A Hon, 1865. november (3. évfolyam, 251-275. szám)
1865-11-01 / 251. szám
látva a folyamodásban kifejtett okok igazságát, és eltolván kegyeletes érzelmekkel, a levéltárból előkeresett miniszteri rendelet mint jobb idők emléke iránt, határozattá emelé, hogy a helytartó tanácsnak illető városok lakosainak polgárgá^ukra fektetett választójogának mellőzése, s az ctoi“t census alkalmazása vélemeztessék. Végre mint botránkoztató esemény egy szolgabiró ur genialis tettei adattak elő; ki ugyan is — midőn a választásokat elrendelő körlevelet kiosztotta, azzal együtt mint szintén a megye k. választmányától küldöttet adá át egyúttal M. úr programját is ; és daczára annak, hogy főispán ur ö méltósága — a megyei bizottmány sürgetésére — minden néven nevezhető befolyást a választókra szigorúan megtiltott tisztviselőinek, ö hajdújával együtt jár faluról falura biztatva a népet, hogy ha D. István urat vagy M.-t fogja megválasztani, a remanentialis földek ingyen jutnak kezükre, a kisebb királyi haszonvételek közösekké válnak, pap s tanító állampénztárból fognak fizettetni, végre pedig minden önállónak mondható férfin szavazatképes lesz. — Az alatt mig tts szolgabiró ur ily alapos beszédet tart a leendő választókhoz, hajdúja csapra üti a szekér faraglyájába jó eleve feltett kemény spiritust, az andalító nedvvel capacitalja a körbe gyülteket ura beszédének igazsága felöl. — A gyenge oldaláról érintett nép aztán önállóan minden befolyástól menten adja szavazatát — arra, ki neki legtöbbet igér. Előbbi pontban leirt eljárás hitelt érdemlő vádlók által juttatva a k. választmány tudomására, közmegilletődéssel s botránkozással fogadtatása után, küldöttség járult m. főispán úrhoz, őt a nyomozásra s szolgabiró ur rögtöni hivataltóli felfüggesztésére kérendő. — A küldöttség kívánatot főispán ur meg is igéré teljesíteni, mely ígéret tudomásul vétele után a nyomozó küldöttséghez a k. p. választmány is két tagot választott saját kebeléből. Még valamit a választási mozgalmakról. — Gömör megye alkotmány felé közelgő életéből úgy is ritkán jut valami köztudomásra, ami eljut is, mint p. o. e hó 5-én tartott bizottmányi gyűlés —nagyon szelíd ecsetelésével a ben történteknek. „Ha forr az érez, a rósz salak kihűl“ mondja az ember tragoediájának halhatlan szerzője, de biz itt úgy látszik az ellenkező történik: bár forrongnak a kedélyek, úgy látszik nem a salak,de a fém hűl ki, ugyanis megyénk egyik legtudományosb férfia Bodon Ábrahám úr, ki a Rathói kerületet már kétszer képviselte, jelenleg visszavonult. Az általa üresen hagyott kerületben lesnek a prédára D. és Mielőbbi még ezen kívül nem csak a R. szombati járásban, de azon kívül valahol Turóczban is követjelölt, — az alkotmányos érzelmüek Draskóczy Gyulát akarják követekül. A r. szombati kerületben Kubinyi Ödön 1848 és 1861 i volt képviselő, és Bahinka István. A Putnoki kerületben Ragályi Miksa és Hevesy Bertalan küzdenek a választók többségéért — egyik 61 ki másik 48 ki volt képviselő. A R.Szécsi kerületben Fáy Albert, a koltvaiban Szentiványi Miklós, a Rozsnyaiban Ragályi Ferdinánd eddig ellenjelöltek nélkül állanak. D. Veszprém, oct. 26. Veszprém választó kerülete a f. é. oct. 6-án estve városunk kebelébe megérkezett — Kupricz Imre volt 1848/» és 1861 -ik évi képviselőjét, — nagyszerű fáklyás zenével tisztelte meg; •— mely alkalommal Kovács Imre veszprémi polgár, mint e választó kerület két alkalommali képviselőjét üdvözölvén, őt a legközelebb öszvehivaodó országgyűlési képviseletre újból felkérte ; — Mire Kupricz Imre választóinak bizalmát megköszönve ígéretet tett politicai hitvallásának rövid időn leendő közzétételére, — másik követjelöltüel, több polgárok által Rosos István — megyénknek a megyei főbb hivatalokban sok évig szorgalmatoskodó férfia is felléptettetett; — de ő oct. 26 án Veszprémben megjelenvén — kinyilatkoztatta: