A Hon, 1868. szeptember (6. évfolyam, 200-224. szám)
1868-09-01 / 200. szám
mind a magyar országgyűlés, mind pedig a rercberáth elé, alkotmányszerű tárgyalás végett, de mint mindenben, úgy ebben is rettenetes lassúsággal halad a mi minisztériumunk. Végre a magyar és osztrák kormány küldöttjei e tárgy felett tanácskozandók a mr e hét folytán összeültek Bécsben. Mint látjuk, ez időszerűleg ügyeink elintézése végett mindig Bécsbe kell járnunk. A tanácskozás eredménye azonban legkevésbé sem elégíthet ki. Ott vagyunk, ahol voltunk. Az ügy végleges elintézése helyett újabb provisoriumot teremtettek. A ménesek ezutánra is katonai kezelés alatt maradnak, s majd csak az év végén történik meg, aminek most kellett volna: a végleges kettéosztás. Hja nem lehet mindent egyszerre, — vigasztalja magát a kormánypárt! — Érkövy Adolf pünkösdi királysága. Hogy a törvénybe iktaott paritásnak legyen valami nyoma a gyakorlatban is, sikerült a magyar minisztériumnak nagy erőlködés folytán Érkövy Adolfot a közös pénzügyminisztériumba bevinni. Akkor aztán jön trombitaharsogás, dobpergés , hogy íme, megvan a paritás, a közös minisztériumban magyar ember is van. De a dicsőség nem tartott sokáig. Mint a mai hivatalos lapból olvassuk,Érkövy már oda hagyta Bécset s sietett vissza hazájába. A közös minisztériumban magyar ember számára nincsen hely. — Országgyűlési tudósítások. A prágai országgyűlés felfüggesztette azon törvényt mely szerint a németek kötelezve voltak a cseh nyelv tanulására a tanodákban. Mint hallatszik az országgyűlés valamelyik közelebbi ülésén, melyen Beust, Herbst, Taaffe, Hasner és Kiener miniszterek is részt vesznek, érvényteleneknek nyilatkoztatnak ki azon képviselők megbízó levelei, kik az ismeretes „cseh képviselők nyilatkozatát“ aláírták, s az új választások azonnal elrendeltetnek. A képviselők pedig,mint előre látjuk, ismét megválasztatnak. A lembergi országgyűlésen legérdekesebbek jelenleg Zyblikiewicz és Smolka indokolásai, melyekkel ezek indítványaikat kisérik.— Galliczia, — ugymond Zyblikiewicz—az államnak évenkint 30 millió adót és 120 000 katonát ad, melyért az ország anyagiig és erkölcsileg megsemmittetik s lakossága úgy tüintetik, mint az állam ellensége Most egy új alkotmányt léptettek életbe a nélkül, hogy Gallicziának a szükséges autonómst megadták volna. Kötelssége tehát az országgyűlésnek nyilatkozni, megelégszik e a deczemberi alkotmánnyal vagy nem ; ha nem, úgy terjessze elő követeléseit és tanácskozzék azon módok felett, melyek által követelései kielégittethetnek. Ezt annál inkább kell tenni, minthogy törvény szerint joga van az országgyűlésnek a dec. alkotmány átvizsgálásával foglalkozni és követeléseket tenni. Smolka azt mondja, hogy az új alkotmány életbeléptetésével nagy igazságtalanságot követtek el Galliczián, most tehát az a kérdés,a tényekkel szemben mint lehetne ezen segíteni. Egyetlen mód a múlt évi mart. 2 án hozott határozat visszavonása, vagyis a rercksváthi követek mandátumainak megsemmisítése. Ezáltal legalább nem nagyobbodik a baj. A közönséges életben a felhatalmazó visszaveszi felhatalmazását, ha látja, hogy az ügy, melyet a felhatalmazott képvisel, roszul megy. Az ellen úgy lesz engedékeny, ha meg zakítjuk vele való viszonyainkat. Aztán Smolka áttérve Zyblikiewicz indítványára, ezeket mondja: A decz. alkotmányt vizsgálni vagy kritizálni mint sem ér. Meg van már az kritizálva s az ítélet is ki van mondva fejtette. Arra a kormány semmit sem hajt. Zybli jkiwcz indítványa úgyszólván csak parafv&áni akarja az enyémet s ha Zybli riewicz érdemjeleket elfogadna, úgy ezen indítványáért bizonyára kapna. Határozottan fel kell lépnünk. Ha a kormány feloszlatja az országgyűlést, az új választások még erélyesebb országgyűlést fognak létrehozni. Ha a kormány egyenes választásokat rendelne el a reichsráthba, valjon milyen képviselet lenne ez ? Az oly reichsráth, melyben Galliczia Cseh- és Morvaország ily választások alapján lenne képviselve, nem tarthatna tovább három hónapnál. Indítványomat tehát, mely a