A Hon, 1868. augusztus (6. évfolyam, 176-199. szám)
1868-08-01 / 176. szám
És egy önálló magyar hadsereghez Klapka szerint is joga van az országnak. Hazánk jogosan követelheti, hogy hadserege elkülönítve magyar lábra helyeztessék. De hiába, mond Klapka György , hiába minden jog és törvény, mert oly helyzetben vagyunk, hogy jogos követeléseinknek sem szerezhetünk érvényt. Bécs nem akarja, és mi nem kényszeríthetjük őt ! Ilyen argumentumokkal él Klapka György s a vitéz tábornok ezekből azon következtetésre jön, hogy legjobban cselekszünk, ha lemondva jogos kívánalmainkról,megelégszünk a bécsi osztrák tábornokok javaslatával. Klaka György ezen beszédéből mindenki megtanulhatja, hogy daczára a kiegyezkedésnek, Magyarország leglényegesebb jogainak gyakorlásában teljesen Bécstől függ, hogy jogos követeléseinek teljesítésére, ma ép úgy, mint ezelőtt, Bécs szeszélyétől van föltételezve. A 67-iki delegationális kiegyezkedés odadta a bécsi birodalmi miniszterek kezébe a jogot, intézkedni az országnak legfőbb ügyeiben,s most meg kell elégednünk azzal, amit ezek az idegen miniszter urak elénk diktálnak. A nemzet egyik legfőbb óhajtása a nemzeti hadsereg létesítésében pontosult össze s miután az 1867-iki törvények által alkotmányát visszaállíttatni hitte, hitte azt is, hogy ezen óhajtása, melyet jog és törvény támogat, teljesíttetni fog. Bezzeg csalódott! Az 1867-iki törvények csak arra jók, hogy Magyarország minél nagyobb terhet viseljen, de Magyarország jogos követeléseit, mint Klapka szavai is mutatják, legtávolabbról sem képesek kielégíteni. Mily jövőnek néz elébe a nemzet, ha a kormánypárt egyik tagja már azzal akar vigasztalni, hogy jogaink teljesítését nem engedi Bécs ! Ezt eredményezte a kiegyezkedés ? Ez az a nagyszerű önállóság és függetlenség, melyet a magyar kormány czégérül akasztott ajtajára. És Klapka azt hiszi, hogy ha a védelmi törvényjavaslatok által nyújtott alapot kiindulási pontoi elfogadják, idővel ez alapon még valami jót is lehet kieszközölni. Igen, a 67-iki törvényekről is azt beszélték, hogy kiindulási alapul fogadjuk el, s íme, hova jutottunk vele ? Kiindultunk belőle és megyünk is hatalmasan — de nem előre, hanem hátrafelé. Egyik helybeli lap az osztrák-porosz közeledésről czikkezvén , azt mondja, hogy Ausztriának Poroszországgal szövetkezni nagyon veszélyes, mert — úgymond — Poroszország minket megcsalna. — No, az oly gyámoltalan fráternek, aki legelső sorban is attól fél, hogy megcsalják, annak csakugyan kár volna szövetkezni bárkivel is. (M) Turin jul. 29. Lamarmora interpellálója még a távirdáknak is adott foglalatosságot. A „Corriere Italiano“ állítja, hogy Berlin s Florencz közt élénken váltogatják egymást a távírdai közlemények. A „Lamarmora s az 1866 ki hadjárat“ szerzőjének sokan Lamarmorát hitték, a „Nazione“ azonban határozottan kijelenti, hogy a tábornok nemcsak hogy nem írta a kérdéses védiratot, hanem mit sem tudott felőle mindaddig, míg az a sajtó alól ki nem került. A „modus vivendi“-t még meg nem alapították, úgy látszik azonban,hogy a három érdekelt kormány minden erővel arra törekszik, hogy olaszhon s a pápa bár csak félig meddig is, kiegyezkedhessenek. A „Gazetta di Torino“-nak azt írják Florenczből, hogy Rómából fontos közlemények táviratilag érkeztek az olasz kormányhoz, melyeket egy futár azonnal San Rossare-ba vitt öéghez Sartiges lemondásának a római nagykövetségről újra híre terjedt. A „Gazetta Piemontese“ azt a hírt is vette, hogy az olasz nagykövetségre a londoni udvarnál csakugyan Minghetti leend kinevezve. „ Az „Opinione“ szerint az új dohány-egyedáruság bérbeadására vonatkozó szerződés aláíratott. A kényszerfolyam tanulmányozásával foglalatoskodó bizottmány ülésében folyó hó 22-én a pénzügyér is jelen volt, s kijelentette, hogy bele nem egyezhet a bizottmány abbeli javaslatába, miként a bankó pénz forgalom csak 600 milliómban alapitassék meg. őt. a király