A Hon, 1868. december (6. évfolyam, 277-299. szám)
1868-12-01 / 277. szám
kötelezés jogát, az államnak gondoskodni kell a módokról, de nem akar mindenkit kizárni. A tjavaslat a tanszabadságot tévé alapelveül, mert alkotmányos államban ez, mint a sajtószabadság nélkülözhetlen. A népoktatás nagy áldozatokba fog kerülni, s azért nem lehetet a létező intézeteket, melyek mind felekezetiek, azonnal államiakká átalakítani. Azon kérdésre, hogy, ki viselje a népoktatás terheit, költségeit, szóló azt válaszolja, hogy elsősorban ugyan a szülők, de miután közös, általános érdek, mindnyájan adózni tartozunk reá. Azon kérdésre nézve, hogy kire bizandó, a népokt. vezetése, a kormány azon elvből indulván ki, hogy a vezetés czélszerű legyen és hogy sokan vegyenek benne részt, mi által az általános érdeklődés fokoztatik, a centrális eljárásnak eléje helyezte a községi rendszert, iskolai székeket állitván fel. Végül kéri, hogy fogadtassék el a tjavaslat tárgyalási alapul, mert meggyőződése, hogy habár annak vannak hiányai is, de főelőnye, hogy practicus. Ezután Simor hy prímás emelt szót. Az osztrák delegatió decz. 1-én tartott ülése. Elnök, Kaiserfeld 11 óra után megnyitja az ülést. Jegyzőkönyv hitelesítés után a budget bizottság benyújtja jelentését a külügym. két emlékiratáról : a) a consulsági ügy személyzeti és javadalmazási állapotának új osztályozása tárgyában b) az alsóbb diplomátiai tisztviselők személyzeti létszámának és fizetési viszonyainak tárgyában. Miután az emlékiratban lerakott elvek keresztülvitele újabb költségekkel nem jár, a bizottság indítványozza anélkül, hogy a jövő delegatió tanácskozásainak elejébe vágna, miszerint a delegatió az emlékiratot tudomásul vegye. Elnök jelenti, hogy a magyar delegatió kiküldte 1. a külügyi min. 2. a tengerészeti budgetről szóló határozatait. Kiadatnak a budget bizottságnak mielőbbi összehasonlitás és jelentéstétel végett. Napirenden van : a tengerészet rendes költségvetésének tárgyalása. Vidulich olvassa a bizottság jelentését. Átalános vitára senki sem jelentkezik. A részletes vitánál a köv. pontok vita nélkül fogadtatnak el: 1. közp.vezetés 105.131 ft. 2. Hatóságok és hivatalok 301.821 ft. 3. Felszerelt és tartalék hajók 1.366.465 forint. 4. Csapatok és intézetek 967.642 ft. 5. Elkülönítettek 365.269 ft. A 6. pontnál Tegetthoff emel szót s kívánja, hogy a hajóépítések és gépekre kért összeg teljesen hagyassák meg és a bizottság által javaslatba hozott 58,649 ftnyi levonást ne hagyja helybe a delegátió. KUbeck és Mensdorf támogatják Tegetthoffot. Vidulich előadása a bizottság véleménye mellett szól. Szavazásra kerülvén a dolog a bizottság véleménye elvettetett s Tegetthoff óhajtása szerint az egész összeg megszavaztatott. A tárgyalás folytattatik. — (A m. k. irók segélyegylete javára) vasárnap f. é. dec. 3-án a m. akad. palotájának dísztermében déli 12% ór. tartandó zenészek és szavallati akadémia műsorozata. Első szakasz: 1. Karének, előadja a budai dalárda. 2. Két ó magyar egyházi ének, Kályoni XVII. századbeli gyüjteményéből,harmoniumon,Kaiser Ernst Henrik énekkiséretével, előadja Bartalus István, 3. A költő halála, költemény Szász Károlytól, szavalja Felekiné Munkácsi Flóra asszony, 3. Ábránd „La Straniera“ dalműből, Thalbergtől, előadja zongorán Lépesy Ilka k. a. 5. „Magyarok istene“, Petőfitől. Zenéjét szerzette Erkel Ferencz, előadják Pauliné asszony Dubez P. és a szerző. Második szakasz: 1. a) Blacksmith-változatok. Hendeltől, b) La Regatta Veneziana, Liszt Ferencztől. Előadja zongorán Temesi-Reitter Mária k. a. 2. Magyar népdalok.Énekli Füredi Mihály, 3. Ismét magyar lett a magyar. Költemény Petőfitől, szavalja Feleki Miklós. 4. Egyveleg, összeállította és balkézzel zongorán előadja gr. Zichy Géza. 5. Karének, előadja a budai dalárda. Helyek ára: Körszék 3 ft, számozott szék 3 forint, bemeneti jegy 1 forint, bemeneti jegy 60 krajczár. Mindennemű jegyek kaphatók: Rózsavölgyi és társa, Treichlinger, Ráth Mór, Pfeiffer testvérek, Lampel Róbert és Eggenberger Ferdinánd mű és könyvkereskedésekben. Turin, nov. 24. 