miszerént a képviselő jelöltséget el nem fogadja! A városi közigazgatási tisztviselőség ^len panasz emeltetvén, — a vizsgálat most van folyamatban, melynek kimeneteléről bővebben annak idejében fogunk tudomással szolgálni. Cserháti, Tállya, oct. 24. Követ választási mozgalmainkról nem sok örvendetest mondhatok. Szomorú hirét vettük a tarczali és mádi eseményeknek, — mely szerint Zalay és Vecsey követjelöltek minden áron többséget igyekezvén szerezni, Sóhalmy János volt 61-ki képviselő és egymás ellenében, a Zalay és Vecsey népe, múlt vasárnap véresen összeütközött. Eddigelé egy halott és sok nehezen megsebesült ember lett gyászos áldozata a hetek óta tartó szomorú korteskedésnek. 1. 1. Székesfejérvár, oct. 30. A fejérmegyei követválasztásra nézve, annak megtartása napján, mind az öt választókerület helyiségein, u. m. : Sárkereszturon, Bodajkon, Csákváron, Váaion és Ráczalmáson f. évi nov. 21-ik napja délelőtti 10 órája tűzetett ki, bevégeztéig a választás szakadatlanul folytattatni fog. A választás vezényletére: A sárkereszturi kerületben : elnökül Kolosváry Sándor, helyettesül gr. Zichy Aladár, jegyzőül Mészölyi László. A bodajki kerületben : elnökül gr. Festetics Géza, helyettesül Körmendy Sándor, jegyzőül Parragh Ferencz. A csákváry kerületben elnökül : gr. Cziráky János, helyettesül Végh János, jegyzőül gróf Schmidegg János. A váli kerületben : elnökül Kolosváry Miklós, helyettesül Micsky Zsigmond, jegyzőül Hollósy-Somogyi Vincze. A ráczalmási kerületben elnökül gr. Eszterházy László, helyettesül Modrovich Ignácz, jegyzőül Gondol Dániel, központi választmányi tagok küldettek ki. A sárkereszturi kerületben a nagy népszerűséggel biró 1861 -ki képviselő Madarász József a követjelölt, s megválasztása bizonyosnak mondható. A csákvári kerületben Sárközy Kázmér septemvir s 1861-ki képviselő ellenében Tóth Lőrincz ismert jogtudósunk áll követjelöltként, kinek programmja a lapokban már közöltetett. A vaáli kerületben 1861-ki képviselő Salamon Lajos az egyedüli követjelölt. A ráczalmási kerületben Fiáth István 1861-i képviselő lemondása folytán Zichy Ferdinánd gr. a magyar aristocratia ismert egyik legkitűnőbb tagja lépett föl mint követjelölt, újabban némelyek ellenjelöltül Horhy Antal nevét emlegetik. A bodajki kerületben b. Miske Imre 1861-ki alkotmányos t. főjegyző, a munkás tevékenysége és sokoldalú ismeretei végett köztiszteletben álló férfin a követjelölt, kinek kimerítő programmját olvastuk ; ellenében a jeles tehetségű ifj. Szőgyény Marich László főispánunk reménydús fia, és a jövő politika egyénisége , főleg Rosty István 1861. alkotmányos főszolgabíró ajánlása által a választó kerület tekintélyes részétől jön ellenjelöltül felszólítva. Ami a városi követválasztási újabb mozzanatokat illeti, a központi választmány határozata szerint a választás napja Székesfejérvámtt nov. 30-ra tűzetett ki, s választási elnökül b. Splényi Henrik, helyettesig i . Nánássy Ferencz, jegyzőül Daniss Rudolf választatod meg. A valószínű szavazás nyilvánoan fog történni. A legközelebb máH napokban megyénk és városunk egyik birtokosa, jeles ifjú tudósunk Schvarcz Gyula neve is a követjelöltek között kezdett föltűnni, azonban annak pesti jelöltsége az ittenit megszüntette, s igy a Detrich-Zsömböly párt mérkőzik egymással. Miután e két jelöltet, s pártjaik kitünőbb egyéneit egymás között gyakori nyílt, baráti találkozás, és társalgásban örömmel szemléljük, hinnünk kell, hogy a választási mozgalmak alkotmányos komoly, és higgadt irányban fognak lefolyni. L. S. Győr megye, (Sokoróaljai kerület) oct. 26. Midőn az országgyűlés egybehivatott, e választókerület összes választói teljes összakarattal tisztában voltak magukkal, hogy osztatlan bizalmukat ismét azon férfiúban fogják helyezni, ki azt a 61-ki országgyűlésen is mindenkinek teljes megelégedésére, s megyénknek