A Szív, 1916-1917 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1916-09-02 / 1. szám
l>Ast. 1916, szeptember 2 vfolyam * 1. szám / HGT1 ÉRTGS1T036 ö OHIVATAL !iv előfizetésra egész évre 3 Korona. Tömeges rendelésnél 50 példánytól kezdve 20 százalék kedvezmény. Kiadóhivatali cim: Budapest, Vill., Mikszáth Kálmán-tér 3. Hegben 6 fillér r J “ * T,T'1 JL Vidéken 6 fillér EIE1BSBSBBBBBE1BBSE1E' Egy éve ik «Aiv» az éltesebb és tiszteletreg, ijholikus sajtótermékek között, poslik. Vérvörös a háború lángja, ik harcmező, amelyből kikelt. De iSzív» egyéves gyermekded göm á is, a megváltói szeretet, tüzes trasztja szét alázatos vonásaiból, tengető sugarait, leveli országgá écl ifjú szeméből. Tavaly, szeptember első haviramegszületett, nem igen jósolgatjállók, hogy lesz ebből a gyerek■. Olyan szegény pára volt, hogy őrületből került fedél alá, övéit fogadták be. Még meg is haragudgy mire tolakodott be ebbe a kegy árva világba; csipdessék a necázták ruháját, zugba való lelket enne. Mennyit kellett látni-futni, mellék törvényes gyereknek. Két.. .J^levhe’ ti meg, franchi vsak is kéz alatt, kézirat gyanánt. Azonban volt mégis, hogy a nép — az bezzeg rokkal befogadta. Eljöttek hozzája, ik a jó pásztorok Betlehembe. Kerülték énekes angyalok. Sok, sok úrii a kezébe vette ; a szegény árvácska mára talált. Sok, sok buzgó lélek nevét ára szedte, nem restelte, kinálgatta, e: «Tessék, A Szív!» És a gyermek ilegetni kezdték szomszédról-szemelterjedt a hire szép magyar Alfölirpátok hegyében, az egész országban. Isten tette, szent Atyánk az égben, e érdekében f Ő is Betlehemből, ideszegénységből indult ki a nagy vnmeghóditott százat, ezret édes Szived. «A Szív» újság történelme Jézus életsora, példázata. Valóra vált: ostármagból lesz a terebélyes nagy fa. Ínyei Atya tette, hogy a mi kis fanövekedik korban, bölcseségben, ően Isten és emberek előtt, ive beváltotta Ígéretét rajta : Megden terveket. Én uralkodni fogok minden agyarkodása dacára, eljes szívvel hálákat adunk Isten viseléseért! ez havának első vasárnapján maik «A Szív» pirosló zászlaját, hadd gjon tovább is a következő má. Rá van írva újra vállalkozása ti szövegezésben, ság azért indult meg, hogy I. lek, az apostoli királynak és az uj magyar nemzetnek országos daszentelését Jézus Szivének ■m létezés végveszélyes törtélanataiban örökre megőrizze, minden magyar lelkiismeretébe belevésse, minden magyart a szent Szív tiszteletébe bevezessen, ezáltal Isten akaratát megtéve, ellenségeink ellen a hazát és a hazában a kath. egyházat megoltalmazza, mindkettőnek biztos győzelmet és boldog békét kieszközöljön. Ezren és ezren megértették a király és nemzet nagy tettét, tisztelik Jézus Szivét s nem utolsó helyen ennek köszönjük szebb és jobb kilátásainkat. Ámde még több ezer és ezer távol áll Isten akarata teljesítésétől, nem lép a Gondviselés győzelemhez és békéhez biztosan elvezető útjára, nem akar értesülni a király és nemzet nagy tettéről, nem tiszteli Jézus Szívét. Katholikus és hazafias szívemnek nagy szomorúságot okoz az. Nem jó van így. Hazánk és egyházunk jövőjével így játszanunk nem szabad. Tán képzelődöm? Felszólítom hazám papi és világi tudósait, cáfolják meg «A Szív» lapban a letűnt évben megjelent azon cikkeket, amelyekben bizonyít«m,. hiogy igenis a Jézus Vivő az*idők győzedelmi és boldogulási jegye, hogy a király és nemzet tette Isten különös ihletésére történt azért, mert—ha megtérünk a szent Szívhez, ha megőrizzük a vele kötött szent frigyet, ha országunk Jézus Szive országa lesz a király és nemzet közös akaratából az élet gyakorlatában , akkor mi, ha másképen nem, hát csodával is győzni fogunk s a boldog béke napjaiban nagyobb történelmi hivatást töltünk majd be, mint a régmúltban valaha is. De nem félek. Megcáfolni nem tudhat senki sem. Épen azért, mert most újból nehezebb napokat élünk, a Gondviseléssel szemben sokak részéről a nemtörődömség és csúnya bűnök miatt új büntetéseket szenvedünk, minden magyar a nehéz percekhez illendő komolysággal gondolkozzék a király és nemzet