A Hon, 1868. július (6. évfolyam, 149-175. szám)
1868-07-01 / 149. szám
rengés. — H.Böszörményben jún. hó 25-én éjjel a város istállója leégett. A most nemrég vásárolt négy szürke és több szarvasmarha, a tűz hirtelen terjedése miatt, nem volt megmenthető; a kár 12,000 ftra rúg. — Balsa egészen leégett! Előre volt tudtul adva egy talált levél által, hogy Balsa, Szabolcs, Vencsellő és Gáva községek fel fognak gyujtatni. A legnagyobb elővigyázat mellett is jun. hó 20-án egy ház meggyűlt, de félig megmentetett; ezen félig leégett házat tizen őrizték, de daczára annak, ismét felgyujtatott. A nagy szél nemsokára az egész falut elhamvasztá. — Szabolcsmegyében a dadai járásban három koldus fogatott el, kik Borsodmegyében két gyermeket loptak, azoknak lábait és kezeit kitörték, hogy a nép könyörületét annál inkább megnyerhessék. A három koldus — egy házaspár legény fiával — a n.-kállói tömlöczbe kisértetett. — (Egressy Galambos Sámuelről) köv. részleteket közöl a Főv. L. Pár nappal halála előtt még kikocsizott, s örömmel nézte a gazdag aratnivalót, s végpercze előtt is kevéssel karos székében ült és beszélgetett. Szerető neje azonban vette észre, hogy szeme merevül, s erősen köhög, (mert tüdőbaja volt,) s mire ágyba helyezték, megszűnt élni. Fájdalom nélkül halt meg, nyugodtan, a mint élt. Az ő neve széles körben ismeretes, mert hosszú életén át (túl volt a hatvanon,) teljes buzgósággal élt a közügyeknek. 1849 előtt (s később is 1861-ben) Pest megye főügyésze és egyik legszabadabbelvü főbb embere volt. A pesti árviz alkalmával nagy érdemeket szerzett, valamint 1848-ban is. Hive volt minden ügynek, s alig van emberbaráti intézet, tudományos egylet sat, melyeknek alapítványait jelentékeny összegekkel ne gyarapította volna. Az olvasás lelki szüksége lévén, mindig sok könyvet vett és számos lapot tartott. A zenét különösen szerette, ápolta, és sok magyar szerzeménye van, melyek eredetiség által tűnnek ki. Mint gazda, szintén kitűnő volt. A szentkirályi pusztán (Laczháza mellett) egy parkot létesített, annak közepén építve kastélyát, melyben — az utóbbi években egészen visszavonulva — családjának élt. A ref. egyházi ügyekben azonban mindvégig buzgó részt vett, s egyik baranyai kerület főgondnokát veszte el benne. Fiatal özvegy és négy kis gyermek maradtak utána. De nem csupán ezek fájlalják elvesztését, hanem széles körben igen sokan, kik ismerték és becsülték. — (Pesti közgyűlési tárgyak) jul. 1. Bizottmányi jelentés a pénzügyminisztérium által előterjesztett adó-törvényjavaslatok tárgyában. — Tanácsi előterjesztés az ebek tartásának szabályozása iránt. — A husügyi bizottmány és tanács előterjesztése a közvágóhíd ügyében. — Tanácsi indítvány azon gyárak és üzletekről, melyek a József Ferencz külvárosok szélső részeiben kijelölt határon elhelyezendő gyárak sorozatába felveendők lennének. Hajdu- Dorogh városa közönségének átirata Jegyebitü magyar püspökség felállítása ügyében. — Magyarország herczegprimásának levele az egyházi pénztárak ügyében. — A gazdasági bizottmány jelentése a jótékony intézetek számára fenntartandó telkek iránt. — Bizottmányi jelentés a légszeszvilágítási társulat által egy új légszeszgyár építésére kért engedély tárgyában. — Steiger képviselő indítványa az omnibustársulatnak a városi tanács által kiadott engedély ügyében. — Weisz B. képviselő indítványa a városi pénzügy érdekében. — A kereskedelmi minisztérium leirata a keresk. és iparkamrák alakítása tárgyában. Törvényjavaslat. a magyar ezredekhez 1868-dik évben szükséges ujonczok megajánlása tárgyában. 1. §. Az országgyűlés — miután az eddigi törvényes gyakorlat szerint a küldolgok fenforgó körülményeiről és a magyar ezredek állapotáról a minisztérium által értesittetett — meggyőződve az ujonczok halaszthatlan kiállításának szükségéről, — s azon czélból, hogy az ország védereje addig is, mig a védrendszert a törvényhozási uton megállapitani s gyakorlatilag életbe léptetni lehetne, azon lábon megtartassék, mely ő felsége mindkét állama területének biztosságára megkivántatik, felhatalmazza a minisztériumot, hogy Magyarország és Erdély részéről 38,000 ujonczot azonnal kiállíthasson. 