A Hon, 1866. augusztus (4. évfolyam, 176-200. szám)

1866-08-24 / 194. szám

KÖZGAZDÁSZAT! ROVAT. A vámegylet. (B.) Oly tárgyról szólunk itt, mely ugyan Ma­gyarország anyagi viszonyaira közvetlen beha­tással nincs, de világkereskedelmi jelentőségé­nél fogva előttünk is érdekkel bírhat. A német államok vámegyesülete, melynek nagyrészt kö­szönheti Németország iparának felvirágzását, a szövetség phisionomiáját átalakító politikai események következtében, úgy látszik szintén bomlásnak indul. Valóban annak külalaki fen­­állását illetőleg a politikai változások követ­keztében megszűnt a fő ok : Németország elda­­raboltsága. Poroszország, mely eddig geográfiai­­lag nem képezett tömör egészet, most a terüle­tét eddig megszaggató közép és kis államok be­­keblezése, vagy mediatizálása által más alakot nyer ; mert kétségtelen, hogy azon államoknál, melyek fejedelmei a polgári kormányzatot meg­tartják, de a katonai autonómiát elveszítik, a ke­reskedelem­politika vezérlete szintén a porosz kormány kezében fog egyesítetni ; fonákság len­ne, ha azok önálló kereskedelmi területeket ké­peznének. Éjszaki Németország tehát a porosz kormány vezérlete alatt katonailag és kereske­delmileg tömör államtestet képezvén, többé nem leend szükséges a vámok beszedését egyesüle­­tileg eszközölnie. Másrészt azonban a politikai átalakulás által a kereskedelmi érdekek nem változtak, s miután a vámegyleti szerződés ren­delkezései azoknak eddig megfeleltek, tudtunk­­kal legalább Németország egy vidéke sem emel­hetett azok ellen jogos panaszt, nem képzelhet­ni okot arra, hogy azok lényegekben módosítas­­sanak. Persze a jövőre nézve, ha Németország külön vámterületekre, p. o. délire és éjszakira szalad, fel nem tehető, hogy azok mindig karöltve haladjanak, és hogy ha valamelyik a gazdászati viszonyok fejlődése, az ipari hala­dás vagy kereskedelmi áramlat mederváltozta­­tása által indíttatva, a vámtarifa tételeit mó­dosítaná , a másik példáját rögtön köves­se s azon változásokat szintén felvegye. Egye­lőre azonban azt hisszük, hogy a vámegylet bomlása csak annak külalakját fogja illetni és cs­ak az lehet a kérdés hogy az éjszaki és déli Németország közt emelkedő választó­vonal fog e vámsorompó természetével bírni, melyen az át­vitt áruk a külföldre nézve eddig fenállott, és kölcsönösen megtartott tarifa szerint vámoltat­nak meg, vagy pedig szabad fogé ott maradni a kereskedelm. A poroszok eddigi eljárása, mely s­erént a velük ellenséges lábon álló álla­mokból érkező szállítmányokat megvámolták, az előbbit lá­zzánok kilátásba helyezni, ha nem volna másrészt valóbbszn­­e, hogy a porosz kor­mány engedni fog a közvéleménynek, mely Po­­ros­zországban, p­l. a berlini kereskedelmi ka­mara közvetítése által, s déli Németországban egyaránt, a német belforgalom szabadságának fentartása mellett nyilvánult. De az utóbbi eset­ben sem hisszük, hogy a vámok beszedését ille­tőleg az eddigi szerződés határozatai foganatban hagyassanak. Ez csak addig volt lehetséges, míg a különböző német államokat egy politikai kö­telék is kapcs­olta össze. Vannak kik azt hiszik, hogy Poroszország r­ögtön egy speciális porosz kereskedelműi politika eltérő útjára lépene; ez azonban nem valószínű, miután a f­nálló vám egyl­ti tarifa tételeinek meghatározásában, a