A Hon, 1868. augusztus (6. évfolyam, 176-199. szám)

1868-08-01 / 176. szám

176. szám. Pest, 1868. iSatfiálva III: Ferencziek tér» 7. sz. föiilsxixl. Előfizetési díj : Postás küldve, vagy Budapesten kásben hordva reggeli ás esti kiadás együtt: 1 hónapra ..... 4 írt. 3 hónapra . . . t . 8 hónapra...............................l­ . As esti kiadás USISa küldése és t íeiulii­­etéa karosikiat...............................fi hír. Esti kiadás. POLTT2KM ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Szombat, augusztus 1. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. sz. Az ekifizetési- és hirdetmény - díj a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden költemény a szerkesztőséghez intézendő Bénnen tét­len levelek csak ismert ke­zektől fogadtatnak el. A „Hon“ magánsürgönyei. Berlin, aug. 1. A tegnapi „Staatsanzeiger“ megerősíti, hogy Usedomnak Lamarmorához intézett jegyzékét a kormány sem nem autori­­zálta, sem el nem fogadta, mivel az Berlinben csak tíz nappal később lett ismeretessé. E sze­rint a jegyzék szövege nem szolgálhat irány­­dóul a kormány politikai szándékainak megité­­­lésében. London, aug. 1. Otway ismert interpelláti­­ójára azt felelte Stanley tegnap az alsóházban, hogy hozzá érkezett módosítások szerint egy franczia- belga- holland szövetség híte alapta­lan. A parlament zárásakor mondott trónbeszéd hangsúlyozza, hogy háborútól félni nincs ok, és Anglia törekedni fog a békét mindenkor fenn­tartani. A beszéd vége a parlament hamar fel­oszlatását ígéri. Pesti gabonabörze, aug. 1. Szép búzát malombirtoko­­sok megtartott árak mellett vettek. Egyéb gabnafajok nyugodtak s változatlanok. Pesti értékbörze, aug. 1. Az értéküzlet lankadt ma­gatartást tanusit az újabb értékeknél. Árfolyamuk né­mileg csökkent. Magyar hitelrészvény lanyha,977.-én vétetett. Angol-magyar bank keresetetek s 124'/,-del fizettetett. Valuta lanyha ás hanyatló, arany 1, 37'/,— 36. Napos 9,6- 7. Ar kelet, továbbá a jövedelmi, s végül a földadóról szóló tjavaslathoz hozzájárultak. Ezután a ház áttér a napirendre. Első szólt ma a véderőről szóló­­javaslatokhoz Zichy Antal. Szóló e tjavaslatok előnyeit emeli ki, melyek őt arra indították, hogy mind a bi­zottságban, mind itt is azok elfogadása mellett nyilatkozzék. A tjavaslat első előnye abban áll, hogy a kiegyezkedés nagy művét betetőzte, hogy a kiegyezkedés művének szinkövét képezi. A 48-ki törvények államjogi viszonyainkat defi­niálásán állapotban hagyták, és hahogy ezen körülmény nem volt is alapja az ellenünk irány­zott támadásoknak, mégis ürügyül szolgált azok­ra. Különösen a védrendszeri ügy nem szabá­lyoztatok a 48 ki törvényekben. Ezen bajnak fog véget vetni az előttünk fekvő tjavaslat,és ez egyik előnye Második előnye, hogy mindenkinek meg­adja a magáét, a császárnak mi a császáré, az országnak a mi az országé. S harmadik előnye, hogy nekünk erős és hű­ szövetségest szerez. Ab­ban is inkább előnyt, mint hiányt lát, hogy ő felsége a hadügyet egy felelős hadügyminiszter által akarja elintézni. Ezután Eötvös indokával bizonyítja, hogy mennyire légb­e­folyik a 67-ki közösügyi törvényből a közös hadügyminiszté­rium felállítása. Ugyanis a 67 XII. t. ez. 27 §. azt mondja, hogy a közös ügyek, melyek közt a hadsereg is fel van sorolva, közös miniszterek által intéztet­nek el. Az, hogy a közös hadügyminiszter nincs megnevezve a XII. tcz. szerinte nem lehet fennaka­dás tárgya,mert hiszen Anglia törvényeiben, mely államról nem lehet mondani, hogy nem függet­len és nem alkotmányos, szintén nincsenek meg­nevezve a miniszterek. Azt hiszi, hogy ha ők e kérdésben ellenzéki állást foglalnának el, egész Európa miveit s szabadelvű államainak harag­ját vonnák