A Hon, 1872. június (10. évfolyam, 125-149. szám)
1872-06-07 / 130. szám
130. szám, X. évfolyam, Kladd-Mvatal: Ferencziek tere 1. ti. földszint Előfizetési dij: Postán küldve, vagy Budapesten hAzhol hordva reggeli és esti kiadás együtt i 1 hónapra.............................1 frt 85 kr. ; • hónapra.................................6 . 60 . 6 hónapra..................................11 n __ B a* esti kiadás postai különkiadáséért alulfizetés havonkint . . . . 80 kr. i á* előfizeti» as év folytán minden hónapban megkezdhető, ennek bármely napján történik . I», mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. POLITIKAI ES KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Esti kiadás. ___________________________________________ Választási határnapok. Zomborban jun. 26-án, Körmöczbányán jun. 17-én, Komárom jun. 25-én, Szeged jun. 25-én, Kikinda városi kerülete jul. 1-én, Nógrád megye jun. 21-én, Árva megye. jun. 20-án, Tolnamegye jun. 20-án, Bácsmegye jun. 20-án, Szepesmegyében jun. 26. Pestmegye évnegyedes közgyűlése. (Negyedik nap. — Jun. 7.) Elnök Zichy Ferraris Victor ur főispán megnyitván az ülést 10 órakor, olvastatik és hitelesíttetik a tegnapi ülés jegyzőkönyve. Miellett a közgyűlés áttérne a napirendre felolvastatott a belügyministerum leirata, melyben a Mártonffy György szolgabiró felfüggesztése által üresedésbe jött szolgabirói állás betöltési jogát a főispánra ruházza. A közgyűlés előtti határozatához híven fentartja azon jogát, hogy a megüresedett tiszti állomásokat a közgyűlés szokta betölteni, s elhatározta, hogy e rendelet ellen az országgyűléshez fog felebbezni. Bérczel község elöljárósága panaszt emelt Vozárik János kath. káplán ellen, a ki a község lakosai között ellenségeskedést, ingerültséget és ellenségeskedést támaszt; a népet izgatja egymás ellen, korteskedik, s azzal ijeszti a népet, hogy az 1050 hold földterület elvétetik tőlük, ha Máriássyra szavaztak. Hunczur gazembernek mondta a baloldaliakat, s leginkább a magyarok ellen intézett támadását. Dabacsa a múlt országgyűlési választás alkalmával is korteskedett, zavart idézett elő s e miatt be is volt fogva. Pünkösd napján muzsikaszó mellett itatta a népet s midőn a községházán az összeíró bizottság tagjainak névsorát, látta, felkiáltott: csak egy becsületes ember van köztük s az is jobboldali — a többi mind gazember ; különösen Halász Boldizsárt szidta, a ki nézete szerint rég megérdemte volna, hogy felakaszszák, s ö ha tehetné 100 botot vágatna rá. (Szép a káplán ur humánusságától!). Többen a vizsgálat elrendelését s e végre egy bizottmány küldését kérik. Pilisy a legnagyobb hévvel kiáltott fel és izgatott hangon tiltakozott ez eljárás ellen; a biró és a többi elöljáró panaszát „pletykádnak mondta. Ivánka Imre,’Jankovich Miklós, komoly, higgadt hangon igyekeznek lecsöndesiteni a tulhevült szónokot, s figyelmeztetik, hogy a község elöljárósága panaszát nem lehet pletykának mondani, s nem lehet eltűrni, hogy valaki a nemzet védpajzsa alatt álló egyéneket gazembereknek nevezze. Pest, 18721 Péntek, jun. 7. Szerkesztési iroda : Ferenczi e Mere 7 sz. Beiktatási díj » • hasábos ily féle betű sora .■ . . 