A Jövő Üzemmérnöke, 1985 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1985-01-01 / 1. szám

i. Megkérdeztük a főigazgatót a főiskolai díjakról A Főiskolai Tanács decem­ber 3-i ülésén elfogadta a főiskolai díj alapítására vo­natkozó előterjesztést. Erről kértünk tájékoztatást dr. Kis­­celli László főigazgatótól. □ Hogyan született a díj alapításának gondolata? — Intézményünkben már hagyománya van a főigazga­tói dicséretnek, mellyel a pedagógusnap alkalmából is­merjük el jól dolgozó kollé­gáink teljesítményét. Évek óta hiányát érezzük azonban egy olyan lehetőségnek, amelynek révén legkiválóbb munkatársainkat példaként állíthatnánk oktatók, dolgo­zók és hallgatók elé egy­aránt. A főiskolai díj kiemel­kedő erkölcsi és anyagi je­lentősége alapul szolgálhat arra, hogy körünkből köve­tésre méltó példákat emel­jünk intézményünk közvéle­ménye elé.­­ Kik­ kaphatják és miért a díjat? — Valamennyi oktató és dolgozó részesülhet ebben a megtiszteltetésben, aki hosz­­szú időn át példamutatóan végzi munkáját, s az oktató­nevelő vagy a tudományos tevékenység terén kiemelke­dőt alkotott. Ide tartozik az oktató-nevelő munka terén pl. az olyan tanulmány, könyv, jegyzet, oktatástech­nikai módszer, az oktatás korszerűsítését szolgáló esz­közök gyakorlati bevezetésé­ről szóló leírás, amelyek a pedagógiai munka hatékony­ságát fokozzák. A tudomá­nyos munka terén az elisme­rés alapjául szolgálóévnak aktuális, jelentős, magas színvonalú tudományos mű­vek, függetlenül attól, hogy milyen eredeti céllal készül­tek. Olyan dolgozók is java­solhatók a díjra, akik az ok­tató-nevelő, illetve a tudo­mányos munka terén hosszú időn át példamutató, kiemel­kedő, eredményes tevékeny­séget végeztek, és az produk­tumokkal, dokumentumokkal bizonyítható. □ Hogyan történik az elbí­rálás a díj odaítéléséről? — A díjra az önálló szer­vezeti egységek vezetői, a Főiskolai Oktatási és Nevelé­si Bizottság valamint a Tu­dományos és Műszaki Fej­lesztési Bizottság tehet ja­vaslatot. A díjra a dolgozók pályázatot is benyújthatnak. A javaslatok, illetve a pályá­zatok­­benyújtásának határ­ideje minden év január 31-e. A javaslatokat és pályáza­tokat körültekintő előkészí­tés után a főiskolai Oktatási és Nevelési Bizottság, vala­mint a Tudományos Műszaki Fejlesztési Bizottság együt­tes ülésén vitatja meg, és ajánlást ad április 1-ig. A díjakat a főigazgató az ille­tékes főigazgató-helyettesek és a társadalmi szervezetek meghallgatása után ítéli oda. — Milyen anyagi elisme­réssel jár a díj? — Évente legfeljebb két díj odaítélésére gondoltunk, így az ezzel járó 10—10 ezer forint jutalom is meghalad­ja a gyakoribb elismerések­kel járó jutalomösszeget. □ Mikor osztják ki első alkalommal a főiskolai díjat? — Amennyiben megfelelő javaslatok, illetve pályázatok érkeznek, már az 1985. évi pedagógusnap alkalmából rendezett főiskolai ünnepsé­gen szeretnénk gratulálni a főiskolai díjban részesült dolgozóinknak. A KISZ-klub februári programjából 11. 5. kedd: ,,DSR BAND", Dolák-Saly Róbert, Tamási László, Födő Sándor. 11. 7. csütörtök: ,,Egy szál gitárral”, Muzsay András. II. 12. kedd: „Egy szál gi­tárral”, Dévényi Ádám. II. 14. csütörtök: „Dzsessz­­tike”, Regős István, Tűzkő Csaba, Zakar Zoltán, Gayer Ferenc, Srankó János. II. 20. szerda: „Karsai Pan­tomim RT”. II. 28. csütörtök: „Dzsessz E­tike”. Kőszegi Imre, Csepregi Gyula, Zakar Zoltán, Vasvá­ri Pál, Politisz Dim­itri­sz. A programok kezdete m min­­den alkalommal este 8 óra. A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE 1985. JANUÁR Orosz nyelvet tanultunk Az Odesszában nyelvtanfolyamon részt vett 18 fős KTMF- es csoport tagja volt Ásványi Béla. Főiskolánk immár ha­gyományosan