szegnek ép meg;: : talál, ajánlom az országggyűlésnek. A két indítvány majdnem egyhangúlag ugyanazon egy bizottságnak adatott ki jelentés végett. Turin, aug. 29. (M.) Valahányszor a franczia császár békés beszédet tart, mindannyiszor a sajtó riadót fújván felzavarja nyugalmukból az európai népeket. A Troyesi békebiztositások is hasonló eredményt szültek. A „Gazzetta di Torino“-nak írják Ferenczből, miként ott általános az abbeli meggyőződés, hogy a háború nemsokára ki fog ütni, s hogy Napoleon minden áron az olasz szövetség után törekszik. A „Pungolo“ szerint pedig a franczia s belga-hollandiai szövetség alapja máris megvehetett s csak Dánország beleegyezése hiányzik, hogy a szövetséget létrejöttnek mondani lehessen. Párisból is írják, hogy gróf Andrássy s Beust urak a franczia kormányhoz fordultak felhiván azt: ne hirtelenkednék a háborúval, s hogy válaszul Grammont sürgette a magyar osztrák hadsereg háborus lábra állítását, megígérvén kormányának közreműködését a netalán kötendő álomkölcsön ügyében. Még Rómában is kételkednek a béke fentartása iránt s nyakra főre háborús előkészítletek után látnak. A legutóbbi értesítések szerint a S. Sabina erődítmények felszereltettek s jelenleg várják a a város kerületei erősítik s naponta franczia csapatok szaporodását , az uj csapatoknak máris Civitavecciában szállásokat készitnek, azonfelül mondják, hogy a pápa beleegyezését adta arra, hogy a pápai hadsereg létszáma októberig 25 ezerre emeltessék, hogy a franczia csapatok egész 30 ezer főre szaporodjanak, s végre hogy egy 25 ezer emberből áló spanyol hadsereg az egyház államba bevonulhasson, így valósulnak a franczia csapatok kitakarodására vonatkozó hírek. Ezek a Troyesi békebeszéd viszhangjai! Párisból, a béke termékeny honából azonfelül még oly híreket is közlenek a „Gazzeta ói Toririno“val, melyek ha valósulnának, egynémely európai állam létezését koczkáztatnák, ugyanis az ott gyűlésező diplomaták az európai térképn nagy változtatásokat terveznek, a török Ázsia az orosz a török szigeteki Egyptom egy része az angol, Candia pedig Görögországhoz csatoltatnék, az európai Törökországitól egy bizanczi császárig alakulna Ooszhon véduralma alatt, Olaszban Tirolban,Francziaország pedig Éjszak felöl nyerne kárpótlást. Mit nyer Poroszhon s Ausztria, és ki lesz bizanczi császár, arról a párizsi értesítő mit sem szól, vagy tán arról a diplomaták is megfeledkeztek. De azért elég ebből ennyi is, hogy meggyőződhessünk az európai békeállapot szilárdságáról s a diplomatia békés indulatairól! Külföld- Francziaország.A „Liberté“ben Girardin egy Németországban megjelent röpiratt ismertet, melynek czime „Ki Németország örökös ellensége ?“ Szerző arra a következtetésre jut, hogy ez Poroszország és kormányának eszméi; küzdeni kell azon vészes eszmék ellen, melyeknek vezérlete alatt alapult meg az ország, és őszintén egyesülni kell Francziaországgal . És mit mond erre Girardin? Határozottan visszautasítja. Neki a Rajna kell s i y Poroszország'ól sem tagadhatja meg azt, mit magának akar : a hódítást. A Tempse pedig éppen az ő politikáját bírálja és azt mondja hogy7 az ő és a „Gazzette de France“ politikája közt csak időben van különbség. Girardin a természetes határokat követeli, de hol van az? A Rajnánál s itt logikája oda viszi, hogy Alsacot és Lotharingit is képes feláldozni. S mit érne el vele,? Egy oly határt, melyet sokkal kevésbé lehet védelmezni, aint a mostanit s ezenkívül elégüdletlen polgárokat. És az elszigeteltséget, mert a folyamok és hegyek most nem phitikailag választanak el, hanem szellemileg. Spanyolországot a Porenék nem védték meg, de az eszméktől elzárta. A „Figaro“ szerint két hír van elterjedve: 1. Az államminiszterség megszüntetése és Roubeman pénzügyminiszerré és a tanács elnökévé való kineveztetése. 