0 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért . .80 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Nyílttéri 6 hasábos petitsorért . . . SS kr. 8JF* Az előfizetési és hirdetményi dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető Illás SÍI költmény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmintetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Pest, junius 7. Pest, jun. 7. A pestvárosi választásoknál gyakorolt kormánypresszóra nézve halmazszám érkeznek az adatok. Ma az „erdélyi vasut“ hivatalnokai köréből, teljesen megbízható kézből vesszük e sorokat: „Tekintetes szerkesztőség! Hogy mennyire gyakorol a m. kormány presszót még a vasúti hivatalnokokra is, íme egy kis példa : Egy hivatalnok társam,mint terézvárosi igazolt választó elveinél fogva erősen működik a Jókaipárt mellett. Ezt megtudva egyik főfelügyelő úr, szemére lobbantotta, hogy mikép merészkedik ő a baloldal mellett korteskedni, sőt a főigazgatóság állítólagos meghagyásából mindennemű ürügyek alatt szegény hivatalnoktársaimat üldözni kezdik. Hogy mi módon történik ez, ezt legfeljebb szóval magyarázhatnám meg. Tehát azért, hogy a vasúttársulatok az állam részéről kamatbiztosítás jótékonyságában részesülnek, a vasúti hivatalnoknak ne legyen szabad politikai meggyőződése? Vagy talán a főfelügyelő és igazgató urak érdemjeleket óhajtanak nyerni a magas kormánytól bokros deákpárti korteskedési érdemeikért ? Adjuk e közleményt minden megjegyzés nélkül. A tény botrányos volta fölöslegessé tesz minden commentárt. Pulszky ominózus beszédére, mely a túloldal cynismusig őszinte nyilatkozatainak egyik, választások idejében szerfölött rendkívüli példánya, ismét vissza kell térnünk. A „Napló“ tudvalevőleg megretirált e beszéd mellől, mely a jobboldal és múltunk szabadságvédő, hazaszerető férfiai - a Csákok, a Bocskayak, a Thökölyek, a Rákóczyak — között megtagad minden közösséget s nyiltan, sőt henczegve mondja ki, hogy a jobboldal azon párt művének örököse, mely nemzeti szabadságunk és önállóságunk védőivel szemben állt. A „Napló“, mint mondók, nem volt elég nyílt, vagy nem bízott a pártja által alkotott corruptio országos voltában annyira, hogy e felfogásnak igért hozsannáját világgá merte volna bocsátani. Planem hát — nemcsak egy lyukból fú a szél. A „Pester Lloyd“ utólagosan szószerinti terjedelmében közli e beszédet, s hogy valaki tévedésben ne legyen e „kitüntetés“ jelentősége iránt, ma lapja élén, szép ciceró betűkkel meg is írja, hogy mennyire igaz a Pulszky felfogása, s mennyire Magyarország szabadságának, függetlenségének és jogainak védője a baloldal, s mennyire nem az a jobboldal. Ez ellen nincs kifogásunk. Chacun a son gout, s bár siralmas dolog is, de ha úgy tetszik a „Lloyd“-éknak, hogy a hazaszeretetet sem kell már arra, hogy itt pártot teremtsenek, tetszelegniük — legyen az ő akaratuk szerint. Azonban akkor tiltakoznunk kell a további ámítások ellen. Pedig hát ez folyik javában, szünet nélkül. A „Lloyd“ ugyanezen számában alig egy hasábbal leebb Királyi Pál úr a ferenczvárosi kormánypártot nemzeti pártnak mondja. Mi tiltakozunk az ellen, hogy Magyarországon a Carafák ügyének nyílt és bevallott örökösei valaha nemzeti pártnak mondhassák magukat azokkal szemben, akikre nézve maguk hirdetik, hogy Magyarország szabadsága, függetlensége és jogainak a múltban is sokat kiállt, de soha össze nem tört, általok azonban mire se becsült zászlaját lobogtatják. A horvát kérdés, jobboldali lapok szerint, elintéztetek; hogy mikép, azt természetesen senki sem tudja, ha csak a bécsi „Deutsche Zeitung“ nem, amely szerint a magyar kormány elhatározta, hogy egy középpártot alakít, a Zsivkovics-féle programm alapján mely tudvalevőleg lényegében szintén a nemzeti párt programmjával azonos, de mégis mérsékeltebb. A nevezett lap részleteket is tud közölni egy új pártról, nevezetesen, hogy vezére Prica, a horvátországi legelső jogászok egyike, s most az igazságügyi szervezet főnöke leend. A nemzetiek közül a mérsékeltebbeket, az unionisták közül meg mindazokat remélik e pártnak megnyerni, kik