megszervezi ezt az utat azoknak, akik sikeres előtanulmányokat folytattak orosz nyelvből. Hogyan töltöt­ték azt a közel hat hetet? □ Hogy érzed, mennyire sikerült az elvárásoknak megfelelnetek? Mennyivel gyarapítottátok nyelvtudáso­tokat? — Nem szakmai, hanem társalgási nyelvet, tanultunk. Ebből adódik, hogy a Szov­jetunióban való eligazodásra, az ott élő emberek megérté­sére és magunk megértetésé­re került a fő hangsúly. Az orosz nyelv gyakorlati alkal­mazását kétségkívül jól meg kellett tanulni, hogy viszony­lag könnyen eleget tudjunk tenni ezeknek az elvárások­nak. Csoportvezetőnk, Tatja­na Jakovlevna szintén a be­szélgetésekre és párbeszé­dekre fektetett nagyobb hangsúlyt, míg volt olyan csoport is, akik tankönyvből tanultak. Azt a célt, hogy alapfokú nyelvvizsgát szerezz­­ünk hazatérés után, azt hi­szem, senki sem teljesíti, eh­hez még tanulnunk kell. □ Milyen kulturális és szórakoztató programokon vettetek részt?T — Igen gazdag progra­munk volt, ami­ részben szo­rosan kapcsolódott a nyelv­tanuláshoz és a Szovjetunió megismeréséhez. Többek kö­zött moziban orosz nyelvű filmeket néztünk meg, pl. a Blöff c. filmet, amit itthon is­­játszottak. Színházban Puskin művét, a szintén orosz nyelven el­őadott Anye­gint néztük meg, míg egy másik alkalommal balettelő­adáson voltunk. Kép- és ka­rikatúra kiállításon, valamint múzeumlátogatásokon is részt vettünk. Elmentünk Kisi­­nyovba (Moldávia fővárosá­ba), és hajókiránduláson vet­tünk részt Jaltában, ahova k­ényelmes kajütökben el­szállásolva utaztunk a Mol­dávia nevű hajón. [“] Milyennek láttad Odesz­­szát, milyenek az ott élő em­berek, és milyen volt a szál­lásotok?­­ — A város — amit novem­ber 7-e tiszteletére külön is feldíszítettek — önmagáért beszél. Műemlékekben gaz­dag városa a Szovjetuniónak. Egyik ilyen nevezetessége a Patyomkin lépcső, ami — ma­gam is megszámoltam — 192 lépcsőből áll. Az élelmi­szerüzletek nagy meglepeté­semre este 8—9-ig tartana­k nyitva. A kenyérből tok va­súmat­ is­­ nyitva vannak Hogy milyen volt a szállá­sunk? Kényelmileg nem ha­sonlítható a KTMF kollégiu­mához. A fapadozatos padló ugyanis, akármilyen csend­ben akart felkelni és kimen­ni az ember, sajnos vészesen nyikorgott. A tisztálkodás zuhanyozással volt megold­ható, bár nem mindig volt melegvizünk. Főzési lehető­ségünk maximálisan bizto­sítva volt a rendelkezésre ál­ló konyhában. □ Mint gépjárműüzemis hallgató, milyennek ítélted meg a Szovjetunió közleke­dését, elsősorban gondolok itt a városira? — Odessza vasútállomás­sal, nagy repülőtérrel és szép kikötővel rendelkezik. Városi tömegközlekedése pedig vil­lamos, troli- és autóbusz for­galommal van megoldva. Ezek közül én csak villamos­sal és trolival közlekedtem. Csúcsforgalomban tömve vannak ezek a járművek még úgy is, hogy ilyenkor egyszerre két troli közlekedik egy járatban. S az orosz em­berek, akik ehhez a forga­lomhoz szoktak, csodálatos módon tudnak „tolakodni”, úgy, hogy vigyázni kellett, nehogy lemaradjunk ami en­nek ellenére is előfordult. Eszembe jut az NSZK-ból nemrég kapott levél egyik részlete, amely így szól: „meglepő, milyen kihaszná­latlanul közlekednek a tö­megközlekedési járművek, és mennyire természetes a saját kocsi”. A gépjármű közleke­dés legfőbb jellemzője, hogy előbb nyomják a dudát, mint a féket. S az esti közlekedés során a gépkocsivezetők 70—80­0 %-a tompított világí­tás helyett csak a helyzet­jelző lámpát használja. Sok régi kocsit, láttunk, többek között második világháborút átélt autókat is. Egyébként szinte teljes mértékben ha­zai gyártmányú gépkocsikat­­eh°t látni a közutakon. □ Tudom, hogy még sok mindenről lehetne faggatni, de végül hadd kérdezzem meg, milyen az