kereskedelmi szerződések kötésében eddig is mindig Poroszország akarata, következéskép érdeke volt döntő. Be­következendő gazdászati átalakulások kétségkívül fogják változtatásokra bírni, de egyelőre mért rontaná le a­mit maga épített. Egyébiránt a teendőkre nézve azt hisz­­szü­k, még maga a porosz kormány sincs tisz­tában, legalább ez tűnik ki ellenmondó rendel­kezéseiből, így egy berlini lapnak Frankfurtból azt írják, hogy ott előkészületek létetnek egy vámvonal húzására a Majna hosszában. „És mégis, írja a nevezett lap, jól értesült körökben nagyon kétel­kednek e rendszabály kivitelében és inkább fe­nyegetésnek tartják azt déli Németországgal szemben. Egy porosz hivatalnok tartózkodása Flohenheimban, egy a Majnától jobbra, Offen­­bachhal szembe fekvő faluban és az ottan­i Maj­nán átvezető hajóhídnál, hol összeérnek Frank­furt, Kurhessen és Darmstadt határai, szintén azon gondolatot kelthetne, hogy ott is vámhivatal fog állíttatni. Meglehet hogy ennek czélja való­ban csak fenyegetni, nyomást gyakorolni a dél­német csoportra, de a fenyegetés mégis igen ko­molynak tűnik fel. Másrészt a hivatalos porosz „Provinzial Cor­­respondent“ következőleg ír : „A nyilvános for­galom már mindenfelé emelkedni kezd. Az elő­reláthatólag rövid időn megkötendő béke követ­keztében az még új, nagy lendületet fog nyerni. A vámegylet jövendő alakulása is nagyon be fog arra hatni. Miután a régibb szerződések a há­ború által meg lettek szüntetve, a vámegy­let haladék nélkül újra meg fog alakítatni, új szilárdabb alapokon, összefüggésben a szű­kebb éjszaki német szövetség intézményeivel. Míg itt egyrészt új fontos területek, mint Schles­­wig,Holstein, Mecklenburg és a Hansa városok belépése áll kilátásban, másrészt a déli német államokat is saját érdekük rá fogja bírni, hogy a nagy német kereskedelmi szövetséghez tartsák magukat. A békealkudozások által lehetőség fog nekik nyúttatni e szövetségben maradásra , de a vámegylet megújítása bizonyosan csak oly fel­tételek és intézmények közt fog létesülhetni, melyek által a fejlődés eddigi akadályai tökéle­tesen eltá voztathatnak.“ Ebből azt lehetne következtetni, hogy déli Né­metország felvétele az új vámegyletbe, politikai feltételekhez lesz kötve,mi igazolja azon állításun­kat, hogy az eddiginek fennállása, a politikai kötelék megbomlása után, lehetetlen. Nem hisszük, hogy a porosz sajtó is, mely egyhangúlag a vámegylet fentartása mellett nyi­latkozik, kiterjeszteni kívánná azt, az eddigi szabályok szerint, politikailag egészen külön álló államokra. A vámegylet fenállása, eddigi kiterjedésében, azon kérdéshez van tehát kötve, hogy a déli né­met államcsoport politikailag állati d­e nexusban az éjszakival. Nem tudjuk, hogy a közvélemény, mely déli Németországban oly nagyon sürgeti az egyesület fentartását, a katonai vagy politi­kai autonómiáról is kész e lemondani érette. Azon idő letűnt, melyben a gazdászati érdekek feláldoztathattak a politikaiaknak, anélkül, hogy a közvetlenül károsodók remonstrálni mertek volna. Legalább áll ez oly országokra nézve, hol a nép valódi érdekei figyelembe vétetnek, s nem egyedül a kabinetek által kergetett bolygó tü­zek adjáá­k az irányt. Hogy a déli németek sze­ntben mily roppant fontossággal bír a vámegy­let fentartása, legjobban