díszére, oly hűséges buzgalommal viselte. S e férfiú Eöri Sándor. De mint majdnem mindenütt, úgy nálunk is kifejlődött azon párt, mely elaltatva az emberiség legdrágább kincsét a szabad meggyőződést, magasan lobogtatja a viszály vészt hozó fáklyáját, az ultramontán párt. (Megkülönböztetendő a lelkes katholikus klérustól, mely a vallást szolgálja, mig a külföldi érdekű ultramontanismus a vallással szolgáltatja magát). És amaz elterjedt népszerűség, átalános tisztelet, és osztatlan közbizalom irányában, mely 61-ki képviselőnket minden oldalról körülveszi, a vallással harczol, az emberi szív eme legdrágább kincsével, mely a bánatban vigasztalást, a szenvédésben bizodalmat, a csüggedésben reményt nyújt. Azt hirdeti a. i. e párt szerteszéjjel, hogy két. katholikus ne adja szavazatát protestáns egyénre, mert a r. kath. vallás veszélyben forog, a protestánsok elhatalmaskodása által! Oh 19-ik század! S mikép akarják ezt a néppel láthatólag is megértetni? Röviden elmondom. Midőn 61-ki képviselőnk lobogóit eme felirattal : „Éljen Eöri Sándor 61-ki képviselőnk, minden választóközség — három kivételével — a legnagyobb lelkesedéssel tűzte ki, eme párt is elkészíttető a magáért, s azokat bérenczei által — kik között az a legdühösebb kortes , kinek szavazati joga sincs — szintén széthordoztatá e felirattal : „Dicsértessék a Jézus Krisztus ! Éljen T. S követünk!“ Lehet-e ennél nagyobb kigúnyolása ama keresztyéni sz. érzületnek,mely érzületet ezen szavak magukban rejtenek, mely szavak előtt az áhitatos nép megszokta térdeit hajtani amaz apostoli parancs szerint „Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieknek, földieknek és földalattvalóknak térdeik.“ A mely mondatot eddig csak búcsúra járó szent lobogóiól szokott a nép áhítattal olvasni, most azt egy korteszászlón látja fityegni! Ne csodálkozzatok Sión őrei, ha a nép a vallás iránt közönyös lesz! Az illetők eme meggondolatlan tettek által, váljon a népnek nem legdrágább s legféltettebb kincsét, vallási kegyeletét, rabolták e el szentségtelen kezekkel, amely nép szent kegyeletével ápolt ezen üdvözlését, félelmébeni bátorítását, most részeg kortesek által czigányzene mellett hallja kiabálni. És ez nyilvánosan véghez vitt tény. Mert valahol ezen pártnak vezérei, ha lehet őket a szó nemes értelmében igy nevezni, megjelennek, zeneszó mellett részeg fejjel kiabálják ama szent üdvözletét, melyet eddig csak keresztet vetve magára, mondott el az igaz kath. ember, így hozták a vallást elrabolva az áhitatos néptől, a sz. egyházból, oda vetve azt,játékszerül részeg korteseknek, a korcsmába. De hála az ég urának ! s a 19. század felvilágosodott szellemének! hogy a nép megtudja különböztetni a hamis prófétákat az igaziaktól, s nem hagyja magát vakon vezettetni oly egyének által, kik nem ismerik eme szót — meggyőződés. A Örkény, oct. 25. F. hó 22-én egy jellemző esetnek voltam szemtanúja, hogy sok helységben miként gyakorolják a szabad választás jogát. Tatár-Szent- Györgyön keresztül utazva épen akkor értem a fogadó elé, midőn az uradalmi tiszt az uradalmi fogadó tetejére Halász Boldizsár követjelölt zászlóját kitüzette és e tettében a község bírája erőszakkal akadályozni akarta, és csak az épen akkor oda érkező megyei csendbiztosnak sikerült megakadályozni hogy a zászlót le nem tépte. Örkényi, Aszód oct. 24. Szeretett követjelöltünk oct. 12-én indult körútra, és legelőször is Domony községében jelent meg, Aszódról számos hívei kíséretében, alig haladt a község elején, nagy száma népsokaságtól éljen kiáltásokkal fogadtatva, a lelkes honleány Martonffy Teréz és Berta urhölgyektől kapta az első koszorút; ezen igazán mondhatni hazájukat mélyen szerető lelkes családtól nyert első koszru eléggé biztosította a nemes báró ur körútjának diadalát, valóban diadalmenet volt ez, mert mennél tovább haladtunk annyival nagyobb lett