A Jövő Üzemmérnöke, 1985 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1985-01-01 / 1. szám
i. Megkérdeztük a főigazgatót a főiskolai díjakról A Főiskolai Tanács december 3-i ülésén elfogadta a főiskolai díj alapítására vonatkozó előterjesztést. Erről kértünk tájékoztatást dr. Kiscelli László főigazgatótól. □ Hogyan született a díj alapításának gondolata? — Intézményünkben már hagyománya van a főigazgatói dicséretnek, mellyel a pedagógusnap alkalmából ismerjük el jól dolgozó kollégáink teljesítményét. Évek óta hiányát érezzük azonban egy olyan lehetőségnek, amelynek révén legkiválóbb munkatársainkat példaként állíthatnánk oktatók, dolgozók és hallgatók elé egyaránt. A főiskolai díj kiemelkedő erkölcsi és anyagi jelentősége alapul szolgálhat arra, hogy körünkből követésre méltó példákat emeljünk intézményünk közvéleménye elé. Kik kaphatják és miért a díjat? — Valamennyi oktató és dolgozó részesülhet ebben a megtiszteltetésben, aki hoszszú időn át példamutatóan végzi munkáját, s az oktatónevelő vagy a tudományos tevékenység terén kiemelkedőt alkotott. Ide tartozik az oktató-nevelő munka terén pl. az olyan tanulmány, könyv, jegyzet, oktatástechnikai módszer, az oktatás korszerűsítését szolgáló eszközök gyakorlati bevezetéséről szóló leírás, amelyek a pedagógiai munka hatékonyságát fokozzák. A tudományos munka terén az elismerés alapjául szolgálóévnak aktuális, jelentős, magas színvonalú tudományos művek, függetlenül attól, hogy milyen eredeti céllal készültek. Olyan dolgozók is javasolhatók a díjra, akik az oktató-nevelő, illetve a tudományos munka terén hosszú időn át példamutató, kiemelkedő, eredményes tevékenységet végeztek, és az produktumokkal, dokumentumokkal bizonyítható. □ Hogyan történik az elbírálás a díj odaítéléséről? — A díjra az önálló szervezeti egységek vezetői, a Főiskolai Oktatási és Nevelési Bizottság valamint a Tudományos és Műszaki Fejlesztési Bizottság tehet javaslatot. A díjra a dolgozók pályázatot is benyújthatnak. A javaslatok, illetve a pályázatokbenyújtásának határideje minden év január 31-e. A javaslatokat és pályázatokat körültekintő előkészítés után a főiskolai Oktatási és Nevelési Bizottság, valamint a Tudományos Műszaki Fejlesztési Bizottság együttes ülésén vitatja meg, és ajánlást ad április 1-ig. A díjakat a főigazgató az illetékes főigazgató-helyettesek és a társadalmi szervezetek meghallgatása után ítéli oda. — Milyen anyagi elismeréssel jár a díj? — Évente legfeljebb két díj odaítélésére gondoltunk, így az ezzel járó 10—10 ezer forint jutalom is meghaladja a gyakoribb elismerésekkel járó jutalomösszeget. □ Mikor osztják ki első alkalommal a főiskolai díjat? — Amennyiben megfelelő javaslatok, illetve pályázatok érkeznek, már az 1985. évi pedagógusnap alkalmából rendezett főiskolai ünnepségen szeretnénk gratulálni a főiskolai díjban részesült dolgozóinknak. A KISZ-klub februári programjából 11. 5. kedd: ,,DSR BAND", Dolák-Saly Róbert, Tamási László, Födő Sándor. 11. 7. csütörtök: ,,Egy szál gitárral”, Muzsay András. II. 12. kedd: „Egy szál gitárral”, Dévényi Ádám. II. 14. csütörtök: „Dzsessztike”, Regős István, Tűzkő Csaba, Zakar Zoltán, Gayer Ferenc, Srankó János. II. 20. szerda: „Karsai Pantomim RT”. II. 28. csütörtök: „Dzsessz Etike”. Kőszegi Imre, Csepregi Gyula, Zakar Zoltán, Vasvári Pál, Politisz Dimitrisz. A programok kezdete m minden alkalommal este 8 óra. A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE 1985. JANUÁR Orosz nyelvet tanultunk Az Odesszában nyelvtanfolyamon részt vett 18 fős KTMF- es csoport tagja volt Ásványi Béla. Főiskolánk immár