kitűnik az augsburgi kereskedelmi osztály folyamodásából a bajor ál­lamminisztériumhoz, melyből következőket emel­jük ki : „Ha délnyugati Németország az éjszaki­tól elválva, külön egyletet akarna alakítani, ha­tárait­ minden irányban őriztetnie kellene. E nyi­tott közbenső határok természeti viszonyai, ke­vés kivétellel, oly kedvezőtlenek, hogy a határ­őrizet a vámbevételek nagy részét felemésztené és a bevételek csökkenését új vámtételek vagy a régiek felemelése által kellene fedezni. Az új vámhatár, éjszakra a Majnavonaltól, átmetszené a Rajnát, azaz azon német folyót, melyen leg­­nagyobb a belforgalom. Ama választó vonal to­vábbá átmetszene minden vaspályát, mely dél­­nyugatról éjszakra vezet. Vámtárgyalások tar­tóztatnák fel a Werrari pálya szállítmányait Lich­­tenfelsben, a szász pálya szállítmányait pedig, mely a hof zwickauival köt össze bennünket, Hofban. Az új vámsorompók elvágnának ben­nünket a tengertől, úgy hogy minden termel­­vényeink , melyek a tengeren túl kelendők, és minden szükségleteink, melyek a tengeren túlról származnak, csak mint átviteli áruk men­nének ki kezeinkből, vagy jönnének kezeinkbe. A vámegylet szétszakítása nem csupán a keres­kedelmi osztályt sújtaná, hanem minden ipará­gat, minden kézművest különbség nélkül. Sehol délen nem állíttatik elő termelvény, mely egy vagy más után közvetve, vagy közvetlenül, ela­dás vagy vevés tekintetében ne lenne az éjszak­ra utalva. A vámegylet szétszakadása a keres­kedelem és ipar érdekein kivül, fenyegeti a nem termelőket is, mint fogyasztókat és adókötele­zetteket“ Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről. Augusztus 23. — 5% metaliques 62.10. Nemzeti kölcsön 66.25. 1860 diki sorsjegyek 76.90. Bankrészvény 729.—. Hitelintézeti részvény : 146.90. Londoni váltó : 129.—. Ezüst : 127.—. Arany : 6.13. Pest, aug. 23. Az idő ma derült és igen kel­lemes volt , este 6 óra tájban erősen beborult. Dunavíz állása 10­­0 felett. A gabnaüzletben csendes hangulat uralkodik. Jó minőségű búza folyvást nagy figyelemben ré­szesül, a tegnapi árak mellett. A forgalom azon­ban mindkét fél visszatartása miatt korlátolt ma­radt, eladatott összesen mintegy 8000 mérő a következő árakon : 88—89 fontos 5 ft. 40—45 kr. 87 ga—88 fontos 5 frt. 35—40 kr. 86—88 fontos 5 ft. 20—25 kr 85—86 fontos 5 frt. Rozsnak, készáru hiánya miatt korlátolt for­­galma volt, nem adatott el több, mintegy 2000 mérőnél; 78—80 fontos 4 frt. 7'/2 12'/a­kron kelt. Felvidéki sernek való árpa igen kere­sett czikk ; ára magas ; eladatott mintegy 3000 mérő, 3 ft. 4­1—45 krjával. Kukoricza ne­hány krral drágábban fizettetett ■ eladatott mint­egy 5000 mérő, 3 ft. 25—35 krjával. Köles­­b­e 1 1200 mérő kelt el 2 ft. 10—20 krjával. (W. G.) Bécs, aug. 20. (Vágómarhavá­­sár.) Behajtatott 1418 db magyarországi, 1003 db galicziai, 342 db belföldi, összesen 2763 db marha. Megvétetett Bécs számára 1307 db, a vidék számára 1314 db. Becslési súly dbonként 440—630 font. Ár, dbonként 112­2-192v2 ft, mázsánként 23—27l/2 ft. IW. W.) Straubing, aug. 18. A lefolyt héten is sok eső volt, és csak ma állott be ismét szép idő. A mai heti vásárra jelentékeny szállítmányok és vevők rendkívül nagy számmal érkeztek, kik zabot kivéve mindent emelkedő árakon vásárol­tak össze