a kiséret, és annyival több a koszorú, melyek a követjelölt ur kocsiját nemcsak hogy egészen elborították, hanem még más kocsit is igénybe kellett venni, hogy az általános megtiszteltetés jelét megőrizve, a nemes báró ur azokat haza szállíthassa. Ha le akarnók írni azon általános lelkesedést, melylyel minden községben követjelöltünket fogadták, akkor nem felelhetnénk meg fentebbi ígéretünknek, csak annyit említünk még fel, hogy az egész kerülethez tartozó 23 község közül, csak két község van még, Vácz várost részben kivéve, hol az ellenjelölt úr nevét is hallani hangoztatni, azonban mindkét község kicsinysége miatt alig jö számításba. October 23 án pedig magából Vácz városából egy küldöttség érkezett a báró úrhoz meghozandó neki Vácz több érdemes polgárainak nemes bizalmát, melylyel személye iránt viseltetnek, kiket Aszód választó polgárai lelkesülten fogadtak, azután elkisérék őket követjelöltünkhöz, ki szinte mint minden más jó hazafit, magyar barátság és szeretettel fogadta őket, ez tehát elég lesz feleletül is az ellenjelölt úr pártja részéről irt néhány rágalmakkal teli levelekre, melyek azt szeretnék feltüntetni, hogy magában Vácz városában csak az ellenjelöltnek van pártja, mi nem fogjuk az ellenpárt feleit sértegetni, tisztelet a személyeknek, de hivatkozunk a tettre és azon tudatra, hogy minden rágalmak daczára kívánságunkat siker fogja koronázni. R. 1. Megyei és városi állapotok. Tolnavármegye, oct. 25. Tolnamegye volt kormányzója iránti ellenszenves érzület, e megyében átalánosan nyilvánulván, — bár a múlt hó 25-re értekezletet is hivott össze — mégis kénytelen volt az erkölcsi kényszerítésnek engedve,— az értekezlet gyors visszarendelésével — magát hivatalos állásától legkegyelmesebben felmentetni, s méltó helyet engedni az 1848. és 1861 iki mindenkor köztisztelet és szeretetben részesült Sztankovánszky Imre ö méltóságának — ki is most már harmadizben emeltetvén a megye kormányzatára — f. hó 12-én fényteljes fogadtatással vonult be Szegzárdra a megye székvárosába, hová 13-án a megye értelmiségét összehiván , értekezletet tartott, e tanácskozmány a megye legszükségesebb intézkedéseinek mintegy előkészítése volt az oct. 17 én tartandó bizottmányi gyűlésre; ez alkalommal indítvány tétetett a provisorius hivatalnokok kiléptetése, és a 61-ki tisztviselők visszahelyezése iránt, de ez indítvány oly ibis redibis alakban adatott elő, hogy elfogadható nem lévén — határozattá vált az October 17-én összehívott bizottmányi gyűlés után, járásonkint három, és igy összesen 15 tagú szűkebb értekezlettel az 1 ső provisoriumot kirostálni, és a kihallottakat újakkal betöltvén a 2-ik provisoriumot megalakítani. Elérkezvén oct. 17-be, a közel 4 évig zárva tartott megye nagy terme újra megnyílt az 1861-iki bizottmány elfogadására, hol azonban, részint a kellemetlen esős idő, részint pedig — mert az értekezlet határozata megyeszerte tudva jön, — megértvén, hogy formaszerű restauratio tartatni nem fog — kiváló sokan — mint egyébkor — nem jelentek meg. A gyűlés megnyitása után felolvastatott ő Felségének az országgyűlést f. évi december 10-re összehívó királyi leirata, mely örömszülte kitörő éljennel fogadtatott. A bizottmány ezután teendőihez fogván, s a központi választmányt, és választók összeírásával foglalkozóüldöttségeket megválasztván, a gyűlés feloszlattatott. Ugyanez nap délután az említettem 15 tagú szűkebb tanácskozmánynyali közreműködéssel kinevezett hivatalnokok névsora olvastatott fel, mint következik : lső alispán Vizsoli Gusztáv, 2 ik Simon Rudolf. Főjegyző: Szeremley Laj ; első alj. Rauz Béla, második Horváth Kálmán, harmadik Papi Gyula- Főpénztárnok Halász József, alpik Bárány Sándor. Főszámvevő Könczöl Dániel — Központi főbíró Kelemen József. Esküdt Benczelics Ignácz. Alszk. Boda Vilmos, esküdt Kelecsényi Sándor. Törvényszéki szb. Makkay Antal, esküdt Spányi Antal. — Földvári járásban föszb. Förster Ferencz, esküdt Gruber József, azszolgabiró Szeniczey Ödön, esküdt Szellé Zsigmond. 