a kiegyezés revisiójának nem oly merev ellenségei, mint azok, kik az utóbbi választásokat vezették. E párt alapját különben nyolcz újonan választott, s még egyik párthoz sem tartozó képviselő fogja alkotni. — így a bécsi lap, mely határozottan állítja, hogy jó forrásból merít; ha közleménye csakugyan kormányforrásból származik, figyelemreméltó annyiban is, hogy a kormány ebben mondja ki először, hogy szakít azon emberekkel, kik most a horvátországi hivatalkonczokon rágódnak, s kik körülbelül minden horvátországi bajnak okai. Különben ma annak is érkezett híre, hogy bánná Pejachevich László — ki tudvalevőleg nem rég elpártolt az unionistáktól — fog kineveztetni. Vacanovich urat egy magyar belügyi miniszertanácsosi székbe fogják — állítólag ültetni. Francziaországban legújabban Jules Favre ügye vonja magára a figyelmet. Ő ugyanis azon bizottság előtt, mely a szeptemberi kormány tetteinek vizsgálatával van megbízva kijelentette, hogy ő a hibás azért, hogy a keleti hadseregnek Svájczba kellett menekülnie, mert nem értesítette Gambettát arról, hogy ezen hadseregre a fegyverszünet nem terjesztetett ki, s e miatt a nevezett hadsereg nem folytatta menetét Besancjon felé. A távsürgöny, melyet akkoron Jules Gambettához küldött, így hangzik :Favre „Versailles, 1871. január 28. este ll/2. Jules Favre, külügyminister a toursi delegálthoz. Ma egy szerződést irtam alá Bismarck gróffal. 21 napi fegyverszünet köttetett. Február 15-ikére Bordeauxba gyűlés hivatott egybe. Tegye ön ezen tudósítást egész Francziaországban közzé. Hajtsa végre a fegyverszünetet s hirdesse ki a választást február 8-dikára. A kormánynak egy tagja Borteaux megy, Jules Favre.“ A nap hőse pedig Gambetta, kinek genjeje elvégre is fölküzdi magát érdemelt polczára, daczára politikai ellenesei áskálódásainak, a honvédelmi törvény részletes tárgyalásának folyamában, a nemzeti védelem kormányának volt dictátora vitte a főszerepet s több módosítás egyenesen az ő műve, s a sajtó elismerésével is találkozik. Nevezetes a franczia közéletben a „Bien public“ -nak egy czikke, melyet az olasz koronaherczeg hivatalos német lapok által annyit dicsőített és magyarázott berlini útja alkalmából irt. A czikk így hangzik: Nincs oly rosz ízlésünk, hogy szemrehányást akarnánk tenni az olasz koronaherczegi párnak az utért, melyet udvariasságból, személyes érdekből, vagy egyéni élvezet kedvéért Németországba tettek. A herczegi egyéneknek kedvök telik benne, hogy egymást látogassák, az egyátalán nem jelentékeny dolog, ha mindjárt egypár százezer frank elpazarlásáért gáncsolható lenne is. A jelen látogatást tehát nincs okunk egyébnek látni, mint az Európa némely államai közt uralgó jó viszony tanújelének. Ha azonban ez esettől eltekintünk, nem kell épen túlságos éles látással bírni, hogy észre vegyük,miként Olaszországban van egy sereg diplomata, kik Francziaországot gyűlölik, s úgy tesznek s beszélnek, mint legnanagyobb ellenségeink. Nem teszünk különös indiseretiót, midőn Sella ministerelnököt, mint e liga legbefolyásosabb emberét jelöljük meg, mely liga szent lehet ugyan, de semmiesetre sem észszerű. — Fölösleges bizonyítékokat idézni erre, mert ez világos tények által igazolva van. Szemben ezen folytonos intrigákkal, szemben ezen erőszakos szellem legutóbbi nyilatkozataival, szemben e sajnálatraméltó iránnyal, helyén látjuk, az olaszokhoz, kik még megfontoltságukat, nyugodt ítéletüket nem vesztették el, testvéri felszólalást intézni, s tőlük azt kérdeni nyíltan, várhatnak-e a franczia kormány ellen irányzott eme, habár csak szenvedéleyes ellenségeskedéstől valami jót, vagy más szóval: mit