hagyományosan megszervezi ezt az utat azoknak, akik sikeres előtanulmányokat folytattak orosz nyelvből. Hogyan töltötték azt a közel hat hetet? □ Hogy érzed, mennyire sikerült az elvárásoknak megfelelnetek? Mennyivel gyarapítottátok nyelvtudásotokat? — Nem szakmai, hanem társalgási nyelvet, tanultunk. Ebből adódik, hogy a Szovjetunióban való eligazodásra, az ott élő emberek megértésére és magunk megértetésére került a fő hangsúly. Az orosz nyelv gyakorlati alkalmazását kétségkívül jól meg kellett tanulni, hogy viszonylag könnyen eleget tudjunk tenni ezeknek az elvárásoknak. Csoportvezetőnk, Tatjana Jakovlevna szintén a beszélgetésekre és párbeszédekre fektetett nagyobb hangsúlyt, míg volt olyan csoport is, akik tankönyvből tanultak. Azt a célt, hogy alapfokú nyelvvizsgát szerezzünk hazatérés után, azt hiszem, senki sem teljesíti, ehhez még tanulnunk kell. □ Milyen kulturális és szórakoztató programokon vettetek részt?T — Igen gazdag programunk volt, ami részben szorosan kapcsolódott a nyelvtanuláshoz és a Szovjetunió megismeréséhez. Többek között moziban orosz nyelvű filmeket néztünk meg, pl. a Blöff c. filmet, amit itthon isjátszottak. Színházban Puskin művét, a szintén orosz nyelven előadott Anyegint néztük meg, míg egy másik alkalommal balettelőadáson voltunk. Kép- és karikatúra kiállításon, valamint múzeumlátogatásokon is részt vettünk. Elmentünk Kisinyovba (Moldávia fővárosába), és hajókiránduláson vettünk részt Jaltában, ahova kényelmes kajütökben elszállásolva utaztunk a Moldávia nevű hajón. [“] Milyennek láttad Odeszszát, milyenek az ott élő emberek, és milyen volt a szállásotok? — A város — amit november 7-e tiszteletére külön is feldíszítettek — önmagáért beszél. Műemlékekben gazdag városa a Szovjetuniónak. Egyik ilyen nevezetessége a Patyomkin lépcső, ami — magam is megszámoltam — 192 lépcsőből áll. Az élelmiszerüzletek nagy meglepetésemre este 8—9-ig tartanak nyitva. A kenyérből tok vasúmat is nyitva vannak Hogy milyen volt a szállásunk? Kényelmileg nem hasonlítható a KTMF kollégiumához. A fapadozatos padló ugyanis, akármilyen csendben akart felkelni és kimenni az ember, sajnos vészesen nyikorgott. A tisztálkodás zuhanyozással volt megoldható, bár nem mindig volt melegvizünk. Főzési lehetőségünk maximálisan biztosítva volt a rendelkezésre álló konyhában. □ Mint gépjárműüzemis hallgató, milyennek ítélted meg a Szovjetunió közlekedését, elsősorban gondolok itt a városira? — Odessza vasútállomással, nagy repülőtérrel és szép kikötővel rendelkezik. Városi tömegközlekedése pedig villamos, troli- és autóbusz forgalommal van megoldva. Ezek közül én csak villamossal és trolival közlekedtem. Csúcsforgalomban tömve vannak ezek a járművek még úgy is, hogy ilyenkor egyszerre két troli közlekedik egy járatban. S az orosz emberek, akik ehhez a forgalomhoz szoktak, csodálatos módon tudnak „tolakodni”, úgy, hogy vigyázni kellett, nehogy lemaradjunk ami ennek ellenére is előfordult. Eszembe jut az NSZK-ból nemrég kapott levél egyik részlete, amely így szól: „meglepő, milyen kihasználatlanul közlekednek a tömegközlekedési járművek, és mennyire természetes a saját kocsi”. A gépjármű közlekedés legfőbb jellemzője, hogy előbb nyomják a dudát, mint a féket. S az esti közlekedés során a gépkocsivezetők 70—800 %-a tompított világítás helyett csak a helyzetjelző lámpát használja. Sok régi kocsit, láttunk, többek között második világháborút átélt autókat is. Egyébként szinte teljes mértékben hazai gyártmányú gépkocsikateh°t látni a közutakon. □ Tudom, hogy még sok mindenről lehetne faggatni, de végül hadd kérdezzem