2-ik alszb. Wolf József, esküdt Hajpál Sándor. — Völgységi járásban. Föszb. Perczel Pál, esküdt Osztrics József, alszb. Pózner József, esküdt Koch N. — Simontornyai járásban Főszolgabiró b. Jeszenszky Sándor, esküdt Fanyó László, alszb. Grabarics János, esküdt Gross György. — Dombóvári járásban Főszbiró Dőry József, esküdt Varga István, alszbiró Forster Alfred, esküdt Treiber József. Főügyész Tóth Istv., v. Pap Lajos v. Pap Endre — de melyik nyeri el a decretum tricoloratumot, azt eddig nem tudhatni. -Alügyész Döme János, 2-od alügyész Horváth Ignácz.— Főorvos Dr. Sass István, — a járási orvosok maradtak. — Törvényszéki ülnökök : Perczel Sándor, Domsics Lajos, Novák Imre, Nagy János, Perczel Vincze, Déry Mihály, Eötvös Dániel. Az ekként kinevezett hivatalnokok, hogy miként fognak állásaiknak megfelelni, azt az idő és következés fogja megmutatni, valamint azt is, ha váljon a közbizalom folytán voltak-e kiszemelve. A vény, hogy elmondhassuk, mikép. itt vagyunk, s meghallgatni a békeszót; hangot adni törekvéseinknek, melyek a törvény mellett, még a méltányosságéi is; s kétségeskedő testvéreinket megnyugtatni, hogy velők, nélkülök, az osztály, részt úgy juttatjuk ki, mint éppen magunknak. Mert mi nem vagyunk, nem lehetünk barátai, egy fél uniónak, melyben a kibékülés soha teljes és tökéletes nem lehet, más ajkú polgártársainkkal ; mert mi a törvényességnek csak azon részéhez ragaszkodunk, mihez az anyaországban , mi nélkül életünk nem a mienk. — De csak azért is, — ha más ok nem volna, — hogy — a nem magyarajkuakkal — szemben a szabadságnak, jogegyenlőségnek, osztály, nemzetiség és valláskülönbség nélkül való érvényesítését kieszközölhessük, melyeknek nagy akadályára szolgál az erdélyi 6 vallás és 4 nemzet aránya szerinti, mindenféle befolyás közügyeinkben. Mert mi kis bérezés hazánk éghajlatának természetes és üde levegője alatt, a szabadsághoz forrón ragaszkodva, a nagyszerű és szabadszellemű eszmék meghonosításában hiszszük az egész Magyarhon felvirulását, s mint a szellemi téren az egyéni s egyesülési teljes szabadságban, mely nem tűr előnyt vagy kiváltságot, ember és ember, vallás és vallás közt, úgy az anyagi téren a szabad föld, ipar és kereskedés szabadságában hisszük e haza népeinek boldogságát. F. E. g. m. ly. Küküllőmegye, oct. 5. Az uniót még egyszer ki kell küzdenünk, s ha volna elég lelkierőnk, alkudni ott, hol önéltünk gyilkolása nélkül lehet, csak kissé ne legyünk szűkmarkúak , s volna elég bátorságunk, nem engedni, szembeszállva a kegyelem kecsegtető ígéreteinek. Bár törvényesnek nem lehet nevezni, sem elismerni, de úgynevezett opportunitási szempontból, hadd legyen hát egy erdélyi gyűlés még egyszer; pecsételje és szentesítse meg a törvényes kellékek minden részeivel teljesen biró uniót egy újabb gyűlés; de hogy az alkotmányosságot megismerjük, s annyiban csak, mikép a megyék kormányzói megszokott alkotmányos érzésű nevek által képviseltessenek, itt ez elszegényedett, a lehető legroszabb közigazgatás és egy vérünkkel, érzékeinkkel soha ki nem egyeztethető, koldusáé törvénykezés által lesújtott kis hazában, a hatósági autonómiának teljes mellőzésével, valóban nem képzeljük ? — Hiszen itt nem lehet tartani kemény végzésektől, a jómegtagadástól, rendeletek visszatételétől, vagy mint elleneink csúfosan rólunk mondják: a középnemesség anarchiájától. Oh! mindezektől nem lehete félni. Hiszen, mint rejtekéből kiszaladt vad, dobogó szívvel jelenénk meg a megyeházak tanácskozási termeiben, s eltelve, az alkotmány hív főispánok köszöntő szavaitól, csak hogy bizalmunkat kitüntethessük, — nem részesülve még abban nem, hogy az 1861-ki bizottmányok hivassanak meg, — egy jövőre való következtetést maga