1868. (M.) A képviselőház hihetőleg sokkal látogatottabb leend,mint a szülinapok előtt volt; a képviselők is nagyobb összetartású szervezettséget mutatnak. A jobboldal követve a kormány meghagyását tanakodott a teendők felett, a bal is már több értekezletet tartott, melyek eredményéről azonban mit sem lehet mondani; sokan azt hiszik, hogy az ellenzék titokban akarja határozatait tartani, mások pedig azt tartják, hogy kivéve az elnöki jelöltséget, melyre Crispi szemeltetett ki, semmi másban nem határozott az ellenzék. A „Secolo“ azonban közli az abbeli hírt is,ámbár annak valóságáról kétkedik, hogy az ellenzék az elnökválasztáskor kijelenteni szándékozik, miszerint a választást nem tekintheti politikai jelleműnek. A hírlapok sokat beszélnek a reformokról, az új adók kedvező eredményéről s a deficit csekélységéről, azonfelől a hadügyér a hadsereg létszámát leszállítván tanúságát adja a megtakarítási vágyainak, ily módon előkészítve a közvélemény s egy jól sorakozott kormánypárttal fog a minisztérium síkra szálni; de azért így rendezett erélyes s kitartó ellenzéknek nem csak hogy lehetséges a minisztériumot megingatni, hanem még megbuktatni is lehet, minthogy kétséget sem szenved, hogy a jelen minisztérium népszerűségre soha sem fog vergődhetni. A harmadik pontról vagy az olasz balközépről mit sem mondhatni, a szünnapokban léteiének oly kevés jelét adta, hogy sokan azt hiszik, már nem is létezik, vagy ha igen,úgy nem sokára, a két párttal fog összeolvadni. Az „Italiá“-t értesítik, hogy a franczia császár meghagyásából ő sz a Montis Tognetti politikai vétkesek halál ítéletét élethossziglani rabságra változtatta, de fájdalom a „Nazione“ szerint a kegyelem csak a bűnösök egyikére szól, mialatt a másiknak az megtagadtatott. A „Gazzetta d'Italia“ szerint a kormány elhatározta Rossininak emlékszobrot emeltetni, a megkívántató költségek egy, a nemzeti aláírásokból befolyandó összeggel leendnek fedezendők. Az „Italia“ pedig arról értesül, hogy a hadügyér meghagyta volna a vállalkozóknak, szállítmányaikkal akként intézkedni, hogy nem sokára három annyi szállítást leendnek hivatva átszolgáltatni, mint amennyi az 1866-ki hadjáratkor tőbb követeltetett. Ezen hírnek azonban ellenmondani látszik a „Corriere Italiano“ által adott abbeli tudósítás, miszerint az 1843-ki korosztály korlátlan szabadsággal fog elbocsáttatni. A Siciliából érkezett hírek eléggé nyugtalanítók. A „Gazzetta Piemontese“ azt hiszi, miként a sziget jelen kedvetlen helyzetének — ha épen nem egyedül — de mindenesetre fő oka az,hogy az önkormányzati elvek nem érvényesíthetnek; a nyomasztó helyzetre azonban nagy befolyással van a keresethiány miatt naponta növekedő nyomor, melynek következtében a közbiztonság daczára a rabló üldözési fáradozásoknak, csak óhajtás s sikeretlen törekvés marad. Igaz, hogy Olaszhon ámbár nyolcz év óta a brigantik kiirtására törekszik anélkül, hogy valaha a „statárium“ eszibe jutott volna, mit is csak helyeselni lehet, s nem is hiszem, hogy találkozni fogna csak egy művelt nemzet is, mely azért az olasz kormányt megróhatná, tekintve a kétségbevonhatlan igazságot, miként a bitó ha mindjárt is a szerencsétlent a létezők sorából kitörli is, soha sem képes az erkölcs magvát elhinteni, s hogy az erkölcs nem a terrorismus, hanem egyedül a nevelés gyermeke; mindazonáltal,ha a kormány annyi sikeretlen kísérlet után végre is meg tudna válni az annyira bálványozott központosító elveitől, a sziget helyzete gyorsan jobbra fogna változni. Nápolyban pedig a Vezúv kitörése kezdi aggodalomban tartani a lakosságot. A „Gazzetta Piemontese“ szerint a láva hullámok a hegylábnál fekvő falukat fenyegetik s már is egy néhány szétszórt házat megrongáltak. Mazzini egészsége javulóban van, az „Unita Italiana“ Luganóból vett tudósításai megnyugtatóak, a „Priforma“ pedig állítja,miként a nagy