A Kerék, 1950 (23. évfolyam, 1-8. szám)

1950-01-01 / 1. szám

takarékoskodás sokkal jobban idomul a terheléshez, aminek előnye főképen olyankor dom­borodik ki, amikor az üzem egy­­része alacsony, másik része ma­gas terheléssel jár, amikor az üzemkilométerek egy részét üre­sen, másik részét csúcsterhelés­sel teszi meg a­­gépkocsi. Rövi­den, a gyorsmenetes transzmisz­­szió négysebességes váltó ese­tén úgy aránylik használható­ság szempontjából a normál­­négysebességeshez, mint a négy­sebességes a kétsebességeshez. Amivel talán eleget is mondot­tunk! A tehergépkocsiknak csak el­enyésző kis része van gyorsme­netes váltóval ellátva, ezen kí­ván segíteni az autótechnika, amikor megteremtette az utólag beépíthető gyorsmenetes diffe­renciált, amely megkétszerezi az áttételi fokozatok számát. Ilyen berendezést ma már a legtöbb nagy sorozatban gyártott mo­dellhez készítenek, amivel lehe­tővé teszik azt, hogy bárki be­szereltesse gépébe a két „ve­zéráttételt” biztosító differen­ciált és ezzel lényegesen kor­szerűsíthesse tehergépkocsiját, ját, élvezhesse a bevált rendszer minden mechanikai és gazda­sági előrtjét. Műszaki megoldás szempont­jából ezek az utólag beszerel­hető, gyorsmenetet biztosító dif­ferenciálok igen egyszerűek, bolygó-fogaskerék rendszerűek és úgy vannak megoldva, hogy a régi differenciál főbb alkat­részei használhatók maradnak, tehát a modernizálás tulajdon­képen Csere-alapon eszközölhető, hiszen a régi differenciált ala­kítják át kettős vezérfokozatú konstrukcióvá, amivel a kérdés pénzügyi részét igen jelentősen „enyhítik”. A lényeg: tetszés szerint nyitható és zárható bolygókerék-rendszer, melyet egyszerű csúszószerkezet kap­csol be és ki,­kapcsolója a ve­zetőülésben van, egyetlen moz­dulat végzi el a kapcsolás mun­káját. Az egyik gyorsmenet-differen­­ciál konstrukcióval igen részle­tes gyakorlati kísérleteket vé­geztek. A kísérleti berendezés körülbelül 20%-kal fokozta az egyes sebességi fokozatok átté­teli arányát, amíg a kísérleti te­hergépkocsi motorja normál di­­rektben nyolcvanas iramban 3294 fordulatot tett percenként, addig gyorsmenet direktben ugyanennél a sebességnél a mo­torfordulatszám csupán 2660 volt, tehát percenként 628 mo­torfordulat volt megtakarítható és vele együtt az ezzel járó üzemanyag és kopásj-avulási té­nyező. A gyorsmenet differenciál leg­nagyobb előnye akkor mutatko­zik meg, amikor aránylag kis terhelés mellett iramban hala­dunk jól karbantartott, kevés fordulóval tarkított útvonalon. Ilyenkor magas az utazási se­besség és a motor csúcsfordu­­latszámát éri el, amivel arány­talanul magas üzemanyagfo­gyasztás jár. Ha a vezető ilyen­kor a gyorsmenet direktet kap­csolja a normál direkt helyett, azonos utazási sebesség mellett a motorfordulatszám lényegesen csökken, csökken a fogyasztás és csökken a kopás. Amikor vi­szont sárban-dugványban kell küszködni, a normál első foko­zat olyan alacsony áttételi fo­kozatot biztosít, mellyel a leg­nagyobb terhelés mellett is meg lehet küzdeni minden indítási stb. akadállyal. A gyorsmenet-differenciál erő­sen fokozza a tehergépkocsi termelékenységét, elterjedése mondhatni új korszakot nyitott a teherfuvarozásban, melynek önköltség-kalkulációját alapjá­ban változtatta meg. Felfüggesztés és rugózás A mai idők egyik legkedveltebb versenykocsi kategóriája az 500-as csoport. Egyik rekord a másik után születik meg és ma már 250 kilo­méter fölött van a kategória rekordja. A kis ver­senykocsik építésének vezéreszméje a könnyűség. Ezt a követelményt minden téren biztosítani kell. Ilyen súlycsökkentő megoldást találtak a kerék­felfüggesztésre és a rugózásra is. Az Itt ábrá­zolt 500-as versenykocsi hátsó kerekének felfüg­gesztése egy acélcső lengőtagon történt meg. E lengőtag a kocsi alvázával párhuzamosan sze­relt torziós rúd rugó közepéhez csatlakozik. A hidraulikus lökhárító szintén e középrészhez csatlakozik. Mind a rugó, mind a lökhárító fel­szerelése a legegyszerűbb. A modern teherautórugózás hármas tényezőből van összeállítva. A rugózás alapmunkáját végzik a félelliptikus rugók. Ezek a terheletlen kocsinak biztosítanak kényelmes, lágy rugózást. A terhelt kocsi rugózásának munkájában lényeges szere­pet játszanak a félelliptikus rugók közegébe sze­relt „kisegítő rugólemezek”. A folyamatos rugó­zás hatását kiegyenlíti, azaz a rugó kilengéseket csillapítja a nagyméretű, kettős irányban ható hidraulikus lökhárító. 2

Next