magukra. In abstracto véve maga sem tartja különben a törvényjavaslatot a legjobbnak, hanem a je­lenlegi viszonyok közt annak kell azt tartania. Szóló beszédének második részére térvén át, azt egészen Madarásznak és annak pártjának szen­teli. Madarász azon állítására, hogy e törvényja­vaslatok aristokratikusok, azt feleli a ház de­rültsége közt, hogy e nézetével bizonyára az egész világon elszigetelve áll, és mint ilyen ere­deti ötletre, bizton kérhet j pátenst Utána Nyáry Pál, Zsarnay Imre, Makray László, Várady János és Tokody Ágoston szól­tak délig. — (A Beniczky ügyben) köv. legújabb ér­tesülések vannak. Egy buda-tabáni gyanús házban e napokban ismételt kutatásokat tettek, de minden siker nélkül. Azonban egy a ház átellenében fekvő nyilvános ház lakóitól megtudták, hogy mintegy 14 nap előtt az említett gyanús házban több napon át emberek jártak ki-be, a­mi azután egyszerre meg­szűnt. Az illetők rá­ismernének azon férfiakra.­­ Egy­ más tény tegnapelőtt estéről datálódik. Az új­pesti jegyző Beniczky Ant, az eltűnt honvéd ezre­des unokaöcscsének szolgálója tegnapelőtt este 10 és fél órakor halla, a­mint valaki a jegyző lakása előtt egy zsámolyon keresztül bukott. Hirtelen ajtót nyitott, kezében gyertyával, s egy karcsú, világos ruhába öltözött férfiút látott, hosszúkás arczczal és bajus­szal. A férfiú, kinek a gyertyavilág arczára esett, s kit a szolgáló talán újból felismerne, elsza­ladt s gyorsan eltűnt a még nyitott kapun át. A kutya ekkor nem ugatott és másnap beteg volt, nem akart enni, alkalmasint bóditót kapott. Reggel a szolgáló czédulát talált az ajtó előtt, melyre hón­nal ez vala irva : „Beniczky (Antal) ur ! Ha Be­niczky Lajos hullája felkeresésével fel nem hagy, kénytelen leszek önt is láb alól eltenni, hogy többé ne alkalmatlankodhassék. Szolgáljon ez óvásul.“ Aláírás helyett egy nagy görbe vonal. Az írás lát­hatóan ferdített, de egy két szó rendszabályosnak látszott. Fél óra múlva Megyeren Beniczky Lajos lakása ablakán koczogtattak, de a benn lakók nem ügyelték meg, hogy ki volt, csak másnap emlékez­tek rá. Beniczky Lajos kutyája szintén beteg lett. Ugyanazon éjjel az újpesti közúti pálya egyik őre két embert látott, kik a pályaudvaron átsietve, kér­désére azt felelék, hogy Pestre sietnek. — (Balassa tanárnak) tegnap nyújtották át hallgatói azon díszalbumot, melyet 25 éves ju­bileuma alkalmára készíttettek, s a mely jelenlegi hallgatóinak névsorát foglalja magában. Az album külső kiállítása igen fényes és a legnagyobb ízlés­sel készült. Az átadást egy medicus bizottmány teljesítette, melynek vezetője, Mészáros Károly, rö­vid alkalmi ajánlattal felelt meg a reá ruházott tisztnek, melyre a tanár úr szintén röviden felelt, megköszönve hallgatói bizalmát, s biztosítva őket, hogy ezután is hallgatói lesznek legjobb barátai. A (Tímár) hír szerint megválik a budai nép­színháztól, melynek igen hasznos tagja volt. — (A budai drabantok) egy budai majo­rost kisértek be, ki a városi őrökre többszörösen rá­sütötte pisztolyát. A kereset megindittatott ellene. — (W­o­d­i­a­n­e­r Albert) bajor consullá nevez­tetett ki Pesten.­­(Visegrádon) egy kőszállító hajón szol­gálatban levő fiú 14 éves nővérét egy, tréfából rá­­irányzott fegyverrel agyonlőtte. A szerencsétlen fiú a visegrádi erdőségbe bujdosott. A (Gömör megyében) a jun. 20-ai ellen­zéki gyűlés határozata folytán a megye választó­­kerületeinek ideiglenes elnökei a további teendők feletti tanácskozás végett gyűlésre hívták össze az egyes kerületek ellenzéki tagjait. Eddig állandó kerületi elnököknek megválasztattak: a putnoki kerületben Ragályi Gyula, a rimaszécsiben Czibur Gusztáv, a köviben Thuránszky Marczel.