2. A Seine Interieure praefectje Leroy Ernest belügyminiszterré neveztetnék ki Pinard helyébe. Nimesben még mind tart az izgatottság azon fiatal ember aiatt,kit a választásnál megsebesítettek. Most Sanier (ez neve) atyja, fia szerencsétlensége miatti bánatában meghalt. Temetésén sok beszédet tartottak a pártok egyesülésére. Az előbbi képviselő Demians (ki katholikus) felhasználta az alkalmat, hogy a pártokat egységre hívja fel. Ez szükséges, mondás, hogy azt, mit 16 évvel ezelőtt a pártviszályok közt elvesztettünk, visszanyerjük, ti. a szabadságot Különben a fiatal Sanier még mind veszélyesen van. A „Gaulois“ szerint a császár a Girardin által kiadott térképet 5 perczig nézte, s akkor épen oly nyugalommal, mint az előtt, összebajtá és adjutánsának adá át. A „France“ szerint Girgetti gróf és grófné 29-én Parisba érkezett. A spanyol követ egész Nancyig ment eléjök. Hétfőn fognak Fontaineblauba menni s ott egy ovatioval fogadtatni. Charabord gróf Frobsdorfból egy iratot bocsátott ki, melyben nem helyesli a Girgetti pár látogatását a Tuilleriák udvarában. A „Pays“ lapja élin ezt írja: „Kötelességünk, határozott dementivel lépni fel azon hírekkel szembe, melyeket tegnap a börze-épületben terjesztettek a császár betegségéről; a császár egészsége mit sem hagy hátra kivárni valót és sohasem volt virágzóbb. Bayer beszédére megjegyzi a „France“: „Mi e nyilatkozatokba nem helyezünk nagyobb horderőt, mint amennyi kell. Jól tudjuk, hogy a carlsruhei cabinet politikája már rég ez eszmekörben forog. De ezen egyesülési tervek következménye talán kétségesebb. Az utóbbi választások a vámparlamentre bebizonyították, hogy Badenben is egy hatalmas párt van, amely ragaszkodik a nasiybercegség függetlenségéhez. Másfelől a többi délnémet államok magatartása akadály a carkruhei tervekre nőtt. Végre Németországon sok pártatlan fő van és Európában sok éber érdek, amelyek a prágai béke határozatait és az alibin meghatározott és szabályozott szervezését az északszövetségnek komolyan vették Ezek fontos érvek, amelyeket ha Carlsruheban nem vesznek számba, azért nem marad el az, hogy Berlinben ne gondolkozzanak rajta, ahol hisszük, kevésbé sietnek Badenre rátenni kezeket, mint Bayer úr gondolja.“ Olaszország. Az „Univers“ fi írenezi levelezője, azt írja, hogy míg Menahrea hvatalban marad, a franczia olasz szövetség feletti alkudozások nem mozdulhatnak helyből Menabrea még mind vngadó a semlegességi poltika és a porosz szövetség közt és nagyon valószínű,hogy a porosz párt győzni fog. Olaszország,Poroszország, Oroszország és az Egyesült államok közt a legfontosabb kérdésekre néző egyetértés lenne, és ha Menabreát tőrbe nem ejtik, Florenezben nem lehet szó franczia szövetségről. A cselekvő párt, támogatja Llcnabreát, mert félnek, hogy Victor Emanuel ismét a franczia hálóba bukik. — Florenezből írják, hogy a király a két tábornokot maga elé idézte San Roseo e kastélyába Pisaruel ett ad audiendum verbum regin u. Victor Emanuel véget akar vetni azon b iránynak, mely Olaszország le kiválóbb két tábornoka között fennforog. Cialdini a következő gúnyos szavakkal zárja be utolsó röpiratát: „Soha tábornok szerencsétlen csaták után oly vigaszt nem nyert, mint Lamarmora tábornok : Olaszországnak megszerezte a vámegysrget és Velencét. Lamarmota megnyugtatik ebben a vigaszban “ „Augb. Alig. Z g.“-nak írják Florencból. A denmcraticus párt a hihetetlenséggel határos erőfeszítéseket tesz Garibaldit rábithatni, hogy a sokat emlegetett nápolyi meetingen részt vegyen, de az öreg nem annyira lehangolt, mint inkább a politikára meguntnak látszik lenni, miután az olaszok új forradalmi kísérletüket nem akarják a „feketék“ elűzésével kezdeni. E f. hó 17-ről szóló caprerai levelek jeletik, hogy de Viry admirális tisztikarával Madralena szigeten kikötött, s Caprera szigeten Garibaldi tábornokot meg akará látogatni, de az öreg boszosan vonult vissza lakának hátsó részébe, s nem mutatá magát. Amint látszik, a tábornok az emberekkel való találkozást, amennyire teheti, nélkülözni kivánja. Ha fiatalabb volna, úgy azt kellene hinni, hogy az ősök példáit tanulmányozva, komoly elhatározó tettre készül. De a jelenben ez nincs igy, mert az ősz aggastyán maga is bevalja, hogy számára is eljöttek ama napok, melyekről azt szók-