2. §. Ezen ujonczok az 1847., 1846. és 1845- ik évi korosztályokból fognak kiállíttatni. 3. §. Egyébként az 1865/i-dik évi IX-dik törvényczikknek minden feltételei és intézkedései a jelen ujonczozásra is kiterjesztetnek. 4. §. A jelen törvény végrehajtása a honvédelmi miniszterre bizatik. Külföld. A belgrádi gyilkossági per még most sem fejeztetett be. Újabbi vallomások nyomán újabb felfedezésekre jönnek, melyek mindig nagyobb tért kerítenek a véres merényletnek. Belgráditól távírják,hogy oda azon positív tudósítás érkezett, miszerint Jovanovics Vladimir a „Zastava“ tényleges szerkesztője elfogatott és Péterváradra vitetett. Azalatt a képviselők gyülekeznek Belgrádba. Mint az ottani hivatalos lap jelenti, ma délután Toptsiderbe össze fognak jönni, hogy megtartsák az előleges értekezletet vagyis inkább eszmecserét. Csütörtökön az első ülés lesz. A „Nordd. All. Ztg.“ legutóbbi száma következő czikket hoz: Párisban a múlt hét vége felé ismét nyugtalanító hírek keringtek. Egy harczias szellemű napiparancsról beszéltek, melyet a chalonsi tábor parancsnoka, Failly tábornok adott volna ki, sőt arról is lehetett hallani, hogy izgató beszédek tartottak a táborban. A közönség körében csakhamar lecsendesedtek volna e hír-hullámzások, ha némely lap nem siet a kedélyek nyugtalanítását még inkább növelni, így a „Patrie“ minden belátható ok nélkül Moltke tábornok beszédét ismét egy izgató czikk tárgyává teszi, míg a „France“ azt beszéli, hogy Poroszország a hannoveraiak ellen újból szigorú rendszabályokat indítványoz életbeléptetni. Ez utóbbi hír azonban teljesen alaptalan s a tényekkel szemben nagyon szeretnék megkérdeni, a franczia sajtó egy részének mily érdekében áll a közönséget szüntelen izgalomban tartani, míg más részről épen ezek a lapok minden legkisebb alkalmat megragadnak, hogy a német sajtót felelőssé tegyék a közbizalom megingatásáért. Az „Index“ a franczia sajtó ezen magatartását arra magyarázza, hogy ezzel a békés természetű Koucher állását törekednek aláásni. A „Siede“ nem megy oly messze combinatiójában; ő egyedül a börzével hozza kapcsolatba a lármás hírlapi czikkeket. Mexikóban nagy lázadás tört ki Juarez ellen. A lázadók élén Rivero tábornok áll, kihez még Ximenes, Mendez, és Negrete tábornokok csatlakoztak. Arról is tudósítanak, hogy Santa Anna pártja is a fölkelőkhöz szegődött volna.Juarez Chapultepecben meghiúsítá a fölkelők terveit s onnan Mexikóba menekült, Rivero 1200 ember élén követi őt. A külföldi lapok nagyban foglalkoznak a pápai allocutióval; természetesen mondanunk sem kell, hogy a közvélemény mindenütt a pápát sújtja. A „Liberté“ egy hosszabb czikkében többek közt ezeket mondja: Franczia- és Olaszország után, egyidejűleg Angolországgal Ausztria is rálépett azon ösvényre, mely az egyháznak az államtól való elválasztásához vezet. A pápaság gáncsol, átkozódik ; a törvényt, mely a véleményszabadságot, a sajtót, a hitet és közoktatást konstituálja, ocsmánynak és elvetendőnek nyilatkoztatja ; a püspököket ellenállásra szólítja, de ezzel még mindig nem lesz képes a modern szabadságot ellenállhatlan folyásában megakadályozni. Ha az osztrák képviselő testület által hozott legújabb törvények ellentétben állanak a kath. egyház tanaival, úgy ez annál roszabb a kath. egyházra. Hasonló értelemben nyilatkozik a „Liede“. A pápa, úgymond, ki a szabadságot minden formájában elátkozza, a franczia clerical liberálisok által a szó legszorosabb értelmében gyűlöltetik, mert oly dilemmába szorítja őket melyből lehetetlen kibontakozniok. Azt mondja nekik : Senki sem szolgálhat két urat: választani kell az egyház vagy a szabadság között. Mert e kettő összeférhetlen. Francziaországban már nemcsak a politikai élet, de a közbiztonság is nagyon rosz lábon áll. Marseilleből tudósítanak, hogy ott tolvajok és rablók folyton a legnagyobb nyugtalanságban tartják a lakosságot s legújabban azt az olasz szokást vették fel e jó madarak, hogy lakására üzennek az embernek, hogy ha szereti életét, váltsa meg ennyi és ennyi összegért. így