akarnak azzal, mi annak a czélja ? Tudvalevőleg a „Bien public“, mely után e sorokat közöljük, Thiers egyedüli közlönye. Thiers — távirati értesülés szerint — a pénzügyi bizottság ülésében úgy nyilatkozott, hogy a budget-tárgyalás gyors elintézése a Poroszországgal folytatott alkudozásokra kedvező hatással leend. E nyilatkozat is arra mutat, mintha igaz lenne a hír a nemzetgyűlés közelebbről történendő elnapolásáról.Thiers különben egy a nyersanyag megadóztatása tárgyában tartandó beszédre készül. Olaszországból távírják , hogy Lanza miniszerelnök beadta lemondását s csak társai kérelmére vonta vissza e lemondást még ideiglenesen. Algírból Francziaországra nézve egy igen kedvezőtlen s eddigelé páratlan hir jön. Ugyanis az ott állomásozó 3-ik Zuav-ezred százhuszonkét, elsassi születésű harczosa, a békeszerződés értelmében a német nemzetiség mellett nyilatkozott s s igy rögtön elbocsáttatott. Franczia forrás szerint ez eredmény oka a tisztek nem emberséges eljárásában keresendő. Választási mozgalmak. A pest-lipótvárosi ellenzék szűkebb bizottmánya értesíti e városrész választópolgárait, hogy a Lipótváros ellenzéki követjelöltje dr. Akin Károly f. hó 9-én (vasárnap) pontban d. e. 11 órakor a vigarda nagy termében fogja megtartani programmbeszédét, melyre a választók tisztelettel meghivatnak. Borsod megye déde3i vál. kerületének ellenzéki képviselőjelöltje Kegrevich Béla gr. választóihoz intézett programmjából átvesszük a következőket : Egy eszme lelkesít, egy őzés vezérel engem mindenek fölött, és ez eszme, e czél: nemzetemnek, mint magyar nemzetnek fenállását biztosítani, fejleszteni, biztosítani Magyarországnak önálló állami életét; mindent ez eszme létesíthetésének, e czél elérhetésének a szempontjából ítélek meg; életemet, szabadságomat, vagyonomat, mindent kész vagyok feláldozni e végczés biztosításáért. Ezért vívtak őseink, ezért folytak ezredéves küzdelmeink, s ez a legszentebb kötelességünk ma is, a midőn délről úgy, mint nyugatról és északról, a rokon népfajok eggyé olvadásának törekvését, néhol a már létesült egyesülést szemléljük, s méltán kérdhetjük, hogy ezen óriási államokat döntő és alkotó küzdelmek közepette, várjon aránylag kicsi területünkkel és fajrokonok nélkül, csekély számunkkal, hogy őrizhetjük meg a jövőben őseink ránk hagyott szent hagyományát, a magyar nemzetnek, Magyarországnak fenállását. Ne várják tehát tisztelt választóim, hogy én ez alkalommal mindazon reformkérdésekkel foglalkozzam, amelyek az eddig megjelent s tudomásomra jutott programmokban az illető képviselőjelöltek által kitűnő figyelemben részesítettek; nem azért, mintha e kérdések nagy horderejét nem méltányolnám, avagy hazánk viszonyaink kellő tekintetbevétel létesítendő reformhoz hozzájárulni sem akarnék, s nem óhajtanám mindenben az okszerű haladást, hanem azért, mert elsősorban a nemzet lételét közvetlenül érdeklő kérdések megoldását tartom én égető szükségnek, és mert csakis azoknak megnyugtató megoldása után lesz itt az ideje annak, hogy a — nézetem szerint is — sürgős újításokkal, azok megoldásával foglalkozzunk, s mert pártunk előbbre való köteleségének tartom , az ez irányban való haladást minden egyéb reformkérdés kezdeményezésénél. Óhajtom, hogy pártunk mindenekelőtt oly állást foglaljon, amely már magában visszautasítja azon föltevést, mintha hajlandók lehetnénk szövetkezni bármely párttal vagy párttöredékkel, avagy egyénnel, akik a magyar politikai nemzet ellen nemzetellenes politikát folytatnak, vagy pártczéljaik elérésére, a társadalmi rend ellen való következetes izgatással oly politikát űrnek, amelynek diadala forradalomra