gyorsan. Az új búzából és árpá­ból érkezett szállítmányok igen különböző mi­nőségűek, de átlagosan több közte a silány mint a jóféle. Rozs egyenlőbb és jobb. Árak: búza 15—23 ft, rozs 11—13 12 ft, árpa 8­—11 forint zab 53/4—8 ft bajor scheffelenként. (Gr. M.) München, aug 18. Időjárás derült. Buza ára átlagosan 1 ft­l krral magasabb. A mai heti vásáron főleg a tavalyi jó fajtának ára emelkedett tetemesen. Rozsból a szállítmányok jelentékenyek , a készlet tetemes­­ ára keveset változott. Árpa valamivel olcsóbb, zab drágább lett ; ebből főleg a tavalyi keresett. Arak : buza 19—247* ft, rozs 9*/1—15 ft, árpa 9%—1P/4 ft, zab átlagosan 7 ft 26 kr bajor scheffelenkint. (I. B.) Marseille, aug­ 16. Gabnaüzletünkben folyvást igen nagy élénkség uralkodik. A meg­rendelések félbeszakítás nélkül követik egymást. Ennek következtében az irányzat folyvást emel­kedő, annyival is inkább, hogy készletünk cse­kély és a szállítmányok gyérek- A készáru hi­ánya miatt a forgalom leginkább szállítandóra szorítkozik. Négy napi erős éjszaknyugati szél után, mely a hajókat nem engedte betörni, most ismét szép az idő, s így rövid idő alatt néhány hajót várhatunk. Vidéki tudósítások. * Temesvár, aug. 18. Piaczunkon búzát il­letőleg gyors áremelkedés tapasztaltatott ; az ét­­kezett szállítmányokat rögtön elkapkodták, ma­gas árakon; legjobb fajta(89—90 fontos) ekkor 5 fton kelt ; azóta a pesti lanyhább hirek nyo­masztólag hatottak. Rozs hiányzik és napról napra magasabb árakon fizettetik. Zabból sokat hoznak ; üzérek örömest veszik. Árpára nézve, melyből kevés van a piaczon, élénk a ke­reslet. Kukoriczából nagyon csekély a készlet; ára napról napra emelkedik. Árak: buza 4 ft 60—90 kr, rozs 76- 77 fontos 3 ft 45—50 kr, árpa 67—68 fontos 2 ft 40—55 kr, zab 10% ráadással 1 ft 50—60 kr, kukoricza 2 ft 60 kr. (H. és B.) Sziszek, aug. 18. Az áruszállítás ismét megkezdetett, de két nap múlva ismét fel lett függesztve ; a forgalom ennélfogva nem nyerhetett lendületet , különben a magas gabona­árak miatt a kereskedők igen óvatosak is. Ösz­­szes gabnaforgalom 26,800 mérő , buza 30, kukoricza és zab 20 krral lettek drágábbak. Árak : buza 84—88 fontos 4 ft 90 — 5 ft 45 kr, kukoricza 2.90—3.20, zab 1.55—1.70. Vegyes. — Bukások. Prágából jelentik Grü­nfeld M­­ezég bukását; tartozása állítólag 100,00­0 ft. Ugyancsak Prágában Austerlitz Jakab kézm­­­ezeg bukott meg 30,000 ft tartozással. Birming­­hamban Fletscher József vasezeg szüntette meg fizetéseit.­­ A „France“ egy osztrák-franczia kereskedelmi szerződés kötését véli kilátásba helyeztetni. — Pénzügyi dolgok. A „N. Fr. Pr.“ szerint a 300 millióra mondott új pénzjegykibo­­csátás tervét módosították volna. Míg ugyanis 150 millió az 1 és 5 ftos jegyek beváltására, 90 millió a f.­szükséglet fedezésére forditatnék s igy összesen csak 240 millió bocsátatnék ki 300 helyett. Ellenben a jul­­z­ki törvény alapján még 50 milliónyi bankhitel állván rendelkezés­re, ez összegben 50 milliónyi kötelezvények adatnának ki ; ezek az osztrák földhitelintézet­nek adatnának át, részint a vele 1. és aprilbará­­ban kötött záloglevélü­zletből származó követelés fedezetéül, részint azonban, és­pedig legnagyobb részt, további elhelyezés végett, így állítja a ne­vezett lap , nem értjük azonban, hogy ama 60 