után nem vonható ezen eljárásért valaminek bejegyeztetése helyett, az országgyűlési követek választására kellető munkálatok véghezvitelére a központi vagyis vizsgáló bizottmányt megválasztottuk és eloszlunk. Nem részesülhettünk azon jóban sem hogy közdolgaink felett, követjelölteink s másaink a zöld asztalnál kifejezték volna nézetüket, eszméiket. Most parancsolnak s engedelmeskednek. Pedig, oly jóleendett, ha meghallottuk volna, hogy igen, bennünk, mindig engedelmességet találnak, valahányszor, jogigazság és törvény megtartását igényelik ; s ezekért ezekkel, minden jót mégis tenni ha engedelmesek leszünk ; s most is a magas szóra s szóért, elmegyünk oda még egyszer, honnan különben eltilt a tör . Hivatalos közlemények. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 21 föl kelt legfelsőbb kézirattal lovag Braun Adolf követségi tanácsost s Ügyviselőt Majnai-Frankfurt szabad városnál, udvari tanácsossá és saját kabineti irodájának igazgatójává legkegy. kinevezni, — s egyszersmind kocsobai Tiborth László udv. tanácsost, s első kabineti titkárt, hosszas hasznos szolgálatának elismeréséül az ausztriai császári Lipót-rend kis-keresztjével, dij elengedés mellett, földiszinni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 16 ról kelt legfelsőbb határozatával, Putz Ferencz éneklőkanonoknak olvasó-kanonokká, Sterne Nándor őrkanonoknak éneklő kanonokká, Szerdahelyi Antal székesegyházi főesperesnek őrkanonokká, Hausser Fábián soproni főesperesnek székes cegházi főesperessé, Zerpák János mosonyi főesperesnek sopronyi főesperessé, Nogá 1i Károly locsi főesperesnek mosonyi főesperessé, Winterl Antal rábaközi főesperesnek locsi főesperessé, végre Mayerhofer József komáromi főesperesnek rábaközi főesperessé — a győri székeskáptalannál történt fokozatos előléptetését legkegyelmesebben helybenhagyni méltóztatott. Ö cs. kir. Apostoli Felsége f. évi oct. 14-től kelt legfelsőbb határozatával, Fajer Antal jász-apáthii r. kath. lelkészt a „Sancti Gerardi, alias Bernardi de Granád“ czimzetes apátságra legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 27-től kelt legfelsőbb kézirattal herczeg Colloredo- Mannsfeld Józsefet mint elnököt, dr. Taschek Ferencz udvari tanácsost mint annak helyettesét, továbbá báró Hess Henrik tábornagyot , báró Rothschild Anzelmet, báró Rueskefer Mihályt, dr. Herbst Ede tanárt, s Winterstein Simon börzei tanácsost, mint tagokat, az államadósság ellenőrzése végetti bizottmányba meghívni méltóztatott. D es. k. apostoli Felsége Schönbrunnból f. é. oct. 26 ró kelt legfelsőbb határozatával, Károly Lajos Főherczeg urő Fenségét protectorrá, Ausztriának a közelgő párisi műtárlatban, s jövőbeli nagy jelentőségű világ-műtárlatokbani részvétele, valamint egy annak idejében Bécsben tartandó világ-műtárlat végett, továbbá gr. Wickenburg Mátyás Konstantin cs. k. titkos tanácsost, a párisi műtárlatba küldés végetti központi bizottmány elnökévé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A magyar kir. udv. kanczellár gróf Zichy Ferraris Lajost a magyar kir. udv. kanczellária tiszteletbeli alsegéd fogmazójává nevezte ki. Törvény 1865. october 18-ról, a pálinka - adóztatás jövőbeli módjára vonatkozólag; érvényes mindazon országokra s országrészekre, melyekben a pálinka-adóztatás a termelés után történik. (Folyt. és vége.) 6. Cz. Az ily pálinka-fözdék tulajdonosai kötelesek, legkésőbb hat héttel az üzlet megkezdése előtt — kivételesen pedig a folyó égetési időszakra legkésőbb 1865. nov. 30-ig — a pénzügyi hatóságnak az üzlethez tartozó helyiségek pontos leírását nyújtani át, s ugyanekkor minden, a termelési helyen levő, s a termelési üzletre alkalmas készüléket , szerszámot, különösen kádakat, hűtő kádakat, üstöket (lombikokat) stb. köb tartalmuk pontos kijelölése mellett, két példányban írásban bejelenteni. Ezen leírási jelentésnek egyik