A Jövő Üzemmérnöke, 1981 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Y A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE 1981. JANUÁR Matematikai házi verseny Az 1980: 81-es évi verseny a korábbi éveknél alaposabb előkészítés ellenére is ütközött néhány rendezvénnyel (mezőgazdasági munka, dilinap, nyelvi verseny). Emiatt annak színvonala is alacsonyabb volt a megszokottnál. Mindezek dacára jó versenyt hozott a 39 résztvevő Az a tény, hogy a legjobb 13 között 11 TAI-s hallgató van és csak 2 KGI-s i. azt is mutatja, hogy a következő évi versenyen van törleszteni valója a többi intézet hallgatóinak. A jutalmakat rövid ünnepség keretében adta át november 27-én dr. Tolnai László főiskolai docens, MSZI igazgató, Rácz János főiskolai tanár, TAI igazgató és Pordán Mihály főiskolai számára, akik közül tizenhárman értek el 240 pontot. Felvetette viszont azt a gondolatot, hogy a következő tanévben más időpontban — november 7-e után — rendezzük a versenyt. Az elérhető maximális pontszám 1100 volt. Az első hat helyezettet díjaztuk: docens, KGI igazgató-helyettes. Az országos Hajós György matematika versenyre kijelölendő csapattal és az érdeklődő hallgatókkal hetente diákköri foglalkozást tartunk a 2. félév elejétől, közülük jelöljük ki a főiskolánkat képviselő 4 fős csapatot. Kecskés Attila főiskolai adjunktus a verseny rendezője 1. Burján István 101. tk. 1100 pont 600,— Ft 2. Nyéki Péter 263. tk. 860 pont 500,—Ft 3. Rádóczi Aranka 263. tk. 800 pont 400,— Ft 4. Préházi Ferenc 163. tk. 760 pont 300,— Ft 5. Szalai Csaba 263. tk. 750 pont 200,— Ft 6. Horváth Tamás 162. tk. 620 pont 100,—Ft Szilveszteri tűzijáték Elfordítják 1921. január 5-én, 69 éve született Kondor György festőművész. Gyári munkásként kezdett festeni, de már 16 éves korában szerepelt képeivel kiállításokon. Bekapcsolódott a munkásmozgalomba, tagja volt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának. Eleinte tájképeket festett, később börtönélményeit örökítette meg tus rajzokon. Legismertebb műve a Hajnal a vonaton című szénrajz. 1945. január 10-én halt meg Dachauban. *** 60 évvel ezelőtt, 1921. január 5-én született Friedrich Dürrenmatt svájci német író. Brecht óta a német nyelvterület világszerte legsikeresebb drámaírója. A drámai műfajok közül a komédiát tartja korunk számára a legmegfelelőbbnek, „komikus tragédiának” nevezi saját műfaját. Legkiemelkedőbb darabjai: A Nagy Romulus, Angyal szállt le Babilonba, Az öreg hölgy látogatása, A fizikusok. Kisregényeket, elbeszéléseket, rádiójátékokat is ír. *** 225 évvel ezelőtt, 1756. január 27-én, született Wolfgang Amadeus Mozart osztrák zeneszerző, aki máig a világ egyik legnépszerűbb komponistái közé tartozik. Szinte mindegyik zenei műfajban remekműveket alkotott, írt szimfóniákat, kamaraműveket, zongoraműveket, egyházi zenét, operákat (Szöktetés a szerájból, Figaró, házassága, Don Juan, Varázsfuvola). Művészete meghaladta a rokokót és a preromantikát, stílusa a bécsi klaszszikában csúcsosodott ki. I SZABADPOLC Napjainkban a vezetés a társadalmi és a gazdasági közgondolkodás előterébe került. Nem véletlen, hisz a jó vezetés megsokszorozza az emberek munkájának eredményességét, javítja a társadalmi munka gazdasági hatékonyságát. S ez a tény a vezetést a termelőerők részévé teszi. A termelés fokozódó differenciálódása, a munkamegosztás elmélyülése és ezzel összefüggésben a vállalati önállóság növekedése a vezetési tevékenységnek a termelési viszonyok alakításában játszott szerepét húzza alá. Az emberek közötti kapcsolatok alakítását befolyásoló hatása kiemeli politikai jelentőségét is: mindezek a tényezők elősegítették a vezetéstudomány robbanásszerű fejlődését. Vezetési ismeretek Az utóbbi években tanúi lehettünk a vezetéselméleti művek viszonylag gyors elavulásának: sok