vezet, megakasztván ez által a fejlődést, megfoszt létezhetésünk főfeltételétől, a nemzet megerősödhetésének bekövetkezésétől s a kitűzött czélhoz nem vezet, de igenis eltávolít attól. Szükségesnek tartom, hogy balközépi pártprogrammunk azon pontját, amely 1867-iki kiegyezés megváltoztatására irányzott törekvéseinkről szól, határozottan körvonalazzuk s azáltal világosan kifejezzük, hogy e törekvések nem czélozzák a létező állapotok halomra döntését, hanem a kiegyezési törvényen eszközlendő oly változtatásokat, amelyek hazánk anyagi és szellemi fejlődésének és a monarchia belbékéjének megzavarása nélkül létesíthetők, s a magyar nemzet jövőben való fenállásának hathatós tényezői. Helyesen jegyezte meg Ghyczy Kálmán választóihoz intézett nyilatkozatában , hogy az 1867-ki kiegyezés nemcsak magyar törvény, hanem oly államjogi egyezmény is, amelyet csakis a két félnek beleegyeztével és a közös fejedelem szentesítésével lehet megszüntetni. — Habozás nélkül bevallom, hogy volt idő, amikor hazám és nemzetem helyzete olyan oly, hogy a forradalomra és oly események fejlesztésére, amelyek bekövetkeztével a létezett viszonyok erőszakosan változtattak volna meg, közreműködni egy perczig sem ingadoztam, mert nemzetem iránt való kötelességnek tartottam azt akkor; de ma, amikor az egymást gyorsan követett nagy hadjáratok után nem egy európai függő kérdés lett megoldva , s az átalános fegyvernyugvást minden nemzet saját ereje fejlesztésére anyagi és szellemi haladására használja fel : nemzetem elleni bűnnek tartanám oly politika követése vagy támogatása által veszélyeztetni e fejlődést, amely politika a forradalomra vezet, s amely forradalom nem lehetne ez esetben soha a nemzet érdekében keletkezett. Óhajtom, hogy a balközép ne avatkozzék őfelsége többi országainak belügyi kérdéseibe , de mindig amikor a kizárólagosan őket érdeklő kérdésekben a nyilatkozat elkerülhetlen szüksége forog fenn részünkről, azok nyilatkozatainkból sohase magyarázhassák ki az oly törekvések támogatását, amelyek akár föderalistikus, akár más jelszó alatt tulajdonképen csakis a német elem hegemóniája ellen és annak megdöntésére irányozott üzelmek, s ez által a német elem bennünk őszinte szövetségeseit ismerje fel. Óhajtom elvégre, hogy a balközép a nagy német birodalommal szemben eddig követett külpolitikát a jövőben is magáénak vallja és támogassa, hogy a monarchia föderalistikus alapra való helyeztetését ép úgy, mint a külpolitikának a jelzet iránytól eltérőíeg való vezetését a magyar nemzet érdekével ellenkezőnek tartván, kimondja, hogy e két pontban foglaltak képezik fő föltételét őszintén barátságos visszonyunknak az ő felsége többi országaival. Néhány lap azt a hírt terjeszti, hogy az érsekujvári kerületben b. Baldácsy Antal visszalépni szándékozik a jelöltségtől. Mint lapunkat Érsekújvárról értesítik: e bírt az ottani jobboldal koholta s csempészte be több pesti lapba elég becstelenül, hogy a könnyenhivő népben zavart keltsen s a szavazosban halásszon. Ez is a jobboldal „tisztességes eszközei“ közé tartozik! Levelezőnk igen csodálja, hogy oly emberek hagyják magukat ily hírek terjesztése által egy Wodiáner érdekében eszközül fölhasználni, kiket eddig a kerület közbecsülésben álló polgáraiként tisztelt. Tudósítónk szerint b. Baldácsy ügyei az érsekujvári kerületben oly fényesen állnak, hogy az a visszalépésre nem is gondolhat ; ellenkezőleg: Wodiáner volt az, aki hátrálásra már régebben gondolt. — Mi ehez csak azon óhajunkat csatoljuk: álljon az érsekujvári ellenzék minden galád koholmánnyal szemben tömören, mint egy ember s ne engedje sorait a bécsi bankár