A Kerék, 1938 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1938-01-01 / 1-3. szám

A G­YŐRI BESZÉD ÉS A KÖZLEKEDÉSÜGY A magyar közlekedési szakírónak ritkán van al­kalma, hogy mondanivalóit felelős kormányfér­­fiak nyilatkozataihoz fűzhesse. Ilyen ritka alka­lom Darányi Kálmán miniszterelnök úrnak Győrben tartott beszéde, melynek nagyszabású gazdaságii programjában a közlekedésügynek is szerep jutott. A hatalmas és egész társadalmi és állami éle­tünket átfogó program politikai, szociális és tár­sadalmi vonatkozásainak méltatása nem lehet feladatunk. Az ötéves terv gazdasági programja a maga egészében erősen érinti az egész közle­­kedésügy gyakorlati területét, mert hiszen 1000 millió pengőnek öt év alatt a magyar gazdasági élet vérkeringésébe a normális lüktető energiá­kon felül való bekapcsolása, konjunktúrát fog jelenteni a közlekedésügy minden vonatkozásá­ban is. Bennünket, akiknek az ügy elvi jelentőségű ré­szeinek tárgyilagos szemlélete a feladatunk, a programnak az a része érdekel elsősorban, amely magát a közlekedésügyet, mint ilyet érinti s ennek fejlesztését és irányítását írja elő a következő öt esztendőre. A győri beszéd több alkalommal foglalkozik a közlekedésüggyel. Első alkalommal az eddig tör­tént beruházások ismertetésénél, amikor rámu­tat arra, hogy az 1933/34. költségvetési év óta a folyó évvel együtt, 43,5 millió pengőt fordított az állam elsőrendű közutak építésére, a várme­gyei és városi törvényhatóságok pedig nagyrészt állami hozzájárulással 44.71 millió pengővel építettek utat. öt év alatt összesen 31525 km. hosszúságú úttal gyarapodott közúti hálózatunk s a fentartással együtt összesen 104.43 millió pengő volt az összes kiadás. Rámutatott arra, hogy 1933-ban még csaknem ezer olyan községe volt Magyarországnak, melyet nem kapcsolt be bekötő út a közúti hálózatiba. 1936-ig 189 köz­séget kötöttek be, a folyó költségvetési évben pedig 348 km. hosszú bekötő út létesült öt és félmillió pengő költséggel­. Az eddigi útépítési politika kérdéseit lapunk ha­sábjain a legkülönbözőbb vonatkozásokban is­mételten szóvá tettük. A december hó folyamán Kecskeméten megtartott útügyi nagygyűlés ha­tározati javaslata a kellő kritika gyakorlása mellett sürgős szükségnek tartotta, hogy átfogó, prog­ramatikus útügyi törvénytervezet készüljön el, ami már meg is történt s az eddigi híradá­sok szerint 15 évre szóló 200 milliós beruházási javaslat készült el. A győri beszéd további részében rámutat az ál­lamvasutak személy- és áruforgalmában bekö­vetkezett örvendetes fejlődésre. Ezekben foglalkozik a győri beszéd a múlttal, amelyet ismerünk, az ötéves programban a jövővel, amely a közlekedésügynek új irányokat szab. ÍRTA: DR. VISEGRÁDY JÓZSEF .A győri beszéd első és fő jelentősége abban van, hogy a magyar közlekedésügyet kimozdítja ar­ról a holtpontról, ahova azt éppen a legutolsó öt év programtalansága juttatta. Igaz, hogy a beszéd szerkezetében a közlekedés­­ügy, mint részben a hadi felszerelés, részben mint a magyar falu szociális fejlesztésének függ­vénye, tehát mint okozat, másodlagos célként szerepel. Pedig a nemzet életében a közforgalmi berendezés mindent átfogó jelentőségében felis­mert, céltudatos, a közlekedési eszközöket egybe­foglaló és azok összemű­ködését biztosító szerve­zete, a maga különálló mivoltában, a nemzet egész életét előbbre vivő elsődleges jelentőségű ok is s így annak önálló kormányzati célkitű­zéssé való kiemelése nemcsak szükséges, de nél­külözhetetlen is. S ha a vezető állami férfiak leg­utóbb elhangzott hasonló természetű nyilatkoza­tait szemléljük, mindenütt azt tapasztalhatjuk, hogy a közlekedésügy elsődleges jelentőségének teljes mértékű felismerése sehol sem hiányzik s az ebből levont következtetések gyakorlati megnyilvánulásai is ennek megfelelően ala­kulnak. A győri beszéd konkrétumai „a közlekedési hálózatnak, a vasútnak, a­­hajózásnak, az utak­nak kiépítése és a posta és távirdai hírszolgá­latnak tökéletesítése.“ A „közlekedési hálózat fejlesztése“ ismételten kihangsúlyozott cél. „Gondoskodunk a bekötő utak egész hálózatá­nak kiépítéséről. Ezt a problémát a magyar élet­ből ki fogjuk küszöbölni és a magyar falut el­szigetelődéséből ki fogjuk emelni.“ •Amint láthatjuk, a program felöleli a közleke­désügy egész területét, a vasutat, a hajózást, a közutakat, a légii közlekedést. Ez utóbbit azon­ban csak hadügyi vonatkozásban említi. Ez ál­talánosságban mozgó célkitűzések mellett, a be­kötő utak teljes kiépítése, mint fogható konkré­tum szerepel. A győri beszéd közlekedést fejlesztő program­já­ban legnagyobb jelentőségű tételként a közutak építése és fejlesztése szerepel. A magyar kormányzat tehát a közforgalmi be­rendezés jövőbeli fejlesztését a közúti hálózat kiterjesztésével fogja előbbre vinni és gazdasági program­jának végrehajtásával újonnan feltá­randó és fejlesztendő gazdasági erők produktu­mának lebonyolítására a kifejlesztett közúti hálózatot akarja elsősorban rendelkezésére bo­csátani. Ez a célkitűzés, mely megfelel a háborút követő idők kormányzati vonalvezetésének, a világon általában követett modern közlekedéspolitikai ala­pelveket tartja szem előtt. A győri beszéd közlekedéspolitikája ebben a ré­szében, különös tekintettel arra, hogy a vasút is a hajózás korszerű fejlesztését is kiemeli, a 2

Next