­l (A városi húsbizottmány) az elöljá­rósághoz a közönség érdekében több időszerű in­dítványt terjesztett elő. így indítványozta, hogy az úgynevezett próbaölés nagyobb ellenőrzés mellett menjen végbe, s hogy a vágómarha eladása akként szabályoztassék, miszerint az eddig szokásos s oly könnyen megtörténhető csalások többé elő ne for­dulhassanak. A tinó hús mérése szigorúan eltiltas­­sék. S ezen állatok a város vámvonalán át se eresztessenek. Különben a mészárosok a marhahús árát 30 krra akarják felemelni. — (A magy. k. bánya és erdész akadé­mián) Selmeczen, miniszteri rendelet szerint, már a legközelebbi iskolai évben az első cursusban va­­lamennyi tantárgy magyar nyelven fog előadatni. S a következő években annyira fog terjesztetni, mi­szerint 3 év múlva, 1871-ben alkalmazása mind a négy osztálynál foganatba vétethessék. Azon növen­dékek tehát, kik tanulmányaikat német nyelven kezdték el, azokat ugyanazon nyelven be is fejez­hetik. Az erdész akadémián a kizárólagos magyar előadás már a legközelebbi tanfolyamban 1868/9- ben valamennyi osztályban foganatba vétetik. qlíg Klapka Györgynek a védelmi tör­vényjavaslat felett tegnap tartott beszéde igen szomorú színben tünteti elő hazánk jelenlegi kö­­zösügyes állapotát. Klapka szerint egy önálló magyar hadsereg nyújtott volna legtöbb biztosítékot Magyarország védelmére, azonkívül az önálló magyar hadsereg által enyhítettünk volna nagyban elszegényedett hazánk súlyos terhein. Két, fontos, életbevágó ok követeltette tehát a magyar had­ereg felállítását: először hazánk léteiének biztonsága; másodszor hazánk megvon­­ásőit anyagi állapota. Keresk. bank . 640 — — Pesti k. u. v.. 632 —... Pesti hengerm. 1180 — — Magy. k. t. . 647­­— Pannónia gőzm.1480 — — Pesti k. i. 295­­— Első budap. . 670 — — Pannónia v. b. 240 —— Concordia. . 675 — — Haza b. b.. 229 —— Szegedi kir. . 640 — — Alagút 90 —— Árpád . 560 — — Gyógysz. k. v. 200 —— Király . . . 530 — — Butorkézmüz . 196 —— Budai gyárt. . 395 -------­Első m­agy.szentf.57­6 —— Viktoria . . 315 — — Újpesti sz. gy. 590 —— Pesti iparb. . 252 — —Mátrai bánya . 13 —— Pesti t. p. . . 1500 — — Első m. g. h.. 224 —— Budai t. p. 440 — —57,7, m .. 93 —— Magy. é. v. 89-------­Új vállalatok, páris felett, part felett. Bőrgyár 47,— Hengerm. II. kib. 3­5 — pári alatt Pann. g. m. II. k. 275 — Kártoly fonóda .—— Budap.g.m. H.k.— pári felett. „ „ kötv. 5 — Szeszf. II. kib. •— — Árpád g.m. II.k. 16 — Tehergőzh. . 6S— Blum g. m. . 67 -Briquettes .8 — Jjuiza g. m. . 43 — Flóra szapp. 13— Unió g. m. . 8 — Pesti k.u.II.kib. 418— Moln. és süt.g.m. 7 — . , m­. k. 1­2— Erzsébet g. m. . 4 — Budai k. u. . 190— Nyitrai g. m. .— Magy. g. h. H.k. 10— Kőbányai serf. . 52 —Gyapjúm. gyár.— — Tüköryf.serf. 97, -Magyar-schweizi 1*— Gépgyár . . 25 —Belga gépgyár . 11— Vaggongyár 31 —Securitas sz. k.. 377— A baloldali kör vasárnap f. hó 2-án délután 5 órakor értekezletet tart saját helyiségében.­­ A képviselőház mai ülésében a jegy­zőkönyv hitelesítése után N­y­á­r­y Pál Ráczke­­ve mezőváros iparos testületének kérelmét mu­tatja be, melyben a jelenleg életben levő ipar­szabályok megszüntetését és ipariskola mielőb­bi felállítását kéri; Lónyay Menyhért pedig Bereg megye tiszaháti járás több községeiből a volt úrbéres jobbágyság részéről az úrbéri jog­alapon nyert vagyonoknak részletenkinti eláru­­síthatása tárgyában nyújt be kérvényt. Mindkét kérvény a kérvényi bizottsághoz tétetett át. Erre a háznagy N­y­á­r­y Gyula bárót, a felső­ház jegyzőjét vezeti be, ki az elnöknek átnyújt­ja a múlt felsőházi ülés jegyzőkönyvi kivonatát, melyben tudtára adatik a képviselőháznak,hogy a főrendek a ministeri ellenjegyzés nélkül kine­vezett bírákra vonatkozó határozati javaslathoz, smsmr.tms. n

Next