milliónyi záloglevél kölcsönnek, hogy szolgál­hat biztosítékul 50 millió kötelezvénynek a kie­sebb része, ami sem realitás, sem az összegre nézve nem felel meg a fedezendő összegnek. Az egész állítólagos terv oly zavart, hogy az illető közlemény egyátaljában nem látszik hitelt ér­demlőnek. A jelzálogutalványok (állósítatlan ál­lamadósság neme) nagyban visszaözönlenek az állampénztárakba és növelik a szükséget, minél­fogva alig kételkedhetni, hogy a forgalmi esz­közök összege igen rövid idő alatt tetemesen meg fog szaporitatni. — A moratórium Sziléziára nézve meg­­hosszabbittatott aug. 20-áig s kiterjesztetett a jul. 5-től aug. 20. lejáró váltókra. Gabonaárak Pesten, augustus 23. Pesti börze, augustus 23. Hivatalos értesitéstek kivonata. (a „S­ny" aug. 22. számából.) Árverés : Buda, Walcz Anna és József 127 számú újlaki háza, sept. 5. Szathmármegye, Lá­zár Sámuel sz. váraljai birtoka September 24 és October 29. — Középszolnokmegye, Petrovicza György ér-hatvani ingatlanai sept. 11 és octob.r 11. Krasznamegye, Szalavecz Ágoston és neje sz.-somlyói fekvőségei , September 21. Bács- Bodrogmegye, Stoics Sztoja zentai fekvőségei, September 30 és nov. 1. Sopronmegye Nagy Sándor és Illés Judit féle nemesi birtok, October 10 és november 13. R.-Komárom, Waldhauser Karolina, ingatlanok, oct. 15. Temesmegye, An­­dreovics György és neje fekvőségei sept. 28. — Binder József szigeti fekvőségei, sept. 21 és oct. 22. Pestmegye, Strock Márton szentendrei ma­lomháza és telke, sept. 6 és October 10. Ugocsa­­megye, Ilosvay Bertalan t.-kereszturi birtoka, sept. 12. és nov. 12. msksssszss Felelős szerk. s kiadótulajdonos : Jókai Mór. Cholera elleni gyógyszer. Morison-piluláink minden cholera-epidemiumnál jeles gyógy­szerül vannak elismerve úgyis mint óvszer és a már fellépett beteg­ségnél is. Ennélfogva ajánljuk azokat minden háztartásnak. Eddig­­elé még nem fordult elő oly eset, hogy azon beteg, ki más beteg­ség miatt orvosságunkat gyógyítás végett használta, a cholera által megtámadtatott volna. London, julius hó 1856. 291 6-1 Az angol egésségügyi collegium. Magán finöveldémre vonatkozólag, a több felől hozzám érkezett szülei tudakozódásokra, szerencsém van nyilvánosan és egyetemesen felelni következőleg. Felveszek intézetembe az elemi és gymnas­umi növendikéken kivül olyanokat is , kik gazdászati akadémára, vagy az ipar valamely oly ágára készül­nek, melyre nem mulhatlan szükség, hogy a gymnasium vagy a reáltanoda rendszerében előírt minden egyes tudományt, végezzenek , hanem csak a jövőjökre szoro­san tartozó szakokban s rövidebb idő alatt kívánnak kiképeztetek Ezeket szak­tanu­lóknak nevezem. Beléphet minden növendék, ki élte 6-dik évet már betöltötte s 15 évesnél még nem idősebb. A tanévet October elejétől kezdve julius utolsó hetéig számítom. E­gy ily tanévre kérek : a 6, 7 és 8 éves növendékért.................................460 a 9, 10 és 11 évesért............................................500 a 12 13 és 14 évesért............................................550 az idősbért, bármely korban . . .... 