országos felajánlásán Jézus Szivének s álljon a szent Szív tisztelői és követői közé, terjessze oly buzgalommal ezt az eszmét, mint a katona védi hazánkat a fronton. Siessünk, nehogy lekéssünk! Jól megmondotta egyik nagy hazánkfia e háború kitörésekor, hogy amint a jó házasságot tulajdonképen nem a földön, hanem az égben kötik, úgy a mi győzedelmi koszorúnkat, a mi boldog békénket is inkább az égben, mint a földön fogják megkötni. A mi gondviselő Istenünk a legeslegnagyobb zálogot adta nekünk Jézus Szivében, Isten Fia Szivében, amikor a király és nemzet neki ajánlotta fel magát, hogy akar rajtunk segíteni, ha mi megtérünk és Jézus Szive szerint élünk. Olvasd el alantabb a cikket: Igen komolyan vegyük. Jézus Szive, jöjjön el a te országod ! Szeresd, olvasd, terjeszd ez ország kis apostoli lapját, A Szivet — Istenért, királyért, hazáért! Pünkösd után tizenkettedik vasárnapi szent lecke. 2. Kor., 349. Atyámfiai! Nagy a bizalmunk Istenben Krisztus érdemei által. Magunktól nem bírjuk ugyan megítélni, mi teszi eredményessé működésünket, Isten az, ki működésünkhöz a képességet is adja. E 5 tett minket az újszövetség alkalmas szolgáivá, mely szövetség nem a mózesi törvény betűjében áll, hanem a Szentlélek közlésén alapszik. A befejezett ószövetség betűje öl, míg az új rendnek Lelke életet nyújt. De ha már az ószövetsgben a szolgálat, mely csak rideg kőbe volt vésve, oly dicsőség volt — jóllehet a bűnöst rögtön elitélte — hogy Izrael fiai nem nézhettek Mózes arcára ábrázatának fényessége miatt, mely pedig nem sokára eltűnt: mennyivel nagyobb dicsőség az újszövetségben a léleknek szolgálata, az apostoli hivatal ? Mert ha az a szolgálat, mely csak büntetéssel sújtja az embereket, már dicsőséget szerzett, mennyivel inkább dicsőséges az újszövetségben .••szolgál.«». n eV •• mágigarnitsban részesít. 1. ((Bizodalmunk van Krisztus által az Istenhez.» Sokat hányattatott szívnek a sóhaja ez a mondat. Maga köré tekint s látja, hogy a kevéssel lecsendesült hullámokat újak váltják fel. Hajójának horgonyát az élet viharos tengerén Jézus Szivébe veti, kinek érdemei által reméli az isteni kegyelmet, hogy ez esetben is beáll a szélcsend. — Félreértjük a szenteket, azt gondolván felőlük, hogy egyebet se tettek az imádkozásnál, hogy előttük ismeretlen volt a kereszt, amelynek súlya alatt a közönséges ember nyög és jajgat. «Mindez óráig éhezünk és szomjúhozunk, ide s tova bujdosunk, munkálkodunk, kezünkét dolgozván». — írja szent Pál egy másik levelében. Leginkább ki volt téve a rágalom s vádaskodás mérges nyilainak, melyeket főleg a zsidók, vagy a zsidókból lett keresztények röpítettek ellene. Jelen levelében is ezek ellen védekezik. Bizalma azonban távol van a pökhendiségtől, vakmerőségtől, reményét Istenbe helyezi, aki őt erre a fontos pályára hízta és azért megadja a kegyelmeket, hogy ebbeli kötelességeit híven teljesíthesse is. Tudatában van nagy méltóságának. Amint az újszövetség messze fölülmúlja az ószövetséget, úgy a krisztusi papi méltóság messze túlszárnyalja a zsidó papságot. 2. Nemcsak az apostolnak, hanem minden katholikusnak szüksége van bizalomra, hiszen az ő hivatása is súlyos kötelességeket rak a vállaira. Persze a hitközöny megdermesztő napjaiban nem igen szoktak ennek a nagy kegyelemnek tudatára ébredni; csak olvasnunk kellene az apostolfejedelmek leveleit, meglátnék csakhamar, hányszor figyelmeztetik a híveket a kath. egyházba való hivatásra. «A mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségének elnyerésére hivott titeket, evangéliumunk által.» (Járjatok Istenhez méltólag, ki meghívott titeket az ő országába és dicsőségébe.» «Sötétségből az ő csodálandó világosságára hívott titeket.» «A minden kegyelem Istene, Jézus Krisztus által örökkévaló dicsőségre hivott minket.» A cél magasztossága nagy és súlyos kötelességeket ró reánk. Hosszú, fárasztó utat kell végeznünk, míg elérjük a pályát, míg a mennyei hivatás tényleges részesei leszünk. Aki kitűzte elénk ezt a fönséges célt, a legnagyobb kis céggel megadja a szükséges