A nagy háború írásban és képben 1. Északon és délen 2. (Budapest, 1916)

Kún Vilmos: Dardanellák. Előkészületek a szárazföldi hadműveletekre

­22CDG2CD DARDANELLÁK: ELŐKÉSZÜLETEK A SZÁRAZFÖLDI HADMŰVELETEKRE QXSQXL állt készen arra, hogy az Egyiptomban össze­gyűlt csapatokat­ Szmirna ellen szállítsa. Állító­lag 180.000 ember van összpontosítva erre a vállalatra, és pedig 50.000 francia, 130 000 angol, ausztráliai és indus. Végül betetőzésül megérkezett a római távirati ügynökség jelentése, hogy Szebaszto­­polnál 150 szállítógörös áll készen arra, hogy az ott összpontosított három orosz hadtestet a Boszporusz ellen szállítsa. Mindezeknek a híreknek, melyeket több­ször megcáfoltak, majd antant - forrásból ismét megerősítettek és kiegészítettek, céljuk volt : a törököt zavarba ejteni az igazi szándék felől, csapatokat vonni el a Dar­danelláktól, vagy legalább onnan távoleső pontokra leszögezni azokat a török haderőket, melyeket a porta a Dardanellákhoz tudott volna vonni. Limon von Sanders pasa azonban átlátott a szitán, nem engedte magát ily álhírek által félre­vezettet­ni, ment egyenesen kitűzött célja felé. Magatartásának köszönhető, hogy a min­denünnen érkező rémhírek Konstantinápolyban és egész Törökországban hatástalanok maradtak s a nép megtartotta bizalmát, hidegvérét, így érkezett el 1915 április 25-ike, az első nagy partraszállás napja. A török azonban ekkor már teljesen felkészülve fogadta az ellen­séget ; egy hónappal előbb talán végzetes lett volna az antant-támadás. De nemcsak a törökkel szemben késtek el az angol-francia ha­dak, hanem az orosszal szemben is. A sok dip­lomáciai huzavona, az angol és francia had­vezetőségek folytonos tanácskozásai, parancs­­noklási kérdések stb. miatt az előkészületek nem folytak oly gyorsan, mint kellett volna. Április 25-ikén indulhatott csak meg a mentő­akció s pár napra rá, 1915 május hó 3-ikán, az orosz megkapta Görbéénél azt a halálos döfést, amit a nyugati antant-hatalmak el akartak fejéről hárítani. Török­ katonai temető a Gallipoli-félszigeten.

Next