szánalomraméltó fiának érdekében elkövetett erőlködések által megritkittatni. A választásoknál bőkezű,de a hazafias adakozásoknál bezzeg fösvény jobboldali jelölt pénze ellen elég biztosítékot találunk az ottani ellenzék elvhűségében és becsületességében. Esztergom megye köbölkúti kerületének ellenzéki képviselőjelöltje : Simonffy Kálmán Andrássy Gyula volt képviselő társaságában jun. 2-án kezdte meg ujabbi körútját. A merre jártak az mindenfelé valóságos diadalmenet volt Több százra menő lovas bandérium üdvözlő szónoklatok, fehérbe öltözött leányok, kik képviselőjelöltünk lábai elé virágokat szórtak, a háttérben pedig a községek apraja, nagyja. Úgy Simonffy, mint Andrássy beszédjei viharos tetszést idéznek elő, merre csak járnak hódítanak, s így az ellenzék győzelme, a jobb párt óriási erőfeszítése daczárat bizonyos. A választás nem Köbölkúton (mert ott himlő van) de Muzslán f. hó 17-én lesz. A jobb pártiak nem eléglik a pénzzel való vesztegetést, hivatalos tekintély felhasználását, hanem még ezen fölül két helyütt is beiratják magukat szavazóknak, így Kruplanicz Kálmán alispán, Somogyi Flóris útibiztos, Kovács Mihály megyei jegyző, Nagy Ferencz Esztergom városában is, a köbölkúti kerületben is beíratták magukat. Déva-Ványát jún. 2-án látogatá meg a mezőtúri választókerület képviselőjelöltje, Csávolszky Lajos, kisérve számos túri és szentmiklósi választópolgártól. A határszélen lovasok, s kocsikon tisztelgők, férfiak és nők, százon felül fogadták. A kocsik hosszú sora, csaknem mindegyiken egy-egy „Éljen Csávolszky Lajos követünk“ feliratú zászlóval, igen szép látványt nyújtott a város szélén ezeren felül várakozó tisztelgőknek tömege, kiknek nevében az érkezett jelöltet s kísérőit Szabó Gábor üdvözölte s fogadta. Innen a bevonulás, zeneszó mellett, a testületileg külön-külön zászló alatt megjelent ezébek s a folyton csatlakozó tisztelgők beláthatlan hosszú sora közt, — igen szép rendben történt meg a templom előtti főtérre. Itt mondá el Csávolszky programm-beszédét négy-öt ezer hallgató előtt, helyeslések s dörgő éljenzések által meg-megszakittatva. Majd társasebéd következett, hol szebbnél-szebb felköszöntések történtek, a haza, az ellenzék vezérférfiaira és Csávolszkyra. Tóth István rákospalotai bíró igen helyes felfogással adja elő, hogy a káplán kihágása vizsgálat alá vonandó és ennek elrendelését sürgeti minden tekintet nélkül arra, hogy az illető papé, vagy magánszemély, mert a jogot és törvényt mindenkinek egyaránt kell tisztelni. Darányi Ignácz a bíró higgadt szavaira ingerültséggel felel, s szemére veti neki, hogy „spencert“ hord, ő pedig kabátot. Erre aztán Tóth István válaszaban előadja, hogy nem a ruha, hanem a szív és ész teszi az embert, s mindannak daczára, hogy „spencert“ hord, megmarad előbbi kimondása mellett. A hosszúra nyílt vita befejeztetett a közgyűlés azon határozatával, miszerint a szolgabíró utasítandó, hogy az ügyet a maga hatáskörében itézze el; a megyés püspök pedig felszólittatik, hogy a káplánt utasítsa rendre. Vidéki levelezés. (Megyei köz- és közp. bizottmányi gyűlés.) Zombor, junius 4-én. A rendkívüli közgyűlésre egybehívott megyebizottság ma ülést tartott. Mint közgyűlés rövid életű volt. A tagok sem sokan, de a karzati közönség is — melyet pedig a földön b légben áradozó választási mozgalmak sem birnak kifárasztani — gyéren volt képviselve. A főispán elsőben is szomorú tisztét teljesité, midőn — ő fensége a főherczegi Zsófia elhunytával a királyi házat ért gyászról tett jelentést, amaz óhajtása — mintegy indítványa kifejezésével, miszerint a megye részéről, az uralkodóház fájdalmában való részvételről egy részvétnyilatkozat meneszttessék a belügyministerium utján ö cs.j ésj apostoli kir. felségéhez.