összbenyo­másod az útról, és hogy ki­­mennél-e legközelebb? — Nagyon jól éreztem ma­gam, s csak egy problémám van, mégpedig az, hogy nagy amágsal vagyok elmaradva, amit jelenleg is pótolok. Et­től függetlenül azonban őszintén kijelenthetem, leg­közelebb is szívesen mennék ki. rs Köszönöm a beszélge­tést Nacsa J­ászló Gaz 122. tk. v Laborlátogatáson a főiskolai tanács (Folytatás az 1. oldalról)i­rány­foglaltsága és grafikon­jai (rendkívüli események mellőzésével) képezik a gya­korlatok dokumentumait. A feladatokat a­­szolgálati he­lyek jellege szerint határoz­ták meg. 3. A vasútnál kisebb-na­­gyobb gyakorisággal előfor­duló rendkívüli események oktatása az erre a célra ki­alakított menetrend alapján (pl. jelzőmeghibásodás, vál­tófelvágás stb.). A szükséges program itt is a hallgatók rendelkezésére áll a felké­szüléshez és a gyakorlat le­bonyolításához. A model­lvasút-rendszer hossza megfelel mintegy 70 kilométeres nagyvasúti pá­lyának mely, kétvágányú és egyvágányú pályákból ,áll, valamint az azokon feltün­tetett állomásokból! A labor­oktatás lebonyolításához egyidejűleg két szakoktató, és a gyakorlat jellegétől füg­gően 4—5 oktató szükséges.­ A postaüzemi laboratóri­umban dr. Vasvári István tartott ismertetést A labora­tóriumok a mindenki által „lila postának” ismert épület emeleti szintjén vannak. A Magyar Posta 1977-ben álla­podott meg a főiskolánkkal, hogy területén új postahiva­talt létesít, melynek feladata többcélú. A KTMF posta­üzemi hallgatói részére gya­korlóhivatalként szolgál, le­hetővé teszi postai kutatások­­kísérletek elvégzését, mint működő postahivatal pedig ellátja vonzáskörzetének postai szolgáltatásait. Az épületet a Posta és a KTMF által közösen össze­állított elvek alapján a GYŐRITERV tervezte „SYSTEM 120” építési tech­nológiával. A beruházó a Soproni Postaigazgatóság, a kivitelező a GYÁÉV volt, a műszaki ellenőrzést a KTMF végezte a Soproni Postaigaz­gatóság megbízásából. A la­boratórium komplex össz­­alapterülete 400 négyzetmé­ter. Az üzemviteli kísérleti tá­bor a postaforgalmi kezelői munkahelyekkel kapcsolatos gyakorlás és kís­érletek szín­tere, a postahivatali munka bemutatására zártláncú tele­vízió szolgál. A gyakorló és bemutató­­modell-teremben a posta­forgalmi folyamatok, háló­zatok, feldolgozó rendszerek modellezése és szimulálása történik a működő modellek és számítógép segítségével. A műszerig­yár funkciója kísérleti modellek, berende­zések, egységek előállítása, átalakítása, gyakorlatokra való előkészítése. A postagéplaborban a sos­taüzemviteli berendezések, illetve- részegységek gyakor­lati oktatása folyik. Az informatika és irányí­tástechnika labor biztosítja a postai adatfeldolgozási és ügyviteli feladatok bemuta­tását, gyakoroltatását általá­nos és speciális berendezé­sekkel,­ programokkal, továb­bá a postaüzemi hallgatók távadatátviteli, távadatfel­dolgozási és programozási gyakorlatait. A távközlésforgalmi labor funkciója távközlési beren­dezések üzemeltetésének for­galmi vizsgálata, forgalmi mérések, forgalomszervezési és tervezési feladatok begya­­koroltatása, üzemi rendszer­­kísérletek végzése. A labora­tóriumkomplexumban az ok­tatók felkészülését és pihe­nést szolgáló tanári szoba is van, valamint szertár, mű­szer- és anyagraktár. Az épületet a kiviteles/) 1982. végén adta át, az építés költségeit. 12 millió forintot teljes egészében a Posta fe­dezte. A munka mind a pos­tahivatalban mind az okta­tólaboratóriumokban 1983- ban megkezdődött.