jövő szeptember elején fog a tojano-i táborba kirándulni. Az „Esercito“ szerint a hadsereg ott jelenleg a rögtönzött erődítményi rendszert tanulmányozza, melyben a chaloni táborban a franczia csapatok jó sikerrel begyakorolják magukat. Állítják, hogy 10 percz alatt ezen rendszer által a hadsereg az apró fegyvergolyók ellen megvédheti magát. A Dél-Olaszhonra kiterjesztendő rendkívüli intézkedések újra szőnyegre kerülnek. A „Gazzetta Piemontese“ szerint Pallavicino sürgette volna a kormányt ezen égető kérdést minél szaporábban elintézni, s minthogy a tábornok nem a kiváló hatalom s rendkívüli rendelkezések barátja, úgy nagyon hihető, hogy a kormány belátván azok mellőzhetlen szükségét, nem fogja továbbra elhalasztani a teendőket. A San Pietro pápai gőzös nagy bakot lőtt. Mint az ,,Opinione Nationale“-t Civitavecchiából értesítik, négy egyént letartóztatott, mert garibaldistáknak hitte, s gyanuskodott,hogy az egyházállamba fegyvert szándékoznak becsempészni,de csakhamar kisült, hogy a négy egyén Caprejaból megszökött nápolyi lakos, s hogy nem Rómába, hanem Dél-Olaszhonba akartak menni a brigantik számát növeszteni. Bukarest 1868. jul. 27. (Bolgár Ügy Romániában.) A törvényhatóságok vizsgálatot tartván Petrozsánon a bolgár mozgalmi ügyben, kezeskedni bátorkodunk az itt közlendők hitelessége felöl. „Románul.“ Herczeg Stirbeynek egy petrozsáni bolgár haszonbérlője, közelebb elfogadván, hogy a föld, melyet bir, tám- és kiinduló pont legyen, el tudá ámítani a közfigyelmet, magtárai közül örökét állitván, mit nehány boglya szénájának felgyujtásával indokolt , holott maga gyújtotta fel azokat. A magtárak egy félre eső helyen s egy erdő mellett vannak, mely egy süni nádastóra rug. E helyiségek igen alkalmasak valának a bolgárok összegyülekezésére és különféle mozgalmaira. Gyurgyevón kibéreltek egy vontató hajót, azon ürügy alatt, hogy az erdőőrök fát hordjanak. E hajóra szállott mintegy 150 fegyveres bolgár, kik a gyimai őrség elől födve lévén, a partról nem látszhattak. Miután a Dunára szálltak, a csapat egy szigetbe evezett s innen julius 18-án átment a Dunán,azonban az éj tiszta lévén, a török határőrség észrevette és reájuk tüzelt; mindemellett a kiszállás megtörtént. Bolgár kiáltványokat találtak és néhány ládát, melyekben idegen áruczikkek ezége alatt fegyverek voltak nehány romániai bolgár és német kereskedőhöz czimezve. Azon okok egyike, mely őket ezen mozgalomra indította, az volt, hogy a török partok a szerb határok felé vonatván az őrség fedezetlen maradott. Másik ok , hogy a választások alatt a válazstók folyvást jöttek mentek szekereken a megye fővárosába s igy az összeesküdteknek Petrozsánba való szállítása észrevétlenül megtörténhetett , minthogy a mint mondánk, a közfigyelem e nagy politikai adtusra volt öszpontosulva. Halljuk, hogy le vannak már tartóztatva 1. Koloni haszonbérlő, a ki a felfegyverkezésnek és a csapat hajóra szállításának elnöke volt, s kinek fivére némi rokonságban lévén Cserlendivel* *, ez által közhitellel birt 2. A hajó tulajdonosa vagy kapitánya, a ki görög. 3. A ki a hajót kibérelte. 4. Egy bolgár, a ki orosz útlevéllel utazik 15 nap óta és a kinek léptei gyanút keltettek. A befogott bolgárok jellemet, erélyt és hazafiságot tanúsítottak feleleteikben. A csapat legnagyobb számban a bolgár légió tagja közül volt toborzva, mely miután Szerbiában fellázadt, feloszlatott ezelőtt mintegy két hónappal. Ebből mintegy kétszáz Romániába jött s a kormány őket több faluban szétosztotta és munkakeresésre utasította. Az expeditio vezérei, úgy hiszik, hogy Caradgia és Hagi Dumitru; ez utóbbinak szerb útlevele van. Az onnan túlról vett tudósításainkból kitűnik, * Gazdag görög kereskedő Bukarestben, s hogy a Balkán egy oldalán véres ütközet volt, melyben a bolgárok legyőzettek, de nagy hősiesség után. Jegyezzük meg, hogy midőn ezen dolog herczeg Stirbey egyik haszonbérlője által