácskozzanak a megye kebelében fekvő városok lakóinak polgári minősége felett. A választmányi ülés d. e. 10 órakor vette kezdetét. — Elnök úr megnyitó beszéde után, legelőbb is az eskü tétetett le a múltkor jelen nem volt tagok által, az eskü letétel után felolvastatott a tárgyalást rendelő k. intézvény, ez intézvényre okot adott folyamodása Dapsy Vilmos ügyvédnek. De hogy a közérdekű tanácskozmány határozata érthető legyen, szükséges előadnom az előzmények történetét. 1848-ban mindjárt a tág alapokra fektetett választási törvény megszülette után, midőn annak alapján legelőször eszközöltetett a választás, megyénk akkori k. p.i- választmánya azt hivé, hogy akkor magyarázza a törvényt legjobban, ha a választási jogot minél tágabb alapra fekteti, — s talán mivel a birtok-összeírásnál kényelmesebb is volt — a megye helyében fekvő városokat — melyek közül pedig egyedül R.Szombat nem volt földesúri hatóság alatt mint a falvaknak birói s hitesei voltak — mind rendezett tanácsú városoknak tekinté, lakosait a megllapított census mellőzésével egyedül polgárlétök miatt választóképeseknek mondta ki. — Dapsy Vilmos ügyvéd már akkor is nagyon tágan értelmezettnek látta a törvény magyarázatát, a központi választmány határozata ellen az akkori belügyminisztériumnak fel is terjesztő ellenészrevételeit, — a felterjesztett észrevételekre meg isérkezett a belügyminisztérium felelete, mely felelet ki is mondta: „hogy valamint a honpolgárokat eddig e tekintetben élvezett jogaiktól a törvény meg nem fosztja, a nemesek és sz. k. városok polgáraira censust nem szabott, — ép úgy nem terjesztheti ki a régi alapokra fektetett választó-képességet az alkotmány sánczaiba újból felvett honpolgárokra ; — igy az illető városok lakosainak is a census szolgáljon sinórmértékül a történendő követválasztásoknál nem a polgári jog, mert polgári jogoknál fogva szavazatképeseknek egyedül a királyi városok polgárai tekintetnek, mint a kik ezen jogot előbb is gyakorolták. Azonban a felelet csak a már megtörtént követválasztások után érkezett meg, a majdan bekövetkezendő újabb választásokig nyugalomra tétetett. — Igen, de a választás csak 12 év után következvén be, az utasítás létezéséről — mint annyi másról— 1861. választmányunk annyira megfeledkezett, hogy Dapsy Vilmos sürgős unszolásai után sem akart sehogy sem eszökbe jutni, s a felszólalót a 48-ki jegyzőkönyv városi polgárokra vonatkozó pontját felolvasva — mely ellen ép a folyamodás történt — akarák megnyugtatni. Midőn legújabban ismét a választások előtérbe léptek, D. mindjárt a legelső központi választmányi ülésen figyelmezteté az illetőket a miniszteri rendelet figyelembe vételére, utalva azon tényre, hogy Rőcze és Tiszócz városai mily bőven bántak a jog osztogatásával, úgy hogy ott még az utolsó kukoricza pásztor is polgár, midőn szükség van rá, némely héten százzal is szaporodik a polgárok száma, — de most már két jegyzőkönyvi pont szólott felszólamló ellen, igy észrevétele ismét figyelmen kívül hagyatott. — Ezen figyelembe nem vétel egy 3-ik folyamodásnak szogált okul, — mely folyamodás következménye lett a határozathozatal előtt részletes tárgyalást, s mind az előbbi mind pedig a tartandó választmányi ülés jegyzőkönyvét felterjesztetni kívánó k. helytartó tanácsi intézmény. A felolvasások után következett tárgyaló eredménye az lett, hogy a választmányi ülésbe A mii uent finnel» miatt lannnk Isahttsslahhl asáma nthtaksn nnvtmh»« <1 ón lalowtL