példányát — a történt átnyujtás hivatalos megerősítésével ellátva — a pálinka-főzési vállalkozónak annak födözése végett vissza kell szolgáltatni. A pénzügyi hatóság ez iránt hivatalos vizsgálatot s a nevezett mű-készülékek s szerszámok felmérését s kijelölését eszközlendi, s azok eredménye felett egy, a vállalkozó által együtt aláírandó jegyzőkönyv felvételét rendelendi el. Ezen leírás a legközelebbi egyezkedési időszakra is érvénnyel bír, ha csak ez utóbbit illetőleg változtatás nem szándékoltatik. Ha a pálinka-főzési rendezés ily változtatásának kell beállania, azt legkésőbb 14 nappal, a legközelebbi égetési időszak előtt, a megkívántak hivatalos cselekmények végett, a pénzügyi hatóságnak be kell jelenteni. Minden egyezkedési tartam alatt az edények kinyomozott álladéka, számos térfogatában változtatások eszközlése tiltva van. — 7. Cz. A pálinka főzési üzletnek bármily okból történő megszorítása vagy csökkentése, az adó-általányositás alapjául szolgáló terjedelmen alul, — semmi igényt sem nyújt az adó általányészlet elengedése, vagy mérséklésére. Azonban az üzletnek történetes előre nem látott akadályok által okozott oly megháborításait, melyek annak 48 óránál tovább tartó teljes félbeszakasztását vonják maguk után, a constatrozás czéljából tüstént a legközelebbi pénzügyi községnél, írásban, két példányban be kell jelenteni. A bejelentésnek a hivatalos megerősítéssel ellátott egyik példányát a pálinkafőzde részére fedezete végett vissza kell szolgáltatni, s az adóáltalány, a pálinkafőzési üzlet szünetelésének tartamára, a constatirozás időpontjától kezdve, megtéríttetik, illetőleg leszámittatik. Azonban a termelési anyagok hiánya nem ismertetik el történetes, előre-nem látott üzleti akadályul. 8. Cz. A havi adó általány azon perezben jár le, midőn a szabályszerű bejelentés átnyujtatik, s azon pálinka-főzési vállalkozók által, kik biztosítékot nem tettek le, egy bárcza átvétele mellett, tüstént lefizetendő. Azon pálinka-főzési vállalkozóknak , kik az eddigi szabályokhoz képest elengedő biztosítékot tettek le, az adó általány lefizetése legkésőbb 6 hónapig — a lejárati határidő után — megengedtetik. Ha egy lejárt részletfizetés ezen időköz letelte előtt teljesen ki nem egyenlittetik, az ama szabályokban ily esetekre kiszabott következő tények fognak beállani. 9. Cz. 1866. febr. 1-től kezdve, a 2. czikkben említett pálinka-főzdék által az üzlet csak akkor kezdethetik meg vagy folytattathatik, ha a pálinka-főzde a műveletképesség kimérése iránti hivatalos elintézésnek, s az illető havi részlet iránti fizetési vagy biztosítási bárczának birtokában van. Ezen rendelet áthágása jövedék-csonkítás gyanánt büntetendő, s a büntetés a pálinka-főzési vállalkozó ellen azon összeg tizszerezetével mérendő ki, melylyel az adó«általányt azon hónapra kell kiszámitni, melyben az áthágás történt. Azon határidő leteltével, melyre — az átnyújtott bejelentés alapján — a havi adó általány befizettetett vagy kiszabatott, az itt kiszabott büntetés alatt a további égetési üzletet meg kell szüntetni, s a történt bejelentés folytán, a pénzügyi hatóság által kijelölt közsog által az égetési készüléknek annyira használhatlanná kell tétetnie, hogy annak égetett szeszes folyadékok termelésére alkalmazása ne történhessék meg. 10. Cz. Ha a 6. czikkben a pénzügyi hatóság számára fenntartott hivatalos cselekmény még nem lenne végrehajtva azon időpontig, midőn a vállalkozó az üzletet megkezdeni szándékozik, ez utóbbi, a 9. czikkben kiszabott feltételek teljesítése után nem gátoltatik, saját felelőssége mellett az üzletet megkezdeni. Ha azonban az utólagosan eszközlött hivatalos eljárásnál az átnyújtott írásbeli bejelentésben lényeges valótlanság fedeztetnék fel, név szerint oly adatokban, melyek a műveleti képesség kimérésére befolyással bírnak, az ily valótlanság jövedék-megröviditésnek tekintendő, s a pálinkafőzési vállalkozó a 9. czikkben kiszabott büntetéssel fenyítendő. Az utólagosan végrehajtott hivatalos eljárásnál felfedezett más valótlanságok, mint szabálytalanságok, 20—100 forintnyi büntetéssel fenyitendők. 