végrehajtatott. Ipsylanti is történetesen itt az országban volt, azonban ki ne tudná, hogy Ipsylantinak itt sok atyafija van és hogy Zim nicsen birtokos. A román kormány a leglelkiismeretesebb vizsgálat után a vádlottakat törvényszékekbe küldte, mielyt a mozgalom felől értesült, a helyszínéről egy főtiszt által a vláskai és teleormáni drabantok fegyverre szólittattak, egy század gyalogság Gyurgyevóba és 2 század lovasság Alexandriába küldetett s már előbb két század Zimnicsre. A határőrség megkettőztetett, bárminemű bolgár csoportosulás eltiltatott s a Dunán senki se mehet által, csakis a kijelölt helyeken és formaságok megtartásával. A Románul egy dörgős czikkben, mint utolsó gyógyszert ajánlja Ausztriának, hogy a románok és szlávok jogait adja meg mentői előbb, a haldoklót ez egy mentőszer még életre hozhatná ; különben veszve van, így a románismus még kiolthatná a magyarok vad orditozásait s megszűnnék a barbár üldözés, mely a románokra nehezedett. Tehát egyfelől a bolgár mozgalom titkos előkészitése, másfelől a magyar nemzet elleni folytonos izgatás : ez a Románul musza köpönyeges politikája. Csak bámulni vagyunk képesek, midőn olvassuk, hogy Macellariu ellen a szélső bal képes volt némán ülve maradni a képviselők padjain. R L. (Sz.) Páris, jul. 29. A leghosszabb ülés, mely 1852. óta volt, ez volt, mely novembertől júl. 28 ig tartott. Az ellenzék és kormánypárt egyaránt elégedetlen az eredménnyel, ami kivált az ellenzékre nézt majd semmi. Ha csak az nem, hogy a kormány és ellenzék meggyőződhetett a jelenlegi állapottali elégedetlenségről és annak tarthatatlanságáról. Az is most történt először, hogy mindenik miniszter részt vett a vitában. A franczia-belgaholland szövetséggel a „Morning Herald“, az angol kormány lapja is is foglalatoskodik. Sőt interpellate tárgya volt. A „Const.“ ebből azt a következtetést vonja,hogy tán Anglia is kilép hallgatásából, mely miatt Európa annyira megváltozott, úgy látszik, elfelejté e félhivatalos lap, hogy az interpellate nem a kormánytól függ, s ez nem lehet politikájának mérve s 2-szer,hogy nagyrészt az az oka Anglia visszavonulásának, mert Francziaországban nem birt biztos szövetségest. Napoleon hg a helyett, hogy Plombiersbe ment volna, Mendonba ment nejéhez, mint mondják, oka az, hogy a császár nem akar ott poliizálni és hogy a ligutjának nem akar politikai szint kölcsönözni. A herczeg azt mondja, hogy Ausztria csak évek múlva lesz abban az állapotban, hogy a külföldi politikában cselekvő részt vegyen, dicséri Andrássyt, szép jövőt ígér neki, de annál kevesbbé dicséri a Károly herczeget körülvevő férfiakat. Bécs, Prága és Berlinből egyaránt azt a meggyőződést hozta magával, hogy Németország egysége feltartóztathatlan. A választásokat hír szerint a jövő évre hagyják, míg mások azt állítják, hogy Roucer carlsbadi útja azzal is összeköttetésben áll, hogy a császárt rá akarja bírni, hogy még ez évben rendelje meg. A hivatalos jelölteket elhagyják, mert a nép épen azokra nem szavaz, akiket a praefret ajánl. Arman perét megnyerte, mert bebizonyult, hogy a hajó a két fél közül (amerikai) egyik szolgálatában sem állott. Johnson elnököt a perköltségben marasztalták el. Randon, Algír előbbi katonai parancsnoka most egy emlékiraton dolgozik, mely szerint Algíron csak a katonai uralom megszüntetése által lehet segítni. Baroche minister a concilium üggyel foglalkozik, a kormány ennek eredményére nagy fontosságot helyez. Lyons az angol követ kinyilvánító, hogy Anglia egy Franczia- és Poroszország közti háború esetén váró helyzetben tartandja magát. Florenczben Gualteriotól (volt minister) egy röpirat jelent meg „Róma, Olaszország fővárosa“ czímmel. 8 azt mondják, hogy ugyancsak ő Párisba küldetik titkos meghagyással ez ügyben Monpensier hg és neje nem maradtak Oportoban,hanem a Tajo torkolatában Belomanba mentek.A „Const.“ és„Etendard“utasítást fog kapni a belga holland bbö-