Úgy a jelentést, mint az indítvány—mély megilletődéssel vétetett tudomásul s hagyatott helyben. Közvetlen ezután felolvastatott az országgyűlést egybehívó levél, — mit élénk helyeslés és éljenzés kisért. Ezzel összefüggőleg az elnöklő főispán érzéstől meleg intelmeinek adott kifejezést, midőn — az uralkodó pártokra való tekintet nélkül higgadt eszélyes, hazafiús, magatartásra hívta föl a jelen voltakat a bekövetkező képviselő választások körül , nyomatékosan hangsúlyozván, hogy ő a netalán felmerülendő — bármely párt eljárásából eredendő — visszaélések megtorlására törvényadta hatalmát nem mulasztandja el érvényesíteni. — E lelkesüléssel fogadott szavakra — úgy tetszett nekünk — hogy a szóló fölött elhelyezett igazság istenasszonyának szobra is bólintott fejével: úgy legyen! A közgyűlés berekesztését képezte egy érdekesség. Főispán ugyanis az általános csendben — elismerő szavak kíséretében nyujtá át — Dungyerszky Gedeon szenttamási gazdásznak a Ferencz József-rend ezüst érdemkeresztjét,melyet ő felsége — a gazdászat mezején tett fáradozásokban, szerzett érdemek elismeréséül nevezett földbirtokosnak adományozni méltóztatott. Ezzel a gyűlés véget ért. Kezdetét vette a központi választmány ülése. Az összeíró küldöttségek terjesztették elő befejezett munkáikat. Általánosságban — egyet kivéve — el lőnek fogadva s jóváhagyva. Az a kivétel pedig az óbecsei választókerület összeíró küldöttségének munkálata volt. Ők itt különösen gazdálkodtak. A küldöttség elnöke Bende apát ö tisztelendősége — különben „telivér“ jobboldali — zentai r. k. pap vala kevés bizalma lelki orvosa híveinek. — Tömegesen lettek itt elutasítva a jelentkezők, — serény ignorálásával az 1847. V. t. c. 2. § c. pontjának , hogy az elutasitottakról névjegyzéket vezetni, jónak nem látták,s az föltette müvükre a — tövis koronát. — Az egész munkálat megsemmisittetett s egy uj küldöttség jön delegálva. — E heves vitában többen részt vettek, melyben hivatásának erélyesen láttuk megfelelni a megye főügyészét, mint az igazság őrét. A gyűlés végső adtusa ama határozat volt, melyben a képviselő-választások határnapját junnius 26-ra állapította meg. Most már kisértgetik a főkortesek összeállitgatni a — bilanceot. — Nagyon ingadozik. K. L. (A közp. bizottság eljárása.) Pécs, junius 4. Hat álló napon keresztül dolgoztunk azon, hogy a világ leglelkiismeretlenebb összeíró küldöttsége által illetéktelen szavazattal felruházottakat kireclamáljuk, vagy néhány elutasítottat bereclamáljunk. Dolgoztunk hárman ernyedetlenül, s tegnap délután nagyjából befejeztük. A középponti választmány hirdetése szóról szóra így szól: ____az összeírásnak a tekintetbeni megigazításáért a középponti választmányhoz folyamodhatik, mely czélra az összeírások egyik példánya a végett, hogy azokat mindenki megtekinthesse. Pécsett a megyeházban f. év május, 29-től kezdve bezárólag f. é. junius 3-ik ki fog tétetni. A megigazitásérti folyamodások, ugyanezen határidő alatt, ugyanazon helyen a jegyzői irodában nyújtandók át.“ Én tehát,mint már említem,befejeztetvén az összeirás, a reclamationalis iratokat, azonnal vittem a jegyzői hivatalba.Itt azt kaptam feleletül,hogy a mai t. i. tegnapi azaz f. b. 3-ki közp. vál.-Ülésen elhatároztatott, hogy csak a 2-káig benyújtottak vétessenek föl. — Elmentem ezzel az alispánhoz, mint a választmány elnökéhez, hogy neki adjam át, de őt honn nem találván, ott hagytam nála. — Ma reggel ismét elmentem hozzá, magamnak meggyőződést szerzendő, vajjon elfogadta-e ? Elfogad