11. Cz. Továbbá jövedék megrövidítésnek tekintetik a nyers anyagok minden forrás megszüntetése, s a czefrének a bejelentetteken és hivatalosan kijelölteken kívül minden más forrási edényekbeni elhelyezése, s ezért a pálinkafőzési vállalkozó, a bejelentetlenül alkalmazott vagy elkészített czefrének minden alsó-ausztriai adójától 100 ftnyi büntetéssel fenyitendő. 12. Cz. A jelen törvényben kiszabott pénzbüntetéseket, melyek fizetési képtelenség esetében — a fennálló törvények értelmében — megfelelő fogsági büntetésre átalakitandók, soha sem szabad a megállapított legcsekélyebb öszleten alul enyhitni ; különösen akkor sem, ha a vádlott kérelme folytán, a törvényszerű eljárás végrehajtása abban hagyatik. 13. Cz. Minden egyéb pálinka-főzdénél, különösen azoknál, melyek a czefre kiforrására rendeztetek oly edényekkel bírnak, miknek összes térfogata nem ér fel 30 alsó-ausztriai adóval, az egyezkedésnek vagy adó-általánositásnak egy egész év idejére, még pedig az egyik sept. 1-től a következő évi aug. 31-ig kell történnie. Az oly pálinka-főzdéket illetőleg , melyek ezen időköz alatt a pálinka-termelést folytatni szándékoznak, az egész évi adó-átalány — a legutóbbi 5 év alatti adófizetésük középszámitása szerint — 10 perczent levonással méretik ki. 14. Cz. Kisebb pálinka fözdék, s általában egyébb égetési üstök birtokosai, kötelesek, égetési üstjeik birtokát azon hely elöljáróságánál, a hol ez utóbbiak őriztetnek, legfeljebb 1866. január 31-ig írásbeli bizonyítvány mellett bejelenteni. Az ily égetési üstök későbbi megszerzéseit legfeljebb 4 hét alatt — a megszerzés napjától számítva — szintén be kell jelenteni. Ily bizonyítvány hiányában a birtokos 20 frt nyi pénzbüntetés alá esik, minden be nem jelentett üsttől, vagy fizetés-nem-képesség esetében megfelelő fogsági büntetés alá. 15. Cz. A 13. czikkben kijelölt kisebb pálinka-főzdékért az egész évi adó-általán részletet 12 egyenlő havi részletben — minden hó első napján — vagy ha ez vasár- vagy ünnepnap lenne, a legközelebbi hétköznapon egy adónyugta átvétele mellett, előre be kell fizetni. Ha a birtokos az égetési üzletet csak később akarná megkezdeni azon évi időszak folytában, melyre az adóáltalány kinyomozandó, ez csak azon feltétel alatt engedtetik meg neki, ha előbb az egész évi adóáltalánynak amaz évi időszaknak már lefolyt részére eső öszletét, s a további havi részleteket tüstént lefizeti. 16. Cz. A kisebb pálinka-főzdék birtokosai közül, kiknek a 14. czikk értelmében beszolgáltatott bejelentései a helységi elöljáróság által a pénzügyi hatósággal írásban közlendők, azoknak, kik a kijelölt évi időszak folytában a pálinka-termelést folytatni szándékoznak , erről legkésőbb minden évi jul. 1-ig, s kivételesen az 1865. évre legkésőbb 1865. nov. 30-ig, az egész évi adóáltalány kimérése végett, a pénzügykerületi hatóságnál (illetőleg a pénzügyi felügyelőnél) jelentést kell tenniök. Az e tárgybani elintézés, s a befizetett lejárt általánrészlet feletti nyugta átvétele előtt — a 9. czikkben megszabott pénzbüntetés alatt, s fizetés nem képesség esetében, megfelelő fogsági büntetés latt — a pálinka-termelést nem szabad megkezdeni, vagy folytatni. Midezen pálinka főzdéknél, melyek az üzletet kellő időben nem jelentik be, — a főző-üstöket alkalmas módon, hivatalosan használhatlanokká kell tenni. 17. Cz. Oly zárt városokbani pálinka-fözdékre, hol a fogyasztási adó behajtása bérbe van adva, mig a jelen bérlet tart, a jelen törvény rendeleteiből csupán az adótételnek az 5. cz. c) betű alatt foglalt mérséklése talál alkalmazásra. Miden egyéb tekitetben, azokra nézve a jele-u