meg, milyen az összbenyomásod az útról, és hogy kimennél-e legközelebb? — Nagyon jól éreztem magam, s csak egy problémám van, mégpedig az, hogy nagy amágsal vagyok elmaradva, amit jelenleg is pótolok. Ettől függetlenül azonban őszintén kijelenthetem, legközelebb is szívesen mennék ki. rs Köszönöm a beszélgetést Nacsa Jászló Gaz 122. tk. v Laborlátogatáson a főiskolai tanács (Folytatás az 1. oldalról)irányfoglaltsága és grafikonjai (rendkívüli események mellőzésével) képezik a gyakorlatok dokumentumait. A feladatokat aszolgálati helyek jellege szerint határozták meg. 3. A vasútnál kisebb-nagyobb gyakorisággal előforduló rendkívüli események oktatása az erre a célra kialakított menetrend alapján (pl. jelzőmeghibásodás, váltófelvágás stb.). A szükséges program itt is a hallgatók rendelkezésére áll a felkészüléshez és a gyakorlat lebonyolításához. A modellvasút-rendszer hossza megfelel mintegy 70 kilométeres nagyvasúti pályának mely, kétvágányú és egyvágányú pályákból ,áll, valamint az azokon feltüntetett állomásokból! A laboroktatás lebonyolításához egyidejűleg két szakoktató, és a gyakorlat jellegétől függően 4—5 oktató szükséges. A postaüzemi laboratóriumban dr. Vasvári István tartott ismertetést A laboratóriumok a mindenki által „lila postának” ismert épület emeleti szintjén vannak. A Magyar Posta 1977-ben állapodott meg a főiskolánkkal, hogy területén új postahivatalt létesít, melynek feladata többcélú. A KTMF postaüzemi hallgatói részére gyakorlóhivatalként szolgál, lehetővé teszi postai kutatásokkísérletek elvégzését, mint működő postahivatal pedig ellátja vonzáskörzetének postai szolgáltatásait. Az épületet a Posta és a KTMF által közösen összeállított elvek alapján a GYŐRITERV tervezte „SYSTEM 120” építési technológiával. A beruházó a Soproni Postaigazgatóság, a kivitelező a GYÁÉV volt, a műszaki ellenőrzést a KTMF végezte a Soproni Postaigazgatóság megbízásából. A laboratórium komplex összalapterülete 400 négyzetméter. Az üzemviteli kísérleti tábor a postaforgalmi kezelői munkahelyekkel kapcsolatos gyakorlás és kísérletek színtere, a postahivatali munka bemutatására zártláncú televízió szolgál. A gyakorló és bemutatómodell-teremben a postaforgalmi folyamatok, hálózatok, feldolgozó rendszerek modellezése és szimulálása történik a működő modellek és számítógép segítségével. A műszerigyár funkciója kísérleti modellek, berendezések, egységek előállítása, átalakítása, gyakorlatokra való előkészítése. A postagéplaborban a sostaüzemviteli berendezések, illetve- részegységek gyakorlati oktatása folyik. Az informatika és irányítástechnika labor biztosítja a postai adatfeldolgozási és ügyviteli feladatok bemutatását, gyakoroltatását általános és speciális berendezésekkel, programokkal, továbbá a postaüzemi hallgatók távadatátviteli, távadatfeldolgozási és programozási gyakorlatait. A távközlésforgalmi labor funkciója távközlési berendezések üzemeltetésének forgalmi vizsgálata, forgalmi mérések, forgalomszervezési és tervezési feladatok begyakoroltatása, üzemi rendszerkísérletek végzése. A laboratóriumkomplexumban az oktatók felkészülését és pihenést szolgáló tanári szoba is van, valamint szertár, műszer- és anyagraktár. Az épületet a kiviteles/) 1982. végén adta át, az építés költségeit. 