600 forintot osztrák értékben. Mely összeg két egyenlő réseidben, october és martin f elsőbb napjain, előlépcsőn fizettetik le Pesten. Két testvérért 50, háromért 100, s négyért 150 fo­rinttal kérek kevesebbet, mint összesen fizetnének, ha testvé­rk nem volnának. Adok pedig az igy kívánt tanévi díjért : a) Egészséges szállást, melynek fekvése és leve­gője fővárosunkba­n csaknem páratlan. b) Testi táplálékai : reggel kávét vagy tejet zsem­­­ivel, az egyéniség és évszak szerint ; délelőtti 11 óra­kor, és ozsonára kenyeret , ebé­lre 4, vacsorára pedig 2 tál ételt. c) Mosást, fűtést, világítást, szolgálatot, a posztó és fehér ruhák aprólékos kivitását d) Oktatást minden illető iskolai tudományban ; továbbá, a növendék előképessége szerint, a rajzban és *16 idegen nyíl­ekben, táncz, uszss­­a az elemi növendék knek a *n­éph­áz és hr/l testg­y«korlatban is ; a német és franezi» nyelvben pedig házi társal­gás után is gyako­rl alán t. e) Gondos és szives szülei ápolást nem részéről , tőlem. hillAn flvetés csupán a zene, kézikönyve­k, iró­­szerek, s b tegség esetére : az orvoa, g, a ■ V», C 'e n­ és a,- ulone ; végre, a ni­kán­t csak jutalmul élvezendő színházi és más hasonló mulatságokért kívántatik. Államérvényes bizony­ít­anyt n­e­rrunk katholi­kus növendékeim is a nálam tanult tudományokból. Mert saját hitfeleik nyilvános iskolájában tesznek azok­ból vizsgát, felelőségem mellett, akár az egyes tanévek végén, akár midőn az intézetből kilépnek. A vizsgának felsőbb helyen meghatározott költségeit a tisztelt szü­lők viselik. A növendékekre felnevelést osztják velem , az azokkal együtt lakó segédnevelők, kiknek száma min­den 8—10 növendék után egygyel szaporittatik. — Az intézetből magokban soha nem, hanem csak felügye­let alatt, mennek ki a növendékek. Járkálni mennek pedig, egészség tekintetéből, mindennap, téli félévben déli ,2­ 1 óra közt, a nyáriban pedig a délutáni okta­tás be­végeztével. Hasonló okból , illetőleg természetrajzi kirándu­lás végett, a budai hegyek közt töltünk június és július hónapokban minden szombat napot, a­mennyiben ezt az idő és körülmények engedik. Az­­iktatási nyelv magyar. A legnépesebb osztályban 15­20 növendék van rendesen. Elfogadok oly növendékeket is, kik nem laknak az intézetben, hanem csak tanulás végett járnak be. A bejáró növendékek fizetnek a rendes iskolai tanulmányokért, előlegesen, egy hónapra, tehát 80—ICO órai tanításért a) Az 1-ső és 2 dik elemi osztályban . . 8 frtot, b) A 3-dik és 4-dik elemiben......................12 frtot, c) Minden magasabb osztálybeliek és a szak­tanulók ..................................................16 frtot. A táncz-, úszás-, rajz- és franciia nyelvben ok­tatást a bejárók külön fizetik. Ha a bejáró növendék körülményei kívánnák, hogy reggeltől estig az intézetben maradjon , az ily félkold­­­os növendék részéről kérek, a déli étkezés és egész napi felügyelőéért, egy hóra 8 frtot osztv. ért. Részletes­ értesítésemmel, kívánatra, bárkinek kész szívvel szolgálok. A belépendő növendék bejelentését mindennap tisztelettel fogadom. A rendszeres beírás pedig törté­nik­­. évi September 28-dik napjától kezdve octoner 7 ik napjáig, czukor­ utczában 6-dik szám alatti saját házam­ban. Mely alkalommal minden növendék fizet, az intézet közös könyvtára gyarapítására, 2 forint beirási dijt. Kelt Pesten, 1866. augustus 12-ik napján. 2015 5­2 Szőn­yi Pál, m. k. TT-oA'd iftvr­­ír mm. I w » n V ii • m k. Pa»t, 1 866. Nyomatott Emiola Gusztáv ta»gy. akad. nyomdászul.