legközelebb egy gazdag kereskedő levelet kapott, melyben felszólitatik bizonyos summa pénzt, bizonyos helyre küldeni. Miután néhány nap elteltével nem tett eleget a kereskedő a követelésnek, egy kis ládát kapott, mely külsejéről ítélve, könyveket tartalmazott. A kereskedő előtt mégis gyanús volt a dolog s átadta a rendőrségnek. Amazok nagy elővigyázattal, szép csendesen kinyitják s meglátják benne a gyilkoló pokoli gépet. Ugyanazon időben egy gazdag háziúr felszólittatik, hogy tegyen le 3000 frankot egy bizonyos helyre, mit ha elmulasztana megtenni, kis fiát fogják ellopni. Képzelhetjük, mennyire meg van a lakosság rémülve, ilyeneket tapasztalva és méltán követelheti, hogy a rendőrség, mely Marseille városának 700.000 frankjába kerül, jobban teljesítse kötelességét. Hivatalos Ő felsége a közegészségügyi tárgyak tudományos elintézésére egy „országos közegészségi tanács“ mint önálló, véleményadó és indítványozó testületnek felállítását megengedte, az erre vonatkozó alapszerkezetet jóváhagyta, és oda kinevezte elnökké dr. Balassa János tanárt, másodsorelnökké dr. Kovács Sebestyén Endre rókuskórh. főorvost, rendes tagjaivá : Dr. Grosz Lajos orvostudort, 2. dr. Kajdácsy István pest megyei főorvost, 4. dr. Korányi Frigyes egyet, tanárt, 5. dr. Lumnitzer Sándor rókus-kórm. oszt.főorvost, 6. dr. Moskovitz Mór, hasonszenvi orvost, 7. dr. Rupp János egyet, tanárt, 8. dr. Thann Károly egyet, tanárt, 9. Tormay Károly orvos-tudort, és 10 dr. Wagner János egyet, tanárt; rendkívüli tagjaivá pedig: 1. Dr. Balogh Kálmán egyet, tanárt, 2. dr. Bókay János egyet, tanárt és gyermekközh. igazgatót, 3. dr. Chyzer Kornél Bártfa főorvosát, 4. dr. Fleischer József, egyet. mag. tanárt, 5. Hirschler Ignátz szemorvost, 6. Havas Ignátz orvostudort, 7. dr. Jurányi Lajos egyet, tanárt, 8. Knöpfler Vilmos, 9. Kún Tamás, 10. Kain Albert orvostudort, 11. dr. Kátay Gábor, jász-kun-ker. főorvost, 12. dr. Lengyel Endre zemplénmegyei tiszt, főorvost, 13. dr. Margó Tivadar egyet, tanárt, 14. Müller Bernát gyógyszerészt, 15. dr. Nagy József nyitramegyei főorvost, 16. dr. Novák Antal zemplénmegyei főorvost, 17. dr. Pólya József orvostudort, 18. dr. Popper József miskolczi kórh. igazg.főorvost, 19. dr. Pataky Dániel erdélyorsz. főorvost, 20. dr. Pollák Henrik pesti gyakorló orvost, 21. dr. Patrubány Gergely egyet. magántanárt és orsz. himlőoltó-int. igazgatót, 22. dr. Ráth Péter gyógyszerészt s a budapesti gyógysz. test. elnökét, 23. dr. Rock János veszprémmegyei főorvost, 24. dr. Rózsay József, kórh. főorvost, 25. dr. Sas István, tolnagyei főorvost, 26. dr. Szontágh Ábrahám, hasonszenvi orvost, 27. dr. Schwartzer Ferencz, egyet. magántanárt és tébolydai igazgatót, és 28. Weszelovszky Károly, árvamegyei főorvost. Kineveztették Dózsa Dániel az erdélyi kir. tábla I. oszt. ülnökévé, Molnár Lajos állatteny. tanárrá a debreczeni orsz. gazd. tanintézetnél, Lengyel Béla vegytanárrá ugyanott. Nevét változtatta Lupás Péter Károlyfehérvárott Lépesre. Ő felsége jun. 19. Le Bihart Antal, a Konstantinápolyban székelő cs. kir. követség titkár tolmácsának a vaskorona-rend 3-ik osztályát díjmentesen, — Tedeschi Adolf tiszteletbel cs. kir. alkonsulnak Várnában pedig a Ferencz József rend lovag-keresztjét adományozta. A magyar királyi pénzügyminisztérium részéről közhírré tétetik, miszerint folyó évi julius hó től kezdve a magyar földtehermentesitési kötvények szelvényei Erdélyben a kolozsvári és nagyszebeni, és viszont az erdélyi földtehermentesítési kötvények szelvényei Magyarországban, a pénzügyi felügyelőségek székhelyein levő állampénzáraknál a felek által beváltathatók. Buda, jun. 28. A sopron-nagykanizsai, s a legközelebb megnyitandó nagykanizsai-barcsi vasútvonalakon létező szombathelyi, bükki és barcsi vasútállomásokon a hasznos házi-állatok és az azoktól származó nyerstermékek fel- és lerakása a fenálló állatrendőri szabályok szoros fentartása mellett — megengedtetett. Pest, 1868. junius 23. A pesti építkezési tervekhez. Ha egy tekintetet vetünk Pest térképére, látjuk, hogy a város déli részéről az éjszakiba vagy a láncz-