12 millió forintot teljes egészében a Posta fedezte. A munka mind a postahivatalban mind az oktatólaboratóriumokban 1983- ban megkezdődött. Az anyagmozgatási és csomagolási laboratóriumot dr. Pánczél Zoltán főiskolai adjunktus mutatta be a tanács tagjainak. Elmondta, hogy a laboratórium kialakítása során több fő vizsgálati célt tűztek ki, így a valós szállítási-tárolási-rakodási rendszerekben fellépő mechanikai igénybevételek műszeres mérését és kiértékelését, a mechanikai igénybevételek szimulálását berendezéseken, a vizsgálat tárgyát képező árukból különböző egységrakományok képzőét, azok rögzítését és klimatizálását. A gépi szimulátorokon elhelyezhető rakományok maximális méretei: hosszúság 1500 mm szélesség 1200 mrrr, magasság 2000 mm, tömeg 1000 kg. A vizsgáló berendezéseken előállítható, igénybevételek megfelelnek a vonatkozó magyar és nemzetközi szabványoknak. A laboratórium teB°s kiépítésében alkalmassá válik szállítási csomagolások, egységrakománykéntő eszközök és egységrakományok megfelelő áruvéd°lmet biztosító, anyagtakarékos méretezésének elvi és evakorinl kutatására. A labor népgazdasági hasznosításával lehetőség válik a jelenleg mintegy évi 20 milliárd Ft árukár jelentős mérték csökkentésére. A főiskolai tanárs tagjai a laboratóriumok után megtekintették a főiskolai kertészetet is Dr. B. I. — Dr. N. L ífotó: Luksander Margit) Balogh István 1934—1984 Nehéz szavakba foglalni mindannyiunk fájdalmát, kifejezni azt a megrendülést, amit a család, a kollégák, a hallgatók közössége érez. A fájdalmas hír hallatán mindannyiunkban felidéződött az előző napi vagy heti utolsó találkozás emléke, amint Pista barátunk fehér köpenyében, kezében pipával, kicsit meghajolva, üdvözölt bennünket. Ezzel a reá jellemző csendes búcsúval köszönt el tőlünk örökre a szeretet ünnepének előestéjén. Nehéz elhinni, hogy akit mindannyian szerettünk, azt akiről soha senki mást mint jót, dicsérőt nem mondhatott, már csak emlékeink között tarthatjuk számon. Fiatal főiskolánk oktatói gárdájának derékhadához tartozott — életkora alapján is, de mindenekelőtt példamutató munkájával. Az itt töltött 14 év alatt egyénisége szinte összenőtt a főiskolai matematika— fizika oktatással. Csendes, komoly alakját az előadótermekben és a szemináriumi helyiségeken kívül ott láthattuk mindenütt, ahol csak segítségre volt szükségük a hallgatóknak. Évek óta lelkes és lelkiismeretes munkája volt a felvételi előkészítő bizottság munkájának, de önzetlenül segített, az órákat nem számolva, az egyetemen továbbtanulni szándékozó végzősöknek éppúgy mint a tanulmányaikban lemaradóknak. A segítőkészség, a mély humánum, a hallgatók iránti megértés tette lehetővé, hogy a követelményekben szigorú, lehessen, ugyanakkor mindenki szeretetét és tiszteletét élvezhesse. Oktatói-nevelői tevékenysége és most már élete is szép példa arra, hogy a legnagyobb erény oktatóként tiszteletet és megbecsülést kivívni. Őt nemcsak tiszteltük, szerettük is. Szívesen volt kollégái, hallgatói társaságában, s mindenütt örültek jelenlétének. Nehéz tudomásul venni, hogy többé nem látjuk közöttünk, nem hívhatjuk telefonhoz, nem kérhetjük segítségét. Ma még csak próbáljuk felmérni a veszteséget, de a távozásával keletkezett űrt nem vagyunk képesek racionális gondolatokkal kitölteni. Balogh István példáját, amelyet csak most, távozása után kezdünk igazán értékelni, meg kell őriznünk. Fiatal főiskolánknak szüksége van rá, hogy emberségét, áldozatkész oktatónevelő munkájátpéldául állítsuk önmagunk, hallgatóink elé. ■ EMLÉKLAP: Főiskolánk kollektívája Emléklapot kapott a társadalmi összefogással létrehozott győri műjégpálya felépítésében nyújtott kiemelkedő munkája elismeréseként. Az emléklapot a műjégpálya avatóünnepségén 1984. december 1-én Zámbó József a Győr megyei város Tanácsának elnöke és dr. Lakatos László, az MSZMP Győr Városi Bizottságának első titkára adta át dr. Kiscelli László főigazgatónak.