­ (barátok tara 7. sz.) Gazdasszi­nyi ajádlkozás. Egy a gazdaság minden ágában tö­kéletesen kiképzett nő bármely nagy ház vagy nagyobb pusztai gazdaság ve­zetésére ajánlja magát ; — képessége felöl a legjobb bizonyítványokkal van ellátva. Szives ajánlatok czimzendők Vidák Juliannához Komáromba m­egye­­utcza 555 sz. a. 293 1-1 A szülök tisztelt közönségéhez. EMNIGH GUSZTÁV könyvkiadó-hivatalában PESTEN (barátok tere 7. szám, 1-ső emelet) «8 általa minden hiteles könyvárusnál (Pozsonyban Wigand C. F. könyv­árusnál) kapható . MAGYARORSZÁG KÉPVISELŐHÁZÁNAK HELYNÉVTÁRA. Az 1865-ik évi dec. 10-ére hirdetett országgyűlés NAPLÓJA. Hitele­s kiadá­s. (Magában foglalja a képviselőház 1867. ki összes tárgyalásait, név- és tárgymutatóval s tartalomjegyzékkel.) 4-edrét, ára mind a két kötetnek csak 3 forint. (Az l-ső kötet 2 frt ; a 2-dik 1 frt.) A magyar váltóeljárás tekintettel a váltóbiróságok imámára 1841-ik évben kibocsátott s­­ kegyelmes királyi utasításra, kapcsolatban a királyi váltófeltör­vényszék és a nagymlg. magy. kir. hétszemélyes táblának a vál­tóeljárásra vonatkozó érdekes­ ítéleteikkel, és ez eljárás iránt­­ kihirdetett legújabb rendeletekkel, valamint a váltóeljárásban használható irománypéldányokkal , joghallgatók, ügyvédjelöltek, ügyvédek és bírák számára. Irta Dr. Degen Gusztáv, a pozsonyi kir. jogakadémián a politikai tudományok, váltó és kereske­delmi jog és a pénzügytörvények nyilv. rendes tanára, a pesti magy királyi tud. egyetem jog és államtudományi kar bekebelezett tagja, a pozsonyi királyi elméleti bírói államvizsgálati bizottmány tagja stb. Nagy 8­ ad rét, 308 lap, ára 2 frt. A MAGYAR POLITIKAI SZÓNOKLAT A legrégibb időktől a jelenkorig, vagyis a kitünőbb politikai szónokok életrajzi adatokban és jellemző mutatványokban feltüntetve. Kiadta TOLD­Y ISTVÁN. „A magyar politikai szónoklat történeti vázlatával TOLDY FERENCZ által. Első kötet: Nagy 8-ad rét, 30 sűrűn nyomtatott iv, ára 2 frt 50 kr. A második (utolsó) kötet sajtó alatt van s már 4 hét múlva jelenik meg, a különféle kormányzati ágak szerinti beosztás­a mint az 1863-ik év elején fennállott. Legújabb hivatalos adatok nyomán összeállították és kiadták B.-R—A.-P. — Uj olcsó kiadás. — Nagy 8-adrét, összesen 880 lap, ára csak 1 frt 80 kr. A MAGYAR BIRODALOM ALAPTÖRVÉNYEI 1 Az eredeti deák szöveg mellé vetett magyar fordítással, közjogtani segédkönyvül kiadta MFJEJÄJBlWCJaK« Második, javított, kiadás. Ara fűzve 1 frt 20 kr. Csinos vászonkötésben 1 frt 70 kr. NÉPEK LANTJA. (A „Külföldi népdalok“ második, bővitett kiadása.) Greguss Ágosttól. (Tartalom: Előszó. — Spanyol dalok. — Portugal dal. — Provence­ dalok. — Olasz dalok. — Franczia dalok. — Norman dal. — Lengyel dal. — Ruthen dal. — Cseh dal. — Német dal. — Flamand dal. — Breton dalok. — Skót dalok. — Svéd dal. — Észt dalok. — Litván dalok — Új görög dalok. — Arab dalok. — Cserkesz dal. — Jezid dal. — Ind dal. — Malaj pantunok. — Madagas dal. — Sinai dalok. — Jegyzetek. 16-od rét, diszkiállitás- s diszkötésben ára 1 írt 30 kr.­­ MAGYAR NYELV SZÓTÁRA A magyar tudom. Akadémia megbízásából készítették CZUCZOR GERGELY és FOGARASI JÁNOS. M. t. Akadémiai rendes tagok. Tizenhetedik füzet. (A negyedik kötet első füzete.) Ára 1 frt. M.—Megnő.

Next