A Kerék, 1938 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1938-01-01 / 1-3. szám
A GYŐRI BESZÉD ÉS A KÖZLEKEDÉSÜGY A magyar közlekedési szakírónak ritkán van alkalma, hogy mondanivalóit felelős kormányférfiak nyilatkozataihoz fűzhesse. Ilyen ritka alkalom Darányi Kálmán miniszterelnök úrnak Győrben tartott beszéde, melynek nagyszabású gazdaságii programjában a közlekedésügynek is szerep jutott. A hatalmas és egész társadalmi és állami életünket átfogó program politikai, szociális és társadalmi vonatkozásainak méltatása nem lehet feladatunk. Az ötéves terv gazdasági programja a maga egészében erősen érinti az egész közlekedésügy gyakorlati területét, mert hiszen 1000 millió pengőnek öt év alatt a magyar gazdasági élet vérkeringésébe a normális lüktető energiákon felül való bekapcsolása, konjunktúrát fog jelenteni a közlekedésügy minden vonatkozásában is. Bennünket, akiknek az ügy elvi jelentőségű részeinek tárgyilagos szemlélete a feladatunk, a programnak az a része érdekel elsősorban, amely magát a közlekedésügyet, mint ilyet érinti s ennek fejlesztését és irányítását írja elő a következő öt esztendőre. A győri beszéd több alkalommal foglalkozik a közlekedésüggyel. Első alkalommal az eddig történt beruházások ismertetésénél, amikor rámutat arra, hogy az 1933/34. költségvetési év óta a folyó évvel együtt, 43,5 millió pengőt fordított az állam elsőrendű közutak építésére, a vármegyei és városi törvényhatóságok pedig nagyrészt állami hozzájárulással 44.71 millió pengővel építettek utat. öt év alatt összesen 31525 km. hosszúságú úttal gyarapodott közúti hálózatunk s a fentartással együtt összesen 104.43 millió pengő volt az összes kiadás. Rámutatott arra, hogy 1933-ban még csaknem ezer olyan községe volt Magyarországnak, melyet nem kapcsolt be bekötő út a közúti hálózatiba. 1936-ig 189 községet kötöttek be, a folyó költségvetési évben pedig 348 km. hosszú bekötő út létesült öt és félmillió pengő költséggel. Az eddigi útépítési politika kérdéseit lapunk hasábjain a legkülönbözőbb vonatkozásokban ismételten szóvá tettük. A december hó folyamán Kecskeméten megtartott útügyi nagygyűlés határozati javaslata a kellő kritika gyakorlása mellett sürgős szükségnek tartotta, hogy átfogó, programatikus útügyi törvénytervezet készüljön el, ami már meg is történt s az eddigi híradások szerint 15 évre szóló 200 milliós beruházási javaslat készült el. A győri beszéd további részében rámutat az államvasutak személy- és áruforgalmában bekövetkezett örvendetes fejlődésre. Ezekben foglalkozik a győri beszéd a múlttal, amelyet ismerünk, az ötéves programban a jövővel, amely a közlekedésügynek új irányokat szab. ÍRTA: DR. VISEGRÁDY JÓZSEF .A győri beszéd első és fő jelentősége abban van, hogy a magyar közlekedésügyet kimozdítja arról a holtpontról, ahova azt éppen a legutolsó öt év programtalansága juttatta. Igaz, hogy a beszéd szerkezetében a közlekedésügy, mint részben a hadi felszerelés, részben mint a magyar falu szociális fejlesztésének függvénye, tehát mint okozat, másodlagos célként szerepel. Pedig a nemzet életében a közforgalmi berendezés mindent átfogó jelentőségében felismert, céltudatos, a közlekedési eszközöket egybefoglaló és azok összeműködését biztosító szervezete, a maga különálló mivoltában, a nemzet egész életét előbbre vivő elsődleges jelentőségű ok is s így annak önálló kormányzati célkitűzéssé való kiemelése nemcsak szükséges, de nélkülözhetetlen is. S ha a vezető állami férfiak legutóbb elhangzott hasonló természetű nyilatkozatait szemléljük, mindenütt azt tapasztalhatjuk, hogy a közlekedésügy elsődleges jelentőségének teljes mértékű felismerése sehol sem hiányzik s az ebből levont következtetések gyakorlati megnyilvánulásai is ennek megfelelően alakulnak. A győri beszéd konkrétumai „a közlekedési hálózatnak, a vasútnak, ahajózásnak, az utaknak kiépítése és a posta és távirdai hírszolgálatnak tökéletesítése.“ A „közlekedési hálózat fejlesztése“ ismételten kihangsúlyozott cél. „Gondoskodunk a bekötő utak egész hálózatának kiépítéséről. Ezt a problémát a magyar életből ki fogjuk küszöbölni és a magyar falut elszigetelődéséből ki fogjuk emelni.“ •Amint láthatjuk, a program felöleli a közlekedésügy egész területét, a vasutat, a hajózást, a közutakat, a légii közlekedést. Ez utóbbit azonban csak hadügyi vonatkozásban említi. Ez általánosságban mozgó célkitűzések mellett, a bekötő utak teljes kiépítése, mint fogható konkrétum szerepel. A győri beszéd közlekedést fejlesztő programjában legnagyobb jelentőségű tételként a közutak építése és fejlesztése szerepel. A magyar kormányzat tehát a közforgalmi berendezés jövőbeli fejlesztését a közúti hálózat kiterjesztésével fogja előbbre vinni és gazdasági programjának végrehajtásával újonnan feltárandó és fejlesztendő gazdasági erők produktumának lebonyolítására a kifejlesztett közúti hálózatot akarja elsősorban rendelkezésére bocsátani. Ez a célkitűzés, mely megfelel a háborút követő idők kormányzati vonalvezetésének, a világon általában követett modern közlekedéspolitikai alapelveket tartja szem előtt. A győri beszéd közlekedéspolitikája ebben a részében, különös tekintettel arra, hogy a vasút is a hajózás korszerű fejlesztését is kiemeli, a 2