­­ Az anyagmozgatási és cso­magolási laboratóriumot dr. Pánczél Zoltán főiskolai adjunktus mutatta be a ta­nács tagjainak. Elmondta, hogy a laboratórium kialakí­tása során több fő vizsgálati célt tűztek ki, így a valós szállítási-tárolási-rakodási rendszerekben fellépő me­chanikai igénybevételek mű­szeres mérését és kiértékelé­sét, a mechanikai igénybevé­telek szimulálását berendezé­seken, a vizsgálat tárgyát ké­­­pező árukból különböző egy­­ségrakományok képzőét, azok rögzítését és klimatizá­­lását. A gépi szimulátorokon el­helyezhető rakományok ma­­­ximális méretei: hosszúság 150­0 mm szélesség 1200 mrrr, magasság 2000 mm, tömeg 1000 kg. A vizsgáló berende­zéseken előállítható, igénybe­vételek megfelelnek a vonat­kozó magyar és nemzetközi szabványoknak. A laboratórium teB°s ki­­építésében alkalmassá válik szállítási csomagolások, egy­­ségrakománykéntő eszközök és egységrakományok megfe­lelő áruvéd°lmet biztosító, anyagtakarékos m­éretezésé­nek elvi és evakorinl kuta­tására. A labor népgazdasági hasznosításával lehetőség válik a jelenleg mintegy évi 20 milliárd Ft árukár jelentős mérték­­ csökkentésére. A főiskolai tanárs tagjai a­ laboratóriumok után megte­kintették a főiskolai kerté­szetet is Dr. B. I. — Dr. N. L ífotó: Luksander Margit) Balogh István 1934—1984 Nehéz szavakba foglalni mindannyi­unk fájdalmát, kife­jezni azt a megren­dülést, amit a család, a kollégák, a hallga­tók közössége érez. A fájdalmas hír hal­latán mindannyiunk­ban felidéződött az előző napi vagy heti utolsó találkozás em­léke, amint Pista ba­rátunk fehér köpe­nyében, kezében pi­pával, kicsit megha­jolva, üdvözölt ben­nünket. Ezzel a reá jellemző csendes bú­csúval köszönt el tő­lünk örökre a szere­tet ünnepének előes­téjén. Nehéz elhinni, hogy akit mindannyian sze­rettünk, azt akiről soha senki mást mint jót, di­csérőt nem mondhatott, már csak emlékeink kö­zött tarthatjuk számon. Fiatal főiskolánk ok­tatói gárdájának derék­hadához tartozott — életkora alapján is, de mindenekelőtt példamu­tató munkájával. Az itt töltött 14 év alatt egyé­nisége szinte összenőtt a főiskolai matematika— fizika oktatással. Csen­des, komoly alakját az előadótermekben és a szemináriumi helyisége­ken kívül ott láthattuk mindenütt, ahol csak segítségre volt szüksé­gük a hallgatóknak. Évek óta lelkes és lel­kiismeretes munkája vol­t a felvételi előkészí­tő bizottság munkájá­nak, de önzetlenül segí­tett, az órákat nem szá­molva, az egyetemen továbbtanulni szándéko­zó végzősöknek éppúgy mint a tanulmányaik­ban lemaradóknak. A segítőkészség, a mély humánum, a hallgatók iránti megértés tette le­hetővé, hogy a követel­ményekben szigorú, le­hessen, ugyanakkor mindenki szeretetét és tiszteletét élvezhesse. Oktatói-nevelői tevé­kenysége és most már élete is szép példa arra, hogy a legnagyobb erény oktatóként tiszte­letet és megbecsülést kivívni. Őt nemcsak tiszteltük, szerettük is. Szívesen volt kollégái, hallgatói társaságában, s mindenütt örültek je­lenlétének. Nehéz tudomásul ven­ni, hogy többé nem lát­juk közöttünk, nem hív­hatjuk telefonhoz, nem kérhetjük segítségét. Ma még csak próbáljuk felmérni a veszteséget, de a távozásával kelet­kezett űrt nem vagyunk képesek racionális gon­dolatokkal kitölteni. Balogh István példá­ját, amelyet csak most, távozása után kezdünk igazán értékelni, meg kell őriznünk. Fiatal fő­iskolánknak szüksége van rá, hogy embersé­gét, áldozatkész oktató­­nevelő munkáját­­példá­ul állítsuk önmagunk, hallgatóink elé. ■ EMLÉKLAP: Főiskolánk kollektívája Emléklapot kapott a társadalmi összefogással létrehozott győri műjégpálya fel­építésében nyújtott kiemelkedő munkája elismeréseként. Az emléklapot­ a műjégpálya avatóünnepségén 1984. december 1-én Zámbó József a Győr megyei város Tanácsának elnöke és dr. Lakatos László, az MSZMP Győr Városi Bizottságának első titkára ad­ta át dr. Kiscelli László főigazgatónak.

Next