bennük foglalt megállapítást túlhaladott az egyre bonyolultabbá váló gazdasági és politikai gyakorlat. Ez késztette az MSZMP Politikai Főiskolája szerzői kollektíváját a szocialista vállalatok, intézmények irányítása tudományos alapjainak újragondolására. A vezetési ismeretek című új tankönyv három fő részbe csoportosítja a tanulmányokat: áttekinti a vezetéselmélet alapkérdéseit, ismerteti a vezetés legfontosabb elemeit, s részletesen foglalkozik a vezetés emberi tényezőivel. Kijelöli a vezetés társadalmi szerepét és jelentőségét, meghatározza a vezetéstudomány tárgyát, megrajzolja a vezetés és az irányítás dialektikus egységét. Érinti a vezetés szakmai és alkotó jellegét és elhelyezi azt a tudományok rendszerében. Alapos kimunkálást kapott a könyvben a döntés és a döntési folyamat leírása. Sok szó esik a könyvben a termelés végrehajtóiról: sokoldalúan, „körüljárják” a szerzők az emberismeret szerepét; az ember személyiségének típusait és összetett jellegét; az eredményes vezetés főbb pszichológiai tényezőit, a meggyőzés szerepét és a vezető nevelő tevékenységét. A munkahelyi kollektívák vezetésének kérdéseit ismertetve szólnak a munkatársak megválasztásáról, és a vezetők emberi magatartásáról. Kifejtik, hogy a hatalommal való visszaélés csábítása korunkban is nagy. „Az a vezető, aki hatalmi helyzetét túlhangsúlyozza, a munkahelyen felmerülő problémákat, konfliktusokat alapos elemzés és célszerű megoldás helyett hatalmi szóval dönti el, ugyanolyan kárt okoz, mint a tehetetlen, az engedékeny, az ösztönző és szankcionáló eszközöket nem alkalmazó, az ellenőrzést elmulasztó vezető.” A kötet tanulmányai mindvégig vitatkozva szembesítik a legújabb eredményeket, tudományos tapasztalatokat a gazdasági és politikai munka gyakorlati követelményeivel, s ezt szem előtt tartva nyújtanak betekintést a vezetéstudomány legizgalmasabb kérdéseibe. Ma erre szükség van, mert ahhoz, hogy meg tudjuk valósítani korunk nagy feladatait, a vezetői munkát minden szinten jelentősen javítanunk kell. (KOSSUTH) ISKOLAPÉLDA Magyar dokumentumfilm Az iskola olyan, mint az élet. Vagy csak szeretnénk azt, hogy olyan legyemn? Ha az iskola alacsonyabbra állítja a mércét, mint amilyen magasságokkal az életbe lépő diákok találkoznak, akkor joggal érheti a vád, hogy nem az életre nevel. De mi történik akkor, ha az iskolai magas mérce átugrásához szokott diák, kikerülvén az életbe, azt tapasztalja, hogy a képességei senkit nem érdekelnek, hogy mindaz, amit ő az iskolában értékként elfogadott, az életben másként, vagy éppen a fonákján fontos? Magasra emeli a mércét tanítványai előtt Winkler Márta, ennek a „klasszikus” stílusúdokumentumfilmnek hőse. Miközben oktatja a kezére bízott nebulókat, emberségre, közösségi viselkedésformákra, a véleménynyilvánítás igényére neveli őket. Elhiteti velük, hogy mindenki töltsön bár be bármilyen helyet egy közösség gépezetében — egyformán fontos, egyaránt értékes; mindenki egyenrangú része az egésznek, amely nélküle hiányos, csorba, tökéletlen lenne. Winkler Márta, egy peremvidéki általános iskola tanítónője, azzal lopja be magát e film nézőinek szívébe, hogy emberként beszél hét-nyolc éves gyerekekkel is, partnernek, alkotótársnak tekinti őket abban a munkában, amely minden pedagógus szent hivatása kell, hogy legyen: az emberformálásban, az emberség gyarapításában, a képességek kifejlesztésében. Az ISKOLAPÉLDA rendezője, Péterffy András, olyan esetet mutat meg, amely felemelő és felkavaró, de amely egyedisége, elszigeteltsége miatt el is szomorít. Hiszen —, s ezt az emberi tragédiát, a szent megszállottságú tanítónő tragédiáját csak érzékelteti a film — mivé lesznek majd az ebből az emberarcú, meleg iskolai „fészekből” szárnyra bocsátott gyermekek, hol tudnak majd — egy későbbi, egy magasabb szervezettségű társadalmi valóságot, teljesebben értelmezett szocialista demokráciát feltételező képességeikkel — csalódások és keserű tapasztalatoktól mentesen, hasznossó lenni? A ma iskolája — tisztelet a megszállott kevesek munkásságának — a középszernek kedvez, nem elég rugalmas még ahhoz, hogy elviselje a szélsőségeket, inkább arra törekszik, hogy a sorból kilógókat az átlag felé terelje. Péterffy András — alkotótársával, Winkler Mártával — azt igyekszik bebizonyítani, hogy a ma iskolája, a ma határnak ismert keretek között is képes belső megújulásra, s nem kisebb eredménnyel, mint amilyet egy átfogó pedagógiai reform hozhat. Mindehhez azonban egy ember hite, megszállottsága, önfeláldozása kevés. Tisztességes és izgalmas munka az iskolapélda, mert nem keresi, nem hajszolja a konfliktusokat, nem akarja mindenáron vallatószékbe ültetni hősét és környezetét. Sokat épít a néző ismereteire, tapasztalataira, s hagyja, hogy a konfliktusokat a film szemlélője fogalmazza meg, ő sejtse meg, hogy milyen sors várhat a sortól elütő pedagógusra és az átlagtól különböző tanítványaira egy olyan pedagógiai struktúrában, amely a szélsőségek öszszemosását, a biztos átlagszint elérését kedveli. Ezért nincs ebben a filmben képi bravúr, Kurucz Sándor kamerája a „klasszikus” dokumentumfilmek objektivitásával fotografál, ezért nincsenek rekonstruált, s utólag verejtékesen „hitelesített” jelenetek. Péterffy tudja, hogy a valóság esetenként drámaibb és izgalmasabb lehet, mint a fikció. (Népszerű-tudományos stúdió) Házasság: indiai módra Madrasban, Tamil Nadu dél-indiai állam e nagyvárosában nagy a kereslet a házasságkötő helyiség iránt. Ennél fogva a házasságkötő helyiségeket, az úgynevezett kalyana mandapamokat már hetekkel előre lefoglalják. Csaknem 100 található belőlük a hárommilliós városban, kisebb és nagyobb, drágább és olcsóbb. A házassági ceremónia néha két-három napig is eltart. A hindu esküvő összességében igen költséges dolog, előfordul, hogy a menyasszony családjának nem kevesebb, mint 6000 dollárnak megfelelő összegbe kerül, amit nem sokan engedhetnek meg maguknak. A vőlegény családja ezzel szemben nem ad, csak kap, és feltételeket szab. Jóllehet illegális, a hozomány ma is dívik Indiában, és a menyasszony szülei a vőlegény családjának ékszert, ezüst- és réztárgyakat adnak. A házassággal járó költségek emelkedése sok ezer tamil nadui leányt a kétségbeesésbe taszít. Nem ritka jelenség mostanában, hogy egy leány negyven éves korában még mindig hajadon, ami régebben Indiában elképzelhetetlen volt. A kalyana mandapamokhoz vezető út sokszáz hindu család számára a pénzügyi romlásba vezető úttá vált. Míg egy egészen szerény kalyana mandapam nem sokba kerül, a középosztálybeli hinduk már korszerűbb, előkelőbb házasságkötő helyiséget bérelnek. Ezekben a bérlő mindent megkap, az esküvői lakomához szükséges edényeket ugyanúgy, mint az ifjú párt a templomból ide szállító gépkocsit. Megfelelő árért szakácsok, furulyások és különböző kiszolgáló személyzet is kapható. Egy-egy esküvőn több száz vendéget látnak el. Az esküvő különböző rituális részekből áll. A papik és a rokonait órákon át készülnek az úgynevezett muhurihamra, amely a legszerencsésebb időpont a házasságra. Ahogy vannak a tamil naptárban a házasság megkötéséhez szerencsés hónapok, ugyanúgy vannak szerencsés napok és órák is. Ugyanakkor a december hónap tabunak számít. Mielőtt a muhurtham elmúlik, a menyasszony nyakába kell helyezni a szén „tali”-t, a házasság szimbólumát, amely egy előzőlegg tömbérsűrítménybe martot sárga fonal. Akár szegény akár gazdag család által, tartott házassági ceremóniánó van szó, az indiai esküvő elengedhetetlen kellékei a zene a virágszirmok és a fiatal házasokra szórt színes rizsszemek. A Barabás László grafikája, Watteau emlékére