forradalmár életét vész nem fenyegeti. A „Cittadino di Trieste“ hivatalos körökből tudósítások alapján közli, hogy az olasz - osztrák kormányok egyetértve az Udine-Tontebba-i vasút kiépítése érdekében szerződésre léptek a Rudolf vaspályával. Megjegyzendő hogy az érintett vasút Udine- Triesttel s ez utóbbit a közép - felső német tartományokkal a legegyenesb összeköttetésbe fogná hozni, s ezen város világkereskedelmi helyzetét biztositni. — (Vancsa püspöknek) érsekké neveztetéséről Balázsfalván mit sem tudnak s e hit csak a magyar lapokból szárnyalt el hozzájuk. — (Magyarország) adóhátraléka a pénzügyminisztérium kimutatása szerint csak 40.000000 forint. — (E napokban) két ember a Gellérthegy és Budasf erdő közt, hol a Duna partja magasabb párkányt képez mint másutt, egy csolakot vontatott maga után, midőn egyszerre a kötél elszakadt s az első, kinek a kötél derekára volt kötve, fejjel oly szerencsétlenül bukott le, hogy rögtön szörnyet halt. — (Laub) harmadik és utolsó négyes kamarai hangversenye holnap, dec. 2-án lesz következő programmal: F-moll négyes Volkmanntól, D-moll sonata Beethoventől és Schubert D moll négyese. — (Laub N. és társainak) második vonónégyes hangversenye ismét oly élvezetet nyújtott a zenekedvelő közönségnek, milyenre a pestieknek csak ritkán nyílik alkalmuk. Beethoven nagy, 6 részből álló b-dúr négyese volt az első előadott mű, melynek mély classicitását épen oly sikeresen tudták kitüntetni az előadók, mint Schumann zongoranégyesének magasztos harmóniáit és Mendelssohn d-dúr négyesének édes dallamait. A közönség gyakori lelkesült tapsokkal fejezi ki elragadtatását. — A „k. k. priv. österr. Staatseisenbahn-Gesellschaft“ jövedelmét az állam biztosítja, s így a biztosított kamatok fizetéséhez Magyarország is hozzájárul, mindamellett akkorig a közlekedési ügyér, úgy látszik, nem ért reá a változott viszonyokhoz képest annak czime átváltozását eszközölni,nem különben a társaság körében a fizető Magyarország érdekeit kellőkép biztosítani. A következő eset legalább arra mutat, hogy az államvaspálya-társaság, még mindig úgy cselekszik, mintha Bach korszaka virágoznék. Itt Pesten ugyanis egy pályaorvosi állás megürülvén, az igazgatóság nem tartotta szükségesnek a pályázatot magyar lapokban is kihirdetni, hanem csak a „Wiener medicinische Wochenschrift“-ben tette azt közzé,s ráadásul az említett pályázatban még az is benn foglaltatik, hogy a nevezett állás elérésénél azok,kik a bécsi műtőiskola növendékei, előnyökben fognak részesíttetni. Tehát nem a legképesebbnek akarják azt adni, hanem a bmsi egyetem számára kiváltságot akarnak biztosítani, holott tudjuk, miszerint a bécsi sebészeti kórodai tanárok szüntelen panaszkodnak, hogy nincs elegendő tananyag, míg ez a pesti egyetemi sebészeti korodán mindig bőségben van, s épen ezért itt a ma főnövendékeknek maguk kiképzésére sokkal több mód és alkalom nyujtatik. Egyleti hirek. — (A pesti m. k.tud. egyet. bölcsészek önk. körének) könyvtárát Heckenast G. ur legújabban 50 tudományos és igen értékes müvei szaporította, a miért a kör nevében legőszintébb köszönetét nyilvánitja Mortenson Ede, a köve. i. elnöke. — (A m. k. József műegyetem) segélyegylete nov. 24 én tartott közgyűlésén elnökké jön Bartók Ágost, a bizottmány pedig Baranyay Géza alelnök, Körmendy Gyula pénzt. Demeter Ferencz, Czibor Vilmos, Szily Jenő főjegyző, Kárász Emil szertárnok, Hanny Béla, Virágh Lajos, Sólyom Fekete Zs. alj. és Virágh F. rendes tagokból lett alakítva. A segélyzés háromféle uton történik. Az egylet ugyanis segélyzetteit havi pénz- és szertári illetékben részesíti, és egyszersmind gondoskodik arról, hogy alsóbb intézetekben tanuló ifjak mellé mint nevelők, vagy mint tanítók alkalmazást nyerhessenek. Ez utóbbira nézve a bizottmány felkéri mindazokat, kiknek tudomásul van ily nemű állomás üresedésről, hogy azt a bizottmánnyal levélben